Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-28-29 / 200. szám

VÁSÁR AGRIÁBAN! A SZEPTEMBER 1—5. KÖZÖTTI ESEMÉNYSOROZAT BEHARANGOZÓJA (7—10. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. AUGUSZTUS 28-29. SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 200. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE RT. EGER Braun gyümölcscentrifuga 7500 Ft Silkepil szőrtelenítő 6550 Ft +1 db hajszárító ajándékba! VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: 36/312-636 DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 inníMaHMBaHaHHHip Novembertől: 4 százalékos emelés? A Parlament által már koráb­ban elfogadott márciusi és szep­temberi nyugdíjemelésen túl a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat novembertől évi egyszeri 4 százalékos emelést javasol — kö­zölte Nagy Sándor elnök. Ideiglenes határátkelők Döntés született arról, hogy szeptember 1-jével soron kívül, ideiglenes jelleggel határátkelő- hely létesül a szerb határon Bácsalmás és Bajmok között, fo­lyamatos üzemeltetéssel, a sze­mélyforgalom számára, az autó­busz-forgalmat kivéve. Kitüntetett rendőrök A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — szolgálati feladataik példamuta­tó ellátása, az ENSZ célkitűzése­inek megvalósítása, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi érdekeinek képviseletében kifej­tett eredményes munkásságuk elismeréseként tegnap kitüntette a Kambodzsában szolgálatot tel­jesített rendőri egységek tagjait. Házszabály-módosítás A házszabály-módosítás, az akadémiai törvényjavaslat, vala­mint az ügyészségi törvény sze­repel a Parlament hétfőn folyta­tódó plenáris ülésén — közölte Szabad György házelnök. Veszélyes az elszegényedés Az elszegényedés súlyos ve­szélyforrásokat jelent, ugyanis a reménytelenül szegények szem­befordulnak a gazdasági és poli­tikai rendszerrel, elkeseredésü­ket jobb- vagy baloldali szélsősé­gesek kihasználhatják. Ezt An- dorka Rudolf akadémikus jelen­tette ki a szárszói találkozón. Egyúttal olyan szociálpolitikát javasolt, amely elsősorban a gyermekes családok anyagi hely­zetének javítását tűzi ki célul. Az árverésen földhöz jutottak jelentős része már munkához is látott Finiséhez ért a vagyoni kárpótlás Kommmtmmmmm Ol/MnMMHaaa l-aamHonn Eddig 306 földárverést tartottak megyénkben A kárpótlás az utóbbi esztendők egyik legtöbb indulatot keltett fo­lyamata. Már a megszületésükkor sok támadás érte a törvényeket, de ez nem vette el a jogosultak kedvét, sokan adták be kérvényüket. Ma már csaknem valamennyi igényt el is bíráltak, amelyet az első kárpótlási törvény alapján nyújtottak be. A Heves Megyéi Kárren­dezési Hivatal helyettes vezetőjét, dr. Tóthpál Ferencet kérdeztük meg arról, hogy mi is a helyzet szőkébb hazánkban. Mint elmondta, hivatalukhoz 38.500 első kárpótlási törvényre alapozott kérelem érkezett. He­ves megyében is — csakúgy, mint a máshol — gyakorlatilag befe­jezték az igények elbírálását: 98 százalékukat mérlegelték, s en­nek megfelelően 1,67 milliárdfo­rint összegű kárpótlást állapítot­tak meg. Az igénylők aöntő többsége már fel is vette a kár­pótlási jegyeit. Csupán azokban az ügyekben nem született még döntés, amelyeket a pillanatnyi állás szerint nem is lehet még el­bírálni. Ilyen eset lehet az, hogy­ha az eljárást felfüggesztették, mert az ahhoz kapcsolódó kér­dések más szerv előzetes állás- foglalásától függenek. A kérelmek elbírálásának be­fejezésével nem csökken a mun­ka, mivel gyorsan növekszik a sa­ját jogú kárpótlásijegy-tulajdo- nosok száma, akik részt vesznek a hivatal által meghirdetett ter­mőföld-árveréseken. Ezenkívül megkezdődött a 2-es számú kár­pótlási törvényen alapuló igé­nyek elbírálása: kevesebb a kére­lem, viszont az ügyek bonyolul­tabbak és összetettebbek, mint a korábbiak. Ebbe a körbe tarto­zik ugyanis a nagybirtokrendszer megszüntetésével és a zsidó va­gyonok elvételével kapcsolatos tulajdoni sérelmek orvoslása is. Mint a hivatalvezető-helyettes elmondja, még mind a mai napig, jóval a törvényben megadott utolsó időponton túl is érkeznek vagyoni kárpótlási kérelmek is. Ezekben az ügyekben sajnos nincs lehetőség kedvező döntés­re, mivel a jogvesztő határidőn túl beadott igényeket el kell uta­sítani. Csak abban az esetben várható változás, ha az Ország- gyűlés törvényben adná meg az igények beadásának új lehetősé- 2Ct. 6 ' (Folytatás a 3. oldalon) Nemcsak az iskolatáska nehéz Hamarosan kezdődik az iskolaév, s ezzel együtt a bonyodalmak is. Az első probléma a tankönyvek beszerzésekor jelentkezhet. A Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium információi szerint az ország 5500 általános és középiskolájából mindössze száz nem hajlandó tankönyvárusítással foglalkozni. Az ezekben tanuló gyerekek a kije­lölt könyvesboltokban vehetik meg könyveiket, iskolai igazolás elle­nében. Az iskolakezdés anyagi nehézségeinek csökkentésére 350 millió forint kiegészítő támogatást oszt szét az állam 3806 iskola tanulói kö­zött. Csaknem kétezer iskola nem küldte el idejében a támogatási igé­nyét az illetékes Tankerületi Oktatási Központhoz, s mivel a rendel­kezésre álló 350 millió forintot az idejében beérkezett kérelmek alap­ján osztották szét, pótlólagos támogatásra nincs lehetősége a minisz­tériumnak. A pénzből az egyházi és alapítványi iskolák is részesülhet­nek. A támogatás mértéke tanulónként átlagosan 717 forint. Ez az ösz- szeg azonban a család szociális helyzetétől és az iskolatípustól függő­en változik. Az az általános iskolai tanuló, akinek a családjában az egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, 736 forint támogatást kap, a kétgyerekes családok 368 forintot kapnak gyerekenként, a nagycsa­ládosok 552 forintot. A gimnáziumokban és zeneiskolákban — a fen­ti szociális kategóriák szerint — 1220, 610, illetve 915 forint, a szak- középiskolákban 675,338, illetve 506 forint, míg a szakmunkáskép­zőkben 277,138, illetve 208 forint a támogatás összege tanulónként. Egy nem egészen teljes költséglista szerint minden iskoláskorú gyermek évkezdése az idén mintegy 5000 forintjába kerül majd a szü­lőknek. Ha ki tudják fizetni... (FEB) Francia bizalmatlanság Franciaország csak a távolab- vei, azt követően, hogy tárgyalt a bi jövőben, Magyarország euró- meghívására hazánkba érkezett pai közösségi tagsága után tudja Francois Leotard-dal, Fran- elképzelni hazánk felvételét a cia ország védelmi miniszte- NATO-ba. Ezt Für Lajos honvé- révei. delmi miniszter közölte az MTI- (MTI) Az embargós keretből 235 millió forint Ellentételezés: csak a károk egy részére A kormány e heti ülésén dön­tött a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ-embargo kárainak rész­leges enyhítéserői, és úgy határo­zott, hogy a veszteségek mérsék­lésére a pótköltségvetésben meg­határozott embargós keretből 235 millió forint vehető igénybe. Juhász Judit szóvivő emlékez­tetett arra, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa által meghirde­tett gazdasági, pénzügyi szankci­ók az eddigi felmérések szerint csaknem 800 millió dolláros közvetlen kárt okoztak az idén a magyar gazdálkodóknak. Az már