Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
HÍRLAP, 1993. szeptember 15., szerda EGER ÉS KÖRZETE Zeneóvodai beíratás Az egri Állami Zeneiskola (Kossuth Lajos u. 14/A) nagy- csoportosok részére zeneóvodát indít. A muzsikát kedvelő apróságok ma délután 4 és 5 óra között felvételiznek az intézményben. Lokálpatrióták az idegenforgalomról Az Egri Lokálpatrióta Egyesület idegenforgalmi szakosztálya szeptember 20-án, délután 5 órakor az Eger Szállóban tartja soron következő találkozóját, amelyre várják az érdeklődő helybelieket. Középiskolai előkészítő versenyek Az előző évek jól bevált gyakorlatának megfelelően a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebben a tanévben is szervez különböző foglalkozásokat nyolcadikosok számára. Indul kémia és biológia szakkör, matematika levelezés és irodalmi humán osztályt előkészítőkurzus. Október 8-án‘d szokásos matematikaversenyt is megrendezik, majd október 20- án a főiskolával közösen fizikából indítanak megmérettetést. A tervekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítást az intézmény titkárságán kaphatnak az érdeklődők, reggel 8-tól délután 4 óráig. (Ifjúság u. 2.) Dobó téri programok Ebben a hónapban még számos színes műsor várja a hétvégeken a Dobó térre érkezőket. Most szombaton — délután 4 órakor — a kazári hagyományőrző együttes, míg vasárnap ugyancsak délután 4 órakor az egri katonazenekar szórakoztatja a közönséget. Sárkányok napja Szombaton délelőtt 9-től 14 óráig a Sárkányok napját rendezik meg az Ifjúsági Házban. A programban délelőtt 10 órakor a gödöllői Kerekasztal Színtársulat előadása látható „Fehérlófia és társai a sárkányok ellen” címmel. Fél 11-től a már kedves ismerős, „Süsü, a sárkány” történetét láthatják az érdeklődők. Az esemény ideje alatt vásárral és kóstolóval egybekötött bemutató látható majd a székesfehérvári Cerbona termékeiből. » Népfőiskolások találkozója A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont és a Cédrus Baráti Kör szervezésében szeptember 17-től 19-igaz Örökség Népfőiskola egri találkozójára érkeznek vendégek az ország minden részéből. A megnyitóünnepségre szeptember 17-én, este 6 órakor kerül sor az Érsekudvarban. A programot egyébként a Servita- templom nagybűcsűja alkalmából hirdették meg. Egy egri est az Ifjúsági Házban A megyeszékhely kedvelt intézményében folytatják a népszerű sorozatot „Egy egri est az Ifjúsági Házban” címmel. A szeptemberi vendégek ezúttal az „Élet és Irodalom” munkatársai: Kovács Zoltán főszerkesztő és Megy esi Gusztáv szerkesztő. Új helyzet az egri főiskolán Amerikai tanár Tanév elején Egy évtized után Szép sikert ért el az egri Mező- gazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet a „Köznevelés” című folyóirat szeptemberi statisztikája szerint. A szakközépiskolák közül ugyanis az ötödik helyen végeztek abban a versenyben, amelyben azt mérik, hogy melyik tan- intézményből mennyi diákot vesznek fel egyetemre, főiskolára. Öt év átlaga alapján ez a szám a mezőgazdaságinál: 29. Ráadásul az egri középiskolák közül magasan az ő eredményük a legjobb. Régebben pedig sokan Egerben egy periférián lévő iskolának tartották a Mezőgazda- sági Szakközépiskolát és Szakmunkásképző Intézetet, ahová a közvélemény szerint olyan diákok jelentkeztek, akiket máshová nem vettek fel. Fehérvári Andor igazgató 1983 óta áll az intézmény élen, s most újra megpályázta az igazgatói posztot. Vele beszélgettünk a tanév elején az iskoláról, s természetesen elsőként őt is az előbb említettekkel szembesítettem. — Ez inkább már múlt idő, ezt a mostani eredményünk is mutatja, de rendkívül találó a kérdés, mert valóban így volt. Régebben még a megyei vezetők sem tudták, mi történik itt, azt hitték, hogy állattenyésztést is oktatunk... Amikor igazgató lettem, azt is megcéloztam, hogy ismertek legyünk, és ebben az akkori Népújság is sokat segített. Behoztuk a szakközépiskolai képzést, s talán ez adta meg a fazonját az intézménynek. De folyamatosan újítunk, most például be kívánjuk vezetni az érettségizettek számára a kistermelői borász képzést, amelyben vállalkozási, jogi, pénzügyi ismereteket is kapnak, s ebben talán támogat bennünket a megyei munkaügyi hivatal is. A felnőttképzés terén amúgy is komoly hagyományaink vannak, s szeretnénk felújítani az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamokat, ahová főként kiskert-tulajdonosokat várunk. Újabban nem szégyenkezhetünk a középiskolásaink miatt sem, az elmúlt három évben például a tőlünk felvételizők több mint nyolcvan százaléka egyetemre, főiskolára került. Tőlünk kerültek már ki olyanok is, akik nem a mezőgazdasággal foglalkoznak elsősorban, hanem tanárok, óvónők, színészek, újságírók lettek. És a végzetteknek körülbelül a hatvan százaléka jelentkezik tovább. — Az egyik tanárom azt mondta mindig: új lecke, új ember. Önöknél új tanév kezdődik, újonnan kinevezett igazgatóval. A jelöltek közül ön kapott kolléK 'l több mint nyolcvanszáza- bizalmat. Kívánja-e „forradalmasítani” az eddigi tevékenységet? — Alapvetően nem. Teljesen új csak a pék és cukrász szakma, valamint a már említett kistermelői borászképzés és gazdatanfolyam lesz. Pályázatokat is beadtunk, így szeretnénk újabb támogatásokat nyerni. A lényeges módosulások már folyamatban vannak két-három éve. Nekünk mindig azonnal kellett reagálnunk a változásokra. Úgy érzem, hogy ez egy remek tantestület, amelynek, mondhatni, kifogástalan az összetétele. Ezt kevés iskola mondhatja el magáról... (-ács) A grúzok tánca Síppal-dobbal a peruiak (Fotó: Szántó György) Nemzetiségi kavalkád a szüreti napokon Több száz, népviseletbe öltözött fiatal és idős énekes, táncos ropta végig a háromnapos szüreti vigasságot, és részt vett a nemzetközi tánctalálkozó programjain. A Dobó téri színpadon és a főiskola előtti téren reggeltől estig húzták a zenészek a talpalávalót. A magyar táncosok mellett nagy sikerrel szerepeltek a képen látható együttesek is. Először léptek fel a megyeszékhelyen a grúz gyerekek, valamint jellegzetes dalaikkal, pánsípjaikkal a peruiak. Miért nincs Egerben árverés? Végveszélyben a történelmi borvidék? Mint arról lapunk hasábjain korábban már beszámoltunk, a vagyoni kárpótlás célegyenesbe fordult megyénkben. Az első kárpótlási törvény alapján benyújtott csaknem 40 ezer kérelem túlnyomó többségét már elbírálta a Heves Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal, ám a megyében eddig megtartott több mint 300 földárverésből az Eger környéki szőlők, szántók gyakorlatilag kimaradtak. A kárpótlás igen fájdalmas, itt-ott balkáni stílusú döcögése a jelek szerint a szőlőkarók között megfeneklett... A Kárpótlási Fórum utódjaként tevekenykedő 11 tagú Földrendezési Bizottságnak hónapok óta joggal teszik fel tehát az emberek a kérdést: miért nincs Egerben földárverés? — A földárverések elmaradásának több oka van — állítja Misik Dezső, a bizottság elnöke. — Köztudott, hogy árverést csak a földalapok kijelölése után lehet tartani. Azonban sem az Egri Csillagok Mgtsz, sem az Egervin — mint korábbról a két legnagyobb földterülettel gazdálkodó szerv — nem tett eleget a törvény előírásainak, azaz nem biztosított a kárpótlásra várók számára elfogadható minőségben és mennyiségben földalapot a föld- vásárláshoz. — Mivel magyarázták ezt a lépést az említették? — Az Egervin hivatkozási alapja a felszámolás volt, a szövetkezetnél pedig az érdekegyeztető fórummal való megegyezés hiánya. Miután a megadott határidőre többszöri egyeztetés után sem történtek meg a kijelölések, a megyei kár- rendezési hivatal 1992 nyarán zárolta a két gazdaság földterületeit. Ezt a lépést az érintettek megfellebbezték ugyan az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál, ám ott elutasították a keresetüket. Az Egri Csillagok Szövetkezet ezek után a bírósághoz fordult, és megtámadta a hivatal határozatát. Mi — itt a bizottságban — úgy véljük: ez a halogató magatartás tudatos. Ráadásul az érvényben lévő törvények alapján az intézkedésre kötelezett hatóságok és szervek sem tettek eredményes lépéseket annak érdekében, hogy a törvények alapján a kárpótlásra várók mielőbb hozzájussanak jogos földjükhöz... Mindezekből egyenesen következik, hogy Eger történelmi Vitatható-e a testvériség? „Mi éljük ezt az érzést...” A Lenkey János Általános Iskola küldöttsége 1989-ben járt Székelyudvarhelyen, ahol a ma már Tompa László nevét viselő iskolának felajánlották testvéri szeretetüket. A barátság évről évre újabb kapcsolatokat szül, és tovább erősíti a már meglévőket is. Három esztendeje az egri szüreti napokon láttuk viszont kedves szomszédainkat, akik az idén is nagy sikerrel szerepeltek a nemzetközi néptánegálan. A Tulipán együttes székelyföldi viseletével és csodálatos dalaival, táncával elkápráztatta a közönséget. Hogy mit jelent számukra az itt töltött néhány nap, a testvéri szeretet, arról Gáspárik Magdolna igazgatónő a következőket mondta: — Sokan vitatkoznak azon, hogy vajon testvérek vagyunk-e? Mi ezen sohasem gondolkozunk, hanem éljük ezt az érzést. A közös programok, vacsorák alkalmával is többször elhangzik: ez a barátság, ami a két tantestület, a családok, a gyermekek között szövődött, életre szóló. A testvériség érzését egy nemzedéken keresztül visszük tovább, mert hiszem, hogy azokkal a famíliákkal, akiknél gyermekeink felhőtlen, boldog napokat töltenek el, kapcsolatunkat tovább ápoljuk, megtartjuk, együttműködésünk nem szakadhat meg. — Néhány napra maguk mögött hagyták az otthoni bajokat, gondokat. Vajon tudnak-e erőt meríteni napi küzdelmeikhez az itt eltöltött időszakból? — Feltétlenül. Az újabb kihívásoknak sokkal könnyebben tudunk elébe menni, ha érezzük: sokan mellettünk állnak. Személy szerint nagy tisztelője vagyok Magyarország kormányfőjének, mert ki merte mondani: nemcsak a határokon belüli magyaroknak a miniszterelnöke, lélekben vállal bennünket is. Sajnos, hosszú időn keresztül úgy éreztük, mintha nem is léteznénk. Most már tudjuk: a harcban nem vagyunk egyedül. — A gyermekeknek mit jelent, hogy néhány napot az anyaországban tölthetnek? — Látni kellene, amikor hazamegyünk, hogyan gyűlnek köréjük az otthon maradt társaik. Vissza-visszatérnek emlékeikkel a tanórák alatt is, és végeláthatatlan az élménybeszámolók sora. Ebből is érezzük, magyar testvéreink szinte állandóan jelen vannak, nemcsak az életünkben, hanem az iskolában Az anyaország, és szűkítve a kört, az egriek, milyen segítséget tudnak nyújtani? — Már az is nagy dolog, hogy mellettünk, mögöttünk es előttünk állnak az itt élők, hogy kezet nyújthatunk nekik. Tudjuk, az egri iskolák is anyagi nehézségekkel küzdenek. Nem pénzt várunk, de szeretnénk, ha ez a kapcsolat nemzedékeken keresztül tovább élne, erőt adna mindkét félnek: hogy tanuljunk egymástól, mert ez a legnagyobb hatalom. Megismerni másokat, népeket, nemzetiségeket, és elfogadni őket. Akkor talán ezt a gyűlöletet, ami most fellángolt Közép-Európában, .eltünteti majd a következő nemzedék a megértésével, gondolatvilágának sokszínűségével. Ezt szeretnénk... (szüle) borvidéke a 24. órájának utolsó percéhez érkezett a rablógazdálkodás és az aszály következtében, s ez bizonyítottan látható a kárpótlásra kijelölt területeken kiszáradtan meredező szőlőkarók szemléjekor. Ebből adódik aztán, hogy ha az idei gazdasági év végén sem lesz itt földárverés, akkor az egri történelmi borvidék visszafordíthatatlanul pusztulásnak indul. Ez már csak azért is elkeserítő, mert jó példa is van előttünk: Tokaj-Hegyalja, ahol lényegesen gördülékenyebben halad a kárpótlás. Ön meglehetősen drámai képet festett a városkörnyéki szőlőföldekről. Miben látja a jelenlegi siralmas állapot okát? — Az óra ketyeg, a természet nem vár. Sajnos, sokan nem értenek a földműveléshez, vagy — ami, ha lehet, még rosszabb — rablógazdálkodással, saját zsebre dolgoznak. Legtöbb helyen pedig már egyszerűen meg sem művelik a szőlőket. Ennek lett a következménye, hogy a szőlő nem bírta el az aszályt, így viszont már irreálissá válik a korábban megállapított hektáran- kénti aranykorona-érték... A következő lépcsőfok pedig az, hogy akik megszerzik majd ezeket a földeket, évekig gyakorlatilag csak pénzt és energiát lesznek kénytelenek beleölni, s ez ki tudja, mikorra térül meg nekik. És már egy újabb púp, hogy a törvény értelmében legjobb esetben is csak öt év múlva telekkönyvez- hetik majd a saját nevükre. Abban az esetben persze, ha megfelelően művelték a földeket. Mindezekből logikusan következik, hogy mindenki — a két említett gazdálkodó szervezetet leszámítva — érdeke azt kívánja, minél hamarabb megkezdhessük az árveréseket. — Csak a szőlőföldek kijelölésével adósak az említettek? — Egyáltalán nem, lényegében a szántóknál is hasonló a helyzet. Itt egy gazdálkodó szervezet hektáronként kétezer forint támogatást kap az államtól, amihez még 14 ezer forint kamatmentes hitel is jár. így érthető tehát, hogy eszük ágában sincs ezeknek a gazdaságoknak lemondani a központi támogatásokról. Ennélfogva a tarthatatlan, bizonytalan helyzet miatt a szántókat sem művelik meg, és sajnos már ott tartunk, hogy a drága vetőmagot a disznókkal kell feletetni... A helyzetet bonyolítja az is, hogy túl kevésnek bizonyult az eddig összekapart földdarab: 50-60 ezer aranykoronára van igény, ám mindössze 37 ezer aranykorona-értékben érkezett eddig felajánlás. Egykor a környező földek 80 százaléka kistulajdonosok kezében volt, jelenleg jó, ha 30 százalékukat ki tudjuk elégíteni. Most ott tartunk, hogy mi kutatjuk fel a kárpótlásnál még szóba jöhető területeket. — Az elmondottak azt sejtetik: aligha lesz a közeljövőben földárverés Egerben. — Rengetegen nyitják ránk naponta az ajtót ezzel a kérdéssel. Sajnos, nem biztathatunk senkit sem. Azt el tudjuk képzelni, hogy töredéknyi, mintegy 1500 aranykoronányi értékben kisebb árverésekre még sor kerülhet az idén, ám minden jel szerint a zöm jövőre marad. A Tulipán együttes két fellépés között a Dobó téren Kühne Gábor az angol tanszék élén Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola legnépesebb része az angol tanszék, itt tanul a hallgatók egyhatod része. Nyár elején arról számoltunk be, hogy a hallgatóság és a tanári kar is kifogást emelt a tanszékvezető szakmai munkája iránt. Dr. Or- tutay Péter az ot ért támadások után lemondott a tanszék vezetéséről, de továbbra is részt vesz a munkában, mint oktató. A tanári kar maga közül választott vezetőt, méghozzá a két évvel ezelőtt a főiskolára érkezett amerikai Kathleen Dubs személyében, aki változásokat ígér: minőségileg szeretné emelni a tanárok és a diákok munkáját, a tanuláshoz és a tanításhoz pedig nyugodt feltételeket kíván teremteni mindenkinek.
