Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

HÍRLAP, kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Távlatok és remények az MMK-ban A kultúráért — két fenntartó támogatásával A közelmúltban bizalmat szavazott a megyei közgyűlés két kultu­rális intézmény korábbi vezetőjének. A Bródy Sándor Megyei Könyvtár és a Megyei Művelődési Központ igazgatói kinevezését tárgyalták. A könyvtár élére továbbra is Orosz Bertalanná, az MMK élére pedig Sebestyén János került. Noha a közgyűlés egyhangú­lag voksolt a „régi igazgatók” mellett, a művelődési központ esetében az idáig vezető út ko­rántsem volt zökkenőmentes. A közvélemény még emlékszik azokra a felvetésekre, melyeket a megyegyűlésen egy esztendeje néhány polgármester megfogal­mazott: miért is támogatnák a te­lepülések az MMK-t, mikor an­nak a községekhez semmi köze? Az is ismeretes: az egyház vissza­kéri az egykori Kolping-székhá- zat, az intézmény jelenlegi épü­letét. — Ilyen előzmények után ön mégis úgy döntött, hogy beadja a pályázatát? — kérdeztük Sebes­tyén Jánost. — Számomra is fejtörést je­lentett ez — vallja be a frissen ki­nevezett vezető. — Annál is in­kább, mert két évem van még a nyugdíjkorhatárig. Tizennyolc esztendőt töltöttem el ebben a székben, s megvolt a lehetősé­gem, hogy gond nélkül nyuga­lomba vonuljak. Napokig töp­rengtem, sőt fiatal kollegáimat is biztattam: pályázzanak. Ők mellém álltak, így az utolsó pilla­natban úgy döntöttem: mégis vállalom a megméretést. — Egyhangúlag, és öt évre ka­pott megbízást a a közgyűléstől.,. — A pályázatomban nem ígértem „semmi újat” az előző­ekhez képest. A jól bevált úton szeretnénk továbbhaladni. A testület úgy Ítélte meg: az intéz­mény, az itt dolgozó gárda, s a házban működő hetven közösség meghatározó a megye kultúrális életében. Együtteseink, művé­szeti csoportjaink rendszeresen kijárnak a területre, fellépnek, továbbképzéseket tartanak. A megye művészeti együtteseinek bemutatókat tartunk, a „Ki mit tud?”-ot is mi bonyoh'tottuk. — Az elmúlt esztendőben mintha még tudatosabban szer­veztek volna megyei programo­kat? — A korábbinál is jobban ügyeltünk arra, hogy „ott le­gyünk” a régió minden pontján. Nemcsak a szervezésben, de a propagandaanyagok készítésé­ben is segítettük a kollegákat. Közünk volt az A Idebrői Faluna­pokhoz, programokat szervez­tünk a fiataloknak Besenyőtel­ken, versmondó-versenyeket Tarnaleleszen. Részt vettünk a parádi Palócnapok, a sarudi népművészeti tábor megvalósí­tásában. ősszel Szilvásváradon, Nagyrédén lesz rendezvényünk. Ebben az évben 612 csoportot „mozgattunk” nyolcvanhárom településen. Eddig mintegy fél­millió forinttal támogattuk a vi­déki rendezvényeket, s eszköze­inkkel videotechnikánkkal, a szabadtéri színpaddal, reklám­mal álltunk a rendelkezésükre. — Sajátos helyzetben van a Heves Megyei Művelődési Köz­pont, hiszen „két úr szolgája”: a megye és Eger város finanszíroz­za az intézményt. — Nem mindenütt van ez így. Máshol a hozzánk hasonló mód­szertani központokat vagy az egyik vagy a másik önkormány­zat tartja fenn. Minket a megye közgyűlése 11, Eger pedig 7.5 millióval támogat. Ennek meg­felelően osztjuk meg a feladato­kat a munkatársak között. — A régió kiemelt idegenfor­galmi szerepköréből is jelentős részt vállaltak az utóbbi időben... — Az idegenforgalmi rendez­vények tudatosan élpülnek be a munkánkba. A parádi és szilvás­várad! programok mellett az Eg­ri Barokk Fesztivál, a Szüreti Na­pok és a Nemzetközi Néptáncta­lálkozó nemcsak a helybeliek, hanem a turisták kedvéért „ké­szül”. A nagyszabású szeptem­beri kereskedelmi akció — a Vá­sár Agriában — kulturális prog­ramját is segítjük. — A művelődési ágazat anya­gi lehetőségei, forrásai egyébként is megszaporodtak. Ma már nem szégyen vállalkozni? — Ezt nem is titkoljuk. Egyre több az olyan találkozó, politikai rendezvény, amelynek csak he­lyet adunk. Pártsemleges ala­pon, nyitva áll az ajtónk minden közösség előtt. A közeli napok­ban a kisgazdák gyüléseznek itt, de megfordultak a házban a ke­reszténydemokraták, de a szak- szervezetek is... A terembérletből, a szponzo­rok zsebéből, s főként pedig a pá­lyázatokon elnyert támogatá­sokból mára már sikerült ki­egyensúlyozottá tenni a munka anyagi hátterét. Úgy néz ki, je­lenleg aggodalomra nincs ok. A régi-új igazgató most nagyon bi­zakodó. Az épületet visszaigény­lő Kolping-egylettel is jól meg­férnek. Az egyletnek önálló ter­me van a házban, s alkalmanként más helyiségeket is használnak. S mi a helyzet az egyház és a me­gye közötti perrel? A közgyűlés úgy határozott: keresi a békés megoldást. Hogy ennek milyen útját választják, azt csak sejteni lehet. Mindenesetre Sebestyén János sem tagadja: e napokban felmérik a Knézich Károly utcai épületet, készül az értékbecslés. — Lehet, hogy új hely után kell nézniük? Igaz a hír, hogy a Széchenyi utca 24-be költözhet az MMK? — Ezzel kapcsolatban semmi biztosat nemt tudunk. Az a véle­ményem, hogy ez az épület a to­vábbiakban is kultúrális célokat szolgál majd, bárki is lesz a gaz­dája. Szerintem az itt dolgozó szakemberek tudására, rutinjára szükség lesz a jövőben is... Jámbor Ildikó » A mozgásművészettől a reformtáplálkozásig A napfényes óvodákért Két évvel ezelőtt jegyezték be a Deák Ferenc út 14. szám alatti gyermekintézmény alapítvá­nyát, amely a Napfényes óvodá­kért címet viseli. Létrehozóinak az volt a célja, hogy városi, majd országos összefogással segítsék a gyermekek és családj uk egységes életmódra való átállását. Ki­emelt feladatként kezelik az egyéni foglalkozásokat, az ide­gennyelvi oktatást. Az egészsé­ges életmód kialakításában he­lyet kapott az óvodai mozgásmű­vészet, a tartásjavító- és a lábbol­tozat süllyedését megelőző tor­na, valamint az úszóoktatás programja. A télisportok közül a korcsolyázás, a tavaszi, őszi lehe­tőségekből a görkorcsolyázás, a kerékpározás gyakorlása épül be a kisgyermekek mindennapi éle­tébe. Az egészséges életmódra nevelésnek fontos része, hogy megtanítják a három-öt éveseket és szüleiket a reformtáplálkozás­ra, a különféle természetes gyógymódok alkalmazására. El­képzeléseikben szerepelnek gya­kori kirándulások is, amelyek ál­tal megismerik az egyes vidékek hagyományait, az ősi mestersé­geket. Terveikben szerepel to­vábbá egy olyan úszás-terápia, amely az asztmás kicsik gyógyu­lását segítené. Az alapítvány kapcsolatot tart más hasonló célú és tevékenysé­gű közösségekkel, külföldi intéz­ményekkel. Az elmúlt évben például Svájcban ismerkedhet­tek az ottani programokkal. Mű­ködésüket pályázatokon való részvételekkel és adományokból befolyt összegekkel biztosítják, de elsősorban az óvoda dolgozó­inak hivatásszeretete adja a hitet e felelősségteljes munkához. Mi lesz veled Eger Sportegyesület? Ma: közgyűlés a városházán Kilenc napirend, tizennégy előterjesztés. Terjedelmes, és a város szempontjából lényeges kérdések kerülnek terítékre a ma délelőtt lí órakor kezdődő közgyűlésen. Beszámoló hangzik el az idei esztendő költségvetésének első féléves teljesítéséről, majd — ugyancsak a gazdálkodási témá­ban — első fordulóban vitatják meg a költségvetés módosításá­ról és végrehajtásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletet. Ez követően négy olyan napi­rendről tanácskoznak, melyeket közszemlére kifüggesztettek a városháza aulájában, azért, hogy a helybéliek is elmondhassák vé­leményüket az elképzelésekről. Ennek eredményét is a mostani Az idei nyár Egerben hang­versenyek sorával kösztöntött rá a város közösségére és az érdek­lődő turistákra, huzamosabban itt tartózkodó vendégeinkre. Jár­ják ezt a várost tisztességes szám­ban szólisták és együttesek, nemcsak a bazilika orgonája for­rósodik fel a használattól, az em­beri hang, a közös éneklés eléggé nem dicsérhető önkéntesei is sorra váltják egymást a széke­segyház boltívei alatt. A siegeni énekesek a másik hangversenyü­ket a Megyei Művelődési Köz­pontban adták — ott is hálásan tapsolt a közönség —, míg a har­madikat Gyöngyösön rendezték meg számukra, hasonló fogadta­tás mellett. A Siegen és Eger kö­zötti kapcsolat szorgalmazói kö­zött az Építők Kórusa is felsora­kozott már régebben, ez az együttes hívta most is a német dalosokat erre a lelkileg igen hasznos kirándulásra, találkozó­ra. A német kórus-kultúra a ba­rokkból nőtte ki magát azzá, ami. A protestáns gyülekezetek elmé- lyülten énekelhették a Bach-ko- rabeli motettákat keletkezésük idején — ahogyan napjainkban is teszik ezt —, mert a hit megvallá- sa az európai ember számára, akár elfogadta Luther protestá- lását-reformálását, akár hű ma­radt Róma tanításához, a lélek belső erőinek mozgatása, kifeje­zése — elemi szükséglete volt. És megbeszélésen tudhatják meg a résztvevők. Ma talán pont kerül a Makiári hóstya-fürdőkörnyék, valamint a tihaméri városrész részletes rendezési tervére, illet­ve az ezekkel kapcsolatos módo­sításokra. Véglegesen eldől, hogy a sze­mélyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásoknak mennyi lesz a térítési dija. Szavaznak to­vábbá a képviselők a vagyon fe­letti rendelkezési jog gyakorlásá­ról, illetve annak kiegészítései­ről. Javaslat hangzik el az Eger maradt. Ahogyan itt J. Chr. Bach, J. S. Bach, Mendelssohn zsoltározásai felhangzottak, négy-öt-nyolc szólamban színez- ve-gazdagítva az érzelmek hul­lámzásait, azt hallani kellett. A padban ülő keresztény és keresz­tyén vallásos áhítata akkor is fel­éled, ha a német szöveget nem érti, mert a himnikus szárnyalás, az a bizonyos más hang, az em­beri méltóságnak az a más hang- zata, amivel az ember alázata odaáll az egyetlen Tekintély és a Legfőbb Szeretet elé, az szósze­rinti értés, értelmi megközelítés nélkül is sajátunkká válhat. Még azoknak is, akik ma némi dölyf- fel és szomorúan megállapítható lelki neveletlenséggel keresgélik az utat ahhoz a pillanathoz, ami­kor majd végül is el kell utaznunk a földi érdekeken túl ránk váró tartományok irányába. Kodály Esti dala, Rheinberger op. 69-ese, amely az emmauszi tanítványok kérését „szedte” ze­nébe, vagy Cornelius 3. zsoltár­átirata, meg a 137-es zsoltár (a Babilon vizeinél), vagy a 12z. zsoltár, Jeruzsálem jajgatásszerű siratásával (számos magyar fel­dolgozása ismert), vagy Heinrich Schütz motettája (Az ég az Isten tiszteletéről mesél), a protestáns német lélek kiáradása. Az egyházi program mellett és után profán tárgyú alkotások is sorra kerültek: Gastoldi, Orlan­do di Lasso, Mendelssohn, Bar­Sportegyesület további működé­séről, „Az egri zsidótemetőért” alapítvány létrehozásáról, és tá­jékoztatót hallhatnak a menet­rend szerinti autóbuszközleke­dés dijainak változásáról. Az előterjesztésekben szere­pel — többek között — a Petőfi Sándor Kollégium, a Deák Fe­renc Általános Iskola, valamint a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium megszüntetése, illetve az első két esetben egyházi, a harmadikban alapítványi intézménnyé alakítása. A közgyűlés — mind minden eddigi — nyilvános, a napirendek megtárgyalása után bárki élhet fel­szólalási jogával, amit a helyszínen előre írásban jelleznie kell. tők és — Brahms. Bartók „Négy szlovák népdalának” kissé né­met akcentussal történő előveze­tése után a mára újra divatba jö­vő Brahms következett magyar népdalfeldolgozásaival. És hét cigánydallal. A négy énekhangra és zongorára remekelt tucatnyi cigánydalból hetet elővezettek: a tüzesen pattogó