Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-28-29 / 200. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 28—29., szombat—vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Tűzoltók találkozója Augusztus 21-én, a múlt héten szombaton rendezték meg a tar- nazsadányi és a zaránki önkén­tes tűzoltótestületek találkozóját Tarnazsadányban. A délelőtt tíz órai megnyitó után a két testület öt csapata vívott labdarúgó-mér­kőzéseket a helyi futballpályán. Beiskolázási segély Tiszanánán A héten kiutalták a beiskolá­zási segélyeket Tiszanánán. Az önkormányzat az óvodásoknak ezer, az általános iskolásoknak kétezer, a középiskolásoknak három-, a főiskolásoknak és egyetemistáknak pedig négyezer forintot postázott fejenként. Mintegy 4-500 helybeli diák ré­szesült ebben a segélyben, közü­lük 12-en tanulnak felsőoktatási intézményben. Véradás Tenken Tenken már az új egészségügyi központban szervezték meg a napokban azt a véradónapot, amelyen 57 véradó segített em­bertársain. Ez alkalommal mint­egy 20 liter vért gyűjtöttek össze a szakemberek. A szervezők ez­úton köszönik meg a részvételt. Lehet licitálni Hevesen szeptember 20-21- én kerül sor — immár harmadik és egyben utolsó alkalommal — a helyi Rákóczi termelőszövetke­zet egyes földjeinek elárverezé­sére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új tulajdono­sok egy része maga műveli meg a földet, ám sokan bérbe adják a most megszerzett területet. Segélyek iskolásoknak Több más önkormányzathoz hasonlóan Tenken és Tarnabo- don is megpróbálják könnyebbé tenni az iskolakezdést a szülők és a gyermekek számára. Tenken a beiskolázási segély keretében az általános iskolásoknak 4000, míg a középiskolásoknak és az egyetemistáknak 6000 Ft-ot jut­tatnak. Tarnabodon az alapfokú oktatási intézmények diákjai 1500 Ft-ot kapnak, s a tanköny­vért sem kell pénz fizetniük. Fórum Hevesen Nehéz helyzetben az elmaradott térségek A hevesi polgármester segít felbontani az üveget. De segít-e a pénz­ügyi tárca...? (Fotó: Szántó György) Mint lapunkban beszámol­tunk róla, a napokban Hevesen járt több magas rangú kormány- tisztviselő, így Szabó Iván pénz­ügyminiszter is. Az Észak-ma­gyarországi Gazdasági Kamara Heves megyei szervezete és He­ves városa által szervezett fóru­mon szóba került az elmaradott térségek ügye is. A pénzügyi tárca vezetője sze­rint a jövő év már a gazdasági nö­vekedés éve lesz, s ezért a költ­ségvetést is ennek szellemében kell kidolgozni. Éppen ezért szükség van a mezőgazdasági tá­mogatások rendszerének meg­újítására, valamint azokra a inf­rastrukturális beruházásokra is, amelyek elengedhetetlen feltéte­lei a fellendülésnek. Ezek a kitű­zött célok, ám egyelőre a konkrét megvalósítás nehezen megy. Többször írtunk a hét dél-hevesi település problémájáról, arról, hogy a központi támogatás re­ményében hozzáfogtak a gázhá­lózat kiépítéséhez. A 80 százalé­kos segítség azonban előbb 70, majd 50 százalékra csappant, ma pedig ott tartunk, hogy ez az utóbbi változat sem biztos. Köz­ben azonban ezek a falvak el­kezdték a munkát, megkötötték a szerződéseket, s ha nem kapják meg a beígért pénzt, súlyos hite­leket kénytelenek felvenni, olya­nokat, amelyek évekre, évtize­dekre hozzák nehéz helyzetbe az adott önkormányzatokat. A fórumon szóba került ez a téma, s Török Margit, Tenk pol­gármester-asszonya meg is kér­dezte a minisztert, ki hozta ezt a számukra hátrányos döntést, s egyáltalán, mikor érkezik válasz az ezzel kapcsolatos pályázatok­ra. A válasz nem igazán nyugtat­ta meg az érintetteket. Szabó Iván főleg arról beszélt, hogy a költségvetés lehetőségei korláto­zottak, s ha tartanák magukat a 80-20, illetve a 70-30 százalékos arányhoz, akkor szinte mind­egyik település belevágna ezek­be a beruházásokba, pillanatnyi­lag viszont az államháztartás nincs abban a helyzetben, hogy ezeket finanszírozza. Még az öt­venszázalékos támogatásokat sem tudják kielégíteni, a beérke­zett jelentkezéseknek csupán 60-70 százalékára van fedezet. A tárca vezetője egyébként felhívta a figyelmet arra — habár ez az említett falvakat nem vi­gasztalja —, hogy az európai gáz­készletek erősen megcsappan­tak, és a következő évtizedekben főleg Skandináviából kellene el­juttatni ezt az energiát Európa belseje felé, ám a vezeték kiépí­tése nagyban megdrágítja majd a gáz árát. Éppen ezért 2000-re ez az energiafajta nyilvánvalóan nem tartozik majd az olcsó fűtő­anyagok közé. A fórumon felszólalt Tóth Ti­hamér, a Munkaügyi Minisztéri­um államtitkára is, aki az elmara­dott térségek foglalkoztatáspoli­tikájáról tartott előadást, ám aki konkrét segítséget vagy javasla­tot várt, annak ezúttal csalódnia kellett. Az államtitkár úr arról beszélt, hogy a munkanélküliek egy nagy csoportja nem is akar visszakerülni a munkaerőpiacra, majd morális kérdéseket fesze­getett. Mint mondta, sokan igye­keznek elrejteni az ellenőrzések elől egyes személyeket, pedig a kontrollal a tisztességes emberek érdekeit kívánják védeni. Szólt arról, hogy Magyarországon 13,2 százalékos a munkanélküli­ségi ráta, ami nem is lenne baj, hiszen számos fejlett országban sem jobb az arány. Ennek meg­oszlása azonban rendkívül egészségtelen, s ez növeli a fe­szültségeket, ugyanis míg Buda­pesten az arány 6 százalékos, ad­dig vannak térségek — ilyen pél­dául Északkelet-Magyarország —, ahol a ráta eléri a 20, 30, sőt 40 százalékot is. Az viszont, hogy ezeken az el­maradott kistérségeken segítse­nek, számos akadályba ütközik. Ilyen például, hogy a külföldi be­fektetők fejlettebb helyeken (például a Nyugat-Dunántúlon) valósítják meg beruházásaikat, hiszen ott jobb az infrastruktúra, s ami talán még ennél is fonto­sabb, képzettebb a munkaerő is. A különféle átképző tanfolya­mokkal kapcsolatban Tóth Tiha­mér kifejtette: azok gyakran nem érik el a kellő eredményt, hiszen ma nehéz megmondani, hogy milyen szakmákra lesz kereslet az elkövetkezendő években, arra pedig semmi szükség nincs, hogy — drága pénzen — a munkanél­küliekből képzettebb munkanél­külieket kapjanak. Veres István főosztályvezető a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében beszélt az elma­radott térségek mezőgazdaságá­nak fejlesztéséről. Elmondta, hogy a mezőgazdaság gondjai főként Északkelet-Magyaror- szágon jelentkeznek súlyosabb formában, s várható, hogy ez év végéig 160 ezer agrár-munka­nélküli lesz az országban. Veres István véleménye szerint azon­ban mégis ki lehet lábalni a vál­ságból, mert a kormány prioritá­sokat fogalmaz meg, így tervezik egy igen kedvezményes hitelfor­ma bevezetését a mezőgazdaság­ban tevékenykedő vállalkozók számára. Végül azt ajánlotta a megjelenteknek, hogy szervez­zék meg a gazdák érdekképvise­letét, hiszen az is problémát okoz, hogy sokan nem tudnak a rendelkezésre álló lehetőségek­ről sem. (havas) Anyagi gondokkal küzd a hevesi tv A műsor nem Isten adománya _ E gy éve mű­ködik Hevesen a magánkéz­ben lévő Insert Tv, s a város­ban és a kör­nyékén mint­egy 1200 la­kásban foghat­ják napi négy­órás műsorát kábelen. Az el­múlt hónapok­ban a televízió munkatársai szinte minden eseményről, napi aktuali­tásról hírt ad­tak, azonban mostanában szinte teljesen leállt a mun­ka... — Azért nincsen műsor, mert az emberek nem fizetnek — állítja Janosek Antal, a tévé tulajdonosa, s egy­ben munkatársa. — Pedig a la­kosság tavaly támogatott min­ket, most pedig tőlük kaptuk a legnagyobb pofont... Mindent megtettünk annak érdekében, hogy a lehető legjobbat nyújt­hassuk. Hetente jártam föl Pestre filmekért, hiszen érvényes film­forgalmazási szerződésünk van a Moképpel. Ez pedig nagyon sok pénzt fölemésztett: benzinkölt­ség, bérleti díj stb. A stáb, hogy úgy mondjam, bevetésre kész, ennek ellenére nincs műsor... — A polgármesteri hivatal mennyiben támogatja a televízi­ót? — Tavaly ingyen bocsátották rendelkezésünkre azt a helyisé­get, ahol a stúdiót berendezhet­tük. Bár ebben az évben az ön- kormányzat anyagilag nem tud segíteni, biztosítottak minket az erkölcsi támogatásukról. Továb­bá az Ansat Bt.-tői kértünk csa­tornát, amelyet aztán ingyen meg is kaptunk... így ezt a lehe­tőséget sokkal jobban kiaknáz­hatnánk, ha bevételünk lenne. Az átlagosnál kevesebb tv-dijat állapítottunk meg: havi 98 forin­tot, pedig egy-egy budapesti ke­rületi tv 5-600 forintot is elkér ugyanennyi műsoridőért... Ki­számoltuk, hogy ha csak 300 la­kásban befizetnék ezt a pénzt, akkor ezzel a mintegy 30 ezer fo­rinttal már nullszaldós lenne a vállalkozás. Ha pedig jóval töb­ben fizetnének, akkor bevéte­lünk is lenne, hiszen most ott tar­tunk, hogy nem tudunk bért fi­zetni. Alapítványi jelleggel is pénzhez lehetne jutni, hiszen nem nagy, csupán százezres téte­lekről van szó. Elértünk egy bi­zonyos szakmai színvonalat, s ezt anyagi fedezet híján nem tudjuk tartani. Mint Janosek úr mondja, ő a világon senkit sem akar megsér­teni, de Hevesen sokan úgy gon­dolják, mintha a tv-adás Isten adománya lenne, holott — mint minden szolgáltatásért — ezért is fizetni kell... — Nyilvánosságot kell kap­nunk — érvel az Insert Tv veze­tője —, hiszen a rendszeres mű­sor a lakosság érdekeit szolgálja. Amellett, hogy minden helyi eseményről beszámolunk, szóra­koztató összeállításokat is terve­zünk. A múlt év decemberében egy ajánlattal fordultunk a heve­siek felé, amelyben részleteztük a műsortervet. Eszerint beter­veztünk egy Insert-Presst, vagyis egy 15 perces napi hírösszefogla­lót, sportturmixot, kulturális műsorokat, telefonos játékokat, főző-, varró-, s egyéb tanácsadá­sokat, végül pedig képújságot napi 24 órában. Mindez 98, vagyis óránként 1,22 forintba került volna. De senki nem volt, aki befizette volna ezt a dijat... Holott például filmeket adtunk volna rendszeresen ennyi pén­zért, míg a városban egy mozi­jegy ötven forint... /£) ( Eladó: \ A Mátra északi oldalán üdülőterületen, szép fekvésű, iker családi ház — üdülőként is hasznosítható —. Víztározó — halastó (tartós használatba, vagy értékesítésre). Területe 4 hektár. Érdeklődni lehet: napközben 36/364-505 ,36/364-516 L este: 36/364-376 telefonon J Beszámoló Kisgörgényről Megjelent a Kömlő Népe, a község folyóiratának augusztusi szá­ma, amelynek első oldalán — az augusztus 20-i ünnep alkalmából — Szent István királyunkra emlékeznek. A lap beszámol a hősök napjá­ról, ahol részt vettek a Komlóról elszármazottak is. Majd egy, a lakosságot élénken foglalkoztató téma is terítékre ke­rült a 4. oldalon, „Lesz gáz” címmel: ebben az önkormányzat meg­nyugtatja az itt élő embereket, hogy a községben mindenképpen lesz gáz. Folytatódik a Kömlő története című sorozat, amely immár 11. fe­jezetéhez érkezett. Az „Elöljáróság és önkormányzat” című írás Kömlő közigazgatá­sának históriáját eleveníti fel, tények és adatok segítségével. Míg a 9. oldalon a község erdélyi testvértelepüléséről, Kisgörgényről — pon­tosabban a nemrégiben ott járt komlói küldöttség útjáról — olvashat­nak a helyi polgárok. // V Sipotéka Könyvesboltok ajánlata: Arthur C. Clarke: Az éden szökőkútjai Geoffrey Regan: Döntő csaták Megrendelhető: A Föld krónikája Magyar nagylexikon Sipotéka Könyvesboltok Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel.: 316-998 Érsek u. 2. Tel.: 323-393 Sipotéka Antikvárium Eger,, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel: 322-562. V —) A máltaiak ajándéka... Berendezés a komlói iskolának Mint hírül adtuk, Heves térségében is létrehozták a Máltai Szeretetszolgálat te­rületi szervezetét, s most ar­ról értesültünk, hogy az adományokból részesült a komlói általános iskola is. Máté Lajos, a szeretet­szolgálat hevesi titkára se­gítségével nemrégiben Hangrád Lajos, az iskola igazgatója mintegy 150.000 forint értékű berendezési tárgyat vitt Kömlőre. A bú­torokat a vakáció ideje alatt már le is szállították, s így bi­zonyára kellemes meglepe­tés fogadja majd a gyereke­ket és a pedagógusokat. A tiszanánai „nagyszerű” gárda A legjobb három között A közelmúltban adtunk közre egy, a tarnazsadányi tűzoltók ve­zetőjével készített beszélgetést, amelyben a parancsnok elmond­ta: sajnos, egyre kevesebb köz­ségben dolgozik helyi önkéntes tűzoltótestület. Hiszen az elmúlt három évben egyre-másra szűn­tek meg ezek az alakulatok, mi­vel ugyanaz a probléma szoron­gatta őket, ami ma az országban szinte mindenkit: a pénzszűke. Vélhetően Tiszanánán sem ke­vesen küszködnek az anyagiak hiányával, azt azonban a telepü­lés kijelentheti: olyan tűzoltótes- tülete van, amelyik — községi vi­szonylatban — talán az egész me­gyében párját ritkítja. Több mint 100 éve alakult: 1989-ben ünne­pelte fennállásának centenáriu­mát. Jelenleg huszonöt aktív és hét veterán tagja van, de gyer­mek- és ifjúsági raj biztosítja az utánpótlást is. — 1968-ban kaptunk egy gépjárműfecskendőt a megyei parancsnokságtól — idézi föl a testület rövid történetét a 72 esz­tendős Juhász Dezső, aki ’6 7-től ’80-ig az elnöki tisztet töltötte be, míg 1981-tőia parancsnoki teen - dókét látja el—, így ennek követ­keztében még abban az évben teljesen újjáalakultunk. Azok­ban az években rendszeresen jár­tunk különböző országos verse­nyekre, s több alkalommal a leg­jobb három közéjutottunk... ’68- ban is nagyon szép eredményre Juhász Dezső parancsnok állít­ja: a szerek igen jó állapotban vannak, hiszen a tűzoltók zöme géplakatos és karbantartó; a legjobb kezekben van tehát a technikai állomány számítottunk, de a cseh bevonu­lás miatt a versenyt nem rendez­ték meg... Mint mondja, a szerek azóta is igen jó állapotban vannak, hi­szen a tűzoltók zöme géplakatos és karbantartó, a legjobb kezek­ben van tehát a technikai állo­mány. — 1972-ben a gépjárműfecs­kendőt egy terepjáró, 2500 liter űrtartalmú járműre szereltük — folytatja a parancsnok —, és azó­ta is ezzel a szerrel járunk a verse­nyekre. Idén májusban a Pászt ón megrendezett veterán tűzoltóau­tók országos szemléjén vettünk részt vele, egy hónappal ezelőtt pedig a gyulai X. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrára voltunk hivatalosak... De még ezenfelül is bővítjük a „gépparkot”, hiszen a napokban adtunk be egy pályá­zatot leselejtezett gépkocsikra. A beadványunkat a megyei szö­vetség bírálja majd el, s ha elfo­gadják, akkor a mintegy 900 ezer forintos járműnek csak az 50 százalékát kell kifizetnünk, a többit az állam állja. — Mekkora volt a legnagyobb tűz, amellyel sikerrel megbirkóz­tak? — A helyi cipőipar épülete kétszer is kigyulladt, amiből ha­talmas tűz keletkezhetett volna. De a környékünkön nincsenek nagy tüzek, mivel pillanatok alatt a helyszínen vagyunk, és megfékezzük a lángokat... Vagy­is nagyon gyorsan, 10-15 perc alatt kivonulunk, amire egy álla­mi testület nem képes, egyszerű­en azért, mert messzebb vannak, mint mi. így a falu körül jelen­téktelenebb tűzesetek vannak, mostanában például igen sok a kisebb avartűz. De ehhez hozzá­tartozik, hogy két kismotorfecs­kendővel és ilyen nagyszerű gár­dával igazán könnyű hatékonyan és jól dolgozni... (k)

Next

/
Thumbnails
Contents