Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-28-29 / 200. szám
HÍRLAP, 1993. augusztus 28-29., szombat—vasárnap I. Határozott, markáns megyekép módon — valamiféle centrális, megyeszékhelyi szerepet vállalhat? — Úgy képzelem: Heves megye nem létezhet Eger nélkül, s viszont. Az önkormányzati törvényből fakadóan megyei jogú város lett. Ez azt jelenti, hogy bizonyos térségi feladatokat is el kell látnunk, de ez a megyével közösen sokkal kedvezőbb. — Ezt a vásárt az önkormányzatok tisztségviselői, beosztottjai szervezik, különböző bel- és külföldi kapcsolataik révén. A megbízatási ciklus végén megtörhet a lendület. Mi garantálja, hogy a továbbiakban is lesz, s fejlődik a vásár? — Tulajdonképpen feladatunk a vállalkozások fejlesztése is. Külföldi kapcsolataink fel- használásával meghirdetjük ezt a vásárt, s bizonyos anyagi ráfordítással létrehozzuk azt. Úgy gondolom, hogy a későbbiek folyamán át fog csúszni — nem nélkülünk természetesen — a gazdasági kamara kezébe, de az önkormányzatnak továbbra is megmarad a szerepe a vállalkozásfejlesztésben, vásárszervezésben. Mint említettem, a szakvásárokra lenne talán nagyobb igény, de ez majd kiderül az idei érdeklődésekből. A különböző nemzetközi kapcsolatokat is igyekszünk továbbfejleszteni, szervesebbé tenni, ezért lesznek szakmai és nemzeti napok a vásáron. így már üzletek kötődhetnek, s gazdasági jellegű társulások is kialakulhatnak. — Eger, mint település, menynyire lesz jelen ezen az eseményen? Az itteni vállalkozók, vállalatok milyen létszámmal szerepelnek? — A jelentkező kiállítók jelentős része egri. Szeretnék propagálni, megmutatni magukat. Ez egy jó tendencia, s mutatja az elmozdulást a piacgazdaság felé. Ott pedig a PR-tevékenységnek, a reklámnak óriási jelentősége van. Nagy várakozással tekintek a mezőgazdasági, azon belül is a szőlőfeldolgozó gépeket előállító cégek felé. Ezek elősegíthetik Eger szőlő- és bortermelésének további javulását. — E szerint a város polgárai a rendezvényen találkozhatnak a helyi vállalkozókkal... — Természetesen, kaphatnak egy impressziót, kik vannak a városban, kedvező ajánlatokat remélhetnek, s következtetéseket vonhatnak le. — Mi a véleménye a kulturális és szórakoztató programokról? — Úgy, mint a régi vásárokon voltak mutatványosok, mézeskalácsárusok, bábszínházasok, így természetesen nálunk is lesznek kulturális rendezvények, ahogy ez a programból is kitűnik. — Milyen szívvel készül erre a programra, s mit vár tőle? — Úgy gondolom, hogy jól előkészített. Megjelenik ráadásul a megnyitón az NGKM minisztere is, akit a megyei közgyűlés elnökével együtt fogadunk, s elbeszélgetünk majd vele a megye és Eger potenciális lehetőségeiről. Várjuk továbbá a testvér- városok küldötteit, látogatóit is. Nagyon remélem, hogy Egert és Heves megyét jó színben fogja feltüntetni ez a vásár. G. L. „Kezet nyújtottunk a megyének” Számvetés Beszélgetés dr. Jakab Istvánnal, a közgyűlés elnökével Ez alkalommal kezdjük azzal, amivel az ilyen beszélgetéseket zárni szokás: a megyei közgyűlés elnöke, dr. Jakab István hangsúlyozza, hogy a Vásár Agriában sok érdekességet tartogat, ezért hívnak és várnak mindenkit. Ismerkedés, tárgyalás, üzletkötés, esetleg csak egy jó pörkölt, egy pohár sör, vagy a gyereknek egy izgalmas műsor... Ezekben részesülhet a vásárlátogató, de mi arra is kíváncsiak voltunk, ami a kulisszák mögött történt, míg kialakult az elképzelés, s eljutott a megvalósításhoz. — Hogyan és miként alakult ki ennek a vásárnak az ötlete? — Mint ismert, külföldi kapcsolataink révén több nyugateurópai ország megyéivel kerültünk közvetlen kapcsolatba. Meglepődve tapasztaltuk, hogy mennyire nem ismerik országunkat, s ezen belül is Heves megyét. Úgy gondoltuk, szükséges egy olyan formát, módszert kialakítanunk, ami biztosítja azt, hogy újabb kapcsolatokra tegyünk szert, s ezáltal közel kerüljenek megyénkhez, annak gazdasági feltételrendszeréhez. Külföldön járva tapasztaltuk, hogy a bemutatkozás egyik eszközeként használják azokat a vásárokat, kiállításokat, amelyekből 8-10-et is rendeznek egy adott évben, különböző témakörökből. A piac- gazdaságra való áttérésnél a legalapvetőbb, hogy megismerjék azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyek befektetésre, együttműködésre alapot adhatnak, hiszen ez minden prospektusnál többet ér. Ez a gondolat vezérelt bennünket, amikor a kiállítás megszervezésénél döntöttünk. Immár második esztendeje érlelődik a megrendezése. Éppen Innsbruckban voltunk a helyi vásáron — amelynek nemzetközi jellegét Heves megye megjelenése adta —, amikor megfogalmazódott, hogy nekünk is rendezni kellene egy ilyet. Már a kezdeti időkben partnerünk lett a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Igen sokat segítettek nekünk, nemcsak a gyakorlati vonatkozásban, hanem a gazdasági háttért is biztosították. — Sokkal szerényebb eszközökkel rendelkezünk, mint Innsbruck vagy Nürnberg, amelyeknek az adottságai nem hasonlíthatóak a miénkhez. Mi adhat erőt, bátorságot ehhez a vállalkozáshoz? — A szükségszerűség. Egyszerűen nincs más választásunk a megye gazdaságának bemutatására, bár ez nyilván magában rejti a tévedés lehetőségét és veszélyét. Sajnos valóban nincsenek meg azok a feltételek, amelyek egy magas szintű vásárhoz szükségesek. Most látjuk, hogy mekkora hiányosságot jelent, hogy a korábbi években — amikor ennek talán még a reális lehetősége is fennállt — nem építettek valamelyik megyei városba (s itt nem feltétlenül Égerre gondolok) egy kiállítócsamokot, amely nemcsak ezt a célt szolgálhatta volna. Ez elmaradt, s most kényszer- megoldásokat kell választanunk. Természetesen ez kockázatot jelent, mert benne van a bukás lehetősége. De én úgy gondolom, hogy olyan nagy munkát végeztek a munkatársaim, s olyan megértő volt az a kör, aki ezzel a témával foglalkozott, hogy reméljük, nagyot már nem bukunk, sőt bízom benne, hogy az újdonság varázsa miatt siker is lesz. — Az egyik probléma, hogy nincs vásárközpontunk a megyében, a másik: gazdaságunk helyzete. Nehézségekkel küszködnek azok a vállalatok, amelyek korábban a hátterét adhatták volna egy ilyen vállalkozásnak. Mit tudunk ezen a vásáron felvonultatni ilyen körülmények között? — Az előzetes szervezőmunka során valóban felmerültek ezek a problémák. Több helyen dr. Ringelhann Györggyel, Eger polgármesterével — Immár második éve érlelődik a megrendezés ötlete — mondja az elnök (Fotó: Szántó György) húzódoztak, féltek a megjelenéstől. Ez egy önmagába záruló kör: nincs piacunk, de nem merünk bemutatkozni. De hogy is lenne vásárló, ha nem merjük megméretni magunkat? Néhány vállalatvezetővel nehéz volt ezt megértetni, néhány gazdasági egység vezetőjével el sem tudtuk fogadtatni. Nagyon szerettük volna aktuális témákhoz kötni a megjelenést. Egy példa: a megyében soha nem látott mértékben folyik a gázprogram. Mi mindenképp be akartuk mutatni a gázkészülékek teljes skáláját — árusítással egybekötve. Fájdalommal tapasztaltuk, hogy az előzetes jelentkezésüket lemondták. — Szükség van tehát egy ilyen fórumra, ugyanakkor még nem alakult ki az a vállalkozói réteg, amely bemutatná termékeit. S nincs egy olyan cég sem, mely a kiállítást megszervezné. A megyei önkormányzat milyen módon kezdett a feladathoz? — Külföldön magánvállalkozók bonyolítja le a vásárokat, s tegyük hozzá: nem is rosszul. Hiányukban a megyei önkormányzatnak kellett elvállalnia ezt a feladatot. A kétéves előkészítő munka során tapasztaltuk, hogy milyen akadályokkal és gondokkal kell megküzdenünk. Erre a megyei önkormányzatnak írott hatásköre nincs. Abból indultunk ki: amit a jogszabály rjem tilt, azt elvégezhetjük, legyen szó akár gazdaságszervezésről. TudVÁSÁR AGRIÁBAN juk, hogy ezt bizonyos mértékig fenntartással fogadhatják, de az önkormányzatok részéről ellenvetés nem hangzott el. — Az önkormányzatok mandátuma kötött, a vállalkozóé pedig határozatlan idejű. Ilyen összefüggésben hogyan látja a vásár jövőjét, mi lehet a folytatás? — Nagyon nehéz kérdés ez. Úgy gondolom, hogy az a négy év, amelyre a megyei és a helyi önkormányzatokat felhatalmazták az adott feladatok ellátására, a vége felé közeledik, de kialakítottunk egy határozott, markáns megyeképet. Ezt visszacsinálni nem lehet. Tehát, ha ezt tovább erősítjük — ez szándékunk —, akkor adott egy út, amelyen lehet gyorsabban haladni, de azon visszafordulni nem. Egyfajta kényszerpályát jelöltünk ki magunk számára, s ha új vezetés következik, nyilván az ő számukra is. — S közben a vállalkozók is megerősödhetnek... — így van, s közben tanulhatunk a saját tapasztalatainkból, s a mások példájából. Az expóhoz kapcsolódni kell,'96-ban az esetleges újabb vezetőségnek sem lehet más esélye. Több helyen csak adminisztrálják magukat, mi a valóságban próbáljuk ki elképzeléseinket. Azt hiszem, egy megye sem jutott el idáig. S így megtudjuk, mi az, ami után érdeklődés van. Mert'96-ban már nem lehet próbálkozni! — Nézete szerint mikor lehet újra Vásár Agriában? — Megítélésem szerint, a tapasztalatokat feldolgozva, 1996-ban. Gábor László 1993 IX. 1-5. Egerben is kulcsszó a vállalkozás. Mint dr. Ringelhann György polgármester hangsúlyozza: a megváltozott társadalmi, gazdasági folyamatok arra késztetik az önkormányzatot, hogy több területen átgondolják tevékenységüket. Tudják, hogy munkájuk nem szűkülhet le a közigazgatási feladatok ellátására. A piaci viszonyokba nem szólhatnak bele, de támogatnak minden megoldást, amely pozitív hatással lehet a város gazdaságára. Ezért fogadták örömmel ezt a kezdeményezést, s várják szeretettel a vásáron kiállítókat és a látogatókat. — Első alkalommal kerül sor Egerben egy ilyen nagyszabású vásárra. A város polgármestere szerint milyen jelentősége lehet egy ilyen rendezvénynek? — Én sem tudok róla, hogy valaha is lett volna ilyen rendezvény Egerben. A megyei önkormányzattal együtt kísérleti jelleggel szerveztük azért, mert a vállalkozásokat szeretnénk fejleszteni, segíteni. Ennek a bemutatónak jelenleg nincs profilja, mindenkinek elfogadtuk a jelentkezését. Ezt egy olyan próbának szánjuk, ahol kiderül, mely termékekre van kereslet, s a későbbiekben talán már szakvásárokat is rendezhetünk. — Több helyen járt már, mióta a polgármesteri székbe került. Tapasztalatai szerint miért rendeznek vásárokat a városok, mire nyújt ez lehetőséget? — Elsődleges céljuk a kereskedelem és az ipar serkentése. Ahogy megismerkedtem más települések hasonló kezdeményezéseivel, úgy látom, hogy elméletileg és gyakorlatilag is Éger kedvező helyen fekszik. A történelemben azt tanultuk, hogy a vásárvárosok a síkság és a hegyvidék találkozásánál alakultak ki. Sajnos, nem így Egerben! Talán ebben közrejátszott a település nem kedvező megközelítése: országos, egy számjegyű főútvonal nem vezet keresztül a városon, s a vasúti fővonal is elkerüli. Ezen azonban túl kell lépnünk. Reméljük, hogy az M3-as úttal kapcsolódó bekötőút korszerű lesz, a vasútnál már működnek közvetlen egri járatok, továbbá a makiári polgári repülőtér közelsége, valamint a jövőben megépülő mezőkövesdi repülőtér mindinkább jól megközelíthetőA polgármester a vállalkozásokat szeretné segíteni, támogatni (Fotó: Szántó György) vé teszi Egert, az európai országok számára is. — Az elmúlt évtizedekben gazdaságunk és társadalmunk nem éppen a piac irányába fejlődött, s ez is gátolhatta a vidéki városok vásárközpontjainak kialakulását... — Gyakorlatilag ez valameny- nyi magyar településre hatott. Sajnos, városunkból sok minden hiányzik, például egy hatalmas konferenciaterem, ahol világ- konferenciákat rendezhetnénk, s nem utolsósorban egy óriási kiállítócsarnok. Ezek megépítésére persze nincs lehetőségünk, nem is nagyon indokolt, így — mint más egyéb városok is — a körcsarnokot és a sportpályát használjuk erre a célra. Úgy gondolom, hogy a sportolók nélkülözni tudják ezeket a létesítményeket ez idő alatt. Mi szeretnénk — a körülmények ellenére is — eztán rendszeresen megrendezni a vásárt. — Megyén belül és kívül minden nagyobb település igyekezett valami hasonlót szervezni. Egyfajta verseny alakult ki ezen a téren is. Ebben a versengésben vannak-e Egernek esélyei? — Nem mindenhol természetes, s jó kiindulópontot, előnyt jelent, hogy mi kezet nyújtottunk a megyének, együtt rendezzük meg a vásárt. Ennek sok az előnye, s mögötte személyes garanciák is állnak. Például Miskolczi László, a megyei önkormányzat irodavezetője, nálunk pedig az idegenforgalmi és kereskedelmi bizottság tagja. Tehát van egy élő összekötő kapocs a megye és a város önkormányzata között. — Ez esetleg arra is utal, hogy az önkormányzati törvényből fakadó feszültség enyhül, s Eger — ha nem is a régi sssss
