Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 5., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 ! __________________;-------;------­T ánccal és számítógéppel Arlón Egri és Heves megyei érdeklő­dő fiatalok számára hirdettek művészeti tábort Arlón. Az Ózd melletti község kempingjében augusztus 9-től13-ig az egri At- ellana Mozgásszínház szervezé­sében tánccal, mozgással, számí­tógépes és grafikai ismeretekkel foglalkoznak majd a résztvevők. Még várják a főként középisko­lás korú jelentkezőket. A tábort a Művészeti és Szabadművelődé­si A lapítvány támogatja. Ki mit tud? További három Heves megyei versenyzőnek szurkolhatunk még a „Ki mit tud?” elődöntőin. A gyöngyösi Keszthelyi Zsolt­nak és a Pintér- Fejes duónak, to­vábbá az egri Hatka-HB duó­nak, melyek szólóhangszer, illet­ve modern tánc kategóriában szállnak ringbe. Mint köztudott, Korponay Bereniké egri dobós kislány már a középdöntőben „mérkőzik meg” a modern tánc műfaj 'fcgjobbtaival. Az adásidők a következők,: augsztus 5-én 12- én és 19-ér. elődöntő lesz. A kö­zépdöntőket augusztus 28-án, szeptember 4-én és 11 -én tartják, | míg a döntőt szeptember 18-ra tűzték ki. Érdekvédelem Füzesabonyban Az EK1SZ Ruhaipari Szövet­kezet füzesabonyi üzemében megalakult érdekvédelmi szak- szervezet bejelentette a Ligához való csatlakozását. A budapesti központú szövetkezet részvény- társasággá alakult, s a szakszer­vezet szeretné biztosítani vala­mennyi dolgozó érdekvédelmét. Az űj szervezet titkárának vá­lasztották Zsiga Istvánnét. A tö­mörülés erejet és elszántságát jellemzi, hogy a héttagú üzemi tanácsba hat képviselőt az EDÉSZ jelöltjei közül választot­tak. Tűzzománc-készítés Kiskörén Kedden kezdődött, és a hét végéig tart az a képzőművészeti tábor, melyet a kiskörei általános iskolában tartanak a helyi és kör­nyékbeli gyerekeknek. Honvi- sák Jánosné kiskörei pedagógus szervezésében mintegy ötven ne­buló ismerkedik a különböző rajzos technikákkal. A tűzzo­mánc-készítést Honvisáknétól tanulják a hevesi gyerekek, ifiig a kisköreiek az ábrázolás, festés különféle fortélyaival és anyaga­ival ismerkednek. Az egri tanár­képző főiskola rajz tanszékének négy pedagógusjelöltje segíti a résztvevőket ebben. Tervezik, hogy a tanév elején a táborban készült legjobb alkotásokat kiál­lítják. Népművészeti alkotótábor Ma zárul Hatvanban az a nép- művészeti alkotótábor, amit a Megyei Művelődési Központ és a Heves Megyei Népművészeti Egyesület szervezett. A városi könyvtár és közösségi ház által működtetett ifjúsági táborban egy héten át a megye népművé­szeti szakköreinek vezetői, to­vábbá érdeklődő diákok és fel­nőttek ismerkedtek mintegy fél- százan a népművészet különbö­ző ágaival. Az egri Dobó István Vármúzeum néprajzosa, dr. Csiffáryné Schwalm Edit irányí­totta a szakmai munkát. Felsotárkányi áhítat A 200 éves felsotárkányi templom jubileuma alkalmából szervezett eseménysorozat kö­vetkező rendezvényére augusz­tus 8-án kerül sor. Vasárnap este 6 órától „Zenei áhítat” címmel ad koncertet Berencsik Péter or­gona- és Tamásfalvi János klari­nétművész. / . Az „EGER ÁRUHÁZ” (Eger, Rákóczi út 95.) TULAJDONVÁLTÁS, LELTÁROZÁS ÉS MŰSZAKI FELÚJÍTÁSI MUNKÁK MIATT AUGUSZTUS 16-ig ZÁRVA TART. NYÁRVÉGI NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL NYITÁS 1993. AUG. 17-ÉN \ __7 