Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

HORIZONT HÍRLAP, 1993. szeptember 21., kedd Látószög Drámai vállalkozás Nem mindennapi kapnak ígérkezik hazánkban szeptember 23. A másik 364-től egyrészt abban különbözik, hogy a ma­gyar dráma ünnepének szánták, másrészt pedig drámaírói vi- h lágrekord-beállítással is biztat. A jelzett időpontban fura mód színpadra nem kerülő új hazai darabok helyett kíván pótlólag szülni valami hiánypótlót egy vállalkozó szerző, ha bemutatják a munkáját, ha nem. Szokatlan lenne már az is, hogy ekkora produkciót egyet­len napra ígér. Még különösebb — bizarabb, meglepőbb —, hogy ennél jóval rövidebb időről van szó: az író mindössze 9 | óra alatt kívánja teljesíteni vállalását. Ráadásul pedig nem „hozott” — alaposan átgondolt, hosszasan érlelt —, hanem | kapott témából, s nagy nyilvánosság előtt. Aznapi napilap cikkekre szétvagdosott anyagát tartalmazó zárt boríték felbontásával — tanúk előtt — húz egy írást a sok közül, amit a továbbiakban majd feldolgoz. Úgy, hogy még szintén szeptember 23-án alkotásának próbáihoz is hozzá­kezdhessenek a művészek, mi több: röviddel ezt követően előadhassák közönségüknek. Ugyancsak bizhat magában az alkotó ha — alighanem vi­lágrekordnak is beillő — ekkora teljesítménnyel akaija elkáp­ráztatni rajongóit és ellenségeit. Nem utolsósorban pedig na­gyon ismerheti napjaink sajtóközleményeit. Hiszen teljesen mindegy neki, hogy melyiket olvassa. Akármelyik kész drá­maanyag a számára. S valószínűleg nem csupán ezen a napon. Máskor is. Meg kell vallanom, hogy elkápráztat az író zsenialitása, már agyafúrt ötletét is csak bámulni tudom, s irodalmunk új remeke előtt olvasatlanul, látatlanul őszintén kalapot emele k Szurkolok azonban, hogy mégse szülessen mű, semmiféle dráma azon a napon abból a napilapból. Legalább ez egyszer ne akadjon az újságíró tollhegyére ofyan, amit könnyedén dramatizálni lehet. Igazából egy nyugodt, derűs napot kívánnék hazánknak szeptember 23-ra. Olyanfélét, amikor a múzsa nem olajmaf­fia, bankbotrány, privatizációs huncutságok, visszaélések, csalárdságok, politikai mélyütések, gazdasági csődök, válla­lat- és üzemfelszámolások, újabb elbocsátások, iskolagazda harcok, áremelések s egyebek képében jelentkezik a szerkesz­tőségek munkatársai előtt. Szeretnék legalább az év egyetlen napján nem belebotlani olyanba, ami valahogy kevésbé tetszik, bosszant, elkeserít, netán fel is háborít. Szívemből örülnék, ha lelkiismeretfurda- lás nélkül lazíthatnék én is, csupa felemelővel, széppel, jóval találkozhatnék. Csakis kellemeset, kedveset írhatnék, hogy a kötelező penzumom azért meglegyen. Tudom, hogy hiú remény, de bizakodom. Hátha történik 15 Váláíhi --hä nem is éppen csoda — tévedés az életben, s lesz egy napunk, ami véletlenül sem drámára ihlet. Akár még az elmaradó világrekordért is vigasztal bennünket. Gyóni Gyula Lézeres sebgyógyítás Egerben is A sokoldalú lámpa Hatékonyan segíti a gyógyulást (Fotó: Gál Gábor) Bizonyára sokan találkoztak már — főként a hölgyek közül — az Evolite lámpával. Ezt a ma­gyar találmányt főként a kozme­tikusok használták pattanásos bőr kezelésére „gyógyítására”. Ma már létezik ennek az eszköz­nek a tovább fejlesztett változa­ta, az úgynevezett Bioptron lám­pa, ami