Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

6. SPORT HÍRLAP, 1993. augusztus 30.,»hétfő Heves Megyei Önkormányzatok Sportnapja Ötszázan vetélkedtek Pétervásárán Az égi „áldással” szemben az esernyő nyújtott némi menedéket A nagy igyekezetben kézzel is besegítettek a kispályás labdarú­gók, mint látható az a Gyöngyös — Pétervására derbin Az időjárás nem fogadta kegyeibe a Heves Megyei Ónkormányzatok Sportnapját, amit az idén harmadik al­kalommal rendeztek, ezúttal Pétervásárán. Szombaton délelőtt hűvös, esős időben nyitotta meg a rendezvényt dr. Jakabházy László az OTSH elnökhelyettese, majd Pál László helybéli polgármester üdvözölte a több mint ötszáz résztvevőt. Azt követően a megyei rendőr-főkapitányság Kobra kommandócsoportja tartott bemutatót, majd a különböző sportversenyekre került sor. Atlétika, kézilabda, röplabda egyaránt szerepelt a programban, de legnagyobb számban a kispályás labdarúgást választották. Összesen 23 csapat küzdött a végső győzelemért, illetve a helyezésekért. A mostoha időjárási viszonyok ellenére jó hangulat jellemezte a sportnapot, a helyi ren­dezők nem hiába fáradoztak. Kép és szöveg: Szántó György Elméleti és fizikai továbbképzés céljából Tardoson táboroztak a játékvezetők Háromnapos programon vettek részt megyénk NB Ilí-as és megyei I., illetve II. osztályú mérkőzése­ken szereplő labdarúgó-játékveze­tői, továbbá az ellenőrök a tardosi sporttáborban. Mint érdeklődé- súnkre Bartos Sándor, a Játékve­zetői Bizottság elnökhelyettese, a tábor fő szervezője elmondta, el­méleti és fizikai továbbképzésnek szánták az együttlétet. Ennek megfelelően állították össze az események programját, amelynek keretében egyben újabb vizsgát is tett a negyvenöt bíró. A vizsga alapját kepezte az újabb keretek kijelölésének. A táborozókat meglátogatta dr. Vass Géza, a HELÁSZ elnöke, valamint Várkonyi Ferenc, a me­gyei szövetség főtitkára is. Miután tolmácsolták a játékvezetőknek az együttműködést segítő kéréseiket, targyiutalmat adtak át Puhl Sán­dor FIFA-bírónak, méltányolva, hogy nemzetközi szinten tovább növelte sikereit, hazai viszonylat­ban pedig az elmúlt bajnoki év el­sőszámú játékvezetője lett. A tábor vendége volt Nagy Miklós, a JT országos elnöke, aki a játékvezetés időszerű kérdései­ről tájékoztatta a jelenlévőket. Mi­vel bíróink a szomszédos megyék­ben is rendszeresen működnek, in­dokolt volt meghívniuk Jász- Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye JB elnökeit is, megbeszélni a szükséges teendőket, megvitatni a tapasztalatokat. Elve az alkalommal, néhány kérdést tettünk fel az illetékesek­nek. Először Bartos Sándorhoz fordultunk: — Milyenek a tapasztalatai an­nak a még mindig újnak nevezhető szabálynak, hogy lábbal nem lehet hazaadni a labdát? — Azt bizonyára mindenki ér­zékeli, hogy gyorsabb, érdekesebb lett a játék. Mi úgy gondoljuk, hogy a játékvezetők az esetek nagy többségében helyesen ítélik meg a szándékosságot, illetve a véletlen- szerűséget. Valójában azt kell el­döntenünk, hogy a hazaadást vég­zőjátékosnak mennyire volt birto­kában a labda. — Újabban a kapusok időhú­zására jobban odafigyelnek a bí­rók... — Ebben régi szabály érvényes, a kapusnak négy lépés, illetve négy másodperc után játék­ba kell hozni a labdát. Kissé ella- osodott ennek a szabálynak az al- almazása, a mérkőzés eseménye­inek gyorsítása céljából kell sür­getnünk jobban a kapusokat. A Kispest-H. — FTC Szuper Kupa mérkőzésén nálunk először kísérleteztek azzal a módosítással, hogy az oldalvonalon túlra került labdát ne kézzel, hanem lábbal hozzák ismét játékba. A mérkőzés bírája Puhl Sándor a következők szerint értékelte a kísérletet: — Egy mérkőzés alapján korai lenne véleményt mondani. Most arra ügyeltek a játékosok, hogy ne tévesszék el a szabályt. Amennyi­ben a rúgás lehetőségével számol­va készülnek