ritmusok — kü­lönösen a szlovák feldolgozás után — karakteresen érzékeltet­ték azt a különösséget, amit a ci­gány dallamhagyományok kép­viselnek itt, Közép-Európában is. A bazilikában Tiina Henke J. S. Bach a-moll concerto-ját és Mozart F-dur andante-ját ját­szotta. A mindkét műben felfe­dezhető filozófia, derű mellé a fiatal művész hozzáadta a női lé­lek érzelmi színezését és azt a visz- szafogottságot, amivel ők — mármint a nők — általában a nagy művekhez közelíteni szok­tak. A jelentős múltra, sikerekre visszatekkintő együttest Ute De­bus vezényelte. A női karnagyok lágy vonalvezetése jellemezte- jellemzi az ő munkáját is. A nagy hangtömböknél, a keményebb fináléknál is inkább a „lekerekí- tés”, a végső harmonizálás, az egybecsengés tisztasága, az ér­zelmi megnyugvás megteremté­se — célként lebegett szeme előtt. Emlékezni fogunk pro­dukcióikra. (farkas) Tájegységünk népművészetét mutatja be az a tárlat, amelynek megnyitóját ma délután 4 órakor rendezik a Megyei Művelődési Központban. A Heves Megyei Mépművészeti Egyesület tagjai, Gyarmati Jánosnéés Bányai Ist­vánná állítják ki munkáikat, me­lyeket dr. Csiffárynédr. Schwalm Edit néprajzkutató ajánl a láto­gatók figyelmébe. A hímzett blú­zok, térítők augusztus 25-ig, na­ponta 10-től 18 óráig tekinthe­tők meg. Muzsikáló augusztus „Hommage á Csajkovszkij” (Tisztelet Csajkovszkijnak) — ezzel a címmel hirdette meg ran­gos augusztusi zenei programját az egri ML Vállalkozói Iroda. A Franciskánus udvar — kitűnő akusztikájával — ideális helyszín a koncertekhez. A következő hangverseny szereplője, a Bar­tók Vonósnégyes csütörtökön este fél 8-kor két darabot játszik: Schubert d-moll és Csajkovszkij D-dúr vonósnégyesét. Az infarktus ellen A rizikófaktorok és a gyanúje­lek alapján már ideje korán ki­szűrhetők a szív- és érrendszeri betegségek, s így csökkenthető, megelőzhető az infarktus kiala­kulása. A Markhot Ferenc Kór­ház- és Rendelőintézet is csatla­kozott az Országos Szív Alapít­ványhoz, amelynek céljá: mind a gyermekek, mind pedig a felnőt­tek körében felismerje — korsze­rű diagnosztikai berendezések segítségével — a kórra való hajla­mot. A felfedezett eseteket pedig a kardiológiai gondozóban ellenőrzik, illetve gyógykezelik majd. Az alapítvány számláján jelenleg 2.5 millió forint találha­tó, amely nem elegednő ahhoz, hogy a szükséges műszereket be­szerezzék. Várják tehát a vállal­kozók, cégek, magánszemélyek adományait, melyek természete­sen az adóból leírhatók. Világkiállítási programigazgató Az 1996-os világkiállításra készülődve — az egri közgyűlés múlt évi határozata alapján — dr. Ringelhann György polgármes­tert bízta meg azzal, hogy a nagy­szabású rendezvény programiro­dája élére vezetőt keressen. At választás Erős Péterre, a Grafo-, tip Kft. kreatív igazgatójára esett, aki a várható eseményekkel kap­csolatban hamarosan tárgyal az érintett képviselőkkel is. Emlékezni fo­gunk produk­cióikra... (Fotó: Szántó György) Fesztivál-sodrásban A siegeni kórus és Brahms Marcipánremekek Nem porce­lánból, hanem marcipánból vannak ezek a csodálatos tá­nyérok, bon- boniere-ek. Még a gyü­mölcsök is! A Kopcsik Cuk­rászda új ki­rakatának lát­ványosságait megcsodálják az idelátogató turisták is. A népszerű egri üzletet — in­formációink szerint — a közeli napok­ban privati­zálni kíván­ják. V Augusztus a legcsodálatosabb hónap a SULÁK LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN! 20 + 5 % árengedménnyel választhat minden szőnyeget és padlószönyeget. Bútorok ÍO %-kal olcsóbban. Egyes termékek féláron. Eger, Pacsirta út 2. Tel: 311-699 SULÁK szőnyeg mellé SULÁK bútort válasszon! A J' Szenzációs ZANUSSI hűtővásár! A legkedvezőbb áron! 5% árengedmény amíg a készlet tart! Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents