Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
A Rozália temető kérdőjelei «* (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez az ívkorrekcióhoz ugyan hozzájárult a MÁV, ám mivel villanyvasútról van szó, ennek kivitelezése mai árakon számítva is százmillió forint körül lenne, amihez két épület szanálási költségei szintén hozzájárulnának, illetve számolni kell az Újsor utcai telkek egy részének megvásárlásával is. Mindezen költségtényezőkön tül az egyik szakember emlékeztetett arra is, hogy a Tihamér-Várállomás közötti vasútvonal az ország egyik legmeredekebb szakasza, itt az emelkedő 11-13 ezrelékes, szemben a megengedett 7-8 ezrelékkel. Ennek alapján joggal feltételezhető, hogy az átépítés során a szabvány előírásai miatt további pluszköltségek merülhetnek föl. Az egyház szakértőjeként jelenlévő Kóta Imre azonban egy gyökeresen új, általa szenzációsnak minősített megoldást kínált, amely megvalósítása esetén nincs szükség sem az 54 sír ki- hantolására, sem a vasúti ívkorrekcióra. Ezen elképzelés szerint a Homok utcán keresztül, a téglagyár mögött, illetve a Merengő gerincén vinne az út. Ezt a változatot az egyház is támogatja, hiszen mint azt Szántó József plébánostól megtudtuk, a lakosság elvárása az, hogy a temetőt ne érintse az út. Dr. Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő a tehermentesítő egy, a tervezettnél lényegesen keletebbre fekvő nyomvonalának kijelölését tartja elengedhetetlennek. — Úgy gondolom — indokolta meg álláspontját —, hogy a gazdasági szempontok egy igazi elkerülő út megépítését tennék szükségessé. Tartok tőle, hogy az első pillantásra olcsóbbnak tűnő megoldás ezúttal is drágább lesz. Gondoljunk csak a Vörösmarty útra, amely mára már szinte képtelen átengedni csúcsidőben a forgalmat. Az itt fellépő káros hatások következményei miatt tulajdonképpen többe került a városnak ez az „olcsó” út, mintha annak idején nyugatabbra vezették volna el. Az út-tanulmányterveket készítő mérnökcsoport a Pro Űrbe Kft. embere hangsúlyozta, a szóban forgó út nem elkerülő, hanem tehermentesítő út lesz. A temetőt érintő kérdésekkel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az egyházzal történt korábbi egyeztetések során nem szólaltak fel a tervezett Rozália temetőn átmenő nyomvonal ellen. Kóta Imre javaslatát sem tartotta kivitelezhetőnek, hozzáfűzve azt is, hogy szakembereik természetesen azt a területet is megvizsgálták, ám a kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt elvetették egy ott épülendő út lehetőségét. Mindezek figyelembe vételével a lényegesen olcsóbb, első variáns megvalósítását támogatják. Dely György az út kivitelezésének lehetséges időpontjával kapcsolatban elmondta, a közlekedési tárcánál tervezik annak támogatását, bár konkrét időpont nélkül. A főépítész szerint fontos, hogy ne „halott” utat tervezzenek, hiszen ha az túl mesz- szire kerül a várostól, épp az egriek nem fogják használni. A városon átmenő forgalom ugyanakkor elenyésző, a mérési adatok szerint mindössze 10 százalék körüli. Ugyanakkor figyelmeztet arra a tarthatatlan helyzetre is, hogy a nyomvonal „tologatása” miatt húsz éve hitegetik az embereket, mivel az érintett területekre azóta építési tilalom van érvényben. A felek konstruktív hozzáállása eredményeképp a tervezők vállalták, hogy újból felmérik egy kedvezőbb nyomvonal lehetőségét, illetve az egyház is biztosította a szakembereket, nem gördít akadályt a majdan elfogadásra kerülő nyomvonalterv elfogadása elé, amely a főépítész magánvéleménye szerint a XXI. század első negyede előtt aligha lehetséges. Kühne Gábor Az egri ejtőernyős klub vállalkozó szellemű sportolóinak célugrását többezren lélegzetvisszafojtva figyelték A lokálpatrióták a jövőről Csütörtökön 17 órakor az egri Lokálpatrióta Egylet fejlesztési bizottsága a Megyei Művelődési Központban a város jövőjéről tanácskozik. Minden érdeklődőt várnak. Egri fotósok sikere Augusztus 18-án nyitották meg az észak-magyarországi fotóművészeti szemlét. A huszon- harmadik alkalommal megrendezett fotós seregszemlére ezúttal 65 szerző 458 alkotását küldte el. A zsűri ebből 36 szerző 92 fekete- fehér papírképét, továbbá 24 szerző 49 alkotását fogadta el Lapunk munkatársa Gál Gábor első helyezést, Bimbó Zoltán egri fotós harmadik helyezést ért el a rangos versenyen. Á kiállításon egyebek mellett Balogh István, Dolmányos László, Józsa Béla, Fejér Gábor, Koszticsák Szilárd, Kövecses Zsolt, Nagy Péter, dr. Érsek László, Molnár László és Molnár István egri alkotók felvételei láthatók. Országos tehetséggondozó konferencia Miként lehet felismerni és fejleszteni a tehetséget a sportban és a mozgásművészetekben? Erről tartanak országos konferenciát augusztus 27-28-án Egerben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Néhány ízelítő a terítékre kerülő témákból: a játék szerepe a kreativitás és a sportképességek fejlesztésében, a hagyományos és új tehetség- gondozó progaramok a szabadidős tevékenységekben, a siker és kudarc átélése. Az MKM, a Magyar Tehetséggondozó Társaság, az OTSH és Eger polgár- mestere vállalt védnökséget a rendezvény felett. Számos hazai szakember érkezését várják a fórumra. Amatőr énekesek fesztiválja A blues, jazz, country, musical és egyéb könnyűzenei műfajok kedvelői számára rendezik meg az Amatőr Énekesek Fesztiválját Egerben. A Megyei Művelődési Központban október 2-án tartják a vetéklkedőt, melyre már most lehet jelentkezni a rendezvény szervezőjénél Wolf Kláránál Eger; Kapás u. 39. szám alatt. Tel: -36- 321-381. Képzelt riport a siegeni fesztiválon Nem mindennapi élmény részesei és alakítói lehettek a Dobósokk Színjátszókor tagjai a siegeni Európa Találkozón — számolt be az útról a csoport vezetője, dr. Hanisné Petró Valéria. Megtapasztalhatták az előítélet- és politikamentes együttlét örömeit, a művészet közösségteremtő erejét, miközben Európa egyes részem háború pusztít. Ennek az összejövetelnek slágere és mottója lett Varga Miklós szerzeménye, az Európa. Á Ki mit tud?-ról és a Táncdalfesztiválról ismert Tóth Tamás és Kormos Krisztina tolmácsolásában ismerhették meg a dalt, melyet hamarosan együtt énekeltek velünk magyarul a csehek, lengyelek, olaszok, belgák, hollandok, angolok és németek. Az eddigi találkozók szokása szerint minden nemzet tartott bemutatkozó estet a tizennégy nap mindegyikén. Az egyik legsikeresebb a magyar est volt — talán sokszínűsége miatt. Fellépett az egri Dobó István Gimnázium tizenhat tagú színjátszókörének minden tagja. Kiemelkedett: Tóth Tamás, Kormos Krisztina, Danyi Stella, Vörös Gáborénekes és Varßa Henriette táncos produkciója. Ősi magyar népdalokat, pop-rock- folk énekeket adtak elő, saját dalaikat és mások szerzeményeit magyarul, angolul. A legnagyobb sikert talán a Gonda László zongorista által betanított és rock-együttesi hangszerelésben előadott magyar nótablokk aratta. A csoport tagjai magyaros, stilizált, maguk varrta parasztblúzban léptek fel, egységes külsővel, ám annál változatosabb, színes programmal. Külön elismerést aratott az Egert izgalmas múzeumként bemutató német és an§ ol nyelvű videofilm. Időrenden ezt követte a nagyszabású Európa-nap, melynek méltó zárása volt a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című musical — angol nyelven. A fiatalokból, s az idősebbekből meghatott gratulációkat váltott ki az idegengyűlöletet felvető mű, az Eszter kábítószer-mámorában megelevenedő történelem, sajátos magyar szerelmi történetbe ágyazva. Esztert a televízió Ki mit tud? vetélkedőjéből is ismert Réti Iringó, Józsefet a színjátszókor meghívott vendége, a dalszövegek angol fordítója, Vörös Gábor alakította. A kétszeresen fordította. A magyar csoporttal több rádiófelvétel és újsagriport készült. Fényképpel illusztrált cikk jelent meg a Siegerlamder Morgenzei- tungban. Többször játszották dalainkat a siegeni rádióban. Szeptember elejen a vármúzeumban kiállítás nyílik az Európa Találkozó fotóiból. Szép gesztus ez a találkozó az európai várbaráti körök részéről. Jövőre Caltagironéban, 1995- ben Egerben, majd Csehországban rendezik meg. Frici szelleme és a TIT Vállalkozó ismerettelj esztők Más szelek fújnak a gazdaságban, s az ismeretterjesztés feladata sem a régi. Több is, kevesebb is, mint azelőtt. Ma már nem lehet egyedüli szándék a műveltség terjesztése, az ismeretek hatékony célú átadása. Minden információ, tudás forintosítható és forintosr- tandó. A TIT Bugát Pál Egyesületének ügyvezető igazgatója dr. Tóth Vilmosné is azon a nézeten van, a vállalkozást egyre inkább be kell építeni az egyesület céljaiba. Akár úgy, hogy ők vállalkoznak, akár pedig oly módon, hogy ők segítik a vállalkozókat. A sokat vitatott és bírált tele- újították meg az egyesületi tagsávíziós műsor, a Frici, a vállalkozó got. A régi profilból „megtartotszellem és a hozzá kapcsolódó oktatóprogram is a TIT vállalkozásai közé tartozik. — Noha a film néha bugyuta is egy kicsit — mondja Tóthné —, azt el kell ismerni, alapfokon nagyon jól használható program- csomag kapcsolódik hozzá. A távoktatás előnye, hogy a nálunk is kapható füzetet a film segítséf ével szerzett ismeretek alapján i kell tölteni, s a sorozat végen a „levizsgázott” leendő vállalkozók kedvezőbb hitelekhez juthatnak, hiszen — s ez a pénzintézet számára is garancia — már az alapvető ismeretekkel tisztában vannak. — Mindezek mellett — a jobb megértést segítendő — konzultációkat is tartunk. Az elsőt már meghirdettük. Mivel előzetesen százötvenen jelezték részvételi szándékukat, s mintegy négyszázan küldték be a megyebői a Vállalkozói Újság helyes megfejtését, további érdeklődőkre is számítunk. Szervezetünknek évek óta lehetősége van arra, hogy megszervezze a kihelyezett állami nyelvvizsgákat. A közeli napokban kell leadni a jelentkezést az október-novemberi vizsgákra angol és német nyelvből minden fokon. Az egyesület tanfolyamokat is szervez, néhány kurzust közvetlenül a nyelvvizsgára való felkészítés szándékával. — A közelmúltban sikerrel rendezték meg Egerben a 23. műemlékvédelmi nyári egyetemet... — Ez valóban a klasszikus, és — ahogy mondani szokás — a magas színvonalú ismeretterjesztés. Az ilyen rendezvényeknek is köszönhetjük, hogy nem pártoltak el tőlünk a régi TIT- esek. Ebben az évben 325-en tűk” a magyar nyelv hete rendezvénysorozatot, az idegennyelvi tanfolyamokat, de a felnőttképzésben, munkahelyi átképzésben sok új kezdeményeznünk van. Nem árulhatok el mindent, mert a konkurrenciaharc miatt ez ma már ténylegesen zsebre megy. A Heves Megyei Munkaügyi Központ átképzési programjára is pályáztunk több tanfolyamunkkal. Az ÁNTSZ-szel közösen pedig drogellenes előadássorozatot tervezünk. — Nem csordogálnak pénzek az államkasszából a TIT számára, saját lábán kell megállnia az ismeretterjesztők másfél évszázados szövetségének. Mennyire bízik a jövőben? — Való igaz, meg kell keresnünk a fenntartási kiadásokat, a dolgozók munkabérét és több rendezvény költségét is. A 48 tagegyesületet számláló TIT Szövetség ebben az évben 50 millió Ft támogatást kapott. Nekünk ebből kb. egy millió jutott. A népfőiskolái mozgalomnak — amely a mi szervezetünkhöz leginkább hasonlít — nagy hagyományai vannak külföldön is. Ott a tanfolyamokon való részvételt többnyire az érdeklődés motiválja. , Nálunk egyelőre a kényszer. így aztán az iskolán kívüli felnőttoktatásra — amely a TIT- munka egyik fő bázisa — nézetem szerint még nagyon-nagyon sokáig szükség lesz... (jámbor) Nem szobrok, emberek... Augusztus 20-án szinte egész nap történt valami különleges a Dobó téren. Délelőtt tíz órakor két svájci táncművész produkciója adott okot az álmélkodásra: Antonio Bühlerés Brigitte Meuwly, más néven a Da Motusegyüttes különös módon sarkallja aktivitásra a nézőket: afféle hétköznapi csodát mutatnak be, amikor a tárgyak megelevenednek. Ehhez a varázslathoz fémszínű jelmezük is segítségül szolgált. így ünnepeltek az egriek (Fotó: Perl Márton) mm T / Még soha ennyien nem gyűltek össze a Dobó téren augusztus 20-án. Nem csak a tűzijáték kápráztatta el az egrieket, hanem a Minorita- templom dísz- kivilágítása is, melyet erre az alkalomra készíttettek el a város- szépítők
