Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
HÍRLAP, 1993. szeptember 1., szerda HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Kiállítás Hatvanban Újabb kiállítás nyílik szeptember 3-án Hatvanban, az Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban. Ezúttal Kesztyűs Ferenc és Szegedi Árpád festményeiben gyönyörködhetnek a képzőművészet barátai. Az eseményt délután 5 órakor Sípos Tamás művészettörténész nyitja meg. Uj plébános Lőrinciben Fél esztendő eltelte után, szeptember 1-jétől ismét új plébános teljesít majd szolgálatot Lőrinciben. Karácsondi Mihály ekkor távozik a városból, s helyére Mándoki György érkezik. Egyúttal megváltozik a vasárnapi miserend is, az istentiszteletek ezentúl reggel fél 8 és délután 6 órakor kezdődnek. Falunap Apcon Falunapot rendez az Apci Hírek szerkesztősége szeptember végén. Egyebek között vetélkedőket is tartanak, s hogy minél jelentősebb dijakat vehessenek át a legügyesebbek, a szervezők várják a helyi vállalkozók segítségét, támogatását. Kisüzemek véradónapja A napokban ebben az évben már harmadszor rendeztek véradónapot a hatvani kórházban. Ezúttal több mint harminc donor jelentkezett, s a jászberényi kórház számára is szállítottak innen vért. Sok kisüzemből is jelentkeztek, így a hatvani vízművektől, a műanyagiparból és az aprítógyárból is. Ezt megelőzően pedig a hatvani sütőipari vállalat dolgozói közül is sokan részt vettek az akcióban. Gyújtogatás Zagyvaszántónál Korai volt azoknak az öröme, akik úgy képzelték, hogy rövidesen könnyebben telefonálhatnak Zagyvaszántó és Ecséd között, látván a felállított új póznákat. Valaki ugyanis meggyújtotta az út menti száraz, füves részt, s a fából készült oszlopok is lángot kaptak. Néhány csak elszenesedett, de akadt olyan is, amelyik kidőlt. így most meg kell ismételni a munkálatokat, s a vonal várhatóan rövidesen ismét működik. Diákok figyelmébe! A tanévkezdés után néhány nappal még beszerezhetőek a hiányzó kellékek — remélhetőleg sorban állás nélkül — a hatvani családsegítő szolgálatnál. A kedvezményes tanszervásár a Hatvány Irén utca 6. szám alatt lesz szeptember 4-én, délelőtt 8-12 óráig. Lemondott a népi ülnök „Igazságtalan az igazságszolgáltatás” Ismert hatvani, közéleti ember Kárpáti István, aki hosszú ideig a kisgazdapárt városi elnökeként is tevékenykedett. Két esztendeje újabb feladatot vállalt, népi ülnök lett a városi bíróságon, azonban most már nem tölti be ezt a funkciót, ugyanis lemondott. — Magyarországon nagyon gyenge az igazságszolgáltatás — magyarázza az okokat. — Rosz- szak a jogszabályok, a tanúkat semmibe sem veszik, napidijat sem kapnak, csak azok, akik igazolni tudják, hogy van munkahelyük. A bírónak könnyű dolga lenne, ha két ember is határozottan állítaná, hogy a vádlott bűnös, ám sokszor csak hebegnek- habognak. Kárpáti István szerint botrányos, hogy csak a tanúknak van igazmondási kötelezettségük, a vádlottaknak nincsen. Ha ugyanis nekik is lenne, akkor nem lenne minden olyan bonyolult, a gyanúsított bevallaná, hogy ő gyilkolt, és kész. Most azonban — Kárpáti szerint — az ügyvédeknek óriási lehetőségük van, hogy minden hajszálba belekapaszkodjanak, s amennyiben a vád nem tud kellő számú bizonyítékot felmutatni velük szemben, úgy akár fel is mentheKárpáti István: „...rosszak a jogszabályok" tik az illetőt. Ráadásul — véli Kárpáti István — az ügyvédek olyannyira felforgatják kérdéseikkel a sértettet, hogy az inkább már menne haza, mintsem hogy kapjon bármiféle elégtételt. Az utolsó csepp a pohárban az egykori népi ülnöknél az volt, hogy egy lány megerőszakolása után szinte mindenki meg mert volna rá esküdni, hogy ki a tettes, ám mégsem volt bizonyíték, a tanúk nem jelentkeztek, pedig Kárpáti szerint az elképzelhetetlen, hogy a vonaton mindenki másik kocsiban utazott. Mivel azonban az ügyvédnek sikerült kiharcolnia, hogy a gyanúsított már szabadlábon várhatja a másodfokú tárgyalást — lemondott. A helyi képviselő-testület megértéssel fogadta döntését, elfogadták azt, sőt el is küldték levelét Balsai István igazságügy-miniszternek. — Nem hiszem, hogy lesz valami változás — mondja Kárpáti István. — Nem szimpatikus egyik párt sem, az országnak pedig nincsen olyan vezetője, mint Szent István volt. Én is megszakítottam már a kapcsolatot a kisgazdapárttal is, ott sincsenek egyéniségek. Talán megoldás lehetne az, hogy a tévében a főműsorok előtt nem reklámokat sugároznának, hanem illemtanórákat. Meg bejelentenék, hogy ha valaki elfog valakit, az húszezer forintot kap. Most teljesen más a helyzet: kiszabják a büntetést, aztán nem lehet rajtuk behajtani. Ezért is mondtam le. Ugyanis, aminek nincsen értelme, azt én nem csinálom. , . .... Kovács Attila Megismételt döntés után — Petőfibányán Sem népszavazás, sem egészségház nem lesz Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, Józsa Fábiánnak, a Belügyminisztérium politikai államtitkárának látogatásakor — a lakossági fórumon — főként két témában törtek felszínre az indulatok: a lakásbérleti díjak emelését, illetve a tervezett egészségház megépítését nehezményezték a legtöbben. Akkor az államtitkár a lakbérek emelését etikátlan lépésnek minősítette, az egészség- ügyi létesítménnyel kapcsolatosan pedig népszavazás kiírását tartotta indokoltnak. A forró hangulatú lakossági fórumon — úgy tűnt — mindenki az egészségház ellen foglalt állást. A polgármester és a képviselő-testület tagjai próbáltak ugyan azzal érvelni, hogy a költségvetést érintő kérdésekben nem írható ki népszavazás, ám az építkezés ellenzői a már megkezdett munkálatokat nem sorolták a költségvetési tételek közé. A másik fél szerint ez téves felfogás, ugyanis — mint mondták — az elképzelés szerves része volt az idei év gazdálkodásáról szóló tervezetnek. A lakbérek emelésénél a legfőbb gondot az jelentette, hogy ez a lépés alig egy hónappal előzte meg az országos lakbér-befagyasztást. Sokan rosszindulatúnak minősítették a helyi döntést: mondván, hogy az csupán a lakástörvény várható megjelenése miatt vált sürgőssé, egyébként semmivel nem indokolható. Tárcsa Sándor, az MDF helyi vezetője kérte a képviselő-testületet a korábbi állapotok visszaállítására. Legutóbbi petőfibányai látogatásunk alkalmával sikerült Papp István polgármesterrel szót váltanunk a vitás kérdésekről. Mint megtudtuk, az egészségház ügyét levették napirendről, mivel úgy vélik, egy esetleges népszavazás kiírása úgy elnyújthatná a folyamatot, hogy az építkezés jelentős költségnövekedéssel járna. A polgármester ugyan szabadságon volt a döntés meghozatalakor, ám egyetért a testület határozatával. Arra a kérdésünkre, hogy miért mondtak le ilyen könnyen az egészségügyi létesítményről, Papp István kifejtette: a telepen olyan igények , fogalmazódtak meg, amelyek háromszorosába kerülnének ugyan az intézmény megépítésének, ám a létesítmény tető alá hozása esetén mindenki ennek tuajdonítaná az egyéb tennivalók elnapolását. A lakbéremeléssel kapcsolatosan Papp István elmondta, hogy a döntés meghozatalakor még nem tudtak a készülő lakás- törvény idevonatkozó rendelkezéseiről, miután a részleteket országos viszonylatban is későn hozták nyilvánosságra. Mindenképpen dönteniük kellett, ugyanis a tervezett felújítási és karbantartási költségek már a minimális igényeket sem tudták kielégíteni. így ezt a határozatot a képviselő-testület utólag sem vonta vissza. Január elsejétől egyébként a lakók megvásárolhatják bérleményeiket, s várhatóan a téma ismételten napirendre kerül. Tari Ottó A magasban (Fotó: Per! Márton) Negyvenesztendős tetőszerkezet A vasútállomás vízellátása zavartalan Bizony, az elmúlt negyven esztendő kikezdte a hatvani víztorony tetőszerkezetét is. Az ötvenes évek közepétől fedi ugyanis azt az építményt, amely a vasútállomás nem kis mennyiségű ivóvizét hivatott biztosítani. Mint Füleki Józseftől, az épület- és közmű-gazdálkodási főnökség vezetőjétől megtudtuk, a 35 méter magas és 6-7 méter átmérőjű torony felújítási munkálatai előreláthatóan augusztus végére fejeződnek be. Nem kell azonban kétségbe esniük azoknak, akik éppen a vonatra Hatvanban várva szomjaznak meg, s nem a restibe kivannak menni, ugyanis a tartályokat már jóval a tevékenységük kezdete efőtt letakarták, így az ivóvízellátás a pályaudvaron zavartalan. Fenn a magasban a hatvani építőszövetkezet munkásai dolgoznak, akik olyannyira bátrak, hogy nem kelíett alpinistákat igénybe venni, a szövetkezet saját dolgozói — mint az képünkön is látható — még az akkori nagy melegben, a tűző napon is folyamatosan dolgoznak. Teszik mindezt 700 ezer forintért, ugyanis a szövetkezet ennyit kap a munkájáért. A tervek szerint a tető vígan kibír majd újabb negyven évet, hiába lesz időközben reményeink szerint tíz választás. (Lapzártakor érkezett a hír: a tetőszerkezet felújítása befejeződött.) (kova) A torony 35 méter magas Dinnyések Horton és a megyében Egyre többen vállalkoznak majd ( Tudósítónktól) Lassan a végéhez közeledik a dinnyeszezon. Ilyenkor a minőség sok fajtánál már kérdéses, ennek bizonyítéka az is, hogy a piacon egy-egy dinnyét már 15- 20 forintért is meg lehet vásárolni. Ellenben növekedtek a termelési és a szállítási költségek, s a szakma már nem annyira népszerű a fiatalok között. Horton 1992 őszén még sokan elkezdték a szezont. Az aktív keresők 20 százaléka végzi ott ezt a nehéz munkát. Ez annyit jelent, hogy a község lakosságának tekintélyes része fél évig az ország különböző pontjain él, s csak az év hidegebb napjaira tér vissza a faluba. Közülük véglegesen csak igen kevesen hagyjak el Hortot, s költöznek a munkahelyüket jelentő településekre. Ebben közrejátszik az is, hogy Hort tehetős, rendezett és igen hangulatos falu. Az emberek kedvesek, és szeretik a lakóhelyüket, amiért tenni is hajlandóak. Bizonyítja ezt a sok városi iskola által is irigyelhető helyi tanintézmény színvonala is. Főképpen ezért nem utazik el sok dinnyetermesztő gyereke a szülőkkel, hanem a rokonoknál maradnak. A félévenkénti ingázás az Alföldek szinte egész területére kiterjed. A legtöbb család viszonylag közeire — Hatvan és Makiár környékére — jár gazdálkodni. De jelentős a piacra szánt diny- nyetermesztés Horton is. Ez főként a családi házak kertjeiben, külterületi telkeken, illetmény- földeken terem. Az eljáró családok több mint 80 százaléka minden évben más és más településen próbál szerencsét. Amint már említettük, ez az életforma a fiatalok körében nem annyira vonzó. Nagyon sok munkát kíván, és az életkörülmények sem a legjobbak a diny- nyeföldön felállított kunyhóban, lakókocsiban vagy autóbuszban, s nyáron gyakorlatilag nincsen szabadidejük. Azonban mivel a jövedelem nagy, s a munkanélküliség nő, arra lehet következtetni, hogy ez az életforma tartósan fennmaradhat, sőt nőhet is az ezzel foglalkozók száma, esetleg a régi arányt is megközelítheti. Régen ugyanis a nyugdíjasok negyede foglalkozott dinnyével. Kárászi István A szerződést még módosítani kell Üj hatvani „tisztaságfelelős” A Python Gmk biztosítja 1994. január 1-jétől öt éven át Hatvanban a város köztisztaságát — döntött nemrégiben a helyi önkormányzat. A pályázatnak ugyan egy másik jelentkező is megfelelt, ám az illetékes bizottságok olcsóbbnak találták a Python ajánlatát, így azt javasolták, hogy nekik adjon bizalmat a képviselő-testület, s ez így is történt. Azon, hogy az említett gmk kapja-e meg a megbízást, nem volt különösebben vita, a városatyák közül néhányan csupán a szerződéstervezet pongyolaságaira hívták fel a figyelmet, s kérték, hogy azt majd a szakapparátus kellőképpen módosítsa. Elhangzott, hogy a korábban a köztisztaságért felelős cég valamennyi dolgozójának munkát kíván biztosítani a Python, ám természetesen elvárják, hogy a dolgozók az ő munkastílusukhoz alkalmazkodjanak. ígéretet tettek arra, hogy esetleges munkaerő-utánpótlásukat helyből oldják meg, s a szerződésnek is sarkalatos pontja, hogy a hatvani szeméttelepre más településekről nem szállíthatnak limlomot. Vállalták — a folyamatos szállítás mellett —? hogy a nagyobb rendezvények után is kitakarítják a várost. Vita volt arról is, hogy télen akkor is ugyanakkora támogatást kapjanak-e a várostól, ha nyakig ér a hó, mint ha száraz az időjárás, s megegyeztek, hogy a mindenkori költségek függvényében kapnak majd pénzt. Az önkormányzat úgy döntött: a szerződést egyik következő ülésükön újból megvizsgálják majd, s ha a megbeszélt módosítások belekerültek, akkor fogadják el. A helyi sportbarátok is segítettek Sikeres idénykezdés Boldogon Mindenképpen örömteli volt az idénykezdés a boldogi labdarúgócsapat számára. Egyrészt a megyei második osztályban szereplő tizenegy az első fordulóban idegenben 5-2-re diadalmaskodott a Tárnáméra ellen, másrészt pedig ütött-kopott öltözőépületüket végre-valahára felújították. Lapunkban is beszámoltunk erről, amikor egy hónappal ezelőtt megkezdődtek a munkálatok: ám akkor még nem lehetett tudni, hogy a helyiek mennyire A felújított öltöző a győzteseket várja veszik komolyan azt a felhívást, amelyet a sportkör vezetősége bocsátott ki, s arra hívták a sportbarátokat, hogy amennyire lehet, társadalmi munkával is segítsék a munkálatokat. Nos, nagyon sokan jelentkeztek, így az első hazai mérkőzésre már megújult környezetben került sor. (Ez azonban már nem sikerült olyan jól, mint az első, ugyanis otthon kaptak ki a Párád gárdájától.) Természetesen másféle segítségre is szükség volt, különösen nagyot lendített rajtuk egyik szponzoruk, aki 400 ezer forintot adott. S a helyi önkormányzat is, amely cserepeket és munkaerőt biztosított számukra. Most már csak a gáz bevezetése van hátra, s ha az is meglesz, akkor valóban komfortos körülmények között készülhetnek a játékosok a mérkőzésekre, s pihenhetik ki magukat a remélhetően mind több győzelem után.
