Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18-19 / 218. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. szeptember 18-19., szombat—vasárnap Kertész leszek Színes termések Színes termések díszítik nyár végén, ősszel a legtöbb díszfát, díszcserjét. A felnőtteket arra csábítják, hogy belőlük szép cso­kor, vázadísz készüljön. A gyer­mekek pedig megenni szeretnék, hiszen sokszor valamilyen gyü­mölcsre emlékeztetnek. A kós­tolgatás nem mindig veszélyte­len. Vannak ártalmatlan, sőt ehető termések, de nagyon sok mérgező is akad köztük. Ezek közül ismertetem a „legszemre- valóbbakat”. A tiszafa nagyon kedvelt, de­koratív örökzöld növény. Akkor a legszebb, amikor pirosra érett bogyói díszítik ágait. A magját befedő piros terméshús édes, lé­dús, és teljesen veszélytelen. Ugyanakkor maga a mag (feke­te) keserű ízű és erősen mérgező. Aki nem ismeri, egyszerre veszi be a termést, a mag keserűségét a terméshús édes íze elfedi, így nem gondol mérgező voltára. A méregből még több szívódik fel, ha valaki nemcsak lenyeli, ha­nem meg is rágja a magot. Ki gondolná, hogy a gyerekek által annyira kedvelt hóbogyó — ha rálépünk, nagyot pukkan — mérgező. Szerencsére kisebb mennyiség elfogyasztása még nem jelent nagy gondot, és mivel a bogyó keserű, nem jó ízű, a gyerekek is azonnal kiköpik. Előkeltek kedvelt díszcserjéje a fagyai. Bogyói karácsony tájéká­ra színesednek pirosra, megfele­lő hangulatot adva az adventi, A házi berkenye édes-savanyú termései gyümölcsként fo­gyaszthatok, de befőtt, sőt pá­linka is készíthető belőle karácsonyi asztaldíszeknek. Könnyen előfordulhat, hogy va­laki kedvet kap a kóstolgatására, hiszen ott van kézközeiben. A mérgezés jelei már 8-10 bogyó elfogyasztása után gyomorgörcs, hányinger formájában jelentkez­nek. Az egyik leggyakoribb, leg­többször dísznövénynek alkal­mazott növényünk a iigustrum. Fekete, hajtáscsúcson ülő, füst­szerű termései mérgezőek. Ha a növényt nyírják, virág alig marad rajta, így kevesebb lesz a termés, és kisebb a mérgezés veszélye. A bogyó levele szétnyomva tinta­színű, kellemetlen ízű, nem csá­bít a fogyasztásra. Erősebb mér­gezésnél is „csak” hasmenést, gyomorgörcsöt okoz. Sokkal veszélyesebb viszont az aranyeső, latin nevén Labur- mum arragyroides. (Nem tévesz­tendő össze a Frosythiaval, amit sokan szintén aranyesőnek hív­nak). A laburnum 4-5 m magas, aljától ágas, zöld kérgű, felálló növésű bokor vagy kis fa. Levelei hosszú nyelűek, hármasak, sző­rösek. Virágai aranysárgák, dús fürtben lecsüngők, akácra emlé­keztetnek. Áprilisban és június­ban nyílnak. Hüvelytermését rá­simuló selyemszőrök fedik. Eze­ket a hüvelyeket szeretik a gyere­kek rágcsálni, ami különösen mérgező. Már két-három mag elfogyasztása is veszélyes, és fel­tétlenül orvosi beavatkozást igé­nyel! Teljesen veszélytelen szeren­csére a tűztövis (Pyracontha) na­rancssárgára érő termése. Ki­sebb mértékben mérgező, 10-15 bogyó elfogyasztása után a ma­dárbirs. Hamvas kék bogyói van­nak a mahóniának. Nem mérge­zőek, sőt a török gyerekek állító­lag szomjúságuk csillapítására használják. Nagyobb mennyiség esetén (több mint száz szem) ter­mészetesen ez sem veszélytelen. Mit tegyünk, ha gyermekünk már evett valamelyik termésből? Ha nem ismeijük a növényt pon­tosan, vigyünk az orvoshoz egy darab terméses ágat is minta­ként, hogy az ellenmérget meg­határozhassák. V. Pénzes Judit Eláraszt bennünket a reklámok árja...! A sajtó hasábjain, a rádió és televízió adásaiban a különböző reklámtípusok olyannyira meg­szaporodtak, hogy szinte ideg­megterhelést jelentenek olvasó­inknak és nézőinknek egyaránt. A reklámszövegek és az azok­hoz társuló képi, rajzi elemek együttesen és külön-külön tük­rözik nyelvhasználatunk, nyelvi műveltségünk és közízlésünk legjellemzőbb jelenségeit. Tele vannak közhelyszerűségekkel, sőt néha olyan „reklámízű” szö­vegrészletekkel, amelyek a giccs határát súrolják, s olykor a blőd- ség és bugyutaság jellegzetessé­geit is tükrözik. Csak néhány példát ennek bizonyítására: „Menni busszal kell, ha lehet... és lehet. Majdnem mindenhová.” — „Ma megveszi, holnap viheti.” Azoknak a felszólításoknak sem teszünk szívesen eleget, amelyek udvariatlanok, „ráme­nősek”, ahogy ezt a következő példák bizonyítják: „Még idejé­ben szólunk, jelentkezzék ná­lunk!” — „Újra figyeljen ránk, velünk jól jár!”, stb. A gyakori felszólításokat csak a még gyakoribb kérdések vált­ják föl. Nem éppen udvariasan így kezdődnek: „Gondolta vol­na...? Tudja már...? Elhiszi már...?” stb. Az ilyen szöveg- részletek inkább csak bosszanta­nak bennünket, mintsem arra késztetnek, hogy a feltett kérdé­sekre igenlő válaszokat adjunk. A reklámszövegek évről évre megismétlődő közhelyes nyelvi formáit inkább unjuk, mint fi­gyelünk rájuk. Ezekre a példákra gondolunk: „Most vegye, most olcsóbb!” — „Emblémánk a ga­rancia, áraink az érveink!” Nyelvművelő szakirodalmunk rendszeresen hívja fel a figyel­münket arra, hogy a reklámok nyelvi formája fertőzi minden­napi nyelvünk használatát is. Természetesnek tartjuk, hogy az egyik nyelvművelő cikk a „Rek­lámszamárságok” címmel jelent meg. (Magyar Nemzet, 1993. jan.23.). Amióta televíziós adá­sainkban a külföldi reklámszö­vegeket is hallhatjuk-láthatjuk, rájövünk arra, hogy sok televízi­ós reklámunk valójában átvétel, s ezzel több olyan idegenszerű­ség kerül be nyelvhasználatunk­ba, amely nyelvérzékünket épp­úgy sérti, mint nyelvi ízlésvilá­gunkat. A hivataloskodó, szakszerű- södő szövegformálás felhívó és népszerűsítő szerepe esik csap­dába, ha egyéni íz nélküli nyelvi formák játsszák a kulcsszerepet a reklám szövegeiben: „Corsa­verziók: csupa csoda!” Az autó­márkák gyakori reklámozásában megszaporodnak a csodálatos, a varázslatos, a legjobb, a legké­nyelmesebb nyelvi formák. Ugyanezt tapasztaljuk a külön­böző édességeket hirdető szö­vegrészietekben is. Alig figyelünk azokra a rek­lámrészletekre, amelyekben az Ön megszólítás játssza a főszere­pet: „Várjuk, hogy találkozzon velünk Ön is.” — Jövőre is Önök­kel, Önökért.” „Postabank, mely igazán közel áll Önhöz.” Egyre gyakrabban tapasztal­juk, hogy a reklámok megfogal­mazói poétái szerepet is vállal­nak. A rigmusos, rímes, szójáté­kos, szóismétléses formákat még elbírja az olvasók s a nézők türel­me és nyelvi érzékenysége, de a bárgyú verselmények szinte már idegmegterhelést jelentenek. Szaporodnak azok a reklámszö­vegek, amelyek betűrímelő, alli- teráló verssorocskákra bízzák az ismeretek nyújtását. Kitalálóik azt hiszik, hogy átpoétizálják az üzleti élet, a kereskedelem hét­köznapi kifejezéseit, de ez a szándék kudarcot vall, mert a be­tűrímekbe kényszerített szöveg nem lesz a nyelvi ötletek, lelemé­nyek hordozója, hanem csak a véletlenül felötlő ötletszerűsé­gek tárháza: „Halló, itt a holló.” — Figyelje a Figyelőt!” — „A la­kossággal a lakosságért”. A szójátékos fogalmazás szán­déka vezeti azokat, akik a nyelvi humort is felhasználják a rek­lámszövegek megalkotásakor: „Egy légi jó barát.” — „Szál- lunk rendelkezésére.” ­A reklámozott termék idegen megnevezését kulcsszóként il­lesztik bele játékos célzattal a reklám szövegébe: „A tixtaság il­lata.” A nyelvi eredetieskedés né­hány példáját szemlélhetjük ezekben az aforizmaszerűen, te­hát tömören és csattanósan meg­fogalmazott reklámmondatok­ban: „Velünk mindig célba ér.” — „Mi ügyelünk a részletekre.” Az egyre terjedő reklámok szerepvállalásában tekintettel kellene lenni arra, hogy megfo­galmazásuk a nézők és a hallga­tók anyanyelvi érzékenységét ne sértse. Dr. Bakos József Kitüntették Schwarzeneggert Dr. Thomas Klestil, az osztrák születésű, világhírű filmszínészt, a legmagasabb osztrák kitünte­téssel jutalmazta. Az osztrák be­csületrend arany keresztjét kap­ta. Ugyanekkor az olimpia terén szerzett sikerek elismeréseként kitüntették sógorát és sógornő­jét. 250 vendéget hívtak meg ar­ra a vacsorára, amit a bécsi Hof- burgban az osztrák államelnök adott Schwarzi tiszteletére. (FEB-fotó) Hasznos házi praktikák Cipőklinika: csukamájolaj a talpnak, hagyma a felsőrésznek Ha az árakat nézzük, lassan­ként a luxuscikkek kategóriájá­ba sorolhatjuk a hétköznapi stra­pa-cipőket is. Jól felfogott anyagi érdekek is diktálják tehát, hogy megismerjük és alkalmazzuk a lábbelik élettartama meghosz- szabbításának, fiatalos külleme megőrzésének néhány egyszerű módszerét. Az esős, latyakos idő egyik kellemetlen velejárója, hogy az ázott, nedves cipő bőre száradás után megkeményedik. Ezt meg­előzhetjük, ha nyomban hazaér­kezés után bőrzsírral kenjük be, majd ha megszáradt, alaposan bekenjük cipőkrémmel. Elejét vehetjük a lábbeli beázásának, ha a talpát csukamáj- és ricinus­olaj keverékével kenjük be. Könnyen megrepedezik a fel­sőrész, ha a cipőt állandóan kap­tafán tartjuk. Engedjük hát időn­ként sámfa nélkül pihenni a láb­belit; ha pedig már feltűnnek a repedezés előtti „hajszálerek”, kenjük be vékonyan olajjal, hagyjuk rajta egy napig, és az­utánfényezzük át. A régi bőrcipőket gyakran azért nem tudjuk fölvenni, mert kopáshelyek, foltok árulkodnak magas korukról. Pedig minden háztartásban ott a „balzsam”: a vöröshagyma. Vágjunk félbe egy nagyobb fejet, azzal dörzsöl­jük át a felületét — kitűnő bőrra­dír. Ha a tisztogatás után krém­mel átkenjük a cipőt — máris meggyőződhetünk a fiatalító kú­ra hatásáról. A vöröshagyma­kezelést egyébként az újonnan vásárolt bőrcipők karbantartásá­ra is érdemes alkalmazni. A vilá­gos bőrcipő „májfoltjait” ben­zinnel halványíthatjuk, és eltün­tethetjük, utána tejjel kenjük vé­gig az egész felsőrészt, és színte­len cipőkrémmel fényezzük át. A lakkcipő kényes jószág; ha felsőrésze töredezni kezd, a re­pedéseket tojásfehéijével kenjük be. E műveletet néhányszor is­mételjük meg, majd pedig puha ronggyal dörzsöljük fényesre. Nem árt tudni: a lakktopán nem­igen tűri a hideget. Ha kinn fagy van, otthon jó előre vegyük fel, hogy átmelegedve ellenálljon a kinti zimankónak. Végül még két tanács. A cipő szagtalanításának egyszerű, ha­tásos módja, ha időnként tiszta szeszbe mártott ruhával kitöröl­jük belső részét. A vászonnal vagy egyéb textíliával kombinált új cipőt szóljuk be impregnáló oldattal — hosszú ideig olyan marad, mintha új lenne. (FEB) Vendéglő a Dinoszauruszhoz Az egész világot megőrjítik Spielberg új filmjének főszereplői, a dinoszauruszok. New Yorkban megnyílt az első vendéglő T. Rex néven, amelynek dekorációja a Spielberg-film dinoszaurusza. (FEB-fotó) Az arisztokrata válasza Két arisztokrata beszélget: — Kérlek alásan, a kis Taszi- lómmal kellene valamit csinálni. Már harmincéves elmúlt, és még mindig cuclizik! A választ lásd a vízsz. 1. és függ. 35. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt be­tűk: G, E, O) 14. Baráti nép tagja 15. Gyors léptekkel haladnak 16. Törökország gk-jele 17. Akadály 19.... világát (jól él) 20. Bosszúságot kifejező indulatszó 21. Ibolya becézve 23. Valamit előállító 26. Az a távolabbi 27. Muzsika 29. Lekaszált, szárított fű 30. Hegy Eger határában 31. Időmérő szerkezete része 33. Schütz ... (színművésznő) 34. Katonák illetménye 35. Kicsi­nyítő képző 36. Az itt levő tár­gyak 38. Fájdalmat, szomorúsá­got okoz 40. Férfinév 41. Fél­szeg, esetlen 42. Ábrándozva, mélán gondolkodó 45. Fickó — németül (KERL) 46. Segéd­munkás, röv. 47. Ánnál lentebbi helyen 48. Összevissza éri! 50. A bibliai paradicsomot lángpallos­sal őrző angyal 52. Építész (Fe­renc) 53. Operálják 55. Ovidius személyneve 56. Kerti szerszám 57. Külső hatást tűr, elvisel 59. A szív felőli oldal 60. Némán tűzi! 61. Forró vízpára 62. Cibál 64. Nagy József monogramja 65. Mélázva, lassan megy 68. Közis­mert üzletház Budapesten. FÜGGŐLEGES: 1. Egy magyar kártyajátékot játszó 2. Szép virág 3. Részben folyni! 4. Nagyon öreg 5. Nyálka — orvosi kifejezéssel 6. Dombvi­dék a Dunántúl délnyugati ré­szén 7. Rangjelző szócska 8. ... királya (Lalo operája) 9. Kímélő étrend 10. Ébredő 11. Étkezési csiga jelzője 12. Róna egynemű hangzói 13. A tárgyat a polcról eltávolítja 18. Erős légáramlat 22. Idegen női név 24. Talajon kikristályosodó só 25. Az izmot kötik a csonthoz 26. Piactér az antik görög városokban 28. Ma­gasabb épületszintről való 30. Ügyetlenül mozgó 32. Hírt kül­dött 34. Helység Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében 35. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: I, Z, N, K) 37. Elektro- kardiogram, röv. 39. Az egri sportkör korábbi névbetűi 40. A szerelmi költészet múzsája az ókori görög mitológiában 43. A hal a vízben tovább haladna 44. Bolonddá válik 45. Beteget táp­pénzre vesz 46. Zsuzsanna — né­metül 49. Ennivaló 51. Fogoly 53. Helyét folyamatosan változ­tatja 54. Beszél a varjú 57. A sze­mélyétől 58. Fiú párja 61. Gyomnövény 63. Zalaegerszegi sportegylet 66. Németország és Svédország gk-jele 67. Kiejtett mássalhangzó 68. Fény szélei! 69. Az argon vegyjele. Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents