Heves Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-11-12 / 212. szám

i 12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP <993. szeptember 11—12., szombat—vasárnap Kertész leszek Hortenzia A hortenzia nagyon gyakori dísznövénye a házikerteknek, díszkerteknek. Nem volt mindig ismert hazánkban. Japánból származik, ahol 1-1,5 m magasra kifejlődő cserje. Jól alkalmazko­dik az új körülményekhez, vi­szonylag jól tűri az erős teleket is. Szép, nagy, ovális, csipkézett élű levelei átellenesen állnak, dús lombozatot alkotnak, ami körül pompásan emelkednek ki a haj­tásvégeken megjelenő fehér, ró­Dugványozás előtt az alsó leve­leket eltávolítjuk; a hortenzia hajtásdugványát a kiszáradástól óvni kell Hydrangea macrophylla — („paraszt”) hortenzia zsaszín, lilás színű (meddő) virá­gok. Párás levegőt és félárnyékot kedvel. Száraz, meleg időjárás esetén levelei könnyen lankad­nak. Az öntözést ilyenkor nem nélkülözheti. Még normális csa­padékjárás idején is meghálál egy-egy pótöntözést. A kék szí­nű hortenzia általában nem ter­mészeténél fogva ilyen. A talaj vegyi hatásának megváltoztatá­sával viszont produkálhatunk ilyen elszíneződést. A kékítendő növények földjének savanyú kémhatásúnak (4-5 pH) és erős vasoxid-tartalmúnak kell lennie. A földkeverékhez tegyünk tim- sót (1 m3-hez 5 kg). Legjobb, ha már dugványkortól használjuk ezt a földkeveréket. Aki már meglévő, idősebb töveit akarja kékíteni, az öntözővízbe tegyen timsót (max. 0,1% töménység­ben). Jó megoldás az is, ha a talaj felszínére szórjuk, porrá törve (kb. 5 g-ot egy tőhöz). Az öntö­zés alatt a timsóból annyi oldó­dik ki és kerül a növény gyökere­ihez, amennyit fel tud venni ká­rosodás nélkül. Ezt az adagot he­tenként ismételjük. Ügyeljünk arra, hogy a timsós kezelés alatt álló növények talaja ne szárad­jon ki, és a növény ne lankadjon meg. A kiszáradt talajú növény a hirtelen felvett nagyobb adag timsótól elpusztulhat. A hortenzia virágai meddők. Szaporítása nagyobb tövek szét­szedésével (ősszel és tavasszal), vagy hajtásdugványozással tör­ténhet. A hajtásdugványozás ideje a virágzás ideje alatt lehet. A hajtásdugványt egészséges, erőteljes, szép növényről szed­jük, de csak annyit, ami a nö­vényt nem viseli meg. Az erőtel­jesen „megkopasztott” bokor jö­vőre nem virágzik. A növények tövéből és a szár alsó részéből előtörő meddő hajtásokat válasz- szűk le, 2-3 levélpár hosszúság­ban vágjuk le, és elkészítésükig tartsuk vízben, hogy meg ne lan­kadjanak. Hosszabb dugványnál az alsó levélpárt vágjuk le, a töb­bit pedig kurtítsuk vissza. Ha több dugványt akarunk, akkor sűrűn egymás mellé ültessük. Te­hetjük cserépbe is, így a további felhasználása leegyszerűsödik. A fiatal dugványt a kiszáradástól óvni kell. A cserép átmérője ne legyen 10 cm-nél nagyobb. Ülte­tőföldnek könnyű, laza szerke­zetű, enyhén savas kémhatású talajt (földet) válasszunk. A hor­tenzia virágzókedvét, szépségét tökéletesebbé tehetjük, ha még az elhervadás kezdetén a virágo­kat eltávolítjuk, két-három le­vélpárral a virág alatt. Jó tudni: a virág nagyon szépen szárad, és — mint szárazvirág — télen is díszít­heti lakásunkat. V. Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk A „fekete” színnév életútja egyéni és közéleti szó- és nyelvhasználatunkban A színeket megnevező szó­készletünk nyelvhasználati sze­repköre olyan változatos és gaz­dag, mint a színek világa. Éppen napjainkban tapasztalhatjuk, hogy a különböző színek megne­vezései — átvitt fogalmi tartal­mukkal és használati értékükkel — egyre alkalmasabbakká vál­nak a legkülönbözőbb egyéni és közéleti helyzetek és jelenségek kifejezésére, érzékelésére szó­ban és írásban egyaránt. A színnevek bizonyos beszéd­helyzetekben kulcsszerepet vál­lalnak a többszörös képzetkap­csolást elindító és felerősítő nyelvhasználati szerepkör betöl­tésében. Napjainkban a fekete szó a saj­tóban megjelent közlemények­ben, a rádióban és a televízióban elhangzó riportok szövegformá­lásában különösen feltűnő gya­korisággal vállal közlő, kifejező szerepet. S nem véletlenül. Politikai, gazdasági életünk nemkívánatos jelenségei, törté­nései érzékelésében és kritikájá­ban egyértelműen a lényegre ta­pintanak a fekete szó átvitt értel­mű jelentésváltozatai, s szinte jelképi értékű hatástényezői. Hogy mennyire gazdag és vál­tozatos a fekete szó fogalmi, tar­talmi és használati értéke, azt az alábbi példatár jól bizonyítja... A fekete szó a fehér megneve­zés ellentéteként vállal szerepet az alábbi nyelvi formákban: fe­kete ruha, fekete kalap, fekete tus, fekete ember, stb. Átvitt értelem­ben megnevezi a gyász színét: fe­kete fátyol, fekete szalag, fekete zászló. Hogy milyen átvitt értel­mű szerepeket vállal még a „fe­kete” szó, erről tanúskodnak ezek a példák: fekete halál (pes­tis), feketefuvar, feketeár, fekete­piac, feketekereskedelem, feketé- zik, feketéző, feketevágás (a ser­tésnek engedély nélkül való le­vágása), feketelista. A nép szó- használatában gyakoriak a kö­vetkező szóformák: feketelé (az a lé, amelyben a disznóöléskor a hurkát kifőzik, s amelyet aztán levesül esznek), feketeszőrös (úri ember, tudniillik a nép fehérben jár). Az argó nyelvhasználat is­meri a feketemária megnevezést is (a fekete színű rabszállító ko­csit jelöli a tolvajnyelvi, a jassz- nyelvi szóhasználatban a kocsi színe és a körülötte-benne gya­kori „máriázás” miatt.) Az eddig felsorolt példák arról is tanús­kodnak, hogy legtöbbjük rosz- szalló áthallásokkal terhelt kife­jezés. Szólásainkban és szólásha­sonlatainkban is gyakorta talál­kozunk a fekete szó szerepválla­lásával. Fekete, mint a csóka. Fe­kete, mint a katlan. Fekete, minta kémény. Fekete, mint a korom. Fekete, mint a kulimász. Fekete, mint a szerecsen. Fekete, mint az éjfél. A fehér liliomnak is fekete az árnyéka. Annak is rálépett a fekete tehén a lábára (Sok baj éri). Fehér a ház, fekete a kenyér (Külső pompa, koldus konyha). Fehéret is feketének mond. Fe­hérnek nem mutat feketét a tü­kör. Gyakran halljuk és olvassuk a történeti hátterű szólásváltoza­tot is: Hátravan még a feketeleves (a nehezebbje csak most követ­kezik). A fekete szó nyelvi szerepkö­rének bővüléséről bizonykod­nak azok a nyelvhasználati pél­dák, amelyek napjainkban a saj­tó hasábjain megjelent cikkek cím­adásaiban szerepet vállalnak: Fehér kesztyűs harc a feketeke­reskedelemmel (Magyar Nem­zet, 1993. jún. 19.) Fekete-frek­venciák (Kurír, 1993. júl. 11.) Atlanta G. A., avagy Fekete ad­vent (Magyar Nemzet, 1993. aug. 7.). A rádiós és televíziós ri­portok szövegformálásában sok­szor előfordulnak ezek a kifeje­zések, szóhasználati formák: fe­ketefuvar, feketepiac, feketegaz­daság, feketemunkát vállal, feke- tézik, felkerült a feketelistára. Legújabban már nemcsak a szakértői megbeszéléseken ját­szik szerepet a fekete szó, hanem a társalgási nyelvhasználat leg­változatosabb alkalmain is. A pártpolitikai szóhasználat­nak szintén kedvelt kifejezése a kritikai éllel hangoztatott feketé- zés szóalak. S akkor, amikor po­litikai és gazdasági életünk nem- kívánatos jelenségei és történé­sei megszaporodtak, a fekete szó életútjában egy új nyelvhaszná­lati jelenség is megfigyelhető. A rosszalló áthallások hatás­tényezői mintha meggyengültek volna, s a kritikai éle elveszítette eredeti szerepét. És szinte termé­szetesnek tartjuk, hogy a fekete szó átvitt értelmű fogalmi tartal­ma és használati értéke változó­ban van. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Van-e megbízható párválasztás? Nyár vége van. Tavasszal és nyáron rengeteg új kapcsolat szövődött, amelyeknek nagy ré­sze elhervadt, ki sem nyílott iga­zán, másik része beteljesült ugyan, még ma is tart, de minő­segében nem hozott semmi újat. Egészen kis hányaduk azonban olyan szerencsés összetalálko­zás, amely sordöntő fordulat elé állítja szereplőit. Bizony, sok'1" szeretnék előre tudni, megtip- pelni a várható „eredményeket”, garanciákat keresnek, önerősí­tést remélve a nagy döntés előtt. Bár a grafológia igen nagy terje­delemben foglalkozik az emberi kapcsolatok paramétereivel, így a párkapcsolatok problémái’ is, mégis nagyon nehéz a megkö­zelítés. Jórészt azért, mert két ember kapcsolata annyira gaz­dag érzelmi, ösztön- és egyéb szálakon fut, hogy bármilyen széleskörű vizsgálat és k.uuuás után is mindig marad kivétel, más oldalról pedig azért, mert a társválasztást tudat alatti kom­ponensek irányítják, s ezeket mind a grafológia, mind a pszi­chológia nehezen tudja „meg­fogni”. A grafológusnak körül­tekintően kell a témához nyúl­nia, s mindig hangsúlyoznia kell a kliensnél maradó döntést. Az egymásnak való megfele­lés alappillérei — s ez a vizsgálat alapja is egyben — a következők: a személyiség érettsége, dinami­kája, az önérvényesítés intenzi­tása (dominanciaigény), intelli­genciaszint, szexuális készteté­sek ereje. Természetesen egy ilyen vizsgálat nem csupán eny- nyiből áll, de ez az alapja. Két kézírás áll előttünk, s az a kérdés, illenek-e egymáshoz. Ilyenkor kiegyensúlyozott, idilli, harmo­nikus személyiségeket (párkap­csolatot) látunk magunk előtt, holott a valóság egészen más. ict, hogy az egyiknek állan- ióan a mozgásra, az érzések hul­ízására, kavargására, új inge­idre lenne szüksége, míg a má­siknak csendre, stabilitásra, ki­számíthatóságra. Ha például az egyik fél passzív, önalárendelő, csipetnyi mazochisztikus „be­ütéssel”, akkor őt csak egy igen mináns, markáns személyiség fogja tartósan boldoggá tenni. (Érdekes megfigyelés, hogy ilyenkor „kínzójukat” elmond­ják mindennek, de sohasem sza­badulnának meg tőle. Ha mégis, rövidesen ugyanilyet választa­nak tartós kapcsolatra). Hogy mi a patológiás, s mi nem, ebben ne ítélkezzünk felelőtlenül. Sok „normális” ember szaladgál kö­rülöttünk sivár, ketrecekbe szo­rított, önmaga számára is elvisel­hetetlen életet élve, s sok „pato­lógiás” ember képes teljes értékű életet élni önmaga és mások hasznára. A Grafológiai Intézet munka­társai hosszabb vizsgálatnak ve­tették alá a következő két kéz­írást. Kérdés: lehetséges-e hosz- szabb távú megfelelés kettejük között? 1. sz. minta: értelmiségi, 30- 40 közötti nő. Igen dinamikus, merész, aktív személyiség, akinek kifejezetten rossz monotóniatűrése van. Gyors észjárás, nagy mozgás­igény. A vizsgálati eredménye szerint nem teljesen érett szemé­lyiség, ellentétes előjelű erők harcolnak benne, s ez néha meg­ingatja stabilitását. Könnyen in­gerelhető, néha indokolatlanul heves válaszreakciókkal. Lelki funkciói „energiapazarlóak”, néha szélsőségesek. Erős domi­nanciaigény jellemzi, viszont szociábilis, nyitott és egyenes. 2. sz. minta: 40 körüli férfi, ér­telmiségi. Befelé koncentrált erők, el­nyomott impulzivitás, fegyelme­zettség. Nagyon nagy mozgás­igény, élménykészség jellemzi, de jobban tartja magát a szabvá­nyos normákhoz, azokon belül szeret maradni. Szereti a kihívá­sokat, kitartó, nehezen sodorha­tó, céltudatos alkat. Magas szín­vonalú gyakorlati intelligencia ötvöződik gyermekien érzékeny, kifinomult érzelmi világával. Mi­nimális dominanciaigény, jó al­kalmazkodni tudás. A vizsgálat szerint hosszabb távú megfelelés várható, amely­nek alapjai a következőek: egye­ző intelligenciaszint, dominan­ciaigény, kiegyenlítettség, nagy mozgásigény, az érzelmek túlsú­lya, a személyiség érettségének hasonló foka, egyező élmény­készség... Katona Ágnes grafológus A- iwv, y )rocL ■&- ( <2^ 4^0 1. sz. minta 2. sz. minta Toldi estéje Arany János „Toldi estéje” cí­mű művéből idézünk: „Hajt az idő, nem vár: elha­lunk mi, vének, Csak híre marad fenn karunk erejének...” Folytatását lásd a vízsz. 1. és függ. 13. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A versidézet folytatásának első része (zárt betűk: B, P, A, Ő) 13. Római patrícius nemzetség 14. Gyújtóbombák töltőanyaga 15. Kilogramm, röv. 16. Költe­mény 18. Kézben fogta — régie­sen 19. Kékesvörös színű 20. Vá­logatott ökölvívó volt (László) 22. ... Welcome (tengerszoros Kanadában) 23. Tűz martaléká­vá teszi 25. Imitál, színlel 27. Né­metország, Thaiföld és Olaszor­szág gk.-jele 28. Könnyező 29. Zaklat, molesztál 31. Papírmér­ték 32. Fában élő bogár 33. Ha­mis, talmi 34. Hirtelen megemel 36. Megtermékenyített petesej­tek 39. Északolasz nép tagja 41. Időmérő szerkezet része 43. Ki­ejtett mássalhangzó 44. Bibliai hajós 45. Római ötven és ezer 47. Itt van a kijelölt helye 49. Pénzintézet 50. Vízi állat 52. Po­litikus (Miklós) 53. Citrom — angolul (LEMON) 54. Oijol másik neve 56. Nagyon régi 57. írásmű, beszélgetés tárgya 58. Estebéd a franciáknál 60. Se...., se lába 61. Monte Christót ezen a szigeten őrizték 62. Az uránium­rádium sorozat származéka 64. Szándékával nem egyező mó­don. FÜGGŐLEGES: 1. Összeadásnál használt szó 2. Bizony 3. Éles hangot hallató 4. Karolja 5. Olasz pénz 6. Feke­te tinta 7. Távoli előd 8. Hely rag 9. Régi súlymérték 10. A gazda­ság egyik ága 11. Nép, nemzet — oroszul (NAROD) 12. A győz­test hangosan ünnepli 13. Az idé­zetfolytatása (zárt betűk: I, E, T, S) 17. Metallikus jellegre utaló jelzés 19. Lábával a mélybe to­vábbító 20. Francia énekesnő volt (Edith) 21. Valakit titokban kifosztó 24. Gizella becézve 25. Megbízott röv. 26. Delibes ope­rája 29. Alája helyező 30. So­mogy megyei település 33. Aján­dékot valakinek kézbesítő 35. Közép-amerikai ország 37. Re­gények szerzője (ford.) 38. Ke­nyérsütéshez használt kelesztő- anyag 40. Világhírű kenyai futó (Henry) 42. Becézett Károly 46. Női név 48. Római ötvenegy 49. A szobába távozó 51. Bekövet­kezne 53. Nagy energiájú fény­sugár 55. Enyv — németül (LÉ­IM) 57. Színültig 59. Nagyon csúnya 60. Kálium és lítium 61. Felteszi az... a pontot 63. Kiss... Kate 64. Klasszikus kötősző 65. Esztendő. * * * A megfejtéseket szeptember 2-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A bo­rítékra írják rá: Keresztrejt­vény. Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents