Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. augusztus 11., szerda Támogatják a bombázás tervét Warren Christopher amerikai külügyminiszter elégedetten nyugtázta, hogy a 16 NATO-tag- ország nagykövetei elfogadták a Szarajevó körüli szerb állások esetleges bombázását előirányzó hadműveleti tervet. E hétfői döntéssel az atlanti szövetség im­már rendelkezik minden szüksé­ges eszközzel, hogy erőt alkal­mazzon a szerbekkel szemben, ha azok nem hagynak föl „tűrhe­tetlen magatartásukkal” — jelen­tette ki Washingtonban Chris­topher. Kurd engedékenység A törökországi kurd szakadá- rok kedden szabadon engedték négy francia túszukat. A turistá­kat július 24-én rabolták el Dél- kelet-Törökországban. A négy francia férfit a Kurd Munkapárt (PKK) fegyveresei a Tatvan és Van városok közötti országúton engedték el fogságukból. A hírt a tatvani hatóságok közölték, s be­számoltak arról, hogy a francia állampolgárokat autóbusszal Vanba szálh'tották, s egy szállo­dában helyezték el őket. Kubai-amerikai csúcs? Fidel Castro kubai elnök sze­rint a szigetország kész javítani kapcsolatait az Egyesült Álla­mokkal, s ennek keretében nem zárkózott el egy Bili Clintonnal való találkozótól sem. A kubai­amerikai csúcstalálkozó kérdé­sében a labda a Fehér Ház térfe­lén van, s Washingtontól függ, sor kerülhet-e a tárgyalásokra. Ezt a bolíviai elnök beiktatására La Pazba érkezett Fidel Castro jelentette ki. Letartóztatások Tiranában Albánia egykori miniszterel­nöke és a szocialista ellenzék je­lenlegi vezetője, Fatos Nano júli­us végi letartóztatása után a volt kormány újabb tagját tartóztat­ták le hétfőn Tiranában. Farudin Hokhát, a kommunista kormány volt külkereskedelmi miniszterét az' olaszországi segélyek elsik- kasztäsa vádja vaj vették őrizetbe ^életttWtdfégh'áp áz albáii'híV- ügynökség. Az albán főügyész­ség szerint a volt miniszterelnök és munkatársai hivatali idejük alatt korrupciós ügyleteik révén százmillió schilling kárt okoztak Albániának. Nano letartóztatása ellen tiltakozva több ezer ember tüntetett Tiranában és más nagy­városokban. Moszkva ellenzi... Oroszország ellenzi, hogy az erő alkalmazására helyezzék a hangsúlyt a jugoszláviai válság megoldása során. Moszkva a délszláv válság politikai eszkö­zökkel történő mielőbbi rende­zésének a híve. Ezt Andrej Kozi- rev közölte az amerikai és jugo­szláv vezetőkkel folytatott keddi telefonbeszélgetése során. Az orosz külügyminiszter tárgyalá­sáról Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő számolt be keddi moszkvai sajtóértekezletén. A szóvivő szerint a legfontosabb je­lenleg az, hogy elejét vegyék az olyan boszniai cselekmények­nek, amelyek alapul szolgálhat­nak a katonai erő alkalmazására — hangsúlyozta Karaszin. Cseles szerb visszavonulás Bosnyák taktika: várják a nyugati légicsapást Sok vagy kevés a belföldi adósság? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn felszólította Jugoszláviát, hogy vizsgálja felül azon dönté­sét, amely szerint nem engedé­lyezi az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) emberi jogi megfigyelő­inek Koszovó, Szandzsák és a Vajdaság helyzetét tanulmá­nyozni. A határozat szorgalmaz­za, hogy a jugoszláv hatóságok biztosítsák az EBEÉ-alkalma- zottak biztonságát, és tegyék le­hetővé a feladatuk elvégzéséhez szükséges anyagokhoz való sza­bad hozzájutást. Nem került sor érdemi tárgya­lásokra Genfben hétfőn a három boszniai frakció képviselői kö­zött. Alija Izetbegovic bosnyák Az RMDSZ változatlanul kész a tárgyalásokra, de immár nem az ígéretekről, hanem a konkrét lépésekről — a párbe­szédre való készség nem jelent lemondást. Erről beszélt kedden a washingtoni törvényhozás könyvtárában tartott előadásá­ban Tokay György, a romániai magyar part képviselőcsoportjá­nak elnöke. elnök ugyan megérkezett a meg­beszélések színhelyére, de nem találkozott szerb es horvát tár­gyalópartnerével. — Nem voltak tárgyalások, mivel megállapítot­tuk: a szerbek nem vonultak ki a Bjelasnica-magaslatról és az Ig- man-hegyről — mondta Izetbe­govic. (Az AFP biztos források­ra hivatkozva azt jelentette, hogy a boszniai szerb erők egy rövid reggeli visszavonulás után ismét elfoglalták állásaikat a Bjelasni- ca-magaslaton.) Radovan Karadzic bosznai szerb vezető Genfben azzal vá­dolta Izetbegovicot, hogy késlel­teti a tárgyalásokat és ki akatja várni a nyugati katonai beavat­kozást. Karadzic végül azonban A politikus a Camegie-alapít- vány etnikai munkacsoportja és a washingtoni Kulturális Alapít­vány Erdélyért meghívására tesz újabb látogatást az Egyesült Ál­lamokban. Tájékoztatja a romá­niai magyarság helyzetéről a kül­ügyminisztérium, a törvényho­zás illetékeseit, amerikai magya­rokkal találkozik. Azt a véleményt képviseli • •• megígérte, hogy a boszniai szer- bek meggyorsítják a Szarajevó körüli két stratégiai pontról való kivonulást, hogy megfelelő kö­rülményeket teremtsenek a tár­gyalások folytatására. — Az a beke, amely a mostani tárgyalásokból esetleg megszü­letik, a pokolban készül, és na­gyon távol van attól, amit akar­tam — mondta rezignáltan Lord Owen, az EK jugoszláviai közve­títője a BBC tévének hétfőn este. Thorvald Stoltenberg jugoszlá­viai ENSZ-megbízott hozzáfűz­te: — A mohamedán bosnyá- koknak elvileg igazuk van, hogy elutasítják a mindenáron való békét, de nem gondolják meg, mit nyerhetnek a tárgyalásokon. amerikai hallgatósága, tárgyaló- partnerei előtt, hogy a csend és a béke nem azonos: Romániában viszonylagos csend van a bosz­niai harcokhoz, a 300.000 mene- külthöz képest, de egy instabil ország elnyomott kisebbsége, amely megunta a papíron ma­radt ígéreteket, nem biztosíték a békére. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az államháztartás összes bel­földi adóssága lényegében olyan szám, amely a számviteli elszá­molások alapján alakul ki. Köz­gazdaságilag azonban megfog­hatóbb a jegybanki és költségve­tési mérlegek összevonásával ki­alakuló konszolidált adósság. Ez ugyanis azt mutatja, hogy az ál­lam összesen mennyivel tartozik a belföldi és külföldi hitelezők­nek. Ez az összeg 1990-ben 1260 milliárd forint volt, mégpedig úgy, hogy a belföldi tartozások 74 milliárd forintot, a külföldi tartozások pedig 1185 milliárd forintot tettek ki. A konszolidált adósság 1992-ben elérte az 1919,5 milliárd forintot, ami a GDP 69 százalékát jelenti. Eb­ben az összegben a külfölddel szembeni tartozások 1564 milli­árd forinttal, a belföldi tartozá­sok pedig 355,4 milliárd forinttal növekednek. (1991-ben a kon­szolidált adósság összege 1675,5 milliárd forint, ami 137,8 milli­árd forint értékű belföldi és 1537,7 milliárd forintnak megfe­lelő külföldi tartozás eredmé­nyeként jött létre.) Mindez bruttó adósságállo­mányt jelent, amiből a tisztánlá­tás érdekében érdemes levonni az állam követeléseit, és így ala­kul ki a nettó adósságállomány. Ez lényegesen kisebb, 1992-ben 961,2 milliárd forint volt. A közgazdasági elemzés szempontjából lényeges az is, hogy az államadóssággal kap­csolatos kötelezettségek teljesí­tése milyen terheket ró az or­szágra. Ézeket a terheket a jegy­bank és a költségvetés által a bel­földi gazdasági szereplőknek és a külföldnek kifizetett kamat mu­tatja. A múlt esztendőben az adósságszolgálattal kapcsolatos nettó kamatfizetés 146,5 milli­árd forint volt. Ebből 113,1 milli­árd forintot a külföldi hitelek ka­matai után kellett kifizetni, 33,4 milliárd forint pedig a belföldi tartozások kamatköltsége volt. Kétségtelenül jelentősek az adósságterhek, mivel ezek nél­kül a nagymértékben deficites költségvetés többé-kevésbé egyensúlyban lenne. (MTI) RMDSZ-vezető Washingtonban Kérdőjelek Kém-dömping? Lehet, hogy csak a véletlen hozta ennyire gyors egymásután­ban az azonos jellegű eseményeket: az utóbbi napokban valósá­gos kém-dömping zúdult a nemzetközi hírpiacra. Dieter Hof­mann Budapesten várja ügye kivizsgálását, azt, milyen szerepet is játszott az újabb fegyvercsempészési botrányban, kémkedett- e, és kinek a javára, kihez volt bejáratos, és így tovább. Csehor­szágban a Wallis-ügy kapcsán emlegetik magas rangú politiku­sok neveit, némi homoszexuális kapcsolatokkal megfűszerezve és pontos áradatokkal kiegészítve: ma mennyit kell fizetni egy külföldi érdekeltségnek, ha mondjuk bizalmas gazdasági infor­mációkra kíváncsi. A NATO-n pedig „végigsöpört a „Topáz” kódnevű kém esete, akinek keletre irányuló kiszivárogtatásaira csak nemrégiben derült fény. Tényleg kém-dömpinggel állunk szemben? Vagy csak arról van. szó, hogy „rendszerváltozás” történt a titkosszolgálatok so­káig viszonylag átlátható, a szuperhatalmak politikai logikája alá rendelt „piacán” is? Úgy tűnik, csakugyan több lett a zavaros ügy, a saját szakállára dolgozó „magánzó” e sajátos szférában, s nehezebben átlátható a szálak, érdekek szövevénye. Aki azt vár­ja, hogy a hidegháború befejezése után fegyverletétel következik be a titkosszolgálatok közt is, csalatkozik. E kulisszák mögött zajló csata megmaradt, csak épp a szereplők változtak kissé. Már nemcsak a két nagy amerikai Cl A és az immár orosz KGB van a színtéren, néhány közepes méretű szervezettel együtt, hanem helyettük — pontosabban mellettük — régi és új, kicsi és szétága­zó, betiltott és frissen alakult konkurensek kusza iszapbirkózását is láthatjuk. Kiknek dolgoznak, és hogyan? A jelek szerint e témakörben manapság is több a kérdés, mint a válasz. S ez gyaníthatólag így is marad: ahogyan az évezredek óta divat ebben — a híres másik mellett — ugyancsak ősi szakmában. (FEB) Hiányzó tízmilliárdok Fékezik az amerikai úrkutatást Amikor a Discovery űrrepülőgép fellövését júliusban először az in­dítás előtt 30 másodperccel, azután ismételten, végül hetekkel el kellett halasztani, már senki nem lepődött meg; az elmúlt években szinte az volt a rendkívüli, amikor a gépek elsőre, a kitűzött idő­pontban elindultak. A maximális óvatosság érthető, hiszen ki fel­edhetné a Challenger szörnyű tragédiáját, amikor 1986 januárjá­ban, élő tv-közvetítésben az egész világ láthatta a robbanást, hét űr­hajós drámai halálát. Azóta a három maradék gép túlnyomórészt tudományos feladatoknak tesz eleget, de nyűt kérdés, hogy med­dig. Szavazatok A közeledő választásokon várhatóan 40.000, külföldön élő lengyel állampolgár fog szavaz­ni. Ennek költségei a lengyel kül­ügyminisztérium becslései sze­rint elérik az 1 millió dollárt. A szejm határozatot hozott arról, hogy külföldön is okvetlenül — külföldről meg kell szervezni a választáso­kat, illetve lehetővé kell tenni a lengyel állampolgároknak, hogy leadhassák voksukat. Ez lénye­gében gesztus a lengyel emigrá­ció, illetve a lengyel emigráns szervezetek irányá­ban. Indok az olcsóság A gépek kifejlesztésének fő indoka ugyanis az volt, hogy ol­csó, megbízható űrjármű álljon rendelkezésre az állandó ameri­kai űrállomáshoz, ahonnan a 21. században a Mars, majd a többi bolygó meghódítására indulnak az asztronauták. A politikailag megváltozott világban és az anyagi lehetőségeit illetően meg­változott Amerikában azonban egyre kétségesebb, hogy lesz-e valaha űrállomás, és hogy med­dig repülnek még a Discovery és társai. Az űrállomásról 1958-ban be­széltek először a NASA, az újon­nan létrehozott amerikai űrhajó­zási hivatal tudósai. A cél az volt, hogy látványos választ adjanak a „Szputnyik-sokkra”, a szovjetek előnyére az űrkutatásban. Mivel azonban nem volt világos, mi­korra készülhet el és milyen célo­kat szolgálhat egy űrállomás, John Kennedy elnök elutasította a tervet, és úgy döntött, hogy az amerikaiak lesznek az elsők a Holdon. Tíz évvel később, száz- milliárd dollár felhasználásával, Armstrong és társai eljutottak a Holdra —■ a NASA pedig tovább tervezte az űrállomást, mond­ván, hogy az 8 milliárdból kifej­leszthető. 1980-ra lett volna kész, száztagú személyzettel. Egy út 1,7 milliárd A grandiózus terv jelzett költ­ségéről a tervezők is tudták, hogy képtelenül alacsony, ám úgy gondolták, hogy többet — nyil­vánosan — nem lehet kérni, és idővel majd csak megszerzik a szükséges forrásokat. Megindult az űrrepülőgép-program, 1981- ben fellőtték az első, ismételten felhasználható űrjárművet, és a NASA azzal érvelt: mennyire ol­csó, hiszen egy repülés „csak” 414 millióba kerül. Kiderült azonban, hogy a fejlesztési és egyéb járulékos költségeket is számítva, valójában 1,7 milliárd egy út — tehát a gép sokkal drá­gább, mintha a terheket hagyo­mányosan, rakétákkal juttatnák az űrbe. A NASA azonban nem adta fel, akkor sem, amikor kitűnt, hogy a Freedom (Szabadság) űrállomás végül is több mint 30 milliárdba kerülne. A terv támo­gatói azzal érvelnek, hogy első­rendű foglalkoztatási kérdésről van szó, hiszen a NASA kereken 20.000 mérnöknek, technikus­nak ad munkát, a beszállító cé­geknél pedig további 55.000 munkahely függ az űrállomástól. Az ellenfelek szerint viszont, akik között immár a törvényho­zók többsége is ott van, az ország egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a súlyos költség­vetési hiány, az orvoslásra váró szociális gondok közepette to­vábbi tízmilliárdokat költsön űr­kutatásra. A szaktudósok több­sége eleve ellenezte az állomást, mondván: a pénzt a presztízsvál­lalkozás helyett sokkal hatéko­nyabban fel lehetne használni, a feladatok jelentős részét robotok is elvégzik az űrben — sokkal ol­csóbban, emberi életek kockáz­tatása nélkül. Már nem kell versengeni a SZU-val A NASA a folyó költségvetési évben 2,1 milliardot kapott az űrállomásra, jövőre lényegében ugyanennyit irányoztak elő, az­zal a kikötéssel, hogy a progra­mot alapvetően át kell dolgozni, a költségeket radikálisan le kell szorítani. A NASA a sorozatos űrrepülőgép-kudarcok után is fogadkozik, és lobbyzik az új, az „olcsó” űrállomás érdekében, amely „csak” feleannyiba kerül. A tervek készülnek, de egyre ke­vesebben hiszik, hogy a Freedom belátható időn belül keringeni fog a Föld körül. Hiányzik ugyanis a fő mozga­tó erő: nem kell már a Szovjetu­nióval versengeni a legkorsze­rűbb, katonai célra is felhasznál­ható technológia alkalmazásá­ban, hivatalosan is felhagytak már az űrvédelmi programmal. Sőt: legutóbb arról született megállapodás, hogy a szovjetek által kifejlesztett Mir űrállomás eredményeit a két fél közösen használja majd fel az űrkutatás­ban. HeltaiAndrás f 21 %-os \ ÁTLAG­KAMAT Minden Philips és Whirlpool termékre. Mosógépek, hűtőszekrények, mikrohullámú sütők, konyhai gépek, hi-fi rendszerek. Minden Whirlpool termékre egy telefonkártyát adunk ajándékba! Várjuk kedves vásárlóinkat SZABÓ-NÁDORFI BT. Eger, Dr. Hibay K. u. 19. I Tel.: 320-727 ^ / IMPORTÉRA kilós ruházati bolt nyílik aug. 11 -én, szerdán Eger, Bástya u. 38. alatt, a várállomástól 3 percre. Nálunk a bébitől a kamaszig minden korosztály számára talál ruhaneműt! Figyelem férfiakra is! Naponta változó kilós árak! Kaphatók kiegészítők: övék, táskák, cipők! Kereskedőket is kiszolgálunk, kedvezményes árakkal!!! Nyitva: 10-13-ig, 14-18-ig. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik CSIKOR LÁSZLÓ temetésén részt vettek, és részvétüket nyilvánították. Gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik ERŐS MIHÁLY temetésén részt vettek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Ä gyászoló család

Next

/
Thumbnails
Contents