Üiságstand a piaccsarnokban A Miskolci Postaigazgatóság finanszírozásában űj „árudát" létesítettek az egri piaccsarnokban, ahol a megszépült standon egyre több olvasó vásárolja meg kedvenc lapját Leibinger Andrea hírlapárus­tól. (Fotó: Perl Márton) Még két napig jegyezhető Egerben is Kedvező befektetés A jelenlegi értékpapírpiacot az állami értékpapírok széles skálája jellemzi. A kedvező ka­matfeltételek mellett a bizton­ság, az állami garancia teszi von­zóvá ezeket a befektetők köré­ben. A legújabb — az 1995/G — államkötvényt két év futamidő­vel hirdetik. A fix kamatozású értékpapír a jelenlegi piaci ka­matokat felülmúlva, évi bruttó 19,5 százalékot biztosít. Megvá­sárlása a jegyzési időszakban név­értéken történik, mely augusz­tus 6-án, pénteken lezárul. A ki­bocsátást követően a Magyar Nemzeti Bank a tőzsdei árhoz közeli árfolyamon bármikor visz- szavásárolja, illetve, ha valaki befektetni szeretne, akkor eladja az államkötvényt. így ez az ér­tékpapír rövid távú befektetés­nek is megfelelő. Elhárult az a kockázat is, hogy a kötvény el­vesszen, megsemmisüljön, vagy netán ellopják, mivel a bank le­hetőséget ad arra, hogy a forgal­mazóhelyeken térítésmentesen számlán tartsák. Az állampapírok forgalmazá­sában az MNB Heves Megyei Igazgatósága (Eger, Barkóczy u. 3.) is részt vesz, ahol jegyezni, megvásárolni és eladni lehet a kötvényeket. Fényképről, hajról is diagnosztizálnak Bemutatkozik a BIOCELL Centrum Orvosok és természetgyógyá­szok hozták létre Budapesten azt a BIOCELL Centrumot, amely­nek tagjai nemcsak a korszerű orvostudomány, hanem a keleti gyógyászat ismereteit is alkal­mazzák: például a test-, a reflex­masszázst, az akupresszúrát, a manuálterápiát, a bioenergiát, a fito-, az aromaterápiát. Diagnó­zist, illetve gyógyterápiát fény­képről, illetve hajról is készíte­nek. Komplex módszerük gyakor­lati alkalmazásáról augusztus 11-én, szerdán délután 4 órakor az Egri Dohánygyár kultúrter­mében beszélnek majd, s termé­szetesen ízelítőt is adnak ebből a sokrétű tevékenységből. Képvi­selőikkel — a Hevesi Napló es az Egri Egészség- és Környezetvé­dő Egyesület szervezésében — Pécsi István, lapunk olvasószer­kesztője készít nyilvános inter­jút. Az üzemi dolgozók és az egye­sületi tagok számára ingyenes belépők a dr. Nagy János utca felőh portán vehetők át mától — szombat és vasárnap kivételével — naponta reggel 6-tól este 6 óráig. Apci gyermeknyár Az idén nyáron sok olyan apci gyerek sem maradt program nélkül, akik egyébként esetleg csak a határban kószálhattak volna naphosz- szat. Sikerült például megszervezni az úszásoktatást, ami azért is je­lentős, mert helyben nem lehetne megtanulni — létesítmény híján — a különböző úszásnemeket. Mintegy ötven óvodást és iskolást szállí­tanak autóbusszal naponta a hatvani strandra, ahol szakemberek se­gítségével sajátíthatják el a kicsik azokat a fortélyokat, amelyeknek birtokában később akár már a világtenger hullámait is szelhetik. Júli­usban pedig kunadacsi gyerekek látogattak a községbe, s ugyanabban az időpontban apci kisdiákok utaztak Kunadacsra. Mindkét helyen változatos programokat biztosítottak a nebulók számára, amelyekre még mindig szívesen emlékezik vissza tanáraival együtt a már haza­tért 30 apci fiatal. Bizonytalan a jövő a megyei vízműnél (Folytatás az 1. oldalról) — Miként változtak a vízdí­jak? — Amíg tavaly december Sí­ig összesen ötven forintba kerül egy köbméter ivóvíz, illetve a szennyvíz elvezetése, ez az idén január elsejétől 62,80-ra emel­kedett. Augusztus elsejével — az általános forgalmi adó változá­sával — pedig 65 forint lett. Ez már nagy anyagi megterhelést je­lent a fogyasztóknak. Az áreme­lés várhatóan a szeptemberi számlákon jelenik meg. Miután már tavaly sem kaptunk állami támogatást, s az idén sem számít­hatunk rá, így a különbözeiét kénytelenek vagyunk áthárítani a fogyasztókra. Igaz, panaszos levélben és személyesen is gyak­ran keresnek bennünket, de nem tudunk eltekinteni attól, hogy ne fizessenek. Sajnos, a számla ki- egyenlítésében katasztrofális a morál, s ez — mint utaltam rá — nagyon megnehezíti a helyze­tünket. — Ilyen körülmények között mire számítanak az esztendő má­sodik felében? — Tisztában vagyunk azzal, hogy miután a víz alapvető élel­miszernek számít, így önkénye­sen nem zárhatjuk el a csapokat a fogyasztóktól. Emellett a termé­szet sincs mellettünk, hiszen a tartós aszály miatt megyeszerte nagyon megcsappant a kutak vízkészlete. Legalább 150 milli­méter csapadékmennyiség hi­ányzik, és most a hegyekből sem volt utánpótlás. Az is növelt a gondjainkat, hogy az általunk működtetett egri, gyöngyösi és a mátrafüredi strand már negyedik esztendeje veszteséges. Ennek mérséklésére vállalatunk építő­ipari tevékenységbe kezdett, de miután a jelenlegi helyzetben nincs elég megrendelés és fizető­képes kereslet, így az ebből szár­mazó bevételeink nem ellensú­lyozzák a veszteségeket. így a második fél évben még jobban össze kell húznunk a nadrágszí­jat, és a korábbi elképzeléseink módosítására kényszerülünk. Az esztendő végére közreműkö­dünk abban, hogy — a próbaüze­mi tapasztalatok alapján — az egri déli víztisztító művet megfe­lelően működtessük. Ez száz­milliós fejlesztést jelentett, amelynek segítségével sokat ja­vulhat a megyeszékhelyen az ivóvíz minősége. Megszűnik annak a vas- és mangántartal­ma. — Hol tart a vállalat átalakí­tása? — Az általunk kezelt több mint négymilliárdos állami va­gyon ebben az évben az önkor­mányzatok kezébe került. Az át­alakítást december 31-ig kell megvalósítani, úgy, hogy közben az aktuális fejlesztési és szolgál­tatási feladatokat zavartalanul biztosítsuk. Az átalakulás válla­latunk központját és az öt üzem­egységét érinti. Az erre vonat­kozó terv kialakítására az alapító önkormányzatok: az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a hevesi és a füzesabonyi megbízást adott nekünk, hogy megfelelően jár­junk el. Elképzelhető, hogy az is­mert javaslatok szerint az üzem- egységi székhelyeken — az ala­pítók — önálló vízművállalato­kat hoznának létre. Szeretném azonban előrebocsátani, hogy a nyugat-európai országokban ál­talában a vízműveket nem „sze­dik szét”, hanem központosítás­sal erősítik. Hasonló törekvések vannak itthon a regionális víz­műveknél. Ezért érdemes ezen elgondolkodniuk az érintettek­nek. Vállalatunk átalakulási ter­vét a budapesti Jutási és Társa Ügyvédi Iroda készíti el, és vár­ható, hogy még ebben az évben döntés születik: milyen szervezeti formában tevékenykedik majd tovább... Mentusz Károly Józsa Fábián Petőfibányán Indulatos lakossági fórum Már arról vita bontakozott ki kedden este a petőfibányai mű­velődési hazban, hogy azt az ese­ményt, amelyre összegyűltek, „lakossági fórumnak” avag> „fa­lugyűlésnek” nevezzék-e. A ,en- dezvenyen mindenesetre Józsa Fábián belügyminisztériumi ál­lamtitkár volt a vendég, aki min­denekelőtt kijelentette: „...nem azért jöttem, hogy hangulatot keltsek, hanem hogy néhány vi­tás helyi kérdésre jogszerű felele­teket adjak. ’’Szóba került többek között a Lőrinci és Petőfibánya közötti területi vita, amelyben a politikus egyértelműen Petőfi- banya mellé állt. Szabó Lajos, a minisztérium osztályvezetője ki­jelentette: Petőfibányának a Lő­rinci által felajánlott 150 hektár külterülettel szemben 900 járna. Az egybegyűltek beszéltek a he­lyi lakbérek emeléséről is. Erről Papp István polgármester úgy vélekedett: azért volt rá szükség, mert a a bérlakásoknak magasak a karbantartási költségei. Az ál­lamtitkár azonban — bár a lépést jogszerűnek minősítette — úgy vélte, hogy miután a döntés csak egy hónappal előzte meg az or­szágos lakbér-befagyasztást, eti­kailag megkérdőjelezhető. A leghevesebb vita azzal kap­csolatban bontakozott ki, hogy a képviselő-testület az egészség- ügyi létesítmények rossz műsza­ki állapotára hivatkozva, egy „mindent egy helyre” típusú in­tézmény felépítését határozta el, s ez húszmillió forintba kerülne. Az MDF helyi szervezete alá­írásgyűjtésbe kezdett, hogy erről helyi népszavazás döntsön. Az államtitkár ekkor is a lakossági véleményeket vette pártfogásá­ba, s ez nehezítette a felszólaló képviselők helyzetét. Holnap zár a nyári egyetem Bereményi filmje és a postáskisasszony reggelije Bár már csak két nap van hát­ra a 19. Egri Filmművészeti Nyá­ri Egyetem rendezvénysorozatá­ból, azért ez a negyvennyolc óra is számos meglepetést, filmtörté­neti érdekességet kínál. Rögtön ma reggel 9 órától egy olyan ősbemutatóra kerül sor, amelyet régóta várnak már a mo­zikedvelők. Bereményi Géza Turné című filmje az idei szemlé­re — februárra — még nem ké­szült el, így most az országban el­sőként itt vetítik nagyközönség előtt. Utána Báron György kriti­kus a magyar filmet veszi górcső alá, majd délután háromkor Andrzej Munk Eroica és Maka- vejev „Szerelmi ügy, avagy a pos­táskisasszony reggelije” című al­kotását mutatják be. Este a Ko­rona Hotelben Kelet-Európa filmművészetéről beszél dr. Ve­ress József esztéta. Sőth Sándort a „Megáll az idő” című film Pierre-jeként is­merték meg a nézők, most vi­szont a kamera túlsó oldaláról, mint rendező mutatkozik be, „A nagy postarablás”-ban, péntek reggel 9 órától. Ezután Káldor Elemér Blue box-a következik, amelyben Ko­zák András és Drahota Andrea mellett Kozma György és Cseh Tamás is „felbukkan”. Délután háromkor a száz éve született Korda Sándorra emlékeznek a kurzus résztvevői, majd megnéz­hetik a rendező „Mi lesz hol­nap?” című, 1936-ban készült munkáját. Este nyolctól hangu­latos vacsora mellett búcsúznak a nyári egyetemtől — és egymás­tól is — a hallgatók s a szerve­zők. Ne feledje: augusztus elején LAKÁSKULTÚRA itamtsí* havonta XXVHi, fcVFOS.YAM » !**,*/«, A8«»llT«t * »* FT A tartalomból: Teraszért lakást Kívül-belül nádtető Nem fényűző, ami annak látszik Aki együtt lakik a műveivel Osztrák faházak. Japán napházak Látogatóban Bodnár Erikánál LAKÁSKULTÚRA A tartalmas, tájékozott és szórakoztató képeslap Már havonta!

Next

/
Thumbnails
Contents