Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

4.

HORIZONT

HÍRLAP, 1993. szeptember 14., kedd

Látószög

Nosztalgia?

Nézem a régen látott filmkockákat, rajtuk kedvenc szülészemet és hallgatom bájos altató dalát unokája ágya fölött: „... szolga nem lesz ez a kis legény. "Meg, hogy „... életének egyre több a haszna. "Önkéntelenül is az immár valóban idős emberrel dúdolom a máig bennem maradt strófákat. Aztán el- csuklik a hangom, s még meglehetősen apróka, tulajdon kései leánykámtól félrefordulva, kitörtök szemem sarkából egy visz- szafoghatatlanul kibuggyant könnycseppet.

Szégyellem magam elérzékenyülésemért a gyermek előtt, annál inkább, mivel bizonyára nem érti, a legkevésbé sem értheti még gyöngeségem okát. Szeretném, ha soha sem értené meg. Azon vagyok, hogy ne is értse — de úgy érzem, kevés ehhez a vágyam, az akaratom. Akár tetszik, akár sem, bárhogyan is kívánom a derűt, a jót, ha nem is az enyémnél jobbat, legalább a sajátoméhoz majdnem hasonlót, egyre hiúbbnak tűnik a reményem.

Alaposan felfordult körülöttünk a világ, piszkálják, bántják, ölik körülöttünk egymást az emberek. Egyre nehezebb, bizonytalanabb s kilátástalanabb idehaza az élet: megdöbbentő a nagy munkanélküliség, szívbe markoló, hogy két és félmilliónyi gyermekünk közül immár minden tizedik valamilyen segítségre szorul. Faluhelyen — ha nem lennének az önkormányzatok olyan nagylelkűek, mint amilyenek — sok diák talán már el sem kezdhette volna az új tanévet. Hiszen például csupán egy negyedikes idegennyelvű könyve — jóllehet két esztendőre szól — hétszáz forintnál is lényegesen többe kerül. S ahol nincs adakozó önkormányzat, s a szakszervezetnek is legfeljebb ötszáz forintos támogatásra futja erejéből: még zsebbevágóbb az iskoláztatás a szülőknek.

Noha a taníttatás csupán egy része a gyermeknevelésnek. Jól tudja minden anyuka és apuka, hogy még mi minden kell, vagy kellene hozzá. Szóval, nem nagyon dudorászhat ma az ember kicsinye ágyánál, vagy már végzett, érettségizett, diplomázott gyermeke társaságában. Tétlenségre, gyakran akár már koldusnak is nevezhető kegyelemkenyérre van kényszerítve sok pályakezdő. Ha pedig netán mégis sikerül az ifjúnak álláshoz jutnia, bizony nem egy esetben szolga is lesz megint. Ami különben már jó ideig ismeretlen volt nálunk. Legalább is kevésbé, alig ismerős.

Dehogy akartuk, hogy így legyen! Véletlenül sem gondoltunk arra, hogy akit oly vigyázva nevelgettünk, nevelünk még mindig, olykor már zsenge korban belekóstoljon a szolgaságba. Tanulóként annyi, vagy több időt töltsön megint a mester- né körül a bevásárlásban, a konyhában, mint a műhelyben... S később is, hogy saját lábára áll, remegve lesse gazdája minden szavát, mozdulatát, s még csak sejtelme sem legyen arról, hogy hol keresse az igazságát, vigasztalódását.

Próbálom elfeledni a régi filmet, a dalt, mert így kell tennem. S dúdolgatás helyett duruzsolok a máróL Kár, hogy ez nem annyira fülbemászó...

Gyóni Gyula

Tiszteletkor a hazának

„Jó amerikai fényképész, mert magyar”

A címben idézett nyilatkozat attól a Kálmán Bélától származik, aki ebben az évben a fotóiból egy jelentős kollekciót hozott haza, mert Kecskeméten a Fotográfiai Múzeumban, Egerben és Marosvásárhelyt a közönség elé akarja tárni azt a pályát, amit itthon, amíg lehetett, és kint a világban, ahol élnie kellett, befutott. Többszáz kiállítás után az Ifjúsági Házban most száznál több képe számol be arról az útról, amit be kellett barangolnia.

Mielőtt bármit leírnék Kálmán Béláról, ideidézem a másik fotóst, Kepes Györgyöt: „...láthattam munka közben, amikor engem fényképezett. Lehet, hogy azt hitte, ő figyel engem, de igazából én figyeltem meg őt, ahogy élénk koncentrációval megpróbálta elkapni azokat a pillanatokat, amikor belefeledkeztem az alkotómunkába. Mivel valahogy belül tudtam, hogy mi történik velem, így azt is éreztem, mikor tapintott rá a képre irányuló figyelem lényeges, kritikus pillanataira.”

Kepes György pontosan érzékelteti azt a — ha lehet ezt a kifejezést használni — „bizsergető feszültséget”, amikor a jellemfeltáró kutatás végbemegy, amikor a művész, a nekirendelt pillanatban, pillanatokban kilopja modellje lényegét. Ha ez egyáltalán sikerülhet neki. így figyeli egymást a vadász és az áldozat az erdőn, csak itt, a fénykép esetében az áldozat sebesülése nem halálos. Innen elindulva is izgató számunkra — ma már történelem — az a kép, ahogyan Kálmán Béla megörökitette 1956.október 30- án Maiéter Pált. Ebben a mosolyra nyíló arcban nyoma sincs a bekövetkező személyes tragédiának. Egy tekintet nyűik ránk, póztalanul egy ember nyilatkozik itt meg, aki teszi a dolgát, a körülmények folytán ott és akA külkereskedelmi visszaesésről, a külföldi tőkebefektetésről

A minisztérium végnapjai?

Interjú Kádár Bélával a tárca jövőjéről

Ismét az érdeklődés előterébe kerültek külgazdasági kapcsolataink: a jelzések szerint kedvezőtlenül alakul az export-import mérleg, s a nyitottnak, rugalmasnak elkönyvelt sikerágazat hullámvölgyben van. Csakugyan nyitott, a nemzetközi igényekhez igazodó, közelítő a magyar külkereskedelem? — kérdeztük Kádár Béla külgazdasági minisztert.

— A nyitottság mércéje a gazdaságpolitika és a gazdasági szerkezet. Ami az előbbit illeti: külkereskedelmünk döntő része

az importnak például 93, az <ígáli ' '

áraknak és a szolgáltatásoknak mintegy 90 százaléka — már liberalizált. Hozzátehetem, hogy a korábbi időszak ár- és költségviKádár Béla bizakodó

(Fotó: Szántó György)

szonyait eltorzító költségvetési szubvenciók négyötödét felszácsak 30

mohuk s lényegében a konvertibilitást is megteremtettük. Néhány éven belül pedig a vámok is eltűnnek külgazdasági kapcsolataink útjából... Ami pedig a szerkezetet illeti: tavalyi árukivitelünk már a nemzeti össztermék mintegy 30 százalékát reprezentálta, s az ország devizabevételei — minden forrást figyelembe véve — a GDP 40 százalékát tették ki. Ez pedig nemcsak a „néhai” KGST-orszagok csoportjában, hanem más nemzetközi összehasonlításban is kimagasló eredmény.

— Nemzetközi megítélésünk egyik mércéje a külföldi tőkebefektetések alakulása. Ezen a téren hogy állunk?

— A jelenlegi külföldi tőke- befektetési állományunk 5.4 milliárd dollár. Napjainkban ez már nemcsak az áruforgalmon és a szolgáltatásokon, hanem a tőkeáramlás csatornáin keresztül is integrálódik a világgazdaságba, így a volt szocialista országok csoportján belül nemcsak az arányokat, hanem a mértéket tekintve is Magyarország rendelkezik a legnagyobb úgynevezett internacionalista szektorral. Csupán érzékeltetésül: a hazánknál négyszerte nagyobb

Lengyelország kivitele cs< százalékkal volt nagyobb a mienknél, tőkebefektetéseik pedig csak a mienk egyharmadát tették ki.