fel gyakrabban a csa­patok, érdekes fordulatok is elő­adódhatnak, mivel a rúgással álta­lában messzebbre juthat el a labda, mint bedobással. A játékvezetők szombaton dél­ben zárták a táborozásukat, hogy a hétvége mérkőzésein pontosan megjelenhessenek. Felfrissített tu­dásuk alkalmazását már a szurko­lók is minősíthették a legutóbbi fordulóban. (F. B.) A Magyar Posta Vállalat Miskolci Postaigazgatósága pályázatot hirdet a miskolci telephelyű Járműjavító Kft. ügyvezető igazgató munkakör betöltésére. A kinevezés meghatározott időtartamra — 1994. december 31-ig — szól, amely kölcsönös érdekeltség esetén meghosszabbítható. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK IDŐPONTJA: 1993. október 15. — november 1-je között. A Kft. 100 %-os postai tulajdon és 1993. december 31-ével kezdi meg működését. A KFT. FŐBB FELADATAI: — járművek javítása, fenntartása a Posta és külső megrendelők részére — bolti kiskereskedelem — autó értékesítése — üzemanyag értékesítés — autómosás ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK: — felsőfokú állami iskolai végzettség — büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány — idegennyelv ismeret előnyt jelent ELÉRHETŐ JÖVEDELEM: éves szinten az eredménytől függően 1,0-2,0 millió Ft között. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA A PÁLYÁZÓ: — jelenlegi munkakörét és jövedelmét — szakmai önéletrajzát — elképzeléseit, programját a betöltendő munkakörrel kapcsolatosan — iskolai végzettséget, szakképzettséget, idegennyelv tudását igazoló okiratok másolatát — erkölcsi bizonyítványát, az egészségi állapotára vonatkozó igazolást A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK IDEJE: 1993. szeptember 15. A pályázatot a Magyar Posta Vállalat Miskolci Postaigazgatóság Munkagazdasági osztály vezetőjéhez kell benyújtani (3546 Miskolc, Kazinczy u. 16.) Amennyiben az írásos pályázat megfelelő, személyes meghallgatásra is sor kerül. A munkakör betöltésével kapcsolatos egyéb kérdésekről Zlidákné Kuszy Ilona Munkagazdasági osztály vezetője ad felvilágosítást a 358-660,telefonon vagy személyes érdeklődés esetén a fenti címen. Miskolci Postaigazgatóság Kajak-Kenu Vb, Koppenhága Öt aranyat „lapátoltak haza a magyarok 55 Forma-1, Belga Nagydíj Hill, magyar formában Magyarország után Belgi­umban folytatódott a Forma- 1-es autók világbajnoki pont- vadászata. Az edzésidők alapján a francia Alain Prost és az angol Deamon Hill raj­tolhatott az első sorból. Hűl­nek jót tett a magyar kirándu­lás, mert a Hungaroring után Spa-Francorchampsban is el­sőként robogott át a célon. Második a német Michael Schumacher, harmadik pedig Prost lett. Kitűnően szerepelték Kop­penhágában a magyar sportolok a 25. kajak-kenu világbajnoksá­gon. Ezúttal főleg a kenuzók je­leskedtek, hiszen a szombati rö­vidtávú döntők napján három aranyérmet is nyertek. A sportág új felfedezettje a fiatal Kolonics György két arany- és egy ezüs­térmet nyert. Ezüstöt egyéniben, aranyérmet pedig Horváth Csa- bávalpárban, és tagja volt a kenu négyesnek is, ahol Bohács Zsolt, Pulai Imre és Takács Tibor tár­saságában állhatott fel a dobogó tetejére az 1000 méter megtétele után. Az 500 méteres távon ke­nuban Boldizsár Gáspár, Novák Ferenc, Hoffmann Ervin és Sza­bó Attila harcolta ki az aranyér­met. Vasárnap az utoljára rende­zett hosszútávú döntőkben kajak kettes 10 ezer méteren Borhi Zsombor és Ábrahám Attila folytatta az aranygyűjtést, az ötödik aranyérmet hazánknak kenu egyesben Bohács Zsolt sze­rezte. Nem várt nagy siker, hogy Magyarország nyerte a sportág­ban honos Waxholm-számítas (10-8-7-6-5-4-3-2-1) szerinti pontversenyt. Vajda Vilmos szövetségi kapitány tanítványai 141, a nagy ovális németek pe­dig 139 pontot gyűjtöttek. Érde­mes megemlítem: a szombati rö­vidtávú finálék után még 96-96 volt az állás. Negyedik legered­ményesebb világbajnokságunk- ként’könyvelhetjük el a koppen­hágait (5 arany, 5 ezüst, 2 bronz), jobban csak 1973-ban Tamperében (7,4, 5), 1986-ban Montrealban (7, 3, 1} és 1954- ben Maconban (6,5,5) szerepel­tek. Labdarúgó NB I. Éledezik az Újpest A labdarúgó NB I. harmadik fordulójában a Csepel 2-0-ás győzelmével a Vasas ellenében megnyitotta a két gólos mérkő­zések sorát. Ezt folytatva, hason­ló sikert ért el az Újpesti TE az MTK otthonában, ezzel úgy tű­nik, a lila-fehérek kezdenek kilá­balni a hónapok óta tartó hul­lámvölgyből. Jól játszott az újonc Sopron, a Ferencváros győzelmét azonban nem tudta meghiúsítani. Kispestről a Rába ETO, Siófokról a PMSC távo­zott pont és rúgott gól nélkül. A váciak nem találtak a Békéscsa­ba hálójába, mégis egy öngóllal pontot raboltak a Viharsarok­ból. A forduló utolsó összecsa­pására Szombathelyen kerül sor, ma este fél nyolckor a Haladás a Videoton együttesét fogadja, a mérkőzést a tévé is közvetíti. Eredmények: MTK - UTE 0-2 (0-0) Hungária körút, 5.000 néző. V.: Puhl. G.: Bérczy, Véber (11-esből). Csalódást okozott híveinek az MTK gyenge játéka, ezt kihasz­nálva meglepően biztos győzel­met aratott a vendég Újpest. Sopron — FTC 0-1 (0-0) Sopron, 12.000 néző. V.: Molnár L. G: Wukovics. Meglepően bátran és jól ját­szottak a soproniak, nem ijedtek meg nagy nevű ellenfelüktől. Egyetlen hazai megingás is elég volt azonban a zöld-fehéreknek, és elhozták a két pontot a határ­városból. Békéscsaba — Vác 1-1 (1-1) Békéscsaba, 7.000 néző. V.: Vágner. G.: Kulcsár, ill. Szenti (ön­gól). Közepes színvonalú mérkőzé­sen, igazságos eredmény szüle­tett. A csapatok vigyáztak az egyik pontra, így már az első ne­gyedórában kialakult a végered­mény. Kispest-H. — Rába ETO 2-0 (1-0) Bozsik-stadion, 4.000 néző. V.: Varga S. G.: Csehi, Illés. Kiegyenlített első félidő után egyre nagyobb fölénybe kerültek a kispestiek, és megérdemelten tartották otthon a bajnoki pon­tokat. Siófok - PMSC 2-0 (1-0) Siófok, 4.000 néző. V.: Lett- rich. G.: Fischer, Ulveczki (öngól). Fischer 3. percben szerzett bombagólja után végig többet kezdeményeztek a hazaiak, és különösebb gond nélkül győzték le a bátortalan pécsieket. BVSC - Debrecen 1-2 (0-1) Szőnyi út, 1500 néző. V.: Be­de. G.: Zentai, illetve Ptő, Sándor T. A meglepetésnek számító eredményben közrejátszott az is, hogy Balássit a játékvezető a 21. percben kiállította, mert gán­csolta az ellenfél kitörő játéko­sát. A szabadrúgásból gólt ka­pott a BVSC, amely tíz emberrel nem tudta megakadályozni a ki­tűnő formában játszó debreceni­ek győzelmét. A (test)nevelők feladata is Meglátni Dávidot a kőben Michelangelo híresen szerény válaszát arra a kérdésre, hogyan tudott olyan remekbefaragott szobrot alkotni, mint amilyen a Dávid szobor, dr. Czeizel Endre is idézte nagy sikert aratott előadásában, amelyet az Egerben a hét végén megrendezett kétnapos országos tehetséggondo­zó konferencián tartott. Á reneszánsz mester válasza, miszerint Dávid ott volt a kőben, csak a felesleget kellett róla lefaragni, akár a tanács­kozás mottójául is szolgálhatott volna. Mégpedig azért, mert rávilágít arra, hogy az átlagtól valamilyen téren kiemelkedő ember számára sokszor magától értetődő, a legtermészetesebb dolog az, amit csinál, bármennyire is hüledezzen környezete egy-egy produkció láttán. Más­részt azért — s ez talán még fontosabb —, mert a hallgatóságot zömé­ben alkotó pedagógusokra is hasonló feladat vár, mint hajdanán a Cin­quecento művészére, mégha más léptékű, és köznapibb is. Ugyanis ki más deríthetne fényt a mindenkiben megbújó ilyen-olyan természetű adottságokra, mint a gyerekekkel sok időt eltöltő nevelő, aki — ha jó szeme van — felismeri „a kőben Dávidot.” Már maga a neves orvos-geneti­kus, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke, dr. Czeizel Endre is példázta a talentum sokszínűsé­gét, hiszen olyan mélységeiben elemző, sziporkázóan szellemes, ugyanakkor könnyed és elegáns módon fejtette ki mondanivalóját, aminek senki a nyomába sem ért, és amit előadói tehetség hiányában utánozni sem lehet. Hangsúlyozta, nagyon szerencsés dolog az, hogy nem vagyunk egyformák, vannak, akik fejjel kiemelkednek közü­lünk. A törődés a kivételes képes­ségű emberekkel valahol a társa­dalom számára is megtérül. Mi magyarok hajlamosak vagyunk a fellengzős és önhitt túlzásokra, többek között arra, hogy azt higy- gyük, elegendő magyarnak szület­ni, mert ez egy egyedülállóan te­hetséges nép. Ezt látszanak alátá­masztani a ragyogó sporteredmé­nyek, amit csekély számú népes­seggel is elérünk az olimpiákon. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy a Nobel-dijasok gyakorisági listáján már „csak” a 14.-ek va­gyunk. A sportnál maradva, a ta­pasztalat azt mutatja, hogy a ver­senyzés alkalmas az akaraterő és a pozitív szem élyiségjegyek fejlesztésére, márpedig ezek elengedhetetlenek bármiféle adottságok kibontakoz­tatásához. Nem igaz, hogy az ész csupán hajlott hátú és szem­üveges emberben lakozhat, mi­ként az sem, hogy egy sportolónak feltétlenül értelmi fogyatékosnak kell lennie. Egy Darnyi a maga módján szintén géniusz, akárcsak a matematikában szellemóriás Gauss volt. Dr. Jakabházy László, az OTSH elnökhelyettese arról be­szélt, hogy az óvodai testnevelés már európai szinten mozog Ma­gyarországon, és reményt keltő az is, hogy mire 1100 éves lesz az or­szág, vagyis 1996-ra 1100 tornate­rem szolgálja majd az egészségme­gőrzés érdekeit. Dr. Arday László, az OTSH főosztályvezetője, arról szólt, hogy a magyar diáksport az utóbbi időben mindent megtesz a tehetségek gondozásáért. Biztató, hogy hamarosan egy nemzeti moz­gásprogram indul, amelyhez az OTSH a szükséges anyagi fedeze­tet is megkapja, és amely a diák- és a szabadidősport fejlesztését tartja szem előtt. A szekcióüléseken számos té­makör került feldolgozásra. Szó­ba került az oktatófilmek szerepe a tehetséggondozásban, valamint a siker és a kudarc átélésének prob­lematikája. Külön foglalkoztak a résztvevők a tehetséggondozásra való felkészítés lehetőségeivel a felsőoktatás rendszerében, továb­bá a moz­• •• gásművészeti tehetséggondozás tapasztalataival. A tanácskozás végén összegzésül elhangzott töb­bek között, hogy fokozott kívána­lom a testnevelési órák hatékony­ságának a növelése, a testi fejlett­ség optimális szintre történő eme­lése. A tehetségek kiválasztására már az óvodákban fel kell készülni esetleg olyan áron is, hogy az óvo­dai nevelési programot teljes egé­szében átdolgozzák. Fontos lenne a tánc tanítása az iskolákban, a személyiség fejlesztését elősegí­tendő. Megállapítást nyert, hogy az egészségnevelés háttérben van az iskolai oktatásban. Zárszavában Herskovics Mária a Magyar Tehetséggondozó Tár­saság részéről egyebekben megál­lapította: a tehetséghez, illetve an­nak kibontakoztatásához bátor­ságra is szükség van. Számoljunk valósan a kudarc lehetőségével, ami velejárója az életnek, a bi­zonytalanság miatt pedig nem he­lyes meghátrálni. Búcsúzásul Kócza Tiborné, az egri 10. számú Általános Iskola igazgatója annak a reményének adott hangot, hogy az egri tanács­kozás jóvoltából is, mielőbb igazi tehetséggondozó alkotóműhely alakul ki az iskolákban. * * * Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola és az egri 10-es szá­mú iskola rendezvénye magára vonta a szakemberek érdeklődését, akik az ország számos pontjáról — mintegy nyolcvanon — érkeztek a megyeszékhelyre, és a szekcióülé­seken alaposan „kivesézték” az egyes, a konferencia tárgyához tar­tozó témaköröket. Sajnálatos, hogy a sportegyesületeknél dolgo­zó szakemberek nem tüntették ki figyelmükkel ezt a tanácskozást... Buttinger László

Next

/
Thumbnails
Contents