Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

4

HORIZONT

HÍRLAP, 1993. augusztus 24., kedd

Látószög

A felépítmény hézagai

Ha különösebben még nem js látni a hasznukat, legalább érdekesek a magyar pártok. Úgy tudják gyűlölni egymást, hogy képesek a legjobb szándékú meghívást is gőgösen visz- szautasítani, ha netán olyannal ülnének egy asztalhoz, amely a számukra ellenszenves. Jobb esetben sem mindig tudják elviselni a másik jelenlétét, amint csak lehet, felkelnek a székről. Mindig találnak valamilyen okot a távozásra, hogy köny- nyen, gyorsan hátat fordíthassanak a többieknek. Amikor nem kommunistákat, akkor fasisztákat\é\nek felfedezni a tanácskozáson, vagy egyéb, fontosabb elfoglaltságukra, például a halaszthatatlan rockopera közeli időpontjára hivatkoznak vezéralakjaik, miközben becsukják maguk mögött az ajtót.

Nemcsak kifelé döfködnek, hanem saját köreiken belül is piszkálódnak, szurkálódnak, s a legagyafurtabb cselvetéseken törik a fejüket, hogyha már éppen nem gyakorolják, amit elméjük csak adhat. Odáig elmennek, hogy a közelgő választások előtti időkben nem kívánt elnökük letartóztatására is okot keresnek, s míg a vádak alól kikecmereg az illető, a feljelentők nyernek helyette.

Céljaikhoz ügyes trükkökkel, manőverekkel gyűjtik a pénzt is, s a politikai csatározások anyagi támogatói közül ilyenformán már a legképtelenebb források sem hiányoznak. Mint a közelmúltban kiderült: a több milliárd forint haszonra szert tett olajmaffia is szánt némi pénzt az áldozati oltárra, hogy — ha a miniszter szerint lehetetlen is bevonulnia a magyar politikai életbe — némiképpen azért asszisztálhasson a sajátos törekvéseknél.

Egyszóval élénkül, mind színesebbé válik a felépítmény a recsegő, roskadozó alapon. Gazdasági válság, növekvő infláció, emelkedő munkanélküliség, fokozódó elszegényedés ide, vagy oda — lobognak az annyira várt pluralizmus, demokrácia zászlai, élednek a jelképek, a rózsaszín illúziók, zengedeznek a közhelyes frázisok a szónokok ajkairól, ha nem hordón — pulpituson. Ékesen és éktelenül, díszruhában vagy csak maibb divatosban.

Bár kevesebb huncutság lenne e nagy mozgolódásban, netán teljesen hiányozna belőle, s másért feszülnének a mutogatott energiák, érdekesség helyett inkább értelmesebbek lennének pártjaink! Mennyivel jobban tudnánk örülni egy egészséges közeledésnek, az együtt akart és folytatott jobbító cselekvésnek, a tisztességes utaknak, módszereknek!

Kell az ötlet, sőt bizonyos fokig talán a ravaszság is a politika csinálásához. Kétségtelen, hogy szükség van ellenvéleményre, harcra is, de nincs helye az ostoba ellenkezésnek, a „betartásnak”, a kíméletlenségnek, az aljasságnak. Igenis lehet egyenes úton és szálfaegyenesen is járni, haladni! Ha fontos is a győzelem, nem csupán az a befutó, akinek fejére kerül a babér. Mellé sorolja a jelenkor, a történelem azt is, aki fejhosszal, vagy többel esetleg lemarad, mert akarta a diadalt s osztozott is a sikeren.

S ugyan, mi egyébre számíthatna, mivel kaphatna ennél nagyobbat...?

Gyóni Gyula

Az egyik első emeleti társalgó...

Száznegyven ember otthona

Egy helyi földbirtokos 1935-ben minden vagyonát és kúriáját Heves községre hagyta, s végrendeletében kikötötte: mindebből a településnek tüdőkórházat kell létesítenie. Az intézményt 1944-ben adták át rendeltetésének, s mindaddig kórházként funkcionált, míg az épületet 1970-ben Városi Sziciális Otthonná nem alakították át. Azóta tölti be az igazgatói tisztet dr. Szegő Imre, akitől megtudtuk, hogy jelenleg száznegyven embert gondoznak az otthonban. De nemcsak öregek kaptak itt helyet, hiszen vannak a páciensek között rokkant fiatalok is.

,.S a másik, ahol a falon olyan oklevelek, okiratok ialálhatók...

Horoszkóp

Szűz

Latin neve: Virgo.

Időtartama: augusztus 23-tól szeptember 22/

3-ig.

(A nyár 3. hónapja).

Szimbóluma: a szűz szárnya.

Alapeleme: Föld (száraz és hideg).

Alaptulajdonsága: változó.

Neme: nőies.

Uralkodó bolygója: Merkúr (az Ész istene).

Férne: higany.

Szuerencseszáma: 3, 23, 33.

Szerencseköve: jáspis.

Szerencseszíne: szürke (a Merkúr színe), szürkéskék.

Szerencsés helyei: piacok, éttermek.

Szerencsenapja: szerda.

Peches napja: csütörtök.

Jóskártyája a Tarot-ból: a IX. lap, az Apátnő. (Bölcsesség, előrelátás, okosság).

Szűz-növény: majoránna.

Szűz-állatok: róka, méh, szárnyasok.

Szűz-országok: Brazília, Kréta, Görögország, Törökország európai része stb.

Szűz-városok: Basel, Boston, Jeruzsálem, Los Angeles, Lyon, Nizza, Párizs, St. Etienne, Strasbourg stb.

Temperamentuma: flegmatikus.

Pszichoszomatikus gyengéi: belek, gyomor, idegrendszer stb.

Híres Szüzek: Hans Arp, Jean-Louis, Barrault, Ingrid Bergman, Charles Boyer, Maurice Chevalier, Agatha Christie, Sean Connery, Greta Garbo, Goethe, Lev Tolsztoj stb.

Pszichikai jellemzői: értelem, lelkiismeretesség, biztos kritikai érzék, etika, erkölcs, kötelességérzet, ideál és tisztaságvágy.

Milyen is egy Szűz? '

A Szűz földjei, tehát a realitások háza. Ráadásul a 6. ház a munka, a szolgálat háza, s a Szüzeknek valóban fáradságos, nehéz, verejtékes és aprólékos munkával kell megszerezniük földi javaikat. Mivel ehhez túlságosan okosak, nem csoda, hogy idegesek és ingerlékenyek.

Ez a jel az állatöv egyik legintelligensebb jele. Logikája éles, felfogóképessége gyors, köny- nyen tanul, munkakedvelő, kitartó és szorgalmas. Remek a megfigyelőképessége, a legapróbb részletekre is figyel. Jellemző tulajdonsága az éles kritikai képesség. A Szűz született kritikus, mindig, minden körülmények között mindent kritika tárgyává tesz, s jóllehet ez a kriti-_ ka nem rosszakaratú, azért kellemetlen, csípős és rengeteg ellenséget szerez a Szűznek. Ez a kritika azonban saját magával, illetve az élethez, a dolgokhoz való viszonyában is jelen van. Egy igazi Szűz állandó tulajdonsága a szkepszis, ő soha nem számít semmi jóra, fel van készülve a támadásokra, a csalódásokra, a kudarcra, a silány külvilág hatásaira. Emiatt sokan pesszimistának tartják, pedig ez csak szkeptikus világnézet.

Talán egyetlen jel sem figyel annyira a külvilágra, mint egy

Szűz. Nem vár semmit, s folyton azon igyekszik, hogy védekezzék: egész életében egyensúlyt próbál teremteni vágyai és a külvilág realitásai között.

A Szűz nem nagyvonalú, ő a részletek embere. Feltűnően rendszerető, sokszor pedáns, néha már-már mániákusan az. Mindennek azonban az az oka, hogy a Szűz nem szereti a meglepetéseket. Szeret mindent előre kiszámítani, szereti a biztonságot érzelmekben, tárgyakban. Ösztönösen tudja, hogy ő nem intuitív ember, ő (bár ugyanolyan okos, mint a Kos vagy az Oroszlán) nem merész huszárvágásokkal, hanem rabszolgamunkával éri el a célját, ezért sokszor eleve lemond vágyairól, beletörődik helyzetébe. Rejtett temperamentumát melankóliára vagy flegmára cseréli.

A Szűz földjei, ugyanakkor változó, ráadásul az Észisten gyermeke. Jellemének talán ez a három fő meghatározója: dolgos, higgadt, szívós anyagiasság, földszerűség, ugyanakkor nagyfokú nőies változékonyság, érzékenység, sokoldalúság (egészen a szétforgácsolódásig), majd az érzelmeket racionálisan ráncba szedő ész, amely a dolgokat köny- nyedén szellemi megvilágításba helyezi, s bizonyos rálátást biztosít a Szűznek a világra és önmagára. Talán ez az oka annak, hogy néha — látszatra indokolatlanul — visszahúzódik (pedig kedvelt társasági ember) s hallgatásba burkolózik. Ilyenkor különcködőnek, sértettnek vélik, pedig csak a világ relativitásán elmélkedik.

A Szűz, mint jele is mutatja, tisztaságra, ideákra vágyakozik. Szereti az esztétikai szépet, érdeklődik tudományos, filozófiai kérdések iránt, könnyen vallásos. Bár van fantáziája és nagyon értelmes, temperamentuma hűvös, ezért esztétának, filozófusnak kitűnő, író ritkábban válik belőle.

A Szüzet általában hidegnek, szenvedélytelennek, önzőnek, zsugorinak, pedánsnak tartják. Kétségtelen, hogy a Szűz nem olyan heves a szerelemben, mint az Oroszlán vagy a Nyilas, az is igaz, hogy ebből a jelből kerül ki a legtöbb aggszűz és agglegény, ám mindez csak azon múlik, hogy partnere tud-e neki biztonságot nyújtani. Önzése furcsa. A Szűz tud nagyon önzetlen is lenni, ám csak akkor, ha annak értelmét látja. Mivel mindig minden körülmények között elemez és analizál, ha az önzetlenségnek értelmetlenségét fedezi fel, akkor valóban képes zsugorivá válni. Képes még utólag is megbánni valamit vagy visszakérni ajándékát. A Szűz az ésszerűtlensé- get pazarlásnak tartja. Pedantériájáról pedig annyit, hogy számára a rend biztonságot, a világban való eligazodást jelent, ezért igyekszik maga körül rendet tartani. Agglegényeknél ez kétségtelenül kínos pedantériához vezethet.

A Szűz kétségtelenül szereti a pénzt, a javakat, s megvan hozzájuk az érzéke. Takarékos, óvatos. Pedáns, célszerű magatartásának azonban megint ugyanaz az oka, mint amiről fentebb már beszéltünk: ez a típus belső nyugtalanságát igyekszik saját egziszentenciája biztosításával egyensúlyozni. Természetesen ez csak ideig-óráig sikerül neki: ontologikus félelmeit, a lét értel- mén-értelmetlenségén való töprengését nem tudja magasabb bankszámlájával megszüntetni. Mire azonban erre rádöbben, addig eltelt az élete.

FM-helyzetjelentés:

Rekordot döntött a málna ára, jő bor várható

Július végére a kalászos gabonák mintegy 85-90 százalékát betakarították. Az őszi búza termelése igen változatos képet mutat: kiemelkedő mennyiséget (hektáronként 5.5 tonnát) takarítottak be Baranyában és Tolnában, gyenge volt viszont a termés (hektáronként 1.9 — 2.0 tonna) Heves megyében. Az előszerző- déses felvásárlási árak tonnánként 8200-8600 forint, a szabadpiaci árak 9000-11000 forint körül mozognak. A felmérések azt mutatják, hogy azok a termelők, akik fémzárolt vetőmagvat vetettek, elvégezték a növényvédelmet, késedelem nélkül megkezdték az aratást az aszály ellenére is nagyobb mennyiségű és jobb minőségű búzát takaríthattak be, mint mások.

Befejeződött a bogyós gyü- mölcsuek szezonja is. A piaci szereplők magatartását a végletek jellemezték: míg a málna átvételi ára rekordot döntött, a feketeribiszkéért és a köszmétéért fizetett 7-12 forint a szedési költségeket is alig fedezte. Emiatt a gyümölcsnek mintegy 20-30 százaléka a bokrokon maradt. Nehézségekbe ütközött idén a meggy értékesítése: a hazai feldolgozóipar részéről szinte alig volt kereslet, és a remélt export sem realizálódott. A kajszi termése nagyon vegyes volt, így az árak is ennek megfelelően szóródtak. Gondok vannak az őszibarack méretével, de aprók az idén a nyári almák, a körték, a ringlók és a piacokon már megjelent korai szilvák is.

A szőlőültetvények általában egészségesek, csupán az érzékeny fajtákon észlelhető a liszt- harmatfertőzés. A szakemberek korai szüretre és jó minőségű borra számítanak.

Az FM gyorsjelentése beszámol arról, hogy nehéz pénzügyi helyzetben folyik a kalászosok betakarítása. A vártnál gyengébb terméshozamok nem oldják a pénzügyi felszültségeket. Apad a működőképes vagyon, csak a legszükségesebb gepek beszerzése és az állami támogatással létesülő meliorációs munkák minősülnek új beruházásnak.

Az ágazat közgazdasági helyzetének vállalkozói szempontból történő megítélését két egymással ellentétes hatás jellemzi: érezhető ugyan a kormányzat segítő szándéka, de ezt a bankok elutasító magatartása szinte semlegesíti.

(ug)

Eger és Heves megye a XVIII.-XIX. században

Egy pezsgő korszak tükre

Furcsamód Eger és Heves megye nem ugyanazt jelenti egy magyar polgár, s egy európai utas, egy európai turista számára. Nekünk Eger neve a nemzeti történelem 1552-es dicsőséges küzdelmét szimbolizálja, szemben az átlag európaival, aki a barokk művészet kiemelkedő emlékei miatt, a város és a megye nyújtotta kulináris-gasztonómiai élvezetek, idegenforgalmi szolgáltatások okán jegyzi meg ezt a változatos észak-magyarországi tájat.

Miközben úgy vélem, mindkét megközelítés helyénvaló, megnyugvással konstatálhatjuk, hogy Heves megye és Eger újabb érdekes és értékes kiállítóhelye éppen a barokk korszakra irányítja figyelmünket. Az egykori vármegyei börtön — egyébként meglepően tágas cellái és kápolnája helyt ad egy XVIII-XIX. századi történeti és művészettörténeti áttekintésnek.

A tárlat izgalmas kalandozásra nyújt lehetőséget a város és a táj két évszázados múltjában. A legfontosabb hangsúlyt a török alóli felszabadulást követő évtizedek jelentik, amelyek magukkal hozzák a gazdasági-kereskedelmi élet felélénkülését, a katolikus egyház újjászerveződését, s a jelentős építkezések megindulását. Telekessy, Erdődy, Bar- kóczy és Eszterházy püspöksége nem csupán a saját korának, de a

mai városképnek is meghatározó évtizedei.

Ugyanígy meghatározó Eger számára az, hogy Heves vármegye állandó központjává vált e korban s ezt kifejezi a vármegyeház arányos, nyugalmat s egyben hatalmat sugárzó épülete is.

A XVIII. századi egri, hevesi élet nehezen képzelhető el a XX. század embere számára. Pedig ezt a korszakot egy pezsgő, más nációk folytonos jövés-menésével tarkított időszakként jellemezhetjük. A megye területén a XVII. sz. végére sok település elnéptelenedett, lakossága megcsappant, s helyükre a szervezett telepítések révén elsősorban német és szlovák ajkú népesség került — jelentős adózási kedvezményekkel segítve. A püspökök saját birtokaikon szorgalmazták a kézműves mesterek, s az iparosok betelepítését is. Az újonnan települtek megőrizték saját kultúrájukat, szokásaikat, ahogyan erről 1735-ben beszámol Bél Mátyás, leírva a Heves megyei németek, szlovákok és magyarok együttélését. Nem csupán a megye, de Eger életében is meghatározó volt a három nemzet együttélése. Képviselőik működtek a város magisztrátusában, az egri jezsuiták pedig mindhárom nyelven tartottak misét. A jelentős nemzetiségi csoportoknak külön hitszónokaik voltak. A XVIII. század elején

a város és megye kulturális, művészeti kapcsolatai a dél-német, osztrák, cseh-morva területekig, a rácok és a görögök révén a délvidéki szerémségi területekig terjedt.

A külföldről jött, de a választott hazával azonosuló mester szép példája az olasz Giovanni Battista Carlone személye. Erdődy Püspök hívta Egerbe, ahol a „pallerius italus” néhány év múlva a püspök írásos javaslatára kapott polgárjogot. „Elne idegenítessék Egertül”— írja a magisztrátusnak a püspök, s ajánlja, hogy a „jó és értelmes mesteremberek” méltó és illendő támogatást kapjanak. Eger és az egri egyházmegye területén templomok, kastélyok jelentős sorát tervezte és építtette, így a táj építészeti értékeit meghatározó módon alakította a később egri városi szenátorrá is választott, a hivatalos iratokban később Kar- lony Jánosként szereplő építőművész.

Carlone persze csak egy példa a hosszan sorolható építészek, szobrászok, képfaragók, festők, kovácsoltvasművesek, könyv- nyomdászok sorában.

Minderre, s egyáltalán a barokk Egerre és Hevesre nem véletlenül szenteltem e rövid megnyitóban ennyi figyelmet: a Közép-európai Kezdeményezés (volt Pentagonále) iniciativája alapján mi is ünnepeljük a barokk évét, s úgy hiszem, a város és a táj barokk-kori képe és kultúrája kiemelkedő tőkéje, s perspektívája az idegenforgalom fejlesztésének, a táj imázsa alakításának.

A hosszú évszázad — vagyis a XIX. — azután a folyamatos polgárosodás és az urbanizáció korszaka. Számos elemét: kereskedelmét s piacát, kézművességét és iparát, szőlő- borkultúráját és egészségügyet, hóstyai és polgári életminőségét idézi meg, villantja fel a kiállítás.

S mintegy koronázza az épület legfelső szintjén a XVIII-XIX. századi mozaikképet a korszak jellegzetes művészetének kiemelkedő emlékei.

Az egykori börtönépület sajátságos adottságai miatt nehéz dolga volt a kiállítás megalkotóinak. Tisztelet és elismerés illeti őket, hogy az egri vár történeti kiállítása folytatásaként részleteiben is izgalmas körképet nyújtottak a látogatónak.

Öröm, hogy ez az év immár a második jelentős kiállitásbővü- lést — újabb idegenforgalmi vonzerőt — eredményez Egerben: az érseki múzeum után a megyeháza udvarán lel kincsre az érdeklődő.

(Elhangzott a kiállítás megnyitóján.)

Dr. Bodó Sándor