— Ön tehát gazdasági diplomáciánkat sikeresnek ítéli?

— Igen. Ezt igazolja például, hogy az Európai Közösséggel, a visegrádi országokkal, az EF- TA-val kötött megállapodások eredményeként az év végére külkereskedelmünk 70 százalékát olyan országokkal bonyolítjuk le, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodásunk van, így az áruk áramlását vámok és kereskedelmi korlátozások nem akadályozzák. Az idei utolsó évnegyedben a magyar ipari kereskedelemnek több mint 60 százaléka már vámmentesen jut külső piacokra; a további 40 százalék pedig a következő években... Valójában tehát kiszabadultunk az úgynevezett „kisország-bék- lyóbol”. A magyar és a külföldi vállalkozó beruházása már nem a 10 év félmilliós szűk belső piacnak, hanem a szabadkereskedelmi megállapodások révén kialakított 400 milliós európai térségnek szól.

— Szinte SOS-jelzé.snek is beillett az a tájékoztatás, amelyet Ön legutóbb a külgazdasági kaprvn/ntnk slinlnmntríinnk nrintt ri7

Koós Tamás (Ferenczy Europress)

(D co ! ír ?

in re l

w <5V

w A

ü-o Ä

3 CD

co H

in <n:

* <5 (0:

'TO

g

3 v<ü

«8 •ro t;

£ 3.

'S §•

in 2

co <2 -2£ C

(0 o

N C

w

Malcter Pál

;öt o

Lakatos Gabriella

kor cselekszik, amikor neki ezt sorsa előírja. Nincs semmi rájátszás, azoknak int, akik őt követik, akik benne hisznek.

Itt Maiéter nem úgy kutatta Kálmán Béla sürgését-forgását, mint Kepes, amikor festés közben akarta elkapni a fotós a Ke- pes-lényeget, de ettől lesz a kép igaz és megrenditőbb is, mert a laza mosolyban összegeződik a pillanat, a személy és a harsogó idő.

Lakatos Gabriellát még 1955-ben, Budapesten kapta lencsevégre a Csodálatos mandarinban: a dráma minden feszültsége összesűrűsödik abban a mozdulatlanságban, ahogy három irányból is ujjal mutogatnak a nőre, a mindenképpen áldozatra.

Ezen a tárlaton jóval kevesebb portrét lehetett látni, mint életképet, tájfelvételt. Mintha króni- kaszerűen mesélné az itthon maradottaknak, mennyi-mindenen kellett keresztülfurakodnia, hogy a szépséget, a pillanatok is- mételhetetlen figurációit megőrizhesse az emlékezetnek az olyan felvétel, amely neki is, a jelenségre rátámadónak drámai élményt hozhatott az adott helyen, az adott órában. A Sziklaváros Új-Mexikóban, a Fuji Japánban felülről, a Gejzír a Yellowstone Parkban és Santa Féitt- ott, nem egyszer, sokadszor, mert ott élt, ott dolgozott. De van itt kép Olaszországból, a car- rarai márványról. Ahogyan a horkanó ló orra kinyílik, Cirkusz Mexikóból és Provence-i látkép, hongkongi felvétel, a firenzei dóm kupolája, ahogyan egy ván- dór észreveszi a tömegben kó- sza-bószálva. Nyolcvanhatban, itthon elkapott egy uborka-halmot a budapesti piacról. Egy jámbor óra a jeruzsálemi siratófalnál... És a többi, és a többi. Egy élet drámájának megannyi jelenete, fordulata, aszerint, ki és | hogyan számítja-veszi észre az életét, a tartalmat, no meg azt, ami közben elfolyik.

Ahogy még egyszer végigjárom a látványt, a képeket, ismét csak az jut az eszembe: mennyi izgalom, keresés, ráfordulás, for- golódás, farolás, feszengés és sok-egyéb történik meg addig, amíg ezek a látnivalók kiugranak a múló időből? És hitelesek-e annyira, mint a jellemek a megej- tett-megörökitett arcokon? Hogyan van megelégedve utólag Kálmán Béla, a pesti gimnázium egykori tanulója mindazzal, amit végigcsinált? Mennyi realitás, mennyi költészet — és a háttérben az élet, a dráma!

Farkas András

. co

ID

? O

CM Q.

Q) a, ■o N

E ® 0) (0

co

tti N

in n — ® Z re W « 00 > Z-:

111 zs

X uOo

js 01

3 10

Sic

CD

^ 8

P O

K

oc

o

tn

r

év eddigi skedelmi eredményeiről... külkereskedelmi helyzetéről.

— Nem SOS-jelek voltak ezek, hiszen már több mint egy

éve jelezzük, hogy mikor, milyen mértékű visszaesés várható. Akkor nem találtunk értő fülekre. S ha a diagnózisban nincs egyetértés, a terápiát sem lehet egyértelműen meghatározni. Most, amikor előrejelzésünk valósággá vált, hatvanyozottabb erőfeszítésekre, a piac eddiginél hatékonyabb megdolgozására van szükség. Ha most, akár csak néhány hónapra is elhomályosodik a Magyarországról alkotott kedvező kép, és kikerülünk bizonyos piacokról, akkor pozícióink visz- szaszerzése esetleg évekbe telhet.

— Lábrakaptak a hírek, hogy az egész külkereskedelmet átszervezik, s például a kereskedelmi külképviseletek is más tárca felügyelete alá kerülnek. Ön mit tud erről?

— A hirek idestova három éve „repkednek”; sokan szeretnék ezt a minisztériumot megszüntetni vagy a külkereskedelem korábbi sikereinek még az írmagját is eltüntetni. Ez elsősorban azért ártalmas, mert megzavarja a kormányzati rendeszer működését. S nyilván nem várható maximális teljesítmény azoktól, akik körül minduntalan egzisztenciájukat fenyegető hirek keringenek... Egyébként leszögezhetem: semmi ilyen vagy ehhez hasonló kormányhatározat nincs! A kormányszervezet korszerűsítésére 1994 végén kerül sor — természetesen a jövő évben kialakuló politikai erőtér függvényében. Miniszterelnökünk különben éppen a külkereskedelmi kirendeltségek vezetői előtt fejtette ki, hogy ebben a ciklusban nem kíván változtatni a kormányzat és külgazdasági minisztérium szervezetén — fejezte be nyilatkozaKÓSTOLÓ - BEMUTATÓ - AJÁNDÉK-AKCIÓ

A MÁTRA FŰSZERT RT. 1993. szeptember 15-22. között

DÁN napokat

rendez a megye több ABC-, és diszkontáruházában.

A kóstolóval egybekötött termékbemutatón a következő világhírű, kiváló minőségű árukat ismerhetik meg a kedves vásárlók:

joghurtok sajtok fagyasztott, panírozott halak

— konzervek

— sörféleségek

— leveskoncentrátumok

— vegyiáruk

A bemutató helyszínei:

Eger, Katona téri ABC-áruház Eger, Koháry úti ABC-áruház Gyöngyös,

Mátra Diszkontáruház, Szurdokpart u. 4. Hatvan, Diszkontáruház, Tanács u. 42. Recski Érckő ABC-áruház Kápolna ABC-áruház, Kossuth tér

Az árubemutatóval egyidejűleg a teljes DÁN áruválasztékot az alábbi helységek ABC-áruházaiban is árusítják: Párád, Felsőtárkány, Szilvásvárad,

Makiár, Verpelét.

CD

CO

(0

v<d

N '0> C cr

'Cü

>

5

a>

Sfi

Sí

§'•§

N 'B

(/) N

•U <n

m 01 Cw s(n

N =

ín 're <0 N

5 re

B -*

3 «

re

N

in Ti

tr.

3 '01

§ Pl

_ C

so re

A C

m IC

0) 1 Ólul re

V v O u

N =

re x

■5-c

|S

cfí

0>|± *0 t£u

c

O LL (0 £ O ^

o-H

i 0) fl

11