lényegesen szélesebb körben használható elődjénél. A kis teljesítményű lézer hatékony komponensével dolgozik, nincs benne UV, így a szemre nem ká­ros, sőt a kísérletek alatt rákkeltő anyagokat sem találtak a sugarai­ban. Míg az Evolite csupán fel­ületi kezelésre volt alkalmas, utódjának sugarai 1-1,5 centi­méter mélyre is képesek behatol­ni s jótékony hatásukat kifejteni. Mire használható ez az eszköz? Ma már orvosok is a lámpa alá fektetik a betegeket, hiszen kide­rült, hatékonyan elősegíti a seb­gyógyulást műtétek után, kivá­lóan alkalmas lábszárfekélyek gyógyítására, melyeket eddig si­kertelenül kezeltek különféle ke­mikáliákkal. Eddig e betegség kezelését végzik vele a leghaté­konyabban. Akad olyan páciens is, aki több mint 15 éve él együtt ezzel a problémával, s minded­dig semmivel sem sikerült ezt megszüntetni. Két hónapi „lám­pa-kúra” után már látszik az eredmény. Továbbá alkalmas ér­betegségek és ínysorvadás keze­lésére is. És persze továbbra is al­kalmazhatják a kozmetikában, még nagyobb sikerrel, mint a ko­rábbi változatát. A szintén ma­gyar kutatók által kifejlesztett Bioptron lámpát Európa számos országában használják kórhá­zakban, szanatóriumokban és szépségszalonokban egya­ránt. A magyyar betegek eddig csu­pán Budapesten találhattak ilyen készüléket, s voltak olyanok, akik gyógyulásuk érdekében minden nap a fővárosba utaztak egy húsz perces kezelésre. Most már Egerben is megtalálható a Bioptron lámpa, a Szamosi Gá­bor által üzemeltett Szuper Fess Centrumban. Mivel gyakorlati­lag gyógykezelésről van szó, ezért először minden esetben or­vos veszi vizsgálat alá a betege­ket. A stúdióban dr. Thummerer Ferenc dönti el az előzőleg tele­fonon bejelentkezett páciensek­nél, sikerrel alkalmazható e ná­luk a lámpa gyógyító hatása, s fi­gyelemmel kiséri, a kúra során hogyan változik a beteg állapota. S egyben felhívta a figyelmet, ez orvosi kezelés és műtét után alkalmazható, s nem ezek he­lyett! Az országban vidéken ez az első készülék, melyet az érdeklő­dők a Törvényház út 15. szám alatt találnak meg, s ezzel egy időben állítanak föl Miskol­con, később pedig Hevesen is egyet.-sj­Ha kevesebbet hoz a postás... Reklamáció — kizárólag a pesti központban Hatalmas adminisztrációs fel­adat a szeptemberben esedékes nyugdíjak emeléssel korrigált végösszegének pontos kiszámí­tása. Persze nem a 4 százalékos többlet számszerűsítése okoz gondot, hanem az, hogy több mint 2 millió 700 ezer jogosult­nak kell módosítva számfejteni, folyósítani a járadékot. Mivel a tréfás szállóige szerint „a gép is ember” — tegyük hozzá: még in­kább, aki az adatokat betáplálja —, egészen bizonyos, hogy lesz­nek hibásan számolt nyugdíjkül­demények. Mint az illetékesektől meg­tudtuk: ilyen esetekben kizáró­lag a fővárosban, a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságnál (Bp. 1139, Váci út 73.) lehet rekla­málni. Az Árpád híd pesti hídfő­jénél levő toronyházban az ügy­félszolgálati iroda szerda kivéte­lével naponta 7.30-tói 15 óráig, szerdánként 7.30-tól 18 óráig ke­reshető fel. — Ezek szerint az ország leg­távolabbi részeiből is Budapestre kell utaznia annak, akinek rosz- szul számfejtették a nyugdíját? — A járadékok emelésével kapcsolatos minden teendőt központilag intézünk, és köz­pontilag folyósítjuk a nyugdija­kat is. így a reklamációk indokolt vagy indokolatlan voltát is csak a központban tudjuk megállapíta­ni — hangzott a válasz. — Vidéki ügyfeleink természetesen levél­ben is kérhetik panaszuk orvos­lását a nyugdíjfolyósító már em­lített postacímén. A reklamáció­kat azonban csak akkor tudjuk érdemben kivizsgálni, ha a levél­ben a néven és a címen kívül a pa­naszosfeltünteti nyugdíjas törzs- számát is. A kérdésre, hogy az idős vidé­ki embereknek nyilván sok ne­hézséget és költséget okozó „Bu- dapest-centrikus” ügyintézést hogyan lehetne könnyebbé és egyszerűbbé tenni, egyelőre nem tudtak biztató választ adni.-ó­(Ferenczy Europress) Csillogó" bunda, egészséges eb A kutyabébi bundája még bolyhos, puha, meleg — ki tudna ellenállni a simuló, apró, gyapjas szívtörő dédelgetésnek? Az idő múlásával azonban vehemens kamasz-, majd felnőtt kutya lesz belőle, és a gazda lelkiismeretes gondozásán múlik, hogy a szőr­zet egészséges és szép maradjon. A ragyogó bunda nemcsak simo­gatni való puha valami, hanem tükre is a négylábú partner egészségi állapotának. Az állat mozgásigényének kielégítése mellett, a tisztaság és testápolás is a hosszú, egészséges élet egyik fontos feltétele. A testet borító szőrtakarótól i függően naponta vagy hetente a -kutyát alaposan át kell kefélni, -hogy a beletapadt portól és szeny- gnyeződésektol megszabaduljon. í Hosszúszőrű kutyáknál ehhez vsűrűfésűre és kefére van szükség, -a középhosszú szőrűeknél leg­megfelelőbb egy középsűrű fém­kefe, a rövid szőrű állatoknál ele­gendő egy erősebb szálú normál -kefe használata. A kefélést és fésülést mindig a fej felől kezdjük a farok, majd a gerinctől az oldalak mentén a has arányába. Ha a szőr filcesedését tapasztaljuk, melyet nem lehet kifésülni, kisollóval óvatosan tá­volítsuk el a gubancos, filces ré­szeket. A tavaszi és őszi szőrvál­táskor a finom szálú aljszőrzet el­távolítására használjunk fémva- karót, majd jöhet a kefe vagy a fésű. /u Fürdessük a kutyát minél rit­-o kábban, mivel ezzel a természe­tes szőrvédő zsiradékot is eltávo­lítjuk az állat bundájából, és a sű­rű fürdetés éppen ellentétes kö­vetkezménnyel jár: a piszok és a por sokkal gyorsabban megte­lepszik a szőrzetben. Természetesen adódnak hely­zetek, amikor nem lehet a fürde­tést elkerülni, mivel a kutyák szí­vesen hemperegnek meg olyan szennyeződésekben, amelyek „illata” egyáltalán nem kellemes az emberi orr számára. Enged­jünk langyos vizet a fürdőkádba, melyet kibélelhetünk egy vé­kony gumi- vagy műanyag le­mezzel, hogy az állat körmei ne karcolják fel a zománcot és a hir­telen megcsúszás ellen is véd. Ki­zárólag speciális kutyasampont használjunk, az emberek szamá­ra készült fürdőszerek, szappa­nok nem alkalmasak erre a célra. Fürdetés közben vigyázzunk ar­ra, hogy hab ne kerüljön az állat szemébe vagy fülébe. Szárítkozáshoz használjunk egy régi, lehetőleg nagyméretű fürdőlepedőt, ezzel dörzsöljük le alaposan a kutyát. Meleg, nyári időben ezután nyugodtan kien­gedhetjük őt a szabadba, ugyanis a kutya legkedveltebb szarítko- zási módszere, hogy alaposan megrázva magát, lelkes szalad­gálással szabadul meg a vízcsep- pektől. Hűvös időben azonban vigyázzunk arra, hogy az állat ne kerüljön közvetlenül