Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

2, VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. augusztus 31., kedd Üj államfő Szingapúrban Az esélyesnek elkönyvelt Ong Teng Cseong nyerte Szingapúr­ban az elnökválasztást a szavaza­tok 59 százalékának megszerzé­sével. Az 57 esztendős politi­kust, egykori miniszterelnök-he­lyettest a hatalmon lévő Népi Akciópárt és a szakszervezet tá­mogatta. A dél-ázsiai ország most először választott államfőt demokratikus szavazás útján. Ong Teng Cseong ellenfele, a 67 esztendős nyugalmazott bankár, Csua Kim Jeo a szavazatok 41 százalékát kapta. Teng egészséges Teng Hsziao-ping nagyon jó egészségnek örvend— nyilatkoz­ta a Window című Peking-barát hongkongi hetilapnak Vang Han-pin, a kínai Országos Népi Gyűlés alelnöke. Mint hozzátet­te: Teng szellemileg is friss. Álla­pota annyira jó, hogy naponta hosszú órákat tölt újságok és do­kumentumok olvasásával. Külö­nös figyelemmel bújja a Teng Hsziao-ping válogatott művei cí- 'mű kötetet, amelyet most készí­tenek elő kiadásra. Elnökök találkozója Kabulban Afgán-tádzsik államfői talál­kozó zajlott le a múlt hét végén Kabulban. A kabuli rádió jelen­tése szerint Burhanuddin Rab­bani afgán elnök és Emomali Rahmonov tádzsik államfő a két ország közötti feszültség enyhíté­se érdekében ültek tárgyalóasz­talhoz. A két ország kapcsolatai a határ menti fegyveres inciden­sek következtében romlottak meg, de dusanbei külföldi diplo­maták szerint a csúcstalálkozó ténye komoly javulást jelent a kétoldalú viszonyban. Bojkottált választás Togóban Togóban vasárnap közzétet­ték az augusztus 25-i elnökvá­lasztás végeredményét. Gnas- singbe Eyadéma tábornok, az ország eddigi elnöke a szavaza­tok 96,49 százalékát szerezte meg. Az ellenzék bojkottálta a választást, ezért az eredmény — amelyet még a togói legfelső bí­róságnak is érvényesíteni kell — a választásra jogosult polgárok mindössze 36,16 százalékának a véleményét tükrözi. A két ellen­zékijelölt, Jacques Amuzu és Ifü Adani 1,87, illetve 1,64 százalé­kot kapott. Tragikus hétvége Ismét tragikus volt a hétvége a Mont Blanc, Európa legmaga­sabb hegycsúcsa körzetében: egy cseh és két belga turista vesztette életét a szakadékokban. A cseh hegymászó magányosan indult a sziklacsúcs meghódítására, de lezuhant. A belgák öten indultak el, de ketten életükkel fizettek azért, mert nem fogadták meg a szakértők tanácsát — hárman sú­lyos sérülésekkel ugyan, de élet­ben maradtak. A belga csoport viharba került. Behúzódtak egy hegyi menedékbe, s rádión kap­csolatba léptek a hegyimentő szolgálattal. Azt tanácsolták ne­kik, hogy várják ki a védett he­lyen a kedvezőbb időjárást, ők azonban a vihar csendesedtével úgy döntöttek, hogy leereszked­nek a 4400 méteres magasság­ból, de végül egy szakadékba zu­hantak. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 34/93. játékhét nyerőszámai a következők: 13, 17, 23, 27, 30, 35, a pót­szám 41. Joker-nyerőszámok: 94 29 9 5. A nyeremények a követke­zők: 6 találatos szelvény 3 darab, nyereménye egyenként 3.660.966 schilling, az 5-ös pót­számmal 7 darab, nyereményük egyenként 522.981 schilling. Az öttalálatos szelvények száma 449 darab, nyereményük egyen­ként 12.230 schilling. A négyta- lálatos szelvények száma 21.449 darab, nyereményük egyenként 341 schilling. A háromtalálatos szelvények száma 334.769 da­rab, ezekre egyenként 27 schil- linget fizetnek. Joker 2 darab, egyenként F.697.598 schilling. Magyarok Szlovéniában Bonyodalmak a kisebbségi jogok körül A lendvai járásban él a szlové­niai magyarság zöme, így hát ter­mészetes, hogy itt jelentkeznek először az együttélésből fakadó gondok is. A személyi okmá­nyokról rendelkező törvény pél­dául meghatározza, hogy a nem­zetiségileg vegyesen lakott járá­sok, vagy ahogy itt mondják, községek lakosainak kötelezően kétnyelvű szlovén-magyar sze­mélyi okmányokat kell kapniuk. Ezt a határozatot megerősítette a szlovén parlament nemzetiségi bizottsága is. A gond abban van, hogy nem az egész község (járás) vegyesen lakott, vannak tehát tiszta szlovén települések is, és ezek lakosai, de ugyanúgy a nemzetiségileg vegyesen lakott területen élő szlovének is, egyre gyakrabban tiltakoznak az ellen, hogy kétnyelvű útlevelük, sze­mélyi igazolványuk, vezetői jo­gosítványuk vagy más okmá­nyuk legyen. Azt állítják, a saját országukban nekik legyen szlo­vén dokumentumuk, a magyar kisebbség pedig, ha úgy akarja, ám legyen neki kétnyelvű útleve­le és más okmánya. A sokasodó tiltakozások után a lendvai községi (járási) vezetés levelet írt a belügyminisztérium­hoz, amelyben ismerteti a kiala­kult helyzetet. A minisztériumi válasz azonban megismétli a tör­vény előírását, és kötelezi a köz­séget ennek betartására. A válasz- szal elégedetlen helybeli szlové­nek most petíciót írtak és ezt írat­ják alá mindazokkal, akik egy­formán gondolkodnak — vagyis elvetik a kétnyelvű dokumentu­mokat. És mivel Szlovénia ép­pen azzal adott példát a múltban, hogy a kétnyelvűség, beszédben és írásban, mindenki számára kötelező volt, például az iskolák­ban (csak a nemzetiségileg ve­gyesen lakott területen) a szlo­vén és a magyar gyerek egyaránt kötelezően tanulta mindkét nyelvet, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Kö­zösség és a muravidéki magyar­ság most attól tart, hogy a példá­san megszerkesztett jogszabály ellenére a gyakorlatban hamaro­san megszűnik a nemzetiségi kü- lönjogok megvalósítása. A kö­vetkező lépés talán éppen a két­nyelvű iskola elleni lázadás, petí­ció-aláírás lesz? — teszik fel a kérdést egyre gyakrabban. Novák Császár Jolán Két és fél ezer éves hajóroncs Marseille középpontjában olyan leletekre bukkantak, ame­lyek hozzájárulnak a francia ki­kötőváros előéletének megisme­réséhez. A várost a görögök ala­pították Massalia néven, Krisz­tus előtt 600-ban. Hamarosan a Földközi-tenger fontos kikötő­jévé fejlődött. A Krisztus előtti 2. évszázadban római uralom alá került. Ebből az időszakból szár­mazik a most kiásott leletek nagy része. Az ókori leletekre egy föld alatti garázs építése közben buk­kantak. Kereken 200 tonna amforán, olajlámpán és kelyhen kívül a ré­gészek olyan berendezésre is bukkantak, amelyek azt mutat­ják, hogy Massalia a történelem egyik első kikötővárosa volt. Ki­ástak négy meglehetősen jó kar­ban levő hajót is, amelyek a Krisztus előtti második évszá­zadban készültek. Ezek egyike egy olyan úszó jármű, amely ha­jók kikötésére szolgált. A legfontosabb lelet azonban egy görög hajó, amely a Krisztus előtti VI. vagy az V. évszázad utolsó éveiből származik. A hajó 14 méter hosszú és 6 méter szé­les. Ebből az időszakból a tudo­mány csak két hasonló példányt ismer. Az egyiket a szicíliai, a másikat az izraeli partok mentén találták. A marseille-i hajóroncs feltűnően jó állapotban van. Ez annak köszönhető, hogy sav­mentes iszapba ágyazódott be. A hajó belsejét a helyszínen fogják megvizsgálni, úgy, hogy sátrat húznak fölé, s gondoskod­nak állandó hőmérsékletről és a levegő nedvességtartalmáról. Mint Jean-Paul Jacob, a marseil­le-i archeológiái szervezet főnö­ke az AFP francia hírügynökség­nek elmondta, később egy külön e célra készült fémállványra emelik, és fürdőbe helyezik, amely arra szolgál, hogy a fát megóvja a korhadástól. Cseh és szlovák népvándorlás Főképp politikai indítékkal A Mladá Fronta Dnes című prágai lap közlése szerint, a Csehszlo­vákia kettéválása óta eltelt nyolc hónap során eddig 159.000 szlo­vák folyamodott cseh állampolgárságért. A lap a Klaus-kabinet migrá­cióról szóló kormánydokumen­tumára hivatkozva közli az ada­tot. Ezek szerint a legtöbb szlo­vák az észak-csehországi és észak-morvaországi régióban, illetve Nyugat-Csehországban kíván letelepedni. Míg a második világháborút követő négy évti­zed szlovák-cseh, illetve cseh­szlovák migrációs mozgásainak hátterében szinte kizárólag gaz­dasági szempontok álltak, addig az új állampolgársági kérelmeket jelentős mértékben most már politikai szempontok is motivál­ják — állítja a cseh kormány szá­mára készült jelentés. Az ország kettéválását meg­előző négy évtizedben 667.000 szlovák telepedett le a cseh és a morvaországi területeken, míg ugyanezekről a területekről 433.000 cseh állampolgár költö­zött Szlovákiába. A vizsgálódá­sok szerint az 1992 második fe­létől folyamatba lépett népmoz­gás döntő indítéka politikai ter­mészetű, de természetesen a gaz­dasági szempontoktól sem ide­geníthető el, hiszen hovatovább a gazdaság és a politika összemo­sódása oda vezet, hogy az embe­rek csupán azzal a politikával hajlandók rokonszenvezni, mely politika az állam jó, a polgárnak is kedvező gazdálkodásával pá­rosul. A jelentés a cseh vagy a szlo­vák nemzetiség, állampolgárság, illetve az állandó és az átmeneti lakhely szerinti csoportosítás részletein kívül nem tér ki a nem cseh vagy nem szlovák nemzeti­ségű, de cseh vagy szlovák állam­polgárságú lakosság migrációs adataira, így a magyar, német és más nemzetiségűekre sem. A Mladá Fronta Dnes hasábjairól hozzáférhető információk külön csupán a cigány, vagy ahogy itt mondják, roma nemzetiségűeket érintő adatokra térnek ki. Ezek szerint a szélsőségesen elszegényedett szlovákiai cigány lakosság már az ötvenes évek de­rekától kezdődően — „szerve­zetten szóródott szét a cseh- és morvaországi területeken.” A legfrissebb adatok 200.000 fö­lötti lélekszámról beszélnek, fi­noman kerülve azt a tényt, hogy Csehországban arra is volt példa az utóbbi időben, hogy egyes ci­gány csoportokat egyszerűen felpakoltak a Szlovákiába induló vonatokra. A jelentés szerint a legfrissebb adatok tanúsága sze­rint: Csehországban mintegy 200.000 roma nemzetiségű él. Ugyanez a jelentés leszögezi, hogy Csehországban a jelen pil­lanatig még nem alakultak ki a természetes migráció feltételei. A természetes népmozgás me­chanizmusait még az előző rend­szerből származó rendelkezések fékezték. Noha a Klaus-kabinet számá­ra készült jelentés sok részletre kitér, furcsa módon nem foglal­kozik a második világháborús éveket követő magyar „beván­dorlás” kérdésével. Tudjuk, ez az erőszakos folyamat nem az ön­kényes bevándorlás feltételeit teremtette meg, hanem a kény­szerű kilakoltatás dzsungeltör­vényei szerint működött. A szlo­vákiai magyarság — reszlováki- zációt — elutasító rétegeit erő­szakkal telepítették cseh terüle­tekre, ahol a „kivagonírozás” napjától rabszolgaként bántak velük. A többség visszaszivár- gott a szülőföldjére, de a mai Cseh Köztársaság területén — minden természetes és természetellenes asszimiláció el­lenére is — több mint harmince­zer ember vallja magát magyar nemzetiségűnek. A tízmilliós cseh nemzet azonban ezt a „té­telt” korántsem tekinti olyan je­lentősnek, hogy a szóban forgó jelentésben legalább létezésének tényét rögzítse. Márpedig Cseh­országban valóban harmincezres lélekszámú magyarság él, de a cseh kormányzat nem igazán vesz róluk tudomást. Szereti-e vagy sem Václav Klaus vagy Václav Havel a ma­gyarokat? Nem tudni. Annyi bi­zonyos csupán, hogy míg Havel már első elnökösködése idején nyilvánosan kért bocsánatot a szudétanémetek kitelepítése, il­letve az ország zsidóságának el- hurcoltatása miatt, addig a ma­gyarokkal szemben ezt nem tette meg. Akkor sem, amikor még a Csehszlovák Szövetségi Köztár­saság államfője volt, mint ahogy azt követően sem tette meg, hogy a Cseh Köztársaság elnökévé vá­lasztották. Keszeli Ferenc Heroin a vonaton Az idén a Vám- és Pénzügyőr­ség már 20 esetben akadályozta meg kábítószer becsempészését az országba. Legutóbb két ame­rikai turistától foglaltak le 2,3 ki­logramm heroint a lökösházi vámhivatal munkatársai. Az amerikai turisták az Ovidi­us nemzetközi gyorsvonaton ér­keztek hazánkba Romániából. A jelentős mennyiségű kábítószert cipőjük talpbélésébe, videotás- kájukba és hátizsákjuk pántjába próbálták meg elrejteni, azonban a pénzügyőrök rátaláltak e rej­tekhelyekre. Ezzel a legutóbbi fogással a Vám- és Pénzügyőrség már mintegy 141 kilogramm kábító­szert foglalt le 1993-ban. (MTI) S Fájdalommal tudatjuk Á mindazokkal, akik tisztelték és szerették, hogy FORGÁCH MIKLÓS életének 72. évében hirtelen elhunyt. Temetése 1993. augusztus 31-én 15 órakor lesz a szajlai temetőben. A gyászoló család fájdalommal tudatjuk, hogy POLGÁR JÓZSEF életének 60. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1993. szeptember 1-jén 16 órakor lesz a verpeléti temetőben. A gyászoló család Eladó a gyilkos bálna Nem mindennapi üzleti ajánlattal kíván élni Richard Donner filmren­dező, a nyári Free Willy című alkotás készítője: szeretné eladni művé­nek főszereplőjét, a gyilkos bálnát (FEB-fotó) Határhelyzet Embercsempészek a horgon Hegyeshalomnálkét órát kel­lett várniuk a kilépő utasoknak az élénk turista- és tranzitforga­lom miatt — közölte hétfőn dél­ben az MTI-vel a Határőrség he­lyettes szóvivője. Kőműves József elmondta: a hét végén a magyar határőrök 134 határsértőt fogtak el, vala­mint hat személyt, akik segítet­tek, illetve részt vettek az ember­csempészésben. Az osztrák határőrök 32 illegális átlépőt küldtek vissza a magyar hatósá­gokhoz. Ugyancsak a hét végén 7300 külföldi állampolgár belépteté­sét tagadták meg a határőrök, mert a beutazni szándékozók nem rendelkeztek elegendő pénzzel, illetve megfelelő okmá­nyokkal. (MTI) Ezúttal ártalmatlanná tudták tenni a tűzszerészek Pokolgép a Cityben Vasárnapra virradóra — kap- döntötte a City egy részét. A tűk a hétfői hírügynökségi jelen- Scotland Yardnak meggyőződé- tést — pokolgépet találtak a Ion- Se, hogy a tettesek ezúttal is az ír doni pénzügyi központban, a Köztársasági Hadsereg (IRAj ('''ty~b5n’ annakcllenére, hogy terroristái voltak. Most azonban Julius óta athatolhatatlannak veit idejében jöft telefonos fi_ utzarlat es rendőrkordon veszi J. , « körül a városrészt. gyelmeztetes es a pokolgépét el- A kisméretű pokolgépet borzolt robbantással artalmat- ugyanott helyezték el, ahol 1992 lanná tették a tűzszerészek. Kár áprilisában, majd idén áprilisban és sebesülés nem volt. két pusztító robbanás romba (MTI) Jy--------------------------------­Y Mé ly fájdalommal N tudatjuk,hogy szerettünk TÓTH PÁL bádogos elhunyt. Temetése szeptember 1-jén 15 órakor az egri lajosvárosi temetőben. A gyászoló család / Mély fájdalommal \ tudatjuk, hogy RÁBEL JÓZSEF életének 80. évében elhunyt. Temetése 1993. szeptember 1-jén 14 órakor lesz a mátrafüredi temetőben. A gyászoló család / Köszönetét mondunk ^ mindazoknak, akik szeretett halottunk HOLLÓ SÁNDOR temetésén megjelentek. A gyászoló család Mély fájdalommal, de Isten akaratában megbékélve tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy ÓZV. GÁTHY GÉZÁNÉ született Bakonyi Erzsébet 1993. augusztus 20-án, y Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogv FODOR LAJOS nv. MÁV vezető főellenőr életének 99. évében 1993. augusztus 29-én elhunyt. Temetése 1993. szeptember 2-án 13.30 órakor lesz az egri Rozália temetőben. Á gyászoló család életének 85. évében elhunyt. Drága halottunk földi maradványait 1993. szeptember 3-án 11 órakor az egri Hatvani temetőben helyezzük végső nyugalomra. Gyermekei és a gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents