Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. augusztus 4., szerda Kiállítás Weöres Sándor emlékére Emlékezetem ne keresd: Bocskortalpamra jegyeztem Weöres Sándor: Futó sorok Dzsida Jenő emlékének Oly szomorú, ha nem fát tép ki a szél gyökerestől. Fájdalmas, ha a mű csonka lesz, abbamarad. Csonkán is mese-kincs a Tiéd — de kívánhat a lélek Porba lökött hontól üdvöt a tiszta dalért? Hogyha ez őr-népben van erő még, óvja a kincset. Téged, Széphangú! nem feled el sohasem. Kérdeztem a Széchényi- könyvtár információjában, hol találom a Weöres Sándor munkásságát bemutató kiállítást — nem hallottak róla. Kérdeztem a lépcső őreit, elküldték egy raktárba. Ott tudtam meg, hogy az emeleten találom meg, a Corvin Terem közelében. Weöres Sándor az idén lenne 80 éves. Kaphatott volna hát egy díszesebb, kicsit nagyobb termet is az a néhány könyv, mely pályájának kezdeti éveire emlékezteti a szerencsés látogatót. Maradt a kézirattár folyosóján, néhány üveglap alatt, mely mindössze arra volt elegendő, hogy a goéta doctus munkásságának első szakaszát vázolja. Illés Árpád — Weöres Sándor festő barátjának családja — jóvoltából számos kézirattal gazdagodott ugyan az anyag, de ettől még az elképzelés, nogy a magyar irodalom egyik legjelesebb írójának-köl- toiének évfordulóhoz méltó emlékkiállítást szerveznek, maradt a tervezők szép elhatározása. A szerény anyag természetesen így is rendkívüli értékeket hordoz, s ebből is kiemelkednek régi versei, barátjának szóló tréfás rögtönzései, képversei — kézírásos formában. Jó visszagondolni arra, hogy Weöres Sándor csaknem hat évtizeden át „gyártotta” verseit. Már 1928-ban (15 éves korában) Öregek címmel közlik első költeményét, s ezt követően hamarosan megjelenik gyermekvers-kötete is, a Gyermekkosár. Ezek is a kiállítás anyagát képezik, csakúgy, mint a „Török Sophinak kezcsókkal Weöres Sándor 1941”-es dedikációval ellátott Theomachia dráma is. Külön érdekesség az az üdvözlőlap, melyet Babitsnak írt: „Kedves Mester. Norvégiába utazom. Nincs itt külön nappal és külön éjszaka. Csupa hegyóriás meredély, sötétzöld az erdő, moha, acélszürke kopárság. Dante purgatóriumát képzelem ilyennek. Tisztelettel: Weöres”. A korábbi idők dokumentumait nézegetve feltűnik egy 1932. júliusi Nyugat, melyet Móricz és Babits szerkesztett. Ebben Makkai Sándor, Füst Milán, Gellért Oszkár, Kassák Lajos művei mellett közlik a 18 éves titán Kicsinyesek és jajgatás című művét is. Rögtön utana olvashatjuk azt az újságcikket, amely az 1935. januar 20-án kiosztott Baumgarten-ámkróX szól: „Babits Mihály alapítványi kurátor mondott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta: nem helytálló a gyakran hangoztatott felfogás, hogy az alapítvány bizonyos szőkébb kör irodalmi irányzatát támogatja. Az alapítvány a szociális szempontok mellett csakis a tehetségét vette figyelembe a díjak odaítélésénél. Ezek alapján 4000pengős évi díjat kap Schöpflin Aladár esztéta, kritikus és irodalomtörténész, 3000- 3000 pengőt Illyés Gyula és Weöres Sándor költő, Kárpáti Aurél és Cs. Szabó László kritikusok, Ortutay Gyula etnográfiai kutató, 1000-1000 pengőt Fodor József és József Attila. ” Az újságírók faggatására a Csöngén, falusi magányban élő költő így válaszolt: „21 éves vagyok, de végigéltem mindent, amit egy 70 éves ember élhet. Az iskolában rossz diák voltam, néha megbuktam, aztán színjeles lettem. Azt hittem, hogy ha nemzedékünk nem tud nagyot alkotni, akkor a hiba benne és a körülményekben van. A siker hidegen hagy. Természetesen ha pénzmagról van szó, az más lapra tartozik. ’’Még néhány kedves vers a kijárati ajtó előtt, „s aztán néma csend”. Útra valóul a látogató kap még egy verset a korábbiakból, hogy lassítsa lépteit, ha a tiszta dalt meg akarja hallani e futóhomok létezésében. Sziki Károly Azt sem tudják, mekkora a vagyon Az Állami Számvevőszék az ÁV Rt. és az ÁVÜ tevékenységéről Az Állami Számvevőszék szerint az Állami Vagyonkezelő Rt. -t i pénzügyi veszélyhelyzet fenyegeti, miközben még az indulás nehézségeivel küzd. Ez annak a . következménye, hogy az Állami i-Vagyonügynókségtol az ÁV Rt. 'felállása óta sem kapta meg azo- fkat a pénzeszközöket, amelyek -működéséhez mindenképpen szükségesek. Ezen túl az ÁV Rt. máris az erejét jóval meghaladó garanciavállalásokat tett. Az ASZ vizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel mind az ÁVÜ, mind az A V Rt. információs rendszerét illetően. Az állam tulajdonosi érdekeit megtestesítő két szervezet gyakorlatilag nem (tudja, mekkora vagyon fölött rendelkezik — összegezte kritikáját Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke. Az ÁSZ elnöke megállapította: az ÁV Rt. működését ellentmondásos helyzetben folytatja. Nagy összegű költségvetési befizetéseket várt rajta keresztül a kormány a hozzá tartozó, stratégiailag fontos vállalatoktól és pénzintézetektől. Ugyanakkor azt is elvárják a szervezettől, hogy e cégek privatizációjára pénzügyi helyzetük feljavítása után kerüljön sor. Az ÁVÜ pedig — az ÁSZ elnöke szerint — addigra „tanulja meg”, hogy miképpen kell privatizálni, amikor mar gyakorlatilag befejeződik a privatizációs folyamat. Kovács Árpád igazgató a két számvevőszéki vizsgálat részletes megállapításait ismertette: az ÁVRt ,-nél a mai napig hiányzik a tulajdonosi irányításhoz szükségesjóváhagyott üzleti terv, privatizációs stratégia. így nem állapítható meg, hogy realizálódik-e majd a költségvetési törvényben előírt bevétel. A vagyonkezelő szervezetnél nem Készítettek részletes pénzügyi likviditási tervet. Az ÁSZ igazgatója szerint mind az 1993-ra szóló eredeti törvényben, mind a pótköltségvetési törvényben lényegesen több bevételt írtak elő az ÁV Rt. számára, mint amennyit a szervezet teljesíteni tud. Az eddig befolyt mintegy 3 milliárd forintos osztalékbevétel az eredeti ’93- as költségvetési törvényben előirányzott 14 milliárd forintnak csupán 23 százaléka. Sőt a pótköltségvetésben elfogadott 5 milliárd forintnak is csupán 63 százaléka az osztalékbevétel. Az ÁV Rt. csak az egyhatodát tudta beszedni az állami vállalatoktól tulajdonába utalt banki részvények után járó osztaléknak. A pénzügyi terv hiánya miatt a garanciavállalások máns 6 milliard forint összegre rúgnak, és ez a pénzügyi tétela tanácsadói kiadásokra tervezett 5 milliárd forinttal, valamint más irányú, csaknem 3 milliárd forintos kötelezettségvállalással együtt meghaladja a szervezet rendelkezésére álló pénzügyi keretet. Az Állami Vagyonügynökség ellenőrzése során az ÁSZ kritikát fogalmazott meg a kormány és az Országgyűlés számára is. Az ÁVÜ tevékenységét befolyásoló „Vagyonpolitikai irányelveket” a Parlament csupán tavaly október végén fogadta el, és azt az ÁVÜ kénytelen volt visszamenőleges hatállyal alkalmazni. Ezért az ÁSZ javasolja a kormánynak, hogy ezeket az irányelveket az éves költségvetéssel egyidejűleg teijessze elfogadásra az Országgyűlés elé. Kovács Árpád hangsúlyozta: miközben a privatizációs folyamat gyakorlatilag nem gyorsult fel, a tanácsadói díjak két és félszeres növekedése az elmúlt év során jóval, meghaladta a privatizációs bevételek emelkedését. Az ÁVÜ is nagy összegű — mintegy 24 milliárd forintos — állami garanciát vállalt a privatizáció során. Sőt azt a törvényellenes gyakorlatot is folytatták egészen 1993 első negyedév végéig, hogy az 500 millió forintot meg nem haladó garanciavállalások esetében az ÁVÜ nem kérte a Pénzügyminisztérium engedélyét. Az ASZigazgató bírálta azt is, hogy a privatizációs bevételekből tavaly csupán 1,7 