Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

A HÍRLAPBAN: SZEPTEMBER 1-TŐL ÚJRA TB. KÁRTYASZÁM-SORSOLÁS (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. AUGUSZTUS 23. HÉTFŐ MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERYÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 195. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT X AGA Ipari és orvosi gáz DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel: 36/324-600 Üj reformkort kell elindítani Nekünk most nem szövetségeseket és ellenfeleket kell ke­resnünk, hanem a nemzet problémái­nak feltárásán és azok megoldásán munkálkodnunk — hangsúlyozta Surján László pártelnök a vasárnapi keszthelyi kereszténydemokra­ta találkozón. A szó­nok választási prog­ramadás helyett szá­mos veszélyre, illetve feladatra hívta fel a figyelmet. Minde­nekelőtt a népesség fogyására, amelynek nyomán felbomolhat a nemzedékek egy­másra támaszkodó rendszere. A gazda­sági átalakulás alap­vetően jó, de annak módja már kevésbé, mert — mint mon­dotta — nem lehet „ráereszteni” a piac­gazdaságot az ország lakosságára „ tá­maszkodó mankók nélkül”. Beszédében kiemelte: az ezred­vég magyarságának űj reformkort kell el­indítania, okosan át­alakítva a gazdasá­got, a tulajdonviszo­nyokat, az intéz­ményrendszert és a törvényhozást. (MTI) Elmúlt egy negyedév Visontán Az erőmű és a bánya házassága i—* Ami igaz, igaz: annak idején nem túlságosan lelkesedtek a bányá­szok, amikor annyi huza-vona után kiderült, hogy frigyre kell lépni­ük az erőművesekkel. Ennek a lehetőségét már hosszú évek óta em­legették, de mindig sikerült „megúszniuk'’ a „kényszerházassá­got”, egészen ennek az évnek az áprilisáig. Azóta eltelt egy ne­gyedévnél is több idő. Érthető tehát a kíváncsiság: mi lett azokkal, akik ma már a Mátrai Erőmű Rt-hez tartoznak korábbi munkálta­tójuk helyett? Sulyok Pálnénak tettem fel először a kérdést. — A bányamérési osztály ve­zetője vagyok. Azelőtt a szerve­zet fejlesztési osztályát vezettem. Az integráció után kerültem ki Visontára. Az osztályhoz két fel­adat tartozik. — Ez a beosztás előrelépést je­lent? — Ha bányászdiplomámat nézem, akkor előre léptem. Ha a közgazdaságit, akkor a korábbi szinten maradtam. — Tehát hogyan érzi magát most? — Mint fiatal, reményekkel és ambíciókkal teli személy, hi­szem, hogy ezentúl csak jó kö­vetkezik. Túl vagyunk már az ösz- szecsiszolódás korszakán is. — Mit vár magától? — Azt várom, hogy a jelenlegi tennivalóimat maradéktalanul és hibátlanul el tudjam látni. Sze­retném a jelenlegi munkahelye­met és feladatomat megtartani. Azt hiszem, hogy egy nőnek elég szép feladat az enyém. Innen akar nyugdíjba is mehetek. Kakas József, a bányamérési osztályon dolgozik. — Korábban műszaki ügyin­téző voltam. Ahhoz képest a mostani beosztásom nem hozott változást. Számítógépekkel dol­gozom. Egyelőre az köt le, hogy beleszokjam az új helyzetbe... Számít az is, hogy az új munka­helyre való kiutazás nagyjából két órával több időt vesz el. Egyébként most rázódik bele az osztály a tevékenységébe: felfor­dulás, zűr, elhelyezkedési prob­lémáink voltak. A szobánk meg­van, de össze vagyunk zsúfolva. A telefonnal csak helyi beszélge­téseket lehet lebonyolítani. (Folytatás a 3. oldalon) Hazaszölítás helyett... Kölcsönösen mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne vesszék el a magyarság számára a külföldön élőkben rejlő erő. Min­dennapi apró munkával és a megoldások keresésével kellene előmoz­dítani a külföldön élő magyarok hazatérését — hangsúlyozza az az dokumentum, amelyet szombaton a késő esti órákban fogadtak el a Magyarok Vilászövétségé és a Recski Szövetség hívó szavára össze­gyűlt külföldön élő magyarok képviselői és a hazai vendéglátók. A ta­nácskozáson résztvevők úgy vélték, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben egy általános hazaszólító felhívást nehez megfogalmazni. Viszont szükségesnek tartják a szervezett hazatelepülés intézményes, iopszahálvi és nénziipvi feltételeinek kereteinek kiHnlpnzását Hűsítő hatvani habok "SÄ® A rekkenő kánikulában jól esik a frissítő fürdő. A hatvani strandon mégis aránylag kevés látogatóval találkoztunk. Lassan inár a belépő, s az ilyenkor kivédhetetlen főtt kukorica, sör, jégkrém is túlságosan nagy feladat elé állítja a családok | ................." ................ ......................................................... b ól, de beszámolunk a ’ .....................* is. i a családok pénztárcáját. Ez derül ki 5. oldalon olvasható körzeti összeállításunk- : a buszmenetrendek sorsáról, az apci falunapokról, a telefonszám-változásokról, s más közérdekű tudnivalókról i Tűzharc Fegyverrel követelt orvosi ellátást Tűzharc alakult ki vasárnap hajnalban egy többszörösen büntetett előéletű férfi és egy há­romtagú rendőrjárőr között Bu­dapesten. Hajnali egy órakor a XVII. kerületi 525. téren áthala­dó rendőrjárőr egy sötétben vá­rakozó gépkocsira és két gyanús férfira lett figyelmes. A rendőrök érkezésekor a két férfi megkísé­relt elszökni, egyikük, a többszö­rösen büntetett 39 éves Tallosi Károly — aki eddig 18 esztendőt töltött börtönben — egy utcába menekült. A járőr két tagja gya­logosan eredt a nyomába. Tallo­si, amikor a két rendőr utolérte Í égyvert — egy 7,65 miliméteres Irowningot — fogott rájuk, majd a közben odaérkező rendőrko­csira lőtt. A lövedék a motorház­tetőbe fúródott. Tallosi ezután odaugrott a járőrkocsihoz, fel­tépte az ajtaját és megpróbálta elvenni a jármű vezetőjétől fegy­verét, majd ismét lőtt. A lövedék szétrobbantotta az ajtó üvegét, aminek a szilánkjai megsebesí­tették az autóban ülő rendőr nya­kát. A járőr két másik tagja ek­kor lőtt rá a 39 éves férfira, akit egy lövedék a jobb vállán, egy másik pedig a hasán talált el. Tal­losi ezután még eljutott gépko­csijához — amelyet már napok óta körözött a rendőrség — és el­menekült vele. A kocsival a Bajcsy-Zsilinszky kórházba ment, ahol fegyverével fenyege­tőzve orvosi ellátást követelt. A rendőrség akciószázada Tallosit a rendelőben, másik társát laká­sán fogta el. A rendőrség vizsgálata szerint a járőrök jogszerűen és határozot­tan jártak el, az ORFK valószínű­leg jutalomban részesíti őket. A gyöngyösi kórház kazánja Mint egy Trabant a Fő téren? Nagy vihart kavart a gyöngyö­si veszélyeshulladék-égető ka­zán ügye. Lejárt az üzemeltetési engedelye június végén, újat azért nem adtak ki, mert az egyik mérési érték a megengedett szint feletti. Erről beszélgettünk dr. Lukács Tóth Gyula főorvossal és Tresó Gáborral, a Heves megyei Beruházási Vállalat képviselőjé­vel. — Hogyan történt eddig a ve­szélyes hulladék megsemmisítése? — Meglehetősen régi, elavult kazánnal dolgoztunk, amely az utóbbi időben már semmiféle környezetvédelmi előírásnak nem felelt meg. így a kórház re­konstrukciójának keretében, el­ső lépcsőben került megterve­zésre és kivitelezésre egy új ka­zán, amely az előírásoknak meg­felelt, egészen junius végéig. Ek­kor egy mérési érték — a huszon­kettőből — sajnos, nem volt megfelelő. — Mennyi veszélyes hulladék megsemmisítésére van kapacitás? — Minden, a kórházban ke­letkezett hulladék veszélyesnek számít, s ez nálunk évente 250 tonna körül van. Többsége olyan anyag, amely otthon a háztartá­sokban is keletkezik, de van ter­mészetesen olyan anyag is, mely egyszer használatos eszközök­ből, kötszerekből tevődik össze, s valóban igen „veszélyes”. A ka­zán kapacitása óránként 500 kg. — Hogyan üzemel most a ka­zán, miután nincs érvényes enge­dély? — Hát, szabálytalanul... Meg­kértük az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelő­ségtől az engedélyt a továbbüze- melésre, de még mai napig vá­laszt nem kaptunk. A felügyelet az ANTSZ Gyöngyös városi in­tézetéhez fordult, hogy felülvizs­gálja az ügyet, illetve további szi­gorításokat írt elő, s az új méré­sek függvényében javasolni fogja az egy évre szóló engedély kiadá­sát. Azért csak ennyire, mert ad­dig még korszerűsíteni szeret­nénk a kazánt. A vitatott érték — amely miatt nincs engedély — kb. olyan, mint mikor egy Tra­bant elpöfög a város főterén. Ez a vitatott szint, amely miatt még tart a kálvária. Felkarolják a pedagógusok ügyét? Torgyán-ígéret drasztikus adócsökkentésre Új államalapításra van szük­ség hazánkban, s ezt a Független Kisgazdapárt fogja végrehajtani azt követően, hogy jövőre elsöp­rő győzelmet arat a választáso­kon — jelentette ki Torgyán Jó­zsef vasárnap a Debrecenben tartott kisgazda-nagygyűlésen. Bejelentette: az országnak új, magyar alkotmányra van szüksé­ge. Ennek első pontja a népszu­verenitás biztosítása lesz, amely kimondja az országgyűlési kép­viselők visszahívhatóságát. Tor­gyán győzelme esetére draszti­kus adócsökkentést ígért, s az ál­lamigazgatási kiadások lefaragá­sát. Utóbbi jegyében azonnal megszüntetik a politikai állam­titkári státust, mert „nincs szük­ség a szakmailag hozzá nem értő, agyonfizetett komisszárokra”. A kisgazda-pártelnök ismé­telten éles szavakkal bírálta az „országot kiárusító Antall-kor- mányt”. Bejelentette: a parla­ment őszi ülésszakának nyitó­napján felszólítja Szabó János földművelésügyi minisztert: „ve­gye le a díszmagyart, s öltsön Jú- dás-köntöst, mert az való a ma­gyar föld kiárusítójának”. G. Nagyné Maczó Ágnes alel- nök a nagygyűlésen szorgalmaz­ta: a Független Kisgazdapárt a parasztság mellett karolja fel a pedagógusok ügyét, hogy ismét „a tudás országa, a tudás népe” legyünk. Kossuth — Kárpátalján Szombat délután a kárpátaljai Nagypalád községben Katona Tamás minisztertanácsi államtit­kár felavatta Kossuth Lajos szobrát, Kő Pál szobrászművész alkotását. A református temp­lom előtti téren megtartott ava­tóünnepségen az államtitkár nagy tömeg jelenlétében mon­dott beszédet. Emlékeztetett a község 48-as hagyományaira, valamint arra is, hogy az itt élő emberek szorgalma tette az egy­kori nagybányai egyházmegye leggazdagabb falvává. Megemlékezés a bajtársakról A Politikai Elítéltek Közössé­ge vasárnapi közgyűlésén ismét Fehérváry Istvánt választotta meg elnökének. A tagok beszá­molókat hallgattak meg a szerve­zet pénzügyi helyzetéről, a teme­tőgondozásról, a Memento Ala­pítványról, majd módosították az alapszabályt. A hivatalos programot bajtársi ebéd követte. A közgyűlésen bejelentették, hogy a Politikai Elítéltek Közös­sége auguszus 23-án a Rákoske­resztúri Köztemetőben emléke­zik meg a kivégzett bajtársakról. Légi határsértó A Soproni Határőség Igazga­tóság helyi őrsének határszaka­szán augusztus 21-én 10.30 óra körüli időben egy egymotoros sportrepülőgép körülbelül 1000 méter magasságban Ausztriából Magyarország légterébe bere­pült, majd 2000 méter megtétele után visszatért Ausztriába. II. Kolibri Fesztivál Második alkalommal rende­zik meg a Kolibri Nemzetközi ut­cai Bábjátékos Fesztivált augusz­tus 27-29. között Budapesten. A három nap alatt több mint húsz ingyenes előadást láthatnak a gyermekek és a felnőttek a Ko­libri bábj átsző színpadokon, a VI. kerületi Jókai téren. Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Sírok, Váraszó: Meg lesz-e az ötvenmillió? Gáz öt falunak Lassan, de biztosan fogynak a fehér foltok Heves megye gázellátottsági térképén: egyre több település kapcsolódik be a gázhálózatba, egyre több helyütt élvezik e kényelmes, praktikus, és nem utolsósorban környezetvédelmi szem­pontból is előnyös energiahordozó áldásait. E korántsem olcsó, de hosszú távon mindenképpen megtérülő nagy be­ruházás megvalósítása érdekében fogott össze a közelmúlt­ban öt község. Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Sírok és Váraszó közösen vág a kemény feladatba. A testületek nagy része már áldását adta — a siroki például augusztus 9-én — és elkészültek a tervek is. Mint Lakatos István siroki polgármestertől megtud­tuk, a pétervásárai gázátadóhoz csatlakozik az öt község, innen vezetnek majd a nagyközépnyo­mású vezetékek a településekig. A külterületi szakaszt közösen finanszírozzák, ám a községeken belüli munkálatokat önállóan fe­dezik majd az önkormányzatok. Nagy kérdés, hogy honnan lesz minderre pénz. Istenmezeje kivételével a többi négy község pályázatot adott be: a kistérségi fejlesztési programból ötvenmil­lió forintot szeretnének elnyerni. Ez az összeg nagyot lendítene a beruházáson, ám ha a Parlament nem szavazza meg a támogatást, úgy az érintett önkormányzatok nagyösszegű hitelek felvételére kényszerülnek, és egyéb fejlesz­tésekre nemigen tudnak majd költeni hosszú évekig. A siroki költségeket az is növeli, hogy a Mátravidéki Fémművek háló­zatra csatlakozása esetén jelen­tősen megnő a gázigény, és ezért nem elég az egyébként szokásos 90-es csővezeték, hanem 160- asat kell lefektetni. A Fémmű­vek ugyanakkor még nem nyilat­kozott arról, hogy belép-e a gáz­társulásba, így ez a többletkiadás a polgármesteri hivatal számláját terheli. Akár meglesz az állami támo­gatás, akár nem, a beruházást mindenképpen megvalósítja az öt község, és ennek érdekében rövidesen részvénytársaságot alapítanak. Ez viszonylag új gaz­dasági társulási ’forma ilyen be­ruházások esetén, ám számos előnye miatt ez látszott a legjobb megoldásnak. Természetesen a lakosságnak is részt kell vennie a finanszíro­zásban. Ennek mértékéről még nem döntöttek, de valószínűnek látszik, hogy családonként min­tegy ötvenezer forinttal kell majd beszállni^ gáztársulásba. Ez első hallásra nagy összeg, ám manap­ság teljesen megszokott, sőt, vannak települések, ahol hatva­nezer forint körüli összeget kell a köz asztalára tenni hasonló eset­ben. A községek polgárai is érzik ennek a tervnek a fontosságát, hiszen mindenütt a gáz bevezeté­se mellett voksoltak a falugyűlé­seken. Igaz, ez inkább csak elvi hozzájárulás volt: a valós igé­nyekre — de méginkább arra, há­nyán bírják kifizetni a félszázez­res összeget, illetve utána a jóval nagyobb pénzt a fűtés, a meleg­víz-szolgáltatás bevezetésére .vagy átalakítására — csak szep­temberben derül majd fény. A jövő hónapban kezdik ugyanis szervezni a gáztársulásokat, és az ezekbe lépés az előbb vázolt ki­adással jár. És hogy mikorra lesz a tervek­ből igazi gáz, amivel már főzni, fűteni lehet? Nos, ha minden az eredeti program szerint halad, Váraszón, Ivódon és Kisfüzesen már az idén elkészül a vezeték, Istenmezeje és Sírok pedig 1994- ben kapcsolódhat a hálózatra. Mindazok, akik elegendő fede­zettel rendelkeznek a gázhaszná­lathoz szükséges átalakításokra, jövőre tehát már élvezhetik a lég­nemű és tiszta energiahordozó előnyeit. (koncz)

Next

/
Thumbnails
Contents