valószínűnek látszik, hogy jobb esetben is csak a károk egy részének ellentételezését várhatja hazánk a nemzetközi szerveze­tektől. Az ENSZ eddigi történe­tében egyébként ehhez hasonló kompenzációra nem is volt pél­da; a nemzetközi szervezeteknél pedig nincs elkülönítve forrás a kárt szenvedett országok effajta támogatására. (MTI) Földrengés a Dunántúlon Pénteken hajnalban Budapestről és több dunántúli településről is földmozgást észleltek és jeleztek. A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóri­umától kapott tájékoztatás szerint 4 óra 34 perckor volt a néhány per­ces földrengés. Először Etyek térségéből jelezték a rengést, ám az ob­szervatórium munkatársainak számítása szerint a földmozgás epi­centruma Vértesacsa térségében volt. A mérések szerint a Richter- skála alapján 3-3,5 magnitúdójú volt a földrengés, amelyet a Buda­pest — Székesfehérvár — Komárom háromszögben érezhették a lako­sok. Károkról sehonnan sem érkezett jelentés. Budapest XI. kerüle­tében többen azonban már csütörtökön hajnalban is érezték a föld­mozgást, ami valószínűleg a péntekinek előrengése lehetett. Magyar- országon utoljára 1989. január 29-én volt 4-es magnitúdónál erősebb földrengés Bérbaltaváron. (MTI) Határozatképtelenné vált a megyei közgyűlés Csak a rendőrfőkapitány tudott beszámolni Szokatlanul rövid ideig, mind­össze másfél óráig tartott tegnap a megyei önkormányzat soros ülése. Megtárgyalandó téma lett volna ugyan bőven, ám az első szünet után csupán húsz képvise­lőjelent meg a teremben, a hatá­rozatképességhez viszont _ leg­alább 27-nek kellett volna. így a közgyűlés Molnár Mikósné dr. alelnök vezetésével — aki a hiva­talos ügyben távol lévő dr. Jakab István elnököt helyettesítette — csupán két napirendet tudott megtárgyalni. A szokásos beszámoló után dr. Lantos őű/mt megyei rendőr- főkapitány kapott szót, aki térsé­günk közbiztonságáról adott tá­jékoztatást. Elmondta többek között, hogy az első hét hónap­ban csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, s az egri, a gyöngyösi és a hatvani ka­pitányságokon teljesítették a cél­kitűzéseket, míg ettől elmarad­tak Füzesabonyban és Hevesen. Egy közelmúltban végzett fel­mérés szerint állományuk 90 százaléka fizikailag kiválóan vagy jól felkészült, s jóval keve­sebb a fegyelmi probléma is, mint korábban. A képviselők közül néhányan bírálták a körze­ti megbízottak tevékenységét. Védelmükben a főkapitány el­mondta, hogy nehezebb egyedül dolgozni, mint közösségben, s az is gondot okoz, hogy néhányan csupán azért pályázzák meg az ilyen állásokat, hogy lakást kap­janak. Bírálat hangzott el azzal kapcsolatban is, hogy a rendőr­ség mintha nagyobb figyelmet fordítana a közlekedés biztonsá­gára, mint a rend fenntartására. Dr. Lantos Bálint ezzel kapcso­latban úgy vélte, hogy ezekre szükség van, ám jobb lenne, ha a megyei főkapitányok határoz­hatnák meg, hogy hol és mikor végeznek ilyen ellenőrzéséket. Hogy a két feladat sokszor össze­függ, arra példaként elmondta, hogy nemregiben a 3-as úton egy ilyen közúti vizsgálat során tud­tak elfogni — a főkapitány kife­jezésével élve — „kurvakereske­dőket”. (Folytatás a 3. oldalon) Az angol sztrájktörők gyakorlatlansága miatt Felfüggesztik a sztrájkot Szombaton reggel 6 órától fel­függesztik sztrájkjukat a repülő­gépek karbantartását végző dol­gozók — tájékoztatta az MTI-t Hegedűs Tibor, a szakszervezet ügyvivő elnöke pénteken. Erről a péntek délelőtti mun­kásgyűlésen döntöttek, ahol a munkavállalók aggodalmukat fejezték ki az angol sztrájktörők gyakorlatlansága miatt, aminek következtében — véleményük szerint — fokozottan veszélybe kerülhet a repülés biztonsága. Egyben szeretnék megakadá­lyozni, hogy a Malév további, több százmillió forintot költsön az adófizetők pénzéből vendég­szerelők alkalmazására és külföl­di gépek bérlésére. Ez ugyanis nem az alapvető problémát oldja meg, mivel nem a bérkérdés ren­dezésére irányul. A péntek délelőtti tárgyaláso­kon az amerikai tulajdonos kép­viselői is a munkabeszüntetés felfüggesztését kérték a szak- szervezettől. Ezzel ugyanis — vé­leményük szerint — hozzájárul­hatnak az Aeroplex két tulajdo­nosa — a Malév és a Lockheed — közötti megegyezés sikeréhez, amire az amerikai vezetők jó esélyt látnak. A Maléwel folyta­tott egyeztetésen még bérkérdé­sekről eddig nem tárgyaltak, csupán a tulajdonosok közötti problémák orvoslására kerestek megoldást. Az Aeroplex dolgo­zóinak fizetése pedig legkoráb­ban a vasárnapi tárgyaláson ke­rülhet napirendre. (MTI) Nemzeti Közlekedés- biztonsági Program A kormány elfogadta az or­szág közlekedésbiztonságának javítására kidolgozott Nemzeti Közlekedésbiztonsági Progra­mot. A kabinet határozott arról is, hogy ennek megvalósítására ki kell dolgozni a finanszírozási rendszer formáját, meg kell hatá­rozni forrásait és a felhasználási területeket. A konkrét tenniva­lókról ütemterv készül. A prog­ramot indokolva elhangzott, hogy az elmúlt 4-5 évben a hazai közlekedésbiztonság soha nem tapasztalt mértékben romlott. A program javaslatot tesz az úthá­lózat biztonsági jellemzőinek ja­vítására, a közlekedési rendőrség szerepének erősítésére, a meg­előzést fokozó propagandára. Szárszó: nemzeti koalíciót sürgetnek Tudatos, összehangolt, egyeztetett nemzeti összefogást és nemzeti alapon szerveződő választási koalíciót sürget a „Magyar megmara­dásért" elnevezésű szárszói tábor. A találkozó résztvevői ennek ér­dekében pénteken úgy döntöttek, hogy a konferencia hátralévő napjain fórumot hoznak létre a nemzeti koalíció megalapozásához. A koalíció létrehozására irá­nyuló felhívást csütörtök este fo­galmazta meg a tábor mintegy 150 résztvevője, s a nyilatkozatot pénteken délben hagyta jóvá a tanácskozás egésze. A felhívás — amelyet György István, a De­mokrata Koalíció elnöke ismer­tetett—megállapítja: a soron kö­vetkező ’94-es választásokon a népi-nemzeti pártok, mozgal­mak, civil szervezetek, szemé­lyek összefogására van szükség, amely csak fegyelmezett, össze­hangolt munkával valósítható meg. Ezért felül kell emelkedni az önös és pártérdekeken a ma­gyarság megmaradása érdeké­ben. — Nem hagyjuk, hogy az ál­liberális intrika és bármely más szándék a szárszói konferenciát jobb- és baloldalra ossza meg, és a személyek között ellentéteket szítson. Ilyen értelemben felszó­lítjuk a nemzeti elkötelezettségű pártokat, mozgalmakat, egyéne­ket, hogy a fórumon az együtt­működés alapelveit fejtsék ki. Ez legyen Szárszó üzenete a magyar társadalomhoz — szól a felhívás. Majdúgyfolytatódik: — Nekünk Szárszó kell, nem Mohács! Szár­szóra szükség van nemcsak ötven- évente, hanem gyakoribb rend­szerességgel. Tekintettel a 8 hó­nap múlva soron következő vá­lasztásokra, kezdeményezzük egy új egyeztető tárgyalássorozat megindítását, melyen a szárszói tábor intézményesen képvisel­tesse magát. A nyilatkozat végezetül kez­deményezi, hogy a fórum válasz­tott vezetősége és szakemberek­ből álló tanácsadó testületé rend­szeresen üljön össze, és elemzé­seket, állásfoglalásokat fogal­mazzon meg az ország és a hatá­ron túli magyarság sorsát érintő alapvető kérdésekben.

Next

/
Thumbnails
Contents