milliárd forint körüíi összeget forgattak vissza munkahelyteremtő beruházásokra. Az információs rendszer hiányosságai súlyos gondokat mutatnak: nem tudható, hogyan aránylanak a zárt és nyílt privatizációs pályázatok egymáshoz, mekkora ténylegesen az ÁVÜ tulajdonában lévő vagyon, mekkora az átalakult cégek könyv szerinti vagyona átalakulás előtt és után. Nem követhető nyomon az esetleges tulajdonváltás, a cégekben lévő kereszttulajdonlás. Az információs rendszer hiányosságai végső soron akadályt gördítenek a társadalombiztosításnak szánt mintegy 300 milliárd forintos állami vagyon átadása elé is. Az ÁSZ-vizsgálat feltárta azt is, hogy az AVU-nél nem vették figyelembe az Európai Közösségek PHARE-programjából származó forrásokat a működési költségek meghatározásánál. Emiatt az ÁSZ javasolta, hogy rendezzék a PHÁRE-támogata- sok igénybevételével kapcsolatos áfa-visszatérítéseket, másrészt az ÁVÜ költségvetésének tervezésekor számoljanak a PHARE-tá- mogatás réven rendelkezésre álló pénzeszközökkel. ^ A terror iskolája J V _________________J A z akciófilmek többségének van legalább egy hibája, s ez általában az, hogy mindent alárendelnek a szédítő látványnak. Szinte minden mindegy, csak a megfelelő időpontban felrobbanjon egy tartályhajó, s nem árt, ha ugyanabban a percben még egy helikopter is a levegőbe repül. Eközben a hősök szuperizmosak — Stallone —, szuperhajlékonyak — Chuck Norris —, szuperszépek — Steven Seagal vagy Van Damme — és szupertehetségtelenek — Schwarzenegger./. És a többi. oj Éppen ezért merő felüdülés megnézni egy olyan akciófilmet, amelyik ugyan szuper — de nem esik az előbb felsorolt hibákba. „A terror iskolájának ” főhősei vásott kamaszok, szerepük annyiban több ennél, hogy ráadásul megfelelő műveltséggel, intelligenciával és logikai képességekkel bírnak. Űri csemeték. A papa bankfőnök, képviseld, konszern-tulajdonos, vagy egyszerűen csak a maffia vezéregyénisége, s az ezzel járó gyermeki kötelezettségek bizony nagy terhet rónak a fiúgyermekekre is. Hogy hogyan cselezzük ki a nevelőnőt, szökjünk el a kötelező déli ebéd elől, vagy cseréljük le a szmokingot (lebukás nélkül) farmeröltönyre — ezek mind-mind olyan feladatok, amelyek nemessé edzik egy zsenge korú fiú találékonyságát. És e tulajdonságok nagyon is jól jönnek akkor, amikor egy terrorcsapat szállja meg az elit intézetet, s követeléseik teljesítése érdekében túszul ejtik a diákokat. Nemcsak a hasonló korú ifjak, hanem bizony általában a néző is megszereti ezt a filmets és talán nem árt részletesebben is kifejteni, hogy miért. Humoros. Nem az a bárgyú fahumor van benne, mint mondjuk a Terminátorban, hanem szellemes, sziporkázó, friss. A történet logikus! Minden motívum a helyén van, egyszer sem szólal meg a belső hang bennünk, hogy na de azért ez túlzás, az előbb még csak két ujja volt, most meg már három van neki. Az a film egy olyan társasjátékhoz hasonlít, amelyben néha mi is megkapjuk a dobókockát, de legalábbis a bábuink — a hőseink — ott vannak a táblán, lépnek... és hát a végén győznek is persze. Az már csak pluszpont, hogy a szereplők kiválasztása is telitalálat: legtöbbjük teljesen ismeretlen még a mozinéző számára, semmiféle ítélet, előítélet nem alakult még ki velük kapcsolatban, legfeljebb most már, ha megnézzük a filmet. S az ítéletünk valószínűleg annyi: a fiúk tényleg tehetségesek, s nemcsak akcióhősnek, színésznek is... ifi m Doros Judit > Már csak Észak-Magyarországot nem térképezték fel A német katonasírokat is összegyűjtik Barokk fesztivál Három napig a franciák...-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------LU :b Az Egerben élő Daka József járja a megyét, sőt a tágabb régiót is, és a falvak temetőiben II. világháborús német katonasírok után kutat. — Hogyan jutott eszébe, hogy megkeresse ezeket a sírokat? — Tavaly elvetődtem Pétervásárára, s ott találtam egy elhanyagolt tömegsírt. Az öregek elmesélték, hogy német katonák fekszenek benne, akiket a háború végén öltek meg. Akkor arra gondoltam: biztosan található belőlük szinte minden községben, bár senki nem tudja egyértelműén, hány is lehet belőlük, és hol találhatóak pontosan. — Hová fordult az elképzelésével? — Levelet írtam, majd elmentem a német nagykövetségre, ahol Klaus Reiff konzul fogadott, s elküldte a levelemet Münchenbe, a Nemzetközi Katonasírokat Gondozó Bizottsághoz. Onnan válaszoltak is, és arra buzdítottak, gyűjtsem össze az adatokat egész Észak-Magyar- országról. — Hány sírt kutatott fel eddig? —- Csaknem ezret találtam egy év alatt. Térképeket készítek az elhelyezkedésükről, és azokat havonta fölviszem a követségre, ahonnét továbbítják a bizottsághoz. Tőlük a napokban kaptam egy levelet, hogy augusztusban szeretnének felkeresni, majd kalauzolásommal ellátogatni egykét helyszínre. — Mik a további tervei? — Én műgyűjtő is vagyok, és hatalmas autogram-gyűjtemény- nyel is rendelkezem. Több mint tízezer aláírásom van a világ különböző tájain élő emberektől. Terveim szerint megvásárolom Egercsehiben a Beniczky-kúriát, amelyben egy autogram-múzeumot rendezek be, a Kertjében_pe- dig német katonai emlékművet alakítok ki. A sírokat exhumálni kellene, és egy helyre hozni a földi maradványokat, hogy gondozni lehessen az emlékhelyet. Erről a tervemről tájékoztatom majd a katonasírokat gondozó bizottság tagjait, amikor itt járnak. Mar tettem lépéseket ebben az ügyben, de egyelőre csak a nagyrédeiyállalkozó, Morvái Ferenc ígérte meg, hogy támogatja majd az elképzeléseimet... — Miközben a sírkert megvalósításán fáradozik, gondolt-e arra, hogy néhány emberben ellenérzéseket keltenek a tervei, hiszen a német katonákról sokaknak a fasizmus nevében elkövetett rémtetteik jutnak eszükbe... — írja meg — biztat Daka úr —, hogy ebben nincs semmi politika, meg azt is, hogy ezeknek a katonáknak a zömét éppúgy be- kényszerítették a háborúba, és idegen földön haltak meg, mint annyi más náció egyenruhásait. Egyszerűen arról van szó: tud\ juk, hogy hol vannak, és gondozzuk is a magyar és orosz katonák sírjait, egyedül a németekét hanyagoljuk el. Egyébként Székes- fehérváron, Balatonkenesén, Budapesten, Esztergomban, Győrött, Mosonmagyaróváron, Pécsett és Várpalotán már létrehozták a német katonák emlékhelyeit, csak Észak-Magyaror- szágon nincs még ilyen. (sárközi) NDSZintézőbizottság Hatvanban Lassan másfél esztendeje, hogy szárnyat bontott a Nemzeti Demokrata Szövetség, a magyar E olitikai, gazdasági élet egyik iss szerveződése, amelynek élén — Bíró Zoltán társelnöklésével — Pozsgay Imre áll. Az NDSZ — mint a politikus a közelmúltban kifejtette — nem a hangos dobverés híve. így most megjelentetett programjuk is visz- szarogottan, a realitásokra figyelemmel fogalmaz a gazdaságpolitika, a tulajdonviszonyok átalakítása, a mezőgazdasag, a környezetvédelem kérdéseiben éppen úgy, mint a közoktatás, a munkanélküliség, a családvédelem, vagy éppen a településfejlesztés egesz társadalmunkat érintő gondjai kapcsán. Egyébként az NDSZ megyénkben is mind többet hallat magáról, s miként értesülünk: Egert követően Hatvanban szintén intézőbizottságot alakított. Az igazi, széles körű szárny- bontásra is rövidesen sor kerül, mégpedig augusztus 12-én, este fél 7 órakor, a Vasutasok Művelődési Háza — Dali — nagytermében, ahol Moldvay Győző újságíró, intézőbizottsági titkár meghívására dr. Pozsgay Imre egyetemi tanár, az NDSZ elnöke tart programbeszédet, illetve válaszol a vendégek által neki és a mozgalomnak célzott kérdésekre, amelyek például az államvasutak problematikus helyzetét éppúgy taglalják, mint több száz helyi mozgássérült jogos szociális igényét, vagy a privatizáció országszerte visszhangzó döcce- nőit, és e gondokból kivezető utat. A fesztivál időkeretében három napig vendégeskedtek Egerben a clermont-ferrandi konzervatórium hangszeres együttesének a tagjai, összesen kilencen. A Franciskánus-ud- varban hangversenyt adtak, és a forradalom előtti századok francia népességét, no meg a versail- les-i udvart szórakoztató dallamokat szólaltattak meg tekerőlanttal, hegedűkkel, csembalóval, húros és ütőhangszerekkel. A gall előadók zeneszerzőit hasztalanul sorolnánk ide, a mi mindennapi gyakorlatunktól, pódiumszokásainktól ők messze állanak, akár Philibert de Lavig- ne-re, netán Charles Butorne-re, Michel Corette-re vagy másokra gondolunk. A sanzonszerűségek, a concertók, szvitek, szonáták más gyökerűek, mint akár az olaszok vagy a németek esetében. A hatalom — mondjuk XIV. Lajos — a prózai színházat kedvelte, így hát a mindenkori közönség kegye csak a második sorban talált helyet a zenének. Lully is, akit a francia operisták ősatyjukként tisztelnek, minden képessége, tehetsége és invenci- ózussága ellenére is csak odáig jutott el, hogy a színpadi hősök drámai vagy vígjátéki fenségének szolgáljon, netán szórakoztató voltuk miatt zenélhetett róluk nyitány formában, vagy belépőt remekelhetett a ve'.sit, prózát szavaló hősök számára. Azért kezdjük csak a francia vendégművészek, a zenész tudósok vagy tudós zenészek szerepléséről. A komolyabbik, a tudomány oldaláról is jól megfogható anyagukkal. Mert Dominique Boréi tudós is, aki tekerőlanton mindhárom estén elbájolta hűséges közönségünket. Harmadik napjukon a Líceum zenetermében pedig gazdagon illusztrált előadást tartott Helene Delago „Népi elemek a francia barokk zenében” címmel. Néhányszor a magnótechnika cserbenhagyta őt, szemmel láthatólag bosszantotta is, hogy némely részletet el kellett hanyagolnia, de amikor élőben muzsikáltak, a gall szellem, a korszak és azok a bizonyos más gyökerekből fakadó, más ízű melódiák, dallamok, amiket előcsaltak a hangszerekből, pikáns és eredeti ízelítőt nyújtottak, derűs hangulati elemeket ébresztettek, olyan környezetet képzeltettek el, ahol Moliére hősei is megfordulhattak. A közönségnek az a része, amely még arra is kíváncsivá vált, miben is áll a különbség a francia és magyar tekerőlant között, meddig terjed a hasonlóság, akár hangzásban, vagy anyagszerűségében, azok egy derűs óra keretében élvezhették a franciák és Fajcsák Attila, a mi közkedvelt tekerőlantosunk együtt- muzsikálását. Most is, mint annyiszor már jegyzetírói minőségemben, árnál számolok be legszívesebben, hogy miként is érezték magúkat az egri zenebarátok ezen a hátrom egymást követő napon, amit- kor a clermont-ferrandiak, iA konzervatórium oktatói és hallt gatói a Franciskánus-udvarban, a Kispréposti palotában, majd a főiskolán teljesítették vállalt féb adatukat. Azt szokták mondani hogy a vendég azonnal elárulja adottságait, ha átlépi a küszöböt Ezek a zenei profok és hallgatói! ismerik a zene iránti alázatot éí azt a kedélyességet, amivel a ze- nét ötvözni lehet és illik. Töbl korosztály homogén társasági hallottuk, a hangszereket teljes technikai biztonsággal forgattál többen is, művészeti vezetőjük Jean-Claude Amiot pedig barát közvetlenséggel dirigálta a bor nyolultnak nem mondható zené dikciókat. És mert a népi dallaj mok bájos egyszerűségét kelleti közvetíteniök, annál inkább pó-j tolhatták a zajos polifóniához, t romantikus hangzásokhoz szó1 kott hallgatóságot az átélés, a lelki csinosítás tüzével, itt-ott a dít szítés diszkrét variációival. Több ilyen együttest érdemes meghívni, ha ezek a barokk egr programok jövőre is kivirulnak. (farkas)
