Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 26., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 Testületi ülés Gyöngyösön Gyöngyösön, a városháza nagytermében ma délután 3 óra­kor képviselő-testületi ülésre ke­rül sor. Szó lesz az önkormányzat kereskedelemfejlesztési elkép­zeléseiről, az önkormányzat 1993. évi költségvetésének első félévi teljesítéséről, a helyi adók­ból származó bevételek alakulá­sáról. Az indítványok, előter­jesztések között szerepel az in­tézmények tűzvédelmi helyzete, tájékoztató a kórház-rekonst­rukcióról, a fedett uszodáról, s a városi televízió létesítése is terí­tékre kerül. A lakástámogatási kérelmekről Az egri önkormányzat szociá­lis bizottsága augusztus 30-án, hétfőn délután kettő és négy óra között fogadóórát tart a városi polgármesteri hivatal I. emelet 2. számú tanácskozótermében a helyi lakáscélú támogatási kérel­mek elbírálásával kapcsolatban. Az erre vonatkozó javaslatot egyébként kifüggesztették a vá­rosháza hirdetőtáblájára. Szőtteskiállitás Hevesen Hevesen, a Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban szeptember 6-ig tekinthető meg az a gazdag szőtteskiállítás, amely a különböző néprajzi tájak anyagát mutatja be az érdeklő­dőknek. Az angol nyelv napja Augusztus 30-án, hétfőn ren­dezik meg Egerben az angol nyelv napját. Több helyszínen — így az Ifjúsági Házban, a város­házán, a Park Szállóban és a Do­bó téren — zajlanak majd a prog­ramok, melyek sorában szerepel például fotókiállítás, fordítóver­seny, könyvvásár, utcabál, de lesz ekhós szekeres színház, tea és angol sör is. A rendezvény védnökei: Sir John Birch angol nagykövet és dr. Ringelhann György egri polgármester. Ütátadás Hevesvezekényben Hevesvezekényben tegnap ad­ták át az új onnan kiépített Tol­di utcát. A beruházás mintegy nyolcszázezer forintba került: ezt az összeget pályázat útján nyerte el a település a Közleke­dési és Hírközlési Minisztérium­tól. A segélyekről Lőrinciben Hosszú idő után ideiglenesen pont került a segélyezési gyakor­lat körül kialakult vita végére Lőrinciben. A képviselő-testü­let a napokban megtartott ülésén úgy határozott, hogy saját hatás­körébe veszi vissza a lemondott népjóléti bizottságtól a segélyek odaítélését, noha a bizottságot nem törli a szervezeti és műkö­dési szabályzatból. Az ülésen ezenkívül jelentés hangzott el az önkormányzat első féléves gaz­dálkodásáról, a személyes gon­doskodást nyújtó szociális ellátá­sokról, s tárgyaltak az önkor­mányzat következő egy évre ter­jedő gazdasági programjáról is. Felértékelték a kastélyt Ivád önkormányzata nemré­giben felértékeltette a települé­sen található, hajdanán az Ivády család otthonául szolgáló kas­télyt. Eszerint az épület, mely je­lenleg eléggé elhanyagolt álla­potban van, így is közel nyolc­millió forintot ér: tehát hozzáve­tőlegesen ennyit kell érte ajánla­nia annak is, aki meg kívánná vásárolni. Ámbár eleddig ko­moly vevő nem nagyon akadt, a polgármesteri hivatalban to­vábbra is várják az érdeklődőket. Nemzetközi hangverseny Egy nemzetközi kórustábor záróhangversenyére kerül sor Gyöngyösön pénteken 19 óra­kor, a Berze Nagy János Gimná­zium dísztermében. Fellépnek a Muzsikus Céh kórus tagjai és vendégei: a kárpátaljai Técséről, a szlovákiai Galántáról és az er­délyi Kézdivásárhelyről a Mát- raaljára érkezett énekegyütte­sek. Mérséklődő munkanélküliség Tegnap délután megtartotta soros ülését a Heves Megyei Munkaügyi Tanács. Elsőként Kisgergely István, a megyei munkaügyi központ igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket a munkaerőpiac első félévi helyze­téről. Ebből többek között ki­tűnt, hogy az elmúlt időszakban mérséklődött ugyan a munka- nélküliség, de egyre kevesebb az állás, és a pályakezdők továbbra is nehezen tudnak elhelyezked­ni. A regisztrált, állásukat vesz­tett emberek közel egyharmada az egri körzetben él, am a mun­kanélküliségi ráta a hevesi és a hatvani régióban a legnagyobb, huszonkét, illetve több mint ti­zennyolc százalék. Szó volt még az előterjesztés­ben a képzési, átképzési progra­mok támogatásáról, a közhasznú munka terén történt előrelépés­ről, valamint az Egerben műkö­dő Job Club tevékenységéről. Ezt követően a tanács vélemé­nyezte azt a hét. pályázatot, amely munkahelyteremtő beru­házáshoz igényelt támogatást a decentralizált foglalkoztatási alapból. A résztvevők a tanácskozás hátralevő részében tájékoztatót hallgattak mega Berva Rt., vala­mint a Mátravidéki Fémművek foglalkoztatási helyzetéről, a megoldás esélyeiről, és szó volt még a munkanélküliség kezelé­sét szolgáló új központi prog­ramról is. Agrárkonferencia Gyöngyösön Valós helyzetértékelés szükséges Közel száz szövetkezeti vezető és a mezőgazdaságban dolgozó szakember vett részt kedden Gyöngyösön azon az agrárkon­ferencián, amelyet a Fidesz szer­vezett a GATE főiskolai karán. Bevezetőjében Halász Károly agrárszakértő elmondta: azért vállalták a fiatal demokraták a kezdeményező és házigazda sze­repét, mivel ma a mezőgazdaság­ban, a hozzá kapcsolódó feldol­gozóiparban és az értékesítő há­lózatban nem működik az érdek- képviselet, ezért egyes politikai pártoknak kell az üzenetvivő szerepét betölteni. Elsőként dr. Szabó Ferenc, a kaposvári Pan­non Agrártudományi Egyetem tanára beszélt a hazai agrárvál­ság jellemzőiről, okairól. Töb­bek között megemlítette, hogy politikai és gazdasági tényezők egyaránt szerepet játszottak ab­ban, hogy ideáig jutott a magyar mezőgazdaság. A megoldás le­hetősegei között elsősorban a valós helyzetértékelést emelte ki. Ezt követően dr. Rieger László, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárpiaci Hivatalának vezetője tartott előadást az agrárpiaci rendtartás jelenlegi helyzetéről és jövőbeni feladatairól. Michael Kessler főtanácsos, a bonni Me­zőgazdasági Minisztérium mun­katársa hazája agrárpiacának kvótarendszerű működéséről hozott példákat. Az országos és nemzetközi ki­tekintés után dr. Fehér Alajos, a kompolti GATE Fleischmann Kutatóintézet igazgatója a régió, így megyénk problémájáról is szólt, hangsúlyozta annak fon­tosságát, hogy kistérségi fejlesz­tési programok jelenthetik a jö­vőbeni felemelkedés útját. Glattfelder Béla országgyűlési képviselő, a Fidesz mezőgazda- sági kabinetjének vezetője meg­erősítette a kutatóintézet igazga­tójának szavait, majd aktuális, a mezőgazdaságot érintő politikai és gazdasági körülményekről szólt. — El kell törölni a földadót, meg kell szüntetni a bizalmi vál­ságot, s hozzá kell segíteni a me­zőgazdasági termelőket az élel­miszeripar privatizációja során a tulajdonszerzéshez — zárta mondandóját a képviselő. A késő estébe nyúló fórum az érdeklődők kérdéseivel és kötet­len beszélgetéssel zárult. (molnár) Hatvani vezetőségválasztás Készülnek a nemzeti demokraták is A Nemzeti Demokrata Szövetség a múlt hét végén tartotta hatvani szervezete vezetőségválasztó taggyűlését a Szálkái utcai közösségi házban. Fontos helyet kapott e tanácskozáson a jövő évi választáso­kig tartó szervező, népszerűsítő munka menetrendje éppen úgy, mint annak stílusa, hangvétele. Az NDSZ elítéli a pártok közötti viszály­kodás stílusát, ugyanakkor versenyképes helyi arculatot kíván adni saját ideológiájának. Ehhez azonban ütőképes irányító testületre és vezetőségre van szükség. Az ülésén financiális kérdésekről is szó esett, mint ami elengedhe­tetlen a pártépítkezés választások előtti időszakában. Továbbá sor került a különböző munkaterületek hatékonyságát szolgáló, azokat legeredményesebben előrevivő személyi feltételek biztosítására. En­nek vetületeben a helyi pártelnöki tisztet Moldvay Győző újságíróra testálta a taggyűlés, akit titkárként — más-más szakterületen — Fo­dor Sándor es Molnámé Kepes Katalin segít munkájában. Bezárt egy egri (Folytatás az 1. oldalról) Családias iskola volt, sok kö­zös rendezvénnyel, ahol jól érez­ték magukat a diákok — mondta még Diószeginé. „Megvolt az eredményes tanévzáró, s aztán mint derült égből villámcsapás ért bennünket a hír: lehet, hogy bezár az iskola? Legalább a vá­lasztás lehetőségét megkaptuk volna...” Nehéz csupán néhány sorban érzékeltetni a pro és kontra el­hangzó véleményeket, indulato­kat. Végül is a testület 18 igen­nel, 4 nemmel és 3 tartózkodás­sal az iskola átszervezésére, beta- gosítására voksolt. Az indulatok azóta sem csitul­tak el. Szerkesztőségünkbe is több jelzés érkezett. Szülők tele­fonáltak, s a napokban egy — dr. Ringelhann György polgármes­ter nevére címzett — nyílt levelet is eljuttatott hozzánk Veres La­jos, Malomárok utcai egri lakos. Terjedelme miatt csupán tartal­milag tudjuk idézni. Kifogásolja, hogy a polgármesteri hivatal a Művelődési Közlöny 12. számá­ban pályázatot írt ki a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatói álláshelyére július 15-i határidő­vel, s azzal, hogy az állás elfogla­lásának terminusa augusztus 1. (Ez a kiírás a Hírlapban is napvi­lágot látott.) A levél írója szerint a június 25-i fórumon, melyet az iskola megszüntetésének megvi­tatására hívtak össze, nem min­den szülőt engedtek szóhoz jut­ni. Veres Lajos nyomatékosan sérelmezi a közgyűlésen történ­teket. (Az eseményt a városi te­levízió is közvetítette, így a köz­vélemény is figyelemmel kísér­hette a szavazás mikéntjét.) Tény, hogy augusztus 10-én a képviselők kétszer voksoltak az előterjesztésre. Előbb 16-an nyomták meg az „igen” gombot, később — amikor már több város­atya jelen volt — 18-an. A levél­író azt is felrója: túl sok témát tárgyalnak egy-egy közgyűlésen, így az állampolgárnak, ha fel akar szólalni, nincs ideje kivárni, hogy az őt érintő téma is szóba kerüljön. Augusztus utolsó napjait ír­juk, rövidesen kezdődik a tanév. A közgyűlés érvényes határozata alapján — ilyen előzmények után Többségben a vörös Versenyben az egri borok Minősítenek a szakemberek (Fotó: Perl Márton) Az Egri Szőlő- és Borterme­lők Egyesülete sorrendben im­már tizenharmadszor rendezte a nemes italok versenyét megye- székhelyünkön. Huszonkét helyről a tavalyinál több fajta és minta érkezett megmérettetésre, s előbírálat'pitott a tegnapi „dön­tőbe”. Dr. Kállai Miklósnak, a Kertészeti Egyetem borászati tanszékvezetőjének, illetve az is­mert helyi szakember, Jászberé­nyi József ny. kertészmérnöknek a vezetésével két zsűri vizsgálta a benevezett — többségében vörös — borokat, amelyeket különféle szempontok alapján végül minő­sített. A 94 nedűből 75 kapott helyezést, 14 arany-, 41 ezüst- és 20 bronzérmet. A pontos ered­ményeket később jelentik be ün­nepélyesen, amikor a díjakat is átadják. Illést tartott Füzesabony képviselő-testülete Harmincötmillió az űj iskolaszárnyra Szerencsés egri fotózok Egerben, a Rózsa Károly utcai totózóban tegnap vette fel a totó 34. hetén elért 13- as találata után járó nyere­ményét — a vonzatokkal együtt több mint másfél mil­lió forintot — három szeren­csés egri játékos. Mint elmondták, több éve kísértik Fortuna istenasz- szonyt, s egyszer már — egy nyolc tagot számláló kollek­tívával — sikerült 13 talála­tot produkálniuk, amely 300 ezer forintot ért. Az adott héten csak hár­man gyűltek össze, s a sors így volt kegyes hozzájuk. Több „meglepetésre” is rá- éreztek, s ennek köszönhe­tő, hogy rajtuk kívül csupán ketten értek el 13 találatot. S hogy mire fordítják a pénzt? Nos, valamennyiük­nél van helye a forintoknak. Egyikük az adósságokat törleszti a nyereményből, másikuk a lakását újítja fel, a harmadik a vállalkozásához kapott plusztőkét. Persze, a totózást nem hagyják abba, s bíznak ben­ne, hogy legközelebb már a +1 sem marad el... (s. i.) iskola ? — a Kossuth Lajos Általános Is­kolát szeptember 1-jei hatállyal a Hunyadi Mátyás Általános Isko­la tagiskolájává szervezik át. Két ötödik és egy hatodik osztályt az idén, 1994. szeptember elsejével pedig két ötödik, egy hetedik és két nyolcadik osztályt telepíte­nek át a közeli nyolcas iskolába. A határozat szerint az átszerve­zés első ütemével járó létszámfe­lesleg (hat pedagógus) munkavi­szonyának felmentéssel történő megszűnése miatt a közgyűlés hárommillió-hétszázharminckét- ezer forintot biztosít. Az átszer­vezés második ütemében fel­mentendő nyolc pedagógus já­randóságát, hétmillió-kettőszáz- harminckettőezer forintot az 1994-es költségvetésben kell ter­vezni. Ezek után megkérdeztük Lu- da Miklósné igazgatónőt, ő mit fog csinálni: — A nyolcas iskola igazgató­jával, Bodnár Gáborral már le­ültünk tárgyalni. Felajánlott egy napközis nevelői állást, amit el­fogadtam... (jámbor) Kedden délután ülést tartott — dr. Pásztor József polgármes­ter elnökletével — Füzesabony képviselő-testülete. Mint az ele­jén elhangzott, a város megkapta a közalkalmazottak fizeteseme- lésére fordítható forintokat, s eb­ből a bértáblázat szerint a rende­zéseket a létrehozott bizottság döntése alapján végrehajtották. Arról is szólt, hogy az egyik kép­viselő-testületi tag — nevet nem említett — levélben több dolgot kifogásolt. A polgármester el­mondta: a Nyugdíjas Szövetség márciusban 20, később 10 ezer forint támogatást kapott a hiva­taltól, s meghívták őt az októberi gyűlésük ünnepi beszédének megtartására is. Kifogásolták azt is, hogy csak a római katolikus templom restaurálását támogat­ja, pedig a református egyház a polgármesteri keretből az idén 60 ezer forintot kapott, a zsidó­temető rendbetételere pedig 150 ezer forintot biztosítanak. Azt a vádat is cáfolta, hogy a testvérte­lepülésen, Tusnádfürdőn ő és a jegyző a családjukkal együtt a varos költségén tartózlcodtak volna. Saját pénzükből fedezték, csupán a hivatalos ünnepnap jú­lius 25-e koszorúzási ceremóniá­jának számlája került a hivatalhoz. Ezután tárgyalták a Teleki Blanka Általános Iskola új tanul­mányi szárnnyal történő bővíté­sének javaslatát. Az egyházi in­gatlanok tulajdoni helyzetének (Folytatás az 1. oldalról) Végezetül — a túlnyomó többség döntése alapján — tizen­öt tagú lett az elnökség, s ebben a már említett két mandátumé fin­nek és magyarok mellett képvi­selnél rendelkeznek az észtek, a kargalaiak, a komik, a komi-per- jákok, a hantik, a manysik, a mordrinok, a lappok, a szamojé­dek, az obi-ugorok és az udmur- kok. A két magyar képviselő Domokos Péter irodalomtörté­nész és Görgey Gábor író lett. A névválasztást is nagy vita előzte meg, végezetül a szövetség hiva­talos neve a Finnugor Irodalmi Társaságiéit, ám az orosz nyelvű változatban ez így hangzik: Finn­ugor írók Nemzetközi Társasá­ga, ugyanis az Orosz Köztársa­ság területén élő alkotók ragasz­kodtak a jelzőhöz, mivel szá­mukra a „nemzetközi” kifejezés garantálta csak azt, hogy hazá­jukban is elismerjék őket. A közgyűlés ideje alatt érke­zett meg a tanácskozás egyik fő­védnökének, Antall József mi­niszterelnöknek a levele. O — a többi között — így üdvözölte a résztvevőket: „A finnugor né­pek több ezer évvel ezelőtt kezd­rendezése keretében az úgyneve­zett telepi tornyos iskolát — ahol ma is rendszeres a szentmise — visszaadták a füzesabonyi római katolikus egyházközségnek, s ezért az államtól 35 millió forin­tot kaptak. Ebből kell az iskolát „pótolni”. Az építkezést szep­tember 25-én kezdik, és jövő ev augusztus 1-jéig befejezik. Tíz­fős ad hoc bizottságot hoztak lét­re a zártkörű pályázatok elbírá­lására. Döntés született az emlí­tett iskola és a Remenyik Zsig­mond Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskola tornater­meinek építésére kiírt pályázat ügyében is. A létesítményt trombitás István helyi vállalko­zó építheti fel. Az önkormányzat ezután az áfész tulajdonába adta — 300 fo­rint négyzetméterenkénti eladási árért — a gázcseretelep földin­gatlanát, majd megválasztotta a városi építési és varosfejlesztési bizottság elnökének Kádas Imre képviselőt. A művelődési, oktatási és tö­megsport-bizottság arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség a könyvtár, a művelődési ház, a mozi, a múze­um esetleges szervezeti összevo­násával az egységes irányítás megvalósítására. A kérdésre nemmel válaszoltak, így az ön- kormányzat eltekint a szervezeti összevonástól, és megismétli a pályázati kiírását az igazgatói ál­lások betöltésére, (fazekas) tek kisebb-nagyobb csoportok­ban önálló életet élni, sajátos, de gyökereiben mégis közös kultú­rát kialakítani. A kapcsolatok megszakadása következtében hosszú időn át csak legendák emlékeztek arra, hogy valahol, messze keleten élhetnek rokona­ink. Mindannyian tudjuk törté­nelmi tapasztalatainkból, hogy milyen nehézséget jelent idegen nyelvi környezetben megőrizni anyanyelvűnket. Átélt élménye­inket alátámasztják a tudomá­nyos kutatások is, hiszen a finn- ugrisztika múlt századi kialaku­lása óta sokat fejlődött a nyelvé­szet. Örvendetes, hogy a mostani találkozón már népeink irodal­mának kérdései állnak előtér­ben. Semmi sem veszélyesebb egy nemzetre nézve annál, mint amikor elveszti hitét és jövőbe vetett reménységét, mert akkor képtelenné válik az alkotó mun­kára.” A Finnugor Irodalmi Társaság lapzártánk után választotta meg elnökét és alelnökeit, majd Cso- óri Sándor, a Magyarok Világ- szövetségének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Kovács Attila Finnugor Irodalmi Társaság

Next

/
Thumbnails
Contents