fürdés után a szabadba, mivel még a száraz­nak tűnő felső szőrtakaró alatt az aljszőrzet nedves lehet, ennek pedig megfázás, tüdőgyulladás lehet a következménye. Leghe­lyesebb néhány órát várni, mi­előtt az állatot kiengedjük a friss levegőre. Hetente vizsgáljuk meg a ku­tya füleit. Tisztításhoz szerez­zünk be speciális fültisztítószert, amellyel a külső hallójáratba permetezünk. Az érzékeny ku­tyafül tisztántartásához soha ne használjunk vattarudacskát, szappant és vizet. Ha az eb feltű­nően gyakran vakarja a fülét, rá- zogatja a fejét, fel kell keresni az állatorvost. Ugyanilyen fontos az állat sze­meire is figyelmet fordítanunk. A nem szűnő könnycsorgás, vá­ladékozás valamilyen fertőzésre utal, ezért ebben az esetben is legjobb az állatorvossal konzul­tálni. Időről időre ellenőrizzük ku­tyánk fogainak állapotát is. Min­denekelőtt a zápfogakon fellépő fogképződésre figyeljünk, ugyanis ez a foginygyulladás és paradontóze előjele. Ha ilyet ta­pasztalunk, azonnal forduljunk állatorvoshoz, ám éppúgy, mint az embereknél, az állatoknál is a legjobb módszer a megelőzés. Énhez segítségképpen speciális kutyafogkrém kapható, melyet az előírás szerint használva elke­rülhetjük a bajt. A kielégítő mozgás természe­tes módon koptatja megfelelő méretűre az állat körmeit. Ha er­re nincs lehetősége, akkor a gaz­Azonnal meglátszik a kutyán, hogyan táplálkozik Nem lehet drágább az orvosság a magángyógyszertárban Patikamérlegen a patikaprivatizáció Kevés privatizációval kapcsolatos téma váltott ki akkora érdeklő­dést, mint a gyógyszertárak magánkézbe adása. Valójában mindany- nyiunkat érint a patikák felállításáról és működésükről szóló, rövi­desen az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat. da feladata, hogy kutyáját a túl­ságosan megnőtt körmöktől megszabadítsa. De nemcsak ezért szükséges rendszeresen megvizsgálni az állat mancsait: tüske, apró, hegyes kavics szó­ródhat bele, vagy egy felelőtle­nül eldobott rágógumi rátapadt a talpába. A legbiztosabban azon­ban maga a kutya jelez azzal, hogy órák hosszat nyaldossa, tisztogatja a mancsait, így próbál megszabadulni az ujjak közé ke­rült „idegen testtől’1. Szakértő szem a kutya szőrére pillantva azonnal észreveszi, hogy az állatot helyesen táplál­ják-e. A kutya szervezete a házi­asítás hosszú iidőszaka alatt fo­kozatosan áttért az elsősorban húsevésről a vegyes táplálékra, ami azt jelenti, hogy csak húsfé­lékből nem kapja meg azokat a fontos tápanyagokat, amelyekre szüksége van. Állatorvosok a megmondha­tói, mennyi egyoldalúan táplált, fehéijetúltengesben szenvedő kutya kerül a rendelőikbe, ugyanis a csak húson tartott ku­tyának borzas, lompos, mattszí­nű a szőre, és a későbbiek folya­mán korpásodás, viszketés és szőrhullás lép fel. A kutya szer­vezetében a fehérje túladagolás és vitaminhiány miatt anyagcse­rezavar lép fel, amelyre elsősor­ban a gerincoszlop mentén kiala­kuló szőrhiányos, viszkető foltok utalnak, amelyeket az állat őrül­ten vakar és a hátán hemperegve dörzsöl, csúnya, nedvezo sebhe­lyeket szerezve ezzel. Ezt a jelen­séget az állatorvosok „csak-hús- szindrómának” nevezik. A csak főtt ételmaradékokkal etetett kutyánál is felléphet ez a betegség, vagyis a hiánytáplálko­zás következtében is számítha­tunk a szőrzet beteges elváltozá­saira. A kutya tehát éppenúgy megköveteli a megfelelő és ki­elégítő táplálékot, amely elegen­dő mennyiségben tartalmazza a fontos fehérjét, szénhidrátot, zsi­radékot, vitaminokat és ásványi anyagokat, nyomelemeket. Ha házilag készítjük az állat kosztját, vegyük figyelembe, hogy a főzés során fontos vitami­nok vesznek el, ezért keverjünk a langyosra hűlt ételbe kiegészítő vitamin-, és ásványi anyag adalé­kokat. A kutyánk szép bundája tehát nem a szerencsés véletlen, sokkal inkább a gazda szerető gondoskodása, a rendszeres ápolás és megfelelő táplálás eredménye, hogy az éb a szó va­lódi értelmében „ragyogó jelen­ség” legyen. Abban az összes érdekelt egyetért, hogy a betegeknek semmilyen hátrányuk nem szár­mazhat a tulajdonváltozásból. A törvénytervezet egyértelműen leszögezi: a gyógyszerész önha­talmúlag nem emelheti az orvos­ságok árait. Vagyis a tulajdonvi­szonytól függetlenül az állami és a magánpatikában is azonos térí­tési összeget kell fizetni a recept­re felírt gyógyszerekért. De ak­kor miből élnek meg a patiku­sok ? Miből fizetik vissza a patika megvásárláshoz felvett E-hitelt és kamatait? Remélhetőleg a magánpatikusok a forgalom nö­velésében lesznek érdekeltek, vagyis abban, hogy náluk minél többféle orvosságot meg lehes­sen venni, és természetesen árul­nak majd gyógykészítményeket és kozmetikumokat is. Azok árát viszont saját belátásuk szerint ál­lapítják meg. A törvényelőkészítők ajánlása szerint minden 5000 lakosra kel­lene jutni egy gyógyszertárnak, vagyis összesen mintegy 2000 patikára lenne szükség. Ezzel szemben jelenleg 1350 van, s kö­zülük valamivel több mint 300 magántulajdonban. Bármilyen hihetetlen a két­milliós fővárosban most keve­sebb patika működik — alig 250 —, mint a századforduló idején, amikor 400-nál is többet tartot­tak nyilván, pedig akkor a lakos­ság száma nem érte el az egymil­liót sem. A gondot nem is a városok, sokkal inkább a kisebb lélekszá­mú települések megfelelő ellátá­sa okozhatja. Az aprófalvas tele­püléseken a maihoz hasonlóan úgynevezett fiókpatitkák mű­ködnének, vagy a legyakrabban szükséges orvosságokat a házi­orvosi rendelőben is ki lehetne váltani. A két-háromezer lakosú községekben nagy valószínűség­gel még az önfenntartáshoz fel­tétlenül szükséges jövedelmet sem tudja „megtermelni” a pati­ka. Ezeknek a gazdaságosan ne­hezen fenntartható gyógyszertá­raknak a támogatására az ÁVÜ a patika privatizációból szárma­zó állami bevétel felét megyei alapítványokba kívánja vissza­utalni. A privatizációs folyamat meg­gyorsítása érdekében, egy or­szággyűlési határozat alapján, minden gyógyszertári központ és a hozzátartozó patika ideigle­nesen állami tulajdonba került. Ezt a döntést most megkérdője­lezik a megyei képviselőtestüle­tek, amelyek valójában nem any- nyira a tulajdonhoz, sokkal in­kább az eladásból származó be­vételhez ragaszkodnának. Eddig a megyei önkormányzatok több mint fele bírósághoz fordult a tu­lajdonjog tisztázását kérve. Ter­mészetesen az Állami Vagyon­ügynökség sem akar lemondani a 30-50 milliárd forintra becsült patikavagyonról. A bírósági pe­rek elhúzódhatnak, de a pati­kákról szóló törvényt várhatóan még az idén megtárgyalja az Or­szággyűlés.- szabó -

Next

/
Thumbnails
Contents