Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-27 / 199. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 27., péntefc GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5 Japán nyelvoktatás a Berzében? Gyöngyös és Amerika között A Minőségi Vezetésért Ala­pítvány létrehozói hosszú hóna­pok óta fáradoznak azon, hogy megismertessék a magyar szak­emberekkel a különféle lehető­ségeiket. Ezek sorában az egyik, hogy Gyöngyös amerikai kapcsolatait kívánják fejleszteni. Az ügy ér­dekében most egy találkozót is szerveznek Gyöngyöspatán szeptember 2-án, ahol először is az alapítvány eddigi tevékenysé­géről szól Csia László titkár. Forgách Péter, a Buffalóban élő tiszteletbeli elnök pedig beszél a rochesteri, a kanazawai kapcso­latokról, az ösztöndíjak meg­szerzésének módjairól. A szervezet tagjainak elkép­zelései között szerepel egy angol nyelvű óvoda beindítása a mát- raalji városban, illetve a japán nyelv oktatásának bevezetése a Berze Nagy János Gimnázium­ban. Szabó Gyula képviselő azt taglalja majd, hogy a város ön- kormányzatának milyen lehető­ségei vannak e programok támo­gatásában. Egy kis mesedélelőtt Kugyelkáné Záborszki Katalin vezető óvónő­vel Ludason Üj oviban az apróságok Nem érte volna meg felújítani a régi óvoda épületét — mondták a polgármesteri hivatal és a gyer­mekintézmény vezetői —, ezért döntöttek úgy, hogy a községhá­za mellett felépítenek egy újat. Mint Hevér Laszlónéjegyző fel­idézte: két esztendővel ezelőtt készültek el az épület tervei, ta­valy pedig hozzáláttak a munká­latokhoz, amelyet az önkor­mányzat mellett két helybeli is támogatott. Ezt az épület falán egy tábla örökíti meg: „Az óvoda építéséhez segítséget nyújtottak: Dennis J. Klopper, Domoszlai László. Hozzájárulásukat kö­szönjük!” — A korábbi óvodába 22 kis­gyermek járt, pillanatnyilag ide is ennyien jöttek az első napon, augusztus 23-án — mondta Ku­gyelkáné Záborszki Katalin ve­zető óvónő. — Az épület azon­ban elég tágas, ezért az sem okoz gondot, hogy ősztől várhatóan már 33 apróságot fogadunk, s gondozunk, nevelünk majd. A kellemes, parkosított kör­nyezetben, valamint a korszerű­en felszerelt — új ágyakkal, játé­kokkal ellátott — pihenő- és fog­lalkoztató teremben bizonyára jól érzik majd magukat a kicsi­nyek. Hangulatos park veszi körül az új épületet Yisontai emlékőrzők Visonta önkormányzata úgy adózott a község hősi halottai emlékének, hogy az I. világhá­borúban elesettek obeliszkjét rendbe tette, és az építményen utóbb a második világháború ál­dozatai márványtáblába vésett neveit is elhelyeztette. A min­denkinek tetsző kegyeletért a la­kosság úgy fejezi ki háláját, hogy kérés nélkül is ápolja az emlék­helyet, folyamatosan friss virág díszük a táblák alatt. Mátrai „Reccs-kupa MTB-verseny — cross country lesz a Mátrában augusztus 28- án. Füredről 10 órakor indítják a 14 éven felüli résztvevőket az iz­galmas, nehéz hegyi terepen a Reccs-kupáért, s a körülmények­re való tekintettel az indulóknak a bukósisakot is ajánlják. Markazi gázvárás A térség 15 más településével együtt — mint ismeretes — Már­káz is készül a vezetékes gáz fo­gadására. Miközben javában tart a csatlakozás szervezése, már megtörtént a kivitelezéshez szükséges geodéziai felmérés a belső úthálózaton, s a szomszé­dos Abasár egyik kft.-jének tele­pére elkezdődött a csövek szállí­tása is. Solymosi gyermekeknek A gyöngyössolymosi önkor­mányzat a község intézményei­nek nyári tatarozása, csinosítása során a legkisebbek „második otthonáról” sem feledkezett meg. Nemrégiben az óvodáiés a még apróbbak „tipegőjét” egya­ránt kifestették. Kőrusélesztés Gyöngyösorosziban Felélesztik Gyöngyösoroszi­ban a községnek korábban sok örömet, számos elismerést szer­zett helyi népdalkórust. A tervek szerint még az idei ősszel meg­kezdik az énekesek rendszeres foglalkozásait a művelődési ház­ban. Szeptemberi Pa-Dö-Dö Gyöngyöst sem hagyja ki kon- certútjából a népszerű Pa-Dö- Dö. Az énekeseket szeptember 8-án 18 óra/ó/láthatják rajongó­ik. Kövek között Sok mindenre gondolt pályája elején a ma már Gyöngyösoro­sziban élő Nagy Károly bánya­technikus, ny. bányamester — csak arra nem, hogy egyszer ő lesz a mátrai „ásványkirály”. Amíg tisztes szakmáját Nógrád- ban művelte, nem is igen jutha­tott ilyesmi az eszébe. Heves me­gyébe kellett telepednie ahhoz, hogy a föld mélyének csillogó kincsei rabul ejtsék. Amikor az első kö vememcsak megcsodálta, hanem magával is vitte emlékül — a munkatársai még megmosolyogták. Aztán — amint a kisebb-nagyobb érc- és ásványdarabok érdekes gyűjte­ménnyé gyarapodtak — bámulni kezdték szokatlan érdeklődését, szorgalmát, kitartását. Később pedig, hogy híre ment sajátos hobbijának, az ország gyakran egészen távoli tájairól felkeres­ték, hogy látnivalóit megcsodál­ják, már-már irigykedtek is a kü­lönlegességekre. Érthető, amivel a községben és a környéken eleddig ismeret­len gyűjtőmunkát utóbb fogad­ták. Hiszen Nagy Károly ottho­nában volt idő, amikor az előfor­duló mintegy 1200 féle kristály­ból legalább SO0-af láthatott, aki kíváncsi volt rájuk. A tekintélyes anyag már-már a család otthoni kényelmét veszélyeztette, s ha a garázsba is nem kerül belőle, előbb-utóbb valóban kicsinek bizonyul a lakás a tároláshoz, be­mutatáshoz. Jóllehet, a gazda gyűjteményének jelentős részét elajándékozta, intézmények mu­zeális kiállításaihoz teremtett be­lőle alapokat. S miközben legszebb darabja­A gyűjtő — páratlan kalcittömbjével, házi múzeumában ival Nagy Károly maga is szerepel tárlatokon, börzéken, elismerést, díjat hozott magával nemegy­szer, csereberével pedig egész sor egyéb tárgy került kedves családi házuk különszobájába; akaratla­nul megteremtette a saját kis mú­zeumát. Ilyenformán jelenleg a kövek mellett szakmai leíráso­kat, könyveketis talál a látogató a régi bányászfelszerelések, szent­képek, feszületek, különféle porcelánfigurák, bútorok, a nép­élet egykori használati eszközei társaságában. — Szeretem valamennyit — vallja Nagy Károly —, de mind között a köveket a legjobban. E köveknek ugyanis talán még ki­tűnő egészségemet is köszönhe­tem. Sokat vagyok közöttük, sa­ját tapasztalataimmal bizonyít­hatom, hogy legalábbis néhány ásvány feltétlenül vigyáz rám, rendben tart. Nem lehet babona- ság, naiv feltételezés a különle­ges gyógyító erő, érzem. Nekem nincs kartonom egy doktornál sem, az orvosság meglehetősen idegen számomra. S ettől többet aligha kaphattam volna az élet­től! A napjainkban már igen erő­sen divatozó kőgyűjtéssel, -érté­kesítéssel, főleg pedig a megpró­bált csiszolás folytatásával akár többszörös milliomossá is vál­hatna. Ő azonban továbbra is in­kább csak saját gyönyörűségére hódol szenvedélyének. Inkább segít a szomszéd faluban gépko­csikat javító fiának ebben-ab- ban, mintsem szakmájával, felfe­dezéseivel, ritkaságaival üzletel. így érzi igazán jól magát nyugdí­jasán. (gyóni) Gyöngyösön a munkanélküliekért Segítség, jó szó, esély a munkára A munkanélküliség óriási probléma napjainkban. Igazán csak az mérheti föl a súlyát, aki már átélte a fölöslegessé válás, a hiábavaló próbálkozások nehéz napjait. A munkaügyi központok országos hálózata megbirkózik ugyan a szükséges adminisztrációval, de az emberek problémáival való egyéni foglalkozásra legtöbb esetben nincs idő. Ezen az alapvető gondon próbált segíteni két gyöngyösi férfi: Kosa Miklós és Megvesi Béla, akik tavaly tavasszal kezdtek el a munkanélküliek gondozásával foglalkozni. A tapasztalataink alapján tes gondozó az MGT gyöngyösi kijelenthetjük, hogy szükség van efféle szolgáltatásra — mondják magabiztosan. — Az emberek leg­inkább az együttérző szót hiá­nyolják, és azt, hogy valaki meg­hallgassa őket, elmondhassak keserű tapasztalataikat. Emellett persze segítünk a kídönféle adat­lapok kitöltésében, információ­kat, tanácsokat adunk az elhe­lyezkedéshez. Az egyéni kezdeményezésnek indult akció az idén szervezett keretekre talált. A Munkaügyi Kutatóintézet „Közösen a jövő munkahelyeiért” Alapítványá­nak, valamint a Soros és a FES Alapítványok támogatásával a Liga Szakszervezet megszervez­te a kísérleti jellegű szolgáltatás egyéves üzemeltetését. Gyön­e 'n, Füzesabonyban és Ba- •yarmaton létesítettek gon­dozóközpontokat, ahol önkén­tes segítők, többnyire a Liga munkatársai igyekeznek megfe­lelni a hozzájuk fordulók bizal­mának. — Az adatbázisunkban jelen­leg 140-150 személy van — mondja Fehér László, az ügyele­központjában, a Családsegítő Központ épületében —, akiknek az adatait természetesen bizal­masan kezeljük. Ez a szám azon­ban jóval kevesebb, mint ahá- nyan megfordulnak nálunk, ugyanis sokan alkalmi munkát keresnek, őket nem rögzítjük. — Az önöknél jelentkezők kö­rében a szakképzettek vagy a szakképzetlenek aránya a na­gyobb? — A nálunk kopogtató mun­kanélküliek középfokú vagy et­től kisebb iskolai végzettseggel rendelkeznek, sokaknak viszont nincs szakmájuk. Ez a réteg van talán a legkedvezőtlenebb nely- zetben, ők szorulnak leginkább segítségre. — Hogyan tudnak önök mun­kahelyeket ajánlani a jelentke­zőknek? — Állandó kapcsolatot tar­tunk a környék vállalkozóival, és igyekszünk az igényeiknek meg­felelő munkavállalókat hozzájuk irányítani. Nagy előnyünk: ná­lunk csak az a munkanélküli je­lentkezik, aki valóban dolgozni akar. — Ügy hallottam, hogy tanfo­lyamokat is indítanak. — Az eddigiek során szervez­tünk már egy alapfokú német nyelvtanfolyamot, volt egy szá­mítógép-kezelői tanfolyamunk. Az igények alapján vállalkozóvá válási alapismeretek oktatását is tervezzük — veszi át a szót Me­gyést Béla. — Valódi megoldás lehet a munkanélküliek számára, ha vállalkozásba fognak ? — Természetesen, de leg­többször a pénz hiányzik az in­duláshoz. Mi próbáljuk össze­hozni az alkalmas szakmával rendelkező embereket, de azon túl, hogy a vállalkozáshoz bátor­ság is kell, bizony helyiségre, gé­pekre, felszerelésre, es a hitelfel­vételhez megfelelő fedezetre is szükség van. Ez a dolog nehe­zebbik fele. A Munkanélkülieket Gondo­zó TaVsiKagtagjai ezt a munkáju­kat a polgári foglalkozásuk mel­lett végzik, sőt tagdíjat is fizetnek azért, hogy dolgozhassanak a társaságban. Szívesen fogadják a tevékenykedni akaró önkéntes tagjelölteket, de pártoló tagságra nincs lehetőség. Aki azonban embertársaiért tenni akar vala­mit, megtalálja köztük a helyét. Amit ígérnek: jó szó, segítség, és használható tippek az álláskere­séshez. ■ ■ Molnár G. Krisztina Országos döntőnek adott otthont Gyöngyös A természetből vetélkedtek A már hagyományos Bugát Pál Természetismereti Vetélkedő eseményeire az idén augusztus 22. és 25. között került sor Gyöngyösön. A városi Berze Nagy János Gimnázium, illetve a Mátra Művelődési Központ, valamint a budapesti TIT Stúdió Egyesület és a Természet Világa című folyóirat országos felhívása ez alkalommal is élénk vissz­hangra talált. A sorrendben 10. találkozóra — amelyet változat­lanul a természettudományos te­hetség gondozása jegyében hir­dettek és elsősorban a természet jelenségei komplex látásmódjá­nak kifejlesztésére hívtak össze — negyvenötén érkeztek. Vasárnap a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Középiskolában jobbára még csak egymással is­merkedtek a diákok, hétfőtől azonban — még a zárási jelentő szerdai napon is — igen komo­lyan összemérték felkészültségü­ket. írásbeli feladatok megoldá­sával kezdték, majd számítás- technikai jártasságukról adtak számot, végül pedig szóbeli dön­tőn osztották el egymás között a helyezéseket — természetesen a most is szigorú zsűri ítéletei alap­ján. Ugyanekkor a versenyzők kellő tisztelettel adóztak a név­adó Bugát Pál emlékének. Koszo­rúztak, ünnepi ülésen, majd ve­télkedőn idézték alakját. Prog­ramjuk színesítésére pedig mát­rai tanulmányúton, s több közös szórakozáson vettek részt. A bírálóbizottság — élén dr. Abonyi Iván fizikussal — nem volt könnyű helyzetben, amikor az eredményhirdetésre összeállí­totta a teljesítmények rangsorát. Ám e gond is öröm volt a szak­emberek számára, hiszen jók kö­zül kellett a legjobbakat kiválasz­taniuk. így lett első a pápai Türr István Gimnázium, második a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, harmadik a debre­ceni Tóth Árpád Gimnázium 3-3 tagú csapata, akik érdemeit jutalmakkal is kifejezésre juttat­ták a szerdai díjkiosztón. Á ren­dező város számára persze az sem kis öröm, hogy a Berze Nagy János Gimnázium képviselői „csak” hetedikek lehettek — hi­szen végül is 15 csapat verseny­Az expóra készülnek Az Önkormányzatok Mátrai Szövetségének, illetve Gyön­gyös és Hatvan városoknak, va­lamint a Mátraalji Szőlő- és Bor­termelők Egyesúletének képvi­selőiből alakult előkészítő bizott­ság kedden Gyöngyöstarjánban tárgyalt a világkiállítási prog­ramban történő részvételről. A tanácskozáson — ahol megjelent Mezei Lajos, a köztársasági megbízott megyei hivatalának főtanácsosa is — úgy határoztak, hogy miután korábbi jelentkezé­süket elfogadták, 1994. január 31-ig még alaposabban papírra vetik elkepzeleseiket. Javaslata­ik kiegészítéséhez idegenforgal­mi programszervező segítséget is igénybe veszik. A munka összehangolásához a gyöngyösi önkormányzat hiva­tali referensének, Csötönyi Csa­bának a személyében felelőst vá­lasztottak, s megállapodtak a résztvevők abban, hogy legköze­lebb október végén, november elején találkoznak. (Szilvás István felvételei) • • Ünnepi percek Detken Detk többszörös ünnepe volt az idei augusztus 20. Az események érthetően vonzották a község apraját-nagyját. Képünk a résztve­vőknek csak egy részét örökíti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents