Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. augusztus 10., kedd Két jemeni MiG lezuhant Két MiG-21 típusú jemeni re­pülőgép vasárnap a tengerbe zu­hant, s mindkettő pilótája életét vesztette — közölte a szanaai vé­delmi minisztérium. A szeren­csétlenség a Vörös-tenger fölött, Hodeida kikötőváros határában, gyakorló repülés közben érte a szovjet gyártmányú harci gépe­ket — idézte az AFP a minisztéri­umot. A Reuter szerint mentő­akciójuk során a jemeni haditen­gerészet hajói és helikopterei fel­fedezték az egyik gép roncsát és valamelyik szerencsétlenül járt pilóta sisakját, de a holttesteket nem lelték. A katasztrófa körül­ményeinek tisztázására vizsgálat indult. Nagaszaki­megemlékezés Hétfőn több tízezer ember emlékezett meg Nagaszaki váro­sában az atombomba-támadás 48. évfordulójáról. 11 óra 2 perc­kor, pontosan akkor, amikor 1945. augusztus 9-én a B-29-es bombázóról ledobott nukleáris bomba felrobbant, az emberek egyperces csenddel emlékeztek a borzalom pillanataira. A táma­dás miatt hetvenezer ember pusztult el a városban, köztük számos koreai, akiket a tokiói kormány hurcoltatott Japánba kényszermunkára. A tegnapi megemlékezésen a világ 41 váro­sának képviselői jelentek meg. Amerikai diplomata halála Grúziában Az Egyesült Államok tbiliszi nagykövetségének egyik diplo­matáját, Fred Woodruffot agyonlőtték — közölte hétfőn a grúz belügyminisztérium. Isme­retlen tettesek hétfőre virradó éj­jel a grúz fővárostól tíz kilomé­ternyire lévő Natahtari helység mellett, egy rendőrposzt közelé­ben lőttek rá a diplomata Lada Niva típusú gépkocsijára. Wood­ruffot fél évre bízták meg a nagy- követség politikai részlegének irányításával, s már csak pár nap volt hátra tervezett hazatéréséig — jelezte az amerikai képviselet. Nagyító alatt a román adóügy A Nemzetközi Valutaalap Bu­karestbe érkezett küldöttsége tegnap megkezdte húsznaposra tervezett tárgyalássorozatát a ro­mán pénzügyi illetékesekkel. Miután az 1993-as költségvetési problémákat nagyrészt tisztáz­ták, most az 1994-es költségve­tés szerepel majd a napirenden, különös tekintettel az adóügyre, amelynek jó szakértői vannak a valutaalapi delegációban. Az in­tézmény kíváncsi a szerkezetáta­lakításra folyósított pénzek ro­mániai felhasználására is. Palesztinok lemondása Izrael a mérsékeltebb palesz­tin féllel fog tárgyalni, azzal, amellyel lehet is tárgyalni — je­lentette ki vasárnap Simon Pe- resz izraeli külügyminiszter arra a hírre reagálva, amely szerint le­mond tisztségéről a közel-keleti béketárgyaiásokban részt vevő palesztin küldöttség három veze­tő alakja, Hanan Asravi szóvivő, Fejszál Huszeini koordinátor és Szaeb Erakat, a delegáció he­lyettes vezetője. Boeing-alkatrész Bukarestből Előnyös megrendeléshez ju­tott a román repülőgépipar, első­sorban a szorult helyzetben levő bukaresti repülőgépgyár. A Ro­máéra részvénytársaság megbí­zottai a hét végén szerződést ír­tak alá az évi több mint 30 milli­árd dollár forgalmat lebonyolító amerikai Boeing céggel. Á ro­mán vállalat tíz éven keresztül szállít alkatrészeket a Boeing utasszállító gépekhez. Azerbajdzsán sem kap olajat Oroszország leállította Azer­bajdzsán felé is olajszállításait, rendezetlen tartozások miatt. Azerbajdzsán 10 millió dollár ér­tékű áruval tartozik Oroszor­szágnak az olajért cserében. Szombaton Kievben közölték, hogy Ukrajna nem kap orosz olajat, mert fizetési hátralékai vannak. Azerbajdzsán egyéb­ként évente 10 millió tonnányi saját olajat termel ki. Ma írják alá a dokumentumokat? Boszniai szerb kivonulás Ratko Mladic, a boszniai szer- bek katonai vezetője vasárnap bejelentette, hogy megállapo­dott az ENSZ-bekefenntartók- kal a boszniai szerb csapatok fo­kozatos visszavonásáról a Bje- lasnica-magaslatról és az Igman- hegység egy részéről is. A Reuter hétfői jelentése sze­rint Mladic közölte: a „béke ked­véért” hárompontos megállapo­dást kötött Francis Briquemont tábornokkal, a volt Jugoszláviá­ban állomásozó ENSZ-békefenn­tartók poarancsokával a szaraje­vói repülőtéren. Briquemont be­jelentette, hogy kedden reggel újabb tanácskozásra kerül sor az egymás ellen harcoló boszniai felekkel a dokumentum aláírá­sára. Mladic abba is beleegyezett, hogy a szerbek nem válaszolnak katonai provokációkra, csak ak­kor, ha csapataikat közvetlenül tűz alá veszik. Azt is közölte, hogy hétfőn reggel megkezdi csapatai visszavonását a bjelasni­cai magaslatról, s a szerbek a kö­zeli napokban elhagyják az Ig- man-hegység egy részét is. Rasim Delic, a muzulmán hadsereg főparancsnoka a bosz­niai rádióban úgy nyilatkozott, hogy a szarajevói repülőtéren történt háromoldalú tárgyaláso­kon nem írtak alá semmiféle do­kumentumot, de valóban várni lehet a szerbek visszavonulását. A muzulmán katonai vezető ugyanakkor óvott a túlzott opti­mizmustól. Hoszokava megalakította kormányát Japán pénteken megválasztott miniszterelnöke, Hoszokava Morihiro megalakította kormá­nyát, amely átveszi a hatalmat a közel negyven éve uralkodó Li­berális Demokrata Párttól. Ho­szokava a hétpárti koalíció vala­mennyi pártjának vezetőjét ala- os egyeztetés után bevonta az új ormanyba, hogy ezzel is növelje annak stabilitását. A legfontosabb tárcák vezeté­sét a Sinszeito ([Megújulás) párt­jának képviselői veszik át. Ä Li­berális Demokrata Pártból kivált politikusokból létrehozott párt tagjai kerülnek a japán külügy-, a pénzügy-, a nemzetközi kereske­delmi es ipari minisztérium, a mezőgazdasági minisztérium, il­letve a nemzetvédelmi ügynök­ség élére. Hata Cutomu veszi át miniszterelnök-helyettesként a japán külügyek irányítását, a pénzügyeket Fudzsii Hirohisza, a kereskedelmi ügyeket Kuma­f ai Hirosi intézi majd. Nakanisi ieiszuke lesz a nemzetvédelmi ügynökség vezetője. Hoszokava pénteki megvá­lasztása után nyomban kinevezte a kabinet főtitkárának Takemura Maszajosit, a Szakigake (Előőrs) párt vezetőjét, aki hétfői sajtóér­tekezletén ismertette a kormány- listát. A koalíció legerősebb pártja, a Japán Szociáldemokra­ta Párt (SDPJ) — a Sinszeito öt képviselőjével szemben — hat tagot delegált az új kabinetbe: el­sősorban a reformok kivitelezése szempontjából fontos tárcák élé re kerül szociáldemokrata politi­kus. Az SDPJ képviselői irányít­Í 'ák majd a választási reformok ^dolgozásában fontos belügy­minisztériumot, Sato Kandzsu lett e tárca vezetője, és nekik ju­tott a gazdaságtervezési hivatal, amelynek élére Kubota Manae került, akárcsak az építés ügyi tár­ca, amelynek új gazdája Igarasi Kozo. Az építésügyi mi­nisztérium központi szerepet ját­szott a pénz irányította japán po­litikában az állami megrendelé­sek elosztását kísérő megveszte­getésekben. A pártelnök Szadao Jamanaha kapta az újonnan lét­rehozott, politikai reformokkal foglalkozó államminiszteri meg­bízatást, és irányítja e minőség­ben a reformtörekvéseket, ame­lyeket a kormány a szeptember­ben kezdődő parlamenti üléssza­kon szeretne már részletesen megvitatni. A Komeito párt négy, a Szaki­gake, az Egyesült Szociáldemok­rata Párt (USDPjés a Demokra­tikus Szocialista Párt (DSP) egy- egy tárcához, illetve állammi­niszteri megbízatáshoz jutott, ami tükrözi a koalíciós pártok közötti erőviszonyokat. Isida Kosira, a Komeito elnöke az igazgatási és koordinációs hiva­tal élére áll, Oucsi Keigo, a DSP elnöke égészségügyi miniszter, Eda Szacuki, az USDP vezetője pedig a tudományos és technoló­giai hivatal vezérigazgatója lesz. Hoszokava korábbi szándéká­nak megfelelően szakértőket és női politikusokat is kinevezett a kormányba. A gazdaságtervezé­si ügynökség, az oktatási minisz­térium és a környezetvédelmi ügynökség élén áll nő, továbbá nem hivatásos politikus vezeti az igazságügyi és az oktatási minisz­tériumot. Az előbbi Mikazuki Akira, a tokiói egyetem volt jogi professzora, az utóbbi pedig Akamacu Rjoko volt újságíró. Akihito uralkodó hétfőn visz- szaérkezett Belgiumból, ahol Baldvin király temetésén vett részt, így délután ünnepi külső­ségek között beiktathatja a Ho- szokava-kormányt. Az LDP-t felváltó új japán kormány hétfőn már megtartja első ülését. A külügyminiszter Az 57 éves Hata Cutomu a korábbi kormányzatban — decembe­rig — a pénzügyeket irányította, nevéhez fűződött a százmilliárd dolláros konjunktúracsomag kidolgozása. Korábban a Nakaszone- és a Takeslta-kormányzatokban mezőgazdasági miniszterként te­vékenykedett. A japán politika kulcsszereplőjévé akkor vált, ami­kor júniusban képviselőtársaival kivált a kormánypártból, és meg­alakította a Sinszeito (Megújulás) Pártját, ezzel csapást mért a Li­berális Demokrata Párt uralmára. Mijadzava különben áprilisban ajánlotta fel neki a külügyminiszteri megbízatást, amit akkor nem fogadott el. Ennek a döntésének is köszönheti, hogy most miniszter el­nök-helyettesként átveheti a japán diplomácia irányítását. f ERTESITES! A Brinza és Társa Temetkezési Bt. 1993. augusztus 14—23-ig technikai okok miatt ZÁRVA TART 13., péntek 8-16-ig Nyitva 24-ig Ügyelet 14., szombat Zárva 15. vasárnap Zárva 16—19-ig Zárva 20. Alkotmány ünnepe Zárva 21-22. 0-24 Ügyelet További információ a 322-344-es egri telefonon. Megértésüket előre is ^ köszönjük Clinton bátorít Bili Clinton amerikai elnök vasárnap felszólította az Egye­sült Államok szövetségeseit, hogy továbbra is támogassák a boszniai NATO-légicsapások tervét, és ezzel gyakoroljanak nyomást a szerb csapatokra Sza­rajevó ostromának leállítása és a boszniai harcok megszüntetése érdekében. Clinton újságírók előtt kije­lentette: az Egyesült Államok nem cselekedhet egyedül a légi­támadásokat illetően, mert — az iraki esettől eltérően — nem ren­delkezik az ENSZ felhatalmazá­sával. A genfi béketárgyalások biztató kilátásairól szólva az el­nök rámutatott: Ismét tapasztal­hatjuk, hogy az egységes nyugati fellépés jobb légkört teremt a tárgyalások számára. Néhány re­ményt keltő eredményt látunk, ezért úgy gondolom, hogy foly­tatnunk kell ezt a magatartást, és szerintem ebben a szövetségesek is támogatni fognak bennünket — hangsúlyozta az amerikai el­nök. Eközben az amerikai külügy­minisztérium újabb tisztviselője nyújtotta be lemondását Warren Christopher külügyminiszter­nek, tiltakozásul Washington Bosznia-politikájával szemben. Jón Western, a szerbek Boszniá­ban elkövetett háborús bűneinek referense még pénteken — Christopher közel-keleti útja alatt — adta be lemondását, de a külügyminisztérium csak vasár­nap hozta nyilvánosságra. Western az amerikai külügy­minisztérium harmadik munka­társa, aki a jugoszláviai konflik­tussal kapcsolatos amerikai ál­láspont miatt megvált tisztségé­től. A múlt héten távozott hiva­talából Marshall Freeman Har­ris, a bosznia-hercegovinai etni­kai konfliktusokat vizsgáló refe­rens, míg George Kenney, a Ju- goszlávia-referens helyettese ta­valy augusztusban mondott le. (MTI) Kérdőjelek _____________________________ K omolyan vesszük a Boszniákat? Azt állítja Soros György, a legismertebb magyar „világpolgár” a londoni Times hasábjain, hogy nagyon vigyáznunk kell, nekünk, az emberiségnek, mert „mintha nem fognánk fel, mi történik Boszniá­ban”. Amihez bátran hozzákérdezhetjük: s azt felfogjuk, ami Boszni­án túl, még oly sokfelé történik? A nagy tekintélyű stockholmi békekutató intézet, a SIPRI nyil­vánosságra hozta, hogy tavaly a Föld különböző pontjain 30 na­gyobb háború zajlott. A jelent ismerjük, a jövőt pedig úgy ítélik meg a tudósok, hogy „az erőszakos konfliktusok száma csak nagyon lassan fog csökkenni”. Milyenek ezek a háborúk? Immár csak egy részük régi fajta, a „megszokott”, például a Közel-Keleten. Sok közülük jellegében friss: egyértelműen a szovjet birodalom széthullása következtében tört ki, részben éppen Európában. S egyre több az olyan konfliktus, ami egy-egy ország belső erői között dúl, és szakértők sem tudják el­dönteni: háborúnak vagy polgárháborúnak tekintsék. De a lényeg mégis minden esetben a pusztítás, döbbenetes mennyiségben. És mi mégsem vagyunk igazán döbbentek. Miért? Jeszenszky külügyminiszter „derűlátó pesszimizmusa” koránt­sem csak őt jellemzi. Ákár egyfajta koijelenségnek is tekinthető, le­galábbis itt, Európában. Úgy fogalmazott (s ennek a logikája nehezen vitatható): ahhoz képest, hogy egykoron „valakik, valahol, valamikor megnyomhatták volna a gombot”, s ezzel elindíthatták volna a világ­háborút, a mai helyzet, számtalan bonyodalma ellenére sem adhat okot „teljes elkeseredésre”. Teljes elkeseredésre nyilvánvalóan sem ok, sem mód. Mégis: elég komolyan vesszük a Boszniákat? (FEB) Dél-Libanon Kormánycsapatok bevonulása A bejrúti kormány csapatai hétfőn megkezdték a bevonulást az ENSZ-erők ellenőrizte ütkö­zőzónába az Izrael által meg­szállt dél-libanoni határsáv szomszédságában. A libanoni hadsereg ötödik dandáijának mintegy 600 kato­nája, csapatszállító járművek és tankok kíséretében, hétfőn reg­gel három oszlopban megkezdte felvonulását a Bejrúttól 83 kilo­méternyire délre fekvő Tir térsé­gében, ahol az ENSZ ideiglenes békefenntartó erőinek (UNI- FIL) fidzsi, ghánai és finn kéksi­sakosai állomásoznak — állapí­totta meg a helyszínen az AFP tudósítója. A libanoni kormány augusz­tus elsején határozta el, hogy csa­patokat vezényel az ütközőzóna biztosítására. Áz előző nap ame­rikai közvetítéssel létrejött tűz­szünet véget vetett Dél-Libanon két hétig tartó izraeli bombázá­sának, ami 132 ember (zömmel polgári személy) életét oltotta ki, félezret pedig megsebesített. A tűzszünettel összhangban az Irán-barát Hezbollah gerillái be­szüntették Izrael északi részének lövését. Az Izrael által 1982-ben vég­rehajtott invázió óta most első íz­ben telepítettek libanoni kor­mánycsapatokat az UNIFIL által ellenőrzött ütközőzónába. A Reuter ugyanakkor független biztonsági forrásokat idézve megállapítja: e szinte jelképes akció kiábrándíthat sok helyi la­kost, akik azt remélték, hogy a bejrúti kormány katonáinak ez­rei biztosítják majd az egész ENSZ-övezetet. Ki mit remél? A békekötéshez legalább két, a Közel-Keleten a közvetítővel együtt három fél szükséges, a háborúskodás kirobbanásához viszont elég egy is. Ez a régi igazság bizonyosodott be ismét a dél-libanoni robbaná­sok fényében. Miközben ugyanis a béketárgyalások tizedik forduló­jához érkeztek, s lassan kezdtek kibontakozni a lehetséges megegye­zés körvonalai, a Hezbollah szélsőségesei rakétavetőkkel, katyusák- kal lőtték Észak-Izraelt. Az izraeli kormány megtorlásként megindí­totta a Számadás fedőnevű hadjáratát, amely a legnagyobb méretű 1982 óta (akkor Bejrútig törtek előre). Az események szinte óráról órára változnak. De mi a szándéka a főszereplőknek, milyen számítás vezeti őket? A Hezbollah, vagyis Allah Pártja Dél-Libanonban a lakosság többségét kitevő suták egyik szervezete, amely a szélsőséges iszlám fundamentalisták irányítása alatt áll, rokonszenvez Teheránnal, s állí­tólag ottani forrásokból jut évi 50-60 millió dolláros támogatáshoz. Aktív fegyveres harcosainak számát négyezerre becsülik, de sok szimpatizánsa is van. A közel-keleti terrorcselekmények egyhatodát írják számlájára, szerepe volt a túszszedésekben, öngyilkos akciók­ban. A libanoni kormány nem akarja, és nem tudja megfékezni, a Li­banonban állomásozó szír katonák pedig óvakodnak egy nyílt össze­ütközéstől. így a Hezbollah valósággal állam az államban. A Rabin-kormány Izraelben belpolitikailag meglehetősen széthú­zd koalíciót képez a konzervatív ultraortodoxoktól a baloldali, min­den tekintetben világi Meerec pártig, de egységes abban, hogy a bé­kefolyamatot végig kell vinni. Ennek érdekében elődjével, a Samir vezette Likud-tömb kabinetjével szemben hajlandó ésszerű területi engedményekre, s nem veti el teljesen a palesztinokkal való tárgyalást sem. Ugyanakkor nem nézheti tétlenül a merényleteket, az izraeli te­rületre zúdított rakétatüzet, s ezért határozta el magát az akcióra. Lát­hatólag kettős stratégiát folytat: büntetni akaija a Hezbollah-t, s egy­ben többszázezres menekülthullámot zúdít a bejrúti kormányra, hogy azt a szélsőségesekkel való szembefordulásra kényszerítse. Ez­zel viszont a vétlen lakosság nagy tömegei is szenvednek. Warren Christopher amerikai külügyminiszter a harmadik kulcsz- szereplő. Nincs könnyű helyzetben. Nemzetközi jogi szempontból ne­héz vitatni a Hezbollah érvét, hogy Dél-Libanon izraeli megszállás alatt áll. Rabin válasza, hogy nem kívánja országa északi részét a ter­roristák túszává tenni, tehát ragaszkodik a 10-15 kilométer mélységű ütközőzónához. Washington félti a béketárgyalásokat, amelyektől gyakorlati és presztízs-sikereket remél, s óvja Izraelt a nagyarányú ak­cióktól. Az amerikaiak attól is tartanak, hogy az izraeli hadsereg tá­madása a mérsékeltebb arab erőket is muszáj-szolidaritásra ösztönzi, pedig valójában ellenségei a Hezbollahnak, s hasonló szervezetek­nek. Mindenesetre a Közel Keleten újabb válság tüze lángol, s jóllehet — sajnos —, közelebb is vannak hozzánk csataterek, ez a háborúsko­dás is messzebb visz mindannyiunkat attól a nyugodt világtól, amely­ben élni szeretnénk. Réti Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents