Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-19-20 / 193. szám
HÍRLAP, 1993. augusztus 19—20., csütörtök—péntek ÜNNEPKÖSZÖNTŐ 5. Szent Péter Bazilika, a keresztény világ szíve A Vatikán világa Mit sugall az új pápai enciklika? II. János Pál pápa rövidesen új enciklikát bocsát ki erkölcsi kérdésekről: a nemzetközi sajtó az ADISTA olasz sajtóügynökség kivonatos anyaga alapjan ismerteti a ”Veritatis Splendor” (Az igazság tündöklése) kezdetű pápai levelet, amelyet a pápa dolkt- rinális testamentumaként emlegetnek. Értesülések szerint a pápai aláírásra váró enciklikában II. János Pál az erkölcsi normák szigorú megtartása mellett foglal állást, és az emberi felelősségre hivatkozik. ”Az ember arra hivatott, hogy olyan legyen, mint Isten ” emlékeztet, de figyelmeztet arra is, hogy „nem a sajat tetszése önkényében válik hasonlatossá Istenhez, hanem olyan mértékben, amilyenben felismeri, hogy az igazság és a szeretet egyben saját szabadságának értelme és célja”. A pápa szerint amikor az ember teljes autonómiára és függetlenségre törekszik, tagadja Istent és tagadja önmagát. A tudományos-technikai fejlődés is csak akkor képes elnyerni emberi értékét, ha aláveti magát az erkölcsi elveknek. II. János Pál már korábban is állította, hogy „az önmaga középpontjává vált bűnös ember ügy igyekszik érvényesülni és a vegtelen iránti vágyát kielégíteni, hogy használja a dolgokat — a gazdagságot, a hatalmat és az élvezethet —, de anélkül, hogy törődne a többi emberrel, akit igazságtalanul kifoszt, és tárgynak, vagy eszköznek tekint. Ezzel a maga részéről hozzájárul azoknak a kizsákmányolási és szolgasági struktúráknak a megteremtéséhez, amelyeket egyébként meg akar bélyegezni.” A pápa a krisztusi odaaást, önfeláldozást és szeretetet teszi példaként az ember elé, és bűnnek tekinti, ha valaki úgy értelmezi a világot, hogy ezt tehet benne, amit akar. Azt teheti a másikkal, különösen az elesettel, amit jókedve diktál. Sürgeti a védtelen élet tiszteletét a magzatéig bezárólag. Ezzel kapcsolatban kitér a szexualitás kérdéseire és erkölcsi követelményeire is. Az enciklika utolsó fejezetében a pápa a püspökökhöz és a teológusokhoz szól, s a haladás iránti nyitottságot, de egyben a szigorú erkölcsi normák iránti tiszteletet követeli meg tőlük. Anélkül, hogy újból kinyilvánítaná a pápai csalhatatlanság elvét, óva inti őket a szélsőséges magatartásformáktól, az egyházi tanítás szertelen interpretálásától. A Veritatis Splendor hat éve készül, már többször is átírták, csiszolták, finomították: az októberben 15-ik éve Szent Péter trónján ülő pápa egyfajta szellemi-erkölcsi szintézisének tartják. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy a most 73 éves lengyel pápa mindig szorosan összekapcsolta az erkölcsi kérdéseket a társadalmiakkal, a „munka evangéliumával”. Legutóbbi en- ciklikájában, a Centesimus An- nus-ban például együtt szállt síkra a magántulajdon és a javak egyetemes rendeltetése mellett, s leszögezte: ”Isten a földet az egész emberi nemnek adta, hogy valamennyi tagját éltesse, anélkül, hogy bárkit is kizárt volna belőle, vagy előnyben részesített volna”. A szolidaritás eszméjét magasztalva leszögezte: ”Az emberek és mindenekelőtt a szegények iránti szeretet, akikben az egyház Krisztust látja, az igazságosság előmozdításában ölt testet. Ez nem valósítható meg maradéktalanul akkor, ha az emberek nem ismerik fel: az aki szükséget szenved, aki létfenntartásához kér támogatást, nem kellemetlenkedő vagy nyűg, hanem alkalom a jócselekedetre, — a nagyobb gazdagság lehetősége”. Sara és Agca —12 év után Emlékszik-e a ma 14 éves Sara Bartoii a katolikus egyházfő elleni merényletre? Erre a kérdésre keresték a választ azok az olasz újságírók, akik a Rómától harminc kilométerre fekvő Lorianó- ban felkeresték a csaknem szerencsétlenül járt kislány családját. Tizenkét évvel ezelőtt, 1981. május 13-án II. János Pál a Szent Péter téren megáldotta a hívőket. Egy apa a papa felé nyújtotta karonülő leányát, a Szentatya megfogta a gyermeket, majd visz- szaadta. Ebben a pillanatban lövések dördültek. A pápa, akit egy golyó eltalált, összesett. Lorianóban még ma is gyakran szóba kerül, mi is történt akkor nem messze a székesegyháztól. Sara, aki együtt él a szüleivel, a családi tulajdonban lévő szu- permarketban szokott segíteni, és természetesen jól ismeri az akkor 22 éves merénylő, Ali Agca nevét. A török támadót nem sokkal a lövések után sikerült kézre keríteni, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Sara Bartoii 1981-ben még csak két éves volt, így nem emlékszik semmire. Csupán édesapja elbeszéléséből tudja, mi történt, s mennyire hajszálon múlott, hogy őt is eltalálja egy lövedék. Egyházi bíróság ítélkezik szexuális tévelygéssel vádolt papok fölött A Vatikán évszázadokon át igyekezett eltitkolni a papok bűneit. Ugyanezt a magatartást tanúsítottak a papok szexuális tévelygéseit illetően is. Az amerikai Andrew Greely lelkész most viszont arra hivatkozik, hogy az utóbbi időben már a Vatikan évi 50 millió dollárt fordít tévelygő papok gyógykezelésére és az áldozatok kártalanítására. Nem is annyira a statisztikai adatok tűnnek azonban fontosnak, hanem az a tény, hogy II. János Pál levelet küldött az amerikai püspököknek, amelyben közölte: szükség esetén egyházi bíróság elé kell állítani a fiatalkorúak megrontóit! Ez a bíróság természetesen nem küldi máglyára a bűnösöket, de ítélkezik akkor, ha az áldozat 16 évnél fiatalabb, és az ügy öt évnél nem régebbi. Amerikai egyházi körök szerint a levél lovat ad azok alá, akik az egyházon belül és kívül követelik a cölibátus eltörlését. Robert Pledl, az amerikai áldozatok érdekeit képviselő katolikus ügyvéd így fogalmaz: ’’Egyszerűen nem hjpzem, hogy erre szükség volna, ha a papok családot alapíthatnának. ” Alois Lorscheider brazil bíboros pedig még tovább ment, amikor a minap engedélyezte, hogy egyházmegyéjének két papja megnősüljön, így nincs kizárva, állítják, hogy az egyházi bíróságokkal kapcsolatos állásfoglalás valóságos lavinát indít el, s esetleg nem is csak az Egyesült Államokban. Fogamzásgátlás — vatikáni engedéllyel! Ilyen sem volt még a Vatikán történetében: a római anyaszen- tegyház kivételes esetekben engedélyezi a tabletta (vagy más fogamzásgátló szer) alkalmazását. A máris nagy visszhangot kiváltó állásfoglalás a Civilta Cattolica, a jezsuita rend hivatalos lapja legújabb számában fogalmazódott meg. Giacomo Perico atya írását legfelső szinten hagyták jóvá, így ezt a megfogalmazást is: ’’erkölcsileg jogos a fogamzásgátlás eszközét alkalmazni — a lehetséges terhesség elkerülése érdekében — amennyiben a nemi érintkezés kényszer hatására történt. Ez nem más, mint morálisan engedélyezett önvédelem.” A Vatikán a minap az egykori Jugoszlávia területén működő és a nemi erőszak veszélyének kitett apácák esetében tekintett el a szigorú tilalomtól, de immár a vilá- giak is élhetnek ezzel a lehetőséggel, mi több, preventív jelleggel is! Tehát akkor sem bűn a fogamzásgátló használata, ha csak a nemi erőszak puszta veszélye áll fenn. így a katolikus asszonyok vagy hajadonok lelkiismeretére van bízva, hogy mikor ítélik a helyzetüket veszélyesnek. Perico atya írása más vonatkozásban is úttörő. Amikor ugyanis az ötvenes években a forrongó Belga-Kongóban (a mai Zaire) sok apácat megerőszakoltak, több attikai püspök kérte, hogy engedélyezzek az apácák számára a fogamzásgátlók használatát, a Vatikán kategorikusan nemet mondott. Amikor pedig Pietro Palazzini atya azt követelte, hogy vegyék el a teherbeesett apácak magzatát, súlyos egyházi büntetessél sújtották. Perico atya most megértést kér azon egyházi férfiú számára, aki síkraszállt "az erőszakos cselekmény következményeinek eltávolításáért”. (FEB) Trónbeszéd,- háromkilós koronával Londoni séta — királyi fejékek körül A magyar szentkorona kiváló másolata a londoni múzeum egyik ékessége A hivatalos királyi fotón V. Harald norvég ural- Beatrix holland királynő mesteri fejdísszel pótolja kodó „kalap nélkül”, feleségén viszont jelképes a koronát korona Korona. „Az urolkodói méltóság és hatalom jelvénye, szimbóluma” — olvasható az Akadémiai Kislexikonban. Múltja az ókori Egyiptomba nyúlik vissza, s vezet a római császár fejékén keresztül napjainkba. Az európai nemzetek és népek méltó kegyelettel őrzik történelmük e becses ereklyéit. Hol található a legtöbb korona? Természetesen a Királyságok királyságában — Angliában. Közelebbről Londonban. A Buckingham-palotá- ban és a Tower szigorúan őrzött páncéltermében? A válasz helyes is meg nem is. Valóban az angoloké a világ leggazdagabbnak tartott korona-gyűjteménye, de még a királyi családnak sincs annyi koronája — szám szerint csaknem kétszáz —, mint a London központjában található McCullagh-féle Múzeumnak. A néhai tulajdonos, Miss Eveline McCullagh, a világon nagy valószínűséggel egyedülálló hobbinak hodolt: koronákat — ontosabban korona másolato- at — gyűjtött. A különös szenvedélyt édesapjától örökölte. Az ír származású történész lánya a hozzáértésen kívül több koronát is kapott édesapjától, de valóban jelentős értékké az ő munkálkodása és sok-sok pénze árán vált a gyűjtemény. Egy londoni újságnak adott interjú szerint Miss McCulagh saját bevallása szerint több mint 3 millió dollárt költött nem mindennapos hobbijára. Évtizedeken keresztül utazott á világ minden tájára, levéltárakban kutatott, királyi udvarokban kért engedélyt a koronák tanulmányozására, hogy az eredetivel összetéveszthető, pontos másolatokat tudjon készíttetni. A londoni koronagyűjteményből természetesen nem hiányzik a magyar királyoké sem. Sir McCullagh annak idején az amerikai kormánytól kért és kapott engedélyt a tanulmányozására. így a családi ékszeresszel el tudta készíttetni a magyar nemzeti ereklye pontos mását is. A csillogó koronákon minden valódi, az arany és a rengeteg drágakő is. Európa történelmének több mint egy évezredét eleveníti meg a gyűjtemény. Legrégebbi az a koronamásolat, amelynek eredetijét Kr. után 800-ban, a római Szent Péter-bazilikában III. Leó pápa tette Nagy Károly római császár fejére. Egy másik „Nagy” előnevet szerzett uralkodó, Katalin orosz cámő fejékének mását csaknem ötezer drágakő díszíti. A brit alattvalók kedvencei természetesen az angol királyok ékszerei. Az úgynevezett Szent Edward-korona 1660-ban készült. A* korona csak egyetlen egyszer, a koronázáskor került a király vagy a királynő fejére. Ünnepélyes alkalmakkor — például a parlament felsőházi ülésének megnyitásakor — az 1838-ban Viktória királynőnek készült, úgynevezett birodalmi koronát viseli napjainkig a brit uralkodó. Nem lehet könnyű dolga II. Erzsébetnek a háromkilós fejdísz- szel elmondani a trónbeszédet! Legfőbb dísze az Afrika csillaga névre keresztelt 317 karátos gyémánt — a 2783 darabból álló gyémántkollekció — legértékesebbje. A Fekete herceg néven számon tartott rubin mellett még rengeteg zafír, smaragd és igazgyöngy ékesíti a birodalmi koronát. Ahány királyi ház — annyi szokás, módosíthatnánk a közmondást. Norvégiában utoljára 1906-ban, VII. Haakon trónra lépésekor használták az 1818- ban készült hivatalos koronát. A jelenlegi uralkodó, V. Harald is csak „kalapos” király. Az oslói Nidaros-dómban ugyanis nem koronázzák, hanem felszentelik a norvég uralkodót. A korona és a többi királyi*jelkép az ünnepélyes ceremónia alatt az oltáron pihen, hétköznapokon pedig a Norvég Nemzeti Bankban őrzik. Dániában hat évszázad óta II. Margit az első nő a trónon. Bár diplomáciai fogadásokon, állami ünnepeken különböző fejekkel látható, valójában nem „igazi” királynő, mert őt sem koronázták meg. Hollandiában több mint másfél évszázada, II. Vilmos beiktatási szertartásán vitték utoljára körbe a koronát. Bár a királyság és jelképe ma is a korona, a tulipánok földjén ez a hatalmi jelvény csupán gondosan őrzött ereklye. A holland trónon ebben az évszázadban csak a gyengébb nem képviselői ültek, azonban egyiküknek sem hiányzott a koronázási ceremónia. Beatrix, a jelenlegi uralkodónő, ünnepélyes alkalmakkor mesteri hajdisz- szel pótolja a csillogó fejéket. Belgium címerében is látható korona, napjainkban azonban a most elhunyt Baudouin király felesége, Fabiola, kizárólag ceremóniákon viselte a kilenc belga tartományt szimbolizáló diadé- mot. Spanyolországban sokáig az alkotmányra tettek esküt az uralkodók, az 1975-ben trónra került királyi párt sem koronázták meg. A Bourbon családból származó uralkodó, János Károly és felesége Zsófia — az utolsó német császár unokája — életéből azonban nem maradt ki a koronázási ceremónia. 1962-ben Athénban tartott esküvőjükön, Pál, az akkori görög király két koronával írt három-három kört a jegyes pár feje fölé. Az utolsó osztrák császári pár az első világháború alatt. 1916. december 30-án lépett a magyar trónra. Károly és Zita beiktatása a korabeli hírlapi tudósítások szerint meg sem közelítette II. Ferenc József és Erzsébet koronázásának pompáját. A kiegyezés évében, 1867-ben ugyanis soha nem látott pompával köszöntötte új uralkodóit az ország. A Mátyás-templomban tartott szertartáson Erzsébetet olyan megtiszteltetés érte, mint azelőtt egyetlen magyar királynét sem: nem a férje koronázását követő napokban, hanem Ferenc József királlyá avatásával egyidőben tartották az ő válla föle is Szent István koronáját. Azt az ereklyét, amely a legújabb kutatások szerint aligha lehetett az államalapítóé, hiszen annak halála után, 1074 körül készült valamelyik bizánci műhelyben. A magyarok legbecsesebb ereklyéje a hosszú évszázadok során olyan megpróbáltatásokon ment át, amelyekhez hasonlón talán a világ egyetlen koronája sem. Ellopták, elrejtették, elásták, külföldre vitték... Csak a múlt század óta a Budai Várpalotán kívül „őrizték”, Munkácson (1805), Egerben (1809), Debrecenben, Szegeden, Nagyváradon, Aradon (1849^). A szabadságharc leverése után Orso- ván ásták el, onnan 1853-ban került elő. Viszonylag békés korszak következett ezután, egészen 1944-ig hivatalos helyén, a budai királyi várban pihent. Ahogy azonban a front Németország felé vonult, a menekülő koronaőrök mind nyugatabbra vitték a koronát is. Élőször a veszprémi sziklabarlangban, majd Kőszegen, Velemben, később Mattsee mellett és Frankfurt am Mainban rejtegették. Ott került az amerikai hadsereghez. 1978 elején, több, mint három évtized után érkezett haza magyar földre.... Apácák a pápai állam területén
