Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. szeptember 14., kedd Chilei puccsjubileum lKét személy életét vesztette és legalább nyolcán megsebesül­tek a hét végén a chilei puccs hu­szadik évfordulóján Santiagó- ban megrendezett tüntetésben. Pénteken már volt egy tüntetés a fővárosban, és az ugyancsak ösz- szecsapásba torkollott. A ro­hamrendőrök, akárcsak egy nappal korábban, ismét könny­gázgránátokat vetettek be a Mo- neda elnöki palota elé vonuló diákok ellen. Öngyilkos katonák Bulgáriában Az utóbbi két évben megdup­lázódott a bolgár fegyveres erők soraiban az öngyilkosságok szá­ma. A korábbi években átlago­san 30-35 öngyilkosság ügyében folytatott vizsgálatot az ügyész­ség, míg tavaly és az idén 60 eset­ben. Michnik politikai jóslata Adam Michnik, az egykori lengyel ellenzék egyik vezéralak­ja a Gazeta Wyborcza hétvégi számában foglalkozott a baloldal esetleges választási győzelmével. Mint írta, joggal örülnek a poszt- kommunista szervezetek vezetői, mivel a fölmérések az ő győzel­müket ígérik, amire viszont a kommunistaellenes ellenzékből kinőtt politikusok hisztérikusan reagálnak, a kommunizmus visz- szatérésének rémével ijesztgetve a választókat. Nincs közel a rendezés Abháziában Komoly veszélybe került az abháziai rendezés, miután az ab- ház parlament kilátásba helyez­te: Szuhumi nem vesz részt ezen­túl a rendezés céljából életre hí­vott háromoldalú bizottság mun­kájában, ha Grúzia nem teljesíti maradéktalanul a fegyverzet és csapatok kivonására vonatkozó eddigi határozatokat. Az abház vezetés azt is sérelmezi, hogy az utóbbi időben a grúz sajtó mind hevesebb abházellenes propa­gandát folytat. Megoldódhat a Kuril-szigetek vitája Gennagyij Burbulisz, Borisz Jelcin volt tanácsadója szerint megoldható a Kuril-szigetekkel kapcsolatos orosz-japán területi vita. Burbulisz tokiói látogatásá­ról hazatérve elmondta: az új ja­pán kormány az egy évvel ezelőt­tihez képest lényegesen realis­tábban viszonyul Oroszország­hoz, ami záloga lehet annak, hogy az orosz elnök tervezett őszi japán útja hasznos lesz. Tengert utánzó uszoda Világszenzáció: Japánban nemrég megnyílt a tengert és a tengerparti strandot utánzó uszoda. Abban óriási hullámok vannak, továbbá homok, és mindaz, amit az ember egy tenger partján megtalálhat. (FEB-fotó) A gyámállam fővárosában izraeliek és palesztinok Aláírták az elvi nyilatkozatot Az esemény súlyához méltó ünnepélyes keretek között, Bili Clin­ton amerikai elnök, Jichak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Ara­fat palesztin vezető „védnöksége” alatt írták alá helyi idő szerint hétfőn a Fehér Ház kertjében az izraeli-palesztin elvi nyilatkozatot, amely rögzíti a Ciszjordániában és a Gáza-övezetben létrehozandó palesztin autonómia alapjait. Az okmányt izraeli részről Simon Pe- resz, a palesztinoktól Abu Mazen (Mahmud Abbasz) látta el kézje­gyével. Jóllehet, magát az elvi nyilat­kozatot Oslóban, Párizsban, Tu­niszban és Jeruzsálemben dol­gozták ki, az aláírási ünnepség helyszíneként mégis Washing­tonra esett a választás. A döntés­nek nem csupán jelképes jelen­tősége van, hanem gyakorlati oka is. Az Egyesült Államokra úgy tekintenek az érintett felek, mint a tárgyalások fölött „gyám­kodást vállaló keresztapára", aki azzal, hogy otthont ad a ceremó­niának, a jövőre nézve is — teljes diplomáciai hatalmát és befolyá­sát latba vetve — elkötelezett marad kezeskedő-garantáló sze­repe teljesítése mellett. Wash­ingtonban egyszer már megren­deztek hasonlóképpen áttörést jelképező eseményt: az egyipto­mi-izraeli békemegállapodást szintén a Fehér Ház kertjében ír­ták alá, igaz, nem a déli, hanem az északi részen. (A történelem más értelemben is Kísért: ugyan­annál a diófaasztalnál foglaltak helyet az aláírók, mint 1979- ben). Harmadsorban a biztonsá­gi megfontolások is Washington mellett szólnak. A neves vendégek közül első­ként Jasszer A rafat érkezett meg vasárnap este, hagyományos fej- kendőjét viselve, ám oldalfegy­vere nélkül. Legutóbb 1974-ben járt amerikai földön, akkor New Yorkban az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszédé­ben azt hangoztatta: egyik ke­zemben pisztolyt tartok, a másik­ban olajágat. Most csak az utób­bit hozta magával. Az izraeli kül­döttség érkezését közép-európai idő szerint a reggeli órákra jelez­ték. A magasztos pillanatok el­múltával, azután, hogy a tinta megszáradt az elvi nyilatkozatot tartalmazó papírokon, megkez­dődhetnek a hétköznapi, előre­láthatóan megtorpanásokkal tarkított tennivalók, az időrend­hez kötött végrehajtást szavatoló gyakorlati intézkedések. A most bevezetendő — első lépcsőként a Gáza-övezetben és a Jordán fo­lyó nyugati partján fekvő Jerikó­ban megvalósítandó — önkor­mányzat átmeneti közigazgatási szerkezetként fog működni. A második év végétől kezdve a fel­eknek meg kell kezdeniük a tár­gyalásokat a végleges rendezés­ről. A „Parlamentek Parlamentje” egyike a legrégebbi nemzetközi szervezeteknek, sőt a politikai szervezetek közül a legnagyobb múlttal rendelkezik. 1888. október 31-én alakult meg Párizsban, a századvég egyre inkább fenyegetett légkörében, a problémák békés elsimításának vágyával. Létrehozói hittek abban, hogy valamiféle nemzetközi döntőbíróság léte és tevékenysége elkerülhetővé tenné a viszályok fegyveres konfliktussá fajulását. A Parlamentek Parlamentje nyitja a munkát, amelyben a nemzeti parlamenti csoportok két-két küldöttel képviseltetik magukat. A konferencia választ­ja meg a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot és a főtitkárt, aki az Interparlamentáris Irodát irá­nyítja. A tanács elnöke 1988. szeptembertől a szenegáli Daou- da Sow, a főtitkár a szintén 1988- ban megválasztott francia Pierre Cornillon. Az IPU tagjai lehetnek min­den olyan szuverén ország tör­vényhozói, amelyek a népképvi­seleti demokrácia megkívánt szintjén állnak. Több országot (pl. Argentínát, Libériát, Líbiát) eppen parlamentjük feloszlatá­sa, katonai puccs miatt zártak ki, illetve függesztettek fel. 1954 után az akkori szocialista orszá­gok parlamenti csoportjai is tag­jai lehettek a szervezetnek Kína kivételével, valamint az önálló­sult volt gyarmatok is a tagálla­mok sorába léptek. 1993-ban 116 ország képviselői vesznek részt az IPU értekezletein. Magyarország egyike a szerve­zet alapító tagjainak, sőt a végre­hajtó bizottság tizenegy tagjának egyike is magyar. Idén szeptember 13-18. kö­zött Canberrában tartják az IPU 90. konferenciáját, amelyen ki­emelten foglalkoznak az idős korosztály szociális és egészség- ügyi védelmével, valamint a fegyveres konfliktusövezetek humanitárius segélyezésével. Az új intézmény első nemzet­közi értekezletét 1889. október 30-án tartotta Párizsban. Azóta évente kétszer tanácskoznak a tagországok képviselőcsoport­jai, leszámítva a két világháború éveit, amikor szünetelt az alap­vetően békére irányuló szervezet tevékenysége. Bar gyakorlati döntéshozó jogköre nincs, az IPU nemzetközi tekintélye, sok­oldalú kapcsolataiaz egyéb nem­zetközi szervezetekkel, minde­nekelőtt az ENSZ-szel, garanci­át nyújtanak arra, hogy a találko­zók tapasztalatai, a munkabi­zottságokban elfogadott állás­pontok és értékelések visszahat­nak a kormányok politikájára is. Mindebből következik, hogy a konferenciák napirendjén min­dig az adott idő legégetőbb kér­déséi szerepelnek. Eredeti célja szerint a szervezet a békét, a nemzetközi együttmű­ködést hivatott ápolni. Véle­ményt nyilvánít minden olyan nemzetközi kérdésben, amelyet parlamenti akciókkal megoldha­tónak vél, segíti a parlamenti de­mokratikus intézmények fejlesz­tését, valamint a parlamentek tagjai közötti személyes kapcso­latokat és az egyes törvényhozá­sok közötti párbeszédet. Tevé­kenysége homlokterében a kö­vetkező nemzetközi horderejű kérdések állnak: nemzetközi biztonság és leszerelés; parla­menti, törvénykezési és emberi jogi kérdések, apartheid, fajül- dözés; gazdasági, szociális, kul­turális és környezetvédelmi problémák; kisebbségi, etnikai kérdések; népesedési és egész­ségügyi gondok, a „harmadik vi­lág” problémái. 1973 óta az IPU meghatáro­zott, az egyes képviselőcsopor­tok által javasolt tárgykörökben szervez konferenciákat, illetve konferenciasorozatokat. Az IPU alapnyilatkozatát 1922-ben a bécsi konferencián fogadták el. Központja 1921 óta Genf. A szervezet végső felépí­tését az 1983-as szöuli értekezle­ten alakították ki. Eszerint az IPU a tagállamok parlamenti képviselőit az öntevé­kenység alapján tömörítő nem kormányközi szervezet, amely­nek legfőbb szerve az Interparla­mentáris Konferencia. A konfe­rencia tanácskozásai között az Interparlamentáris Tanács irá­Tart még a Banja Luka-i zendülés Tudjman felhívása Franjo Tudjman horvát elnök tűzszüneti felhívást tett közzé, felszólítva katonáit, hogy szün­tessenek meg minden akciót a horvátországi krajinai szerb erők ellen. Tudjman ugyanakkor nem adott parancsot arra, hogy von­ják vissza a horvát csapatokat a napokban elfoglalt települések­ről, sőt szerb jelentések szerint páncélosok indultak el horvát tá­maszpontokról Okucani irányá­ba, hogy megszüntessék a Zág­ráb- Belgrad autópálya szerb blokádját. A krajinai szerb erők a Zágráb melletti települések elleni rakéta- támadás után közzétettek egy lis­tát, ami azokat a célpontokat tar­talmazza, amelyeket a szerb erők tűz alá vesznek, ha folytatódik a krajinai horvát offenzíva. A cél­pontok között szerepel fél tucat zágrábi objektum, katonai létesít­mények, s Fiume egyes körzetei is. A boszniai szerb vezetés rész­ben a horvátországi és boszniai hadműveletekre való hivatko­zással sürgeti a pénteken kirob­bant Banja Luka-i katonai zen­dülés mielőbbi lezárását. Banja Lukán a lázadó katonai alakula­tok változatlanul ellenőrzésük alatt tartják a várost, s hiába ér­kezett a helyszínre Radovan Ka­radzic boszniai szerb elnök, egyelőre még meg sem kezdőd­tek a tárgyalások. A katonák a helyi háborús nyerészkedők megbüntetését követelik, s már őrizetbe vettek több dúsgazdag helyi polgárt. Fájdalommal tudatjuk, hogy feledhetetlen férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk VARALLYAY JÓZSEF kéményseprő mester 1993. szeptember 10-én, életének 81. évében elhunyt. Temetése 1993. szeptember 15-én 13.30 órakor az egri Lajosvárosi temetőben lesz. A gyászoló család Fenyegetőzik a szerb közlekedési miniszter Kétoldali blokád a Dunán Zarko Katie szerb közlekedési miniszter kijelentette, hogy ko­moly következményei lesznek annak, ha Magyarországon újra feltartóztatnak Jugoszláviába tartó gyógyszerszállítmányokat. — Ha ez újra megtörténik, kemé­nyen visszavágunk — mondta a miniszter a Vaskapu melletti Donji Milanovácon megtartott sajtótájékoztatóján, anélkül, hogy az ellenlépésekről részle­tekbe bocsátkozott volna. Katie arra utalt, hogy a nyáron a magyar határon nem engedtek át egy szállítmányt, amelyet egy francia segélyszervezet küldött Boszniába. A magyar határon — mint emlékezetes — az ENSZ szabályainak megfelelően jártak el, s azért nem engedték át a szál­lítmányt, mert nem volt megfele­lő a dokumentáció. Zarko Katie a hiányos és nem megfelelő dokumentációval kapcsolatos kérdésre válaszul az MTI tudósítójának kijelentette, hogy a papírok ebben az esetben nem voltak lényegesek, látniva- lóan gyógyszerszállítmányról volt szó, s az osztrákoknak sem­milyen kifogásuk sem volt, ami­kor náluk haladt át a szállítmány. — Inzulin-szállítmány várako­zott a határon, s emiatt gyerme­kek élete is veszélybe került — fűzte hozzá a miniszter. A dunai blokáddal kapcsolat­ban kijelentette, hogy Jugoszlá­via számára az ENSZ 820-as ha­tározata óriási problémákat okoz, de továbbra is fenn akarják tartani a szabad hajózást — ha a külföldi hajók befizették az ille­téket, ha a rakomány nem tartal­maz környezetszennyező anya­gokat, s ha minden okmányt rendben bemutatnak, szabadon hajózhatnak. Az MTI kérdésére, hogy ezek szerint a szerb közle­kedési miniszterhez lehet-e for­dulni segítségért, ha a Fehér Ró­zsa nevű szerb szervezet tagjai is­mét magyar hajókat tartóztatnak fel, Zarko Katie miniszter kije­lentette: erőszakkal nem léphet­nek fel ezekkel az akciókkal szemben, mivel átmeneti jelen­ségről van szó, s mert érthető a felháborodás a dunai blokád mi­att. Katie egyébként elmondta azt is, hogy október végéig üzembe helyezik a vaskapui ju­goszláv zsilipeket, s így ki tudják kerülni a román zsilipeket. A ju­goszláv hajókat — összhangban az ENSZ szigorú előírásaival — egy ideje már nem engedik át a román vámszervek. (MTI) Amerikai űrállomás, orosz űrhajókkal Az Egyesült Államokban új űrállomást készítenek, amelyhez a Földdel való összeköttetést biz­tosító űrhajókat és az irányítási rendszert az oroszoktól veszik át. Az űrállomást eredetileg „Sza­badság állomásnak ” akarták ne­vezni, később azonban „Alfa” ál­lomásra változtatták az elneve­zést. DanielS. Goldin, az Amerikai Kutatási Hivatal egyik vezetője elmondta az AP amerikai hír- ügynökségnek, hogy olyan ter­vet dolgoztak ki, amely orosz közreműködést tartalmaz. A terv szerint két orosz Szajuz űrhajó fogja biztosítani az össze­köttetést a Földdel. A Szajuzo- kon fognak az amerikai asztro­nauták ide-oda közlekedni, s a két orosz űrhajó terhet is szállít majd az amerikai űrállomásra. A szenátus évi 2,1 milliárd dollárt szavazott meg az űrállo­más építésére. Az elképzelés sze­rint 19 repülés szükséges ahhoz, hogy az Alfa űrállomás teljesen elkészüljön, és az asztronauták hosszabb időt tölthessenek raj­ta. EGER 3300 EGER. TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 36 - 315 097 J \. KÖZLEMÉNY A MARKER OTK Kft. értesíti partnereit, hogy gyöngyösi irodáját új irodavezető és munkatársak irányítják, miután a taggyűlés THIELNÉ NOVÁK ZSUZSANNA korábbi ügyvezetőt KIZÁRTA a társaságból. Nevezett a továbbiakban a társaság nevében nem köthet szerződéseket és nem vállalhat kötelezettségeket. A gyöngyösi iroda címe és telefonszáma változatlan. \ 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 7. Telefon/fax: (37) 311-016 r Ausztrália függet­lenedik — Valakinek a trónja inog — mondják tapintatos brit kom­mentátorok, arra célozva, hogy Paul Keating ausztrál miniszter- elnök néhány nap múlva a skó­ciai Balmoralba utazik, és udva­riasan közli II. Erzsébet király­nővel, hogy a világ hatodik leg­nagyobb országa 2001-ig köztár­sasággá válik. Ausztrália lakosságának egy- harmada ázsiai, és meg nagyobb a nem brit európaiak aránya. Az ország gazdasági-politikai jövő­jét a japán-ázsiai vonzáskörben látja, és ennek jeléül meg akarja szüntetni a távoli brit korona fennhatóságát. Friss felmérések szerint a lakosság 50- 70százalé­ka köztársaságot akar II. Erzsé­bet államfősége helyett. Megfigyelők szerint az auszt­rál dominó sok mást is ledönthet. A pápua-új-guineai kormányfő, Paias Wingti is fölvetette már a köztársasággá válás lehetőségét. Közvélemeny-kutatások szerint Üj-Zélandis szívesen követné az ausztrál példát, ha az megvalósul. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, barátoknak, akik NAGY ILLÉSNÉ Urbán Viktória temetésén megjelentek, virágaikkal, részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk GULYÁS FERENC temetésén megjelentek, és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család Fájdalmában a segítség... Temetkezési Vállalat TELJESKÖRŰ ÜGYINTÉZÉS Gyöngyös, Csömör Kálmán u. 2. J Tel.: (37) 311-845

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents