Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-19-20 / 193. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 19—20., csütörtök—péntek ÜNNEPKÖSZÖNTŐ 5. Szent Péter Bazilika, a keresztény világ szíve A Vatikán világa Mit sugall az új pápai enciklika? II. János Pál pápa rövidesen új enciklikát bocsát ki erkölcsi kér­désekről: a nemzetközi sajtó az ADISTA olasz sajtóügynökség kivonatos anyaga alapjan ismer­teti a ”Veritatis Splendor” (Az igazság tündöklése) kezdetű pá­pai levelet, amelyet a pápa dolkt- rinális testamentumaként emle­getnek. Értesülések szerint a pápai aláírásra váró enciklikában II. János Pál az erkölcsi normák szi­gorú megtartása mellett foglal állást, és az emberi felelősségre hivatkozik. ”Az ember arra hiva­tott, hogy olyan legyen, mint Is­ten ” emlékeztet, de figyelmeztet arra is, hogy „nem a sajat tetszése önkényében válik hasonlatossá Istenhez, hanem olyan mérték­ben, amilyenben felismeri, hogy az igazság és a szeretet egyben saját szabadságának értelme és célja”. A pápa szerint amikor az ember teljes autonómiára és füg­getlenségre törekszik, tagadja Is­tent és tagadja önmagát. A tudo­mányos-technikai fejlődés is csak akkor képes elnyerni embe­ri értékét, ha aláveti magát az er­kölcsi elveknek. II. János Pál már korábban is állította, hogy „az önmaga kö­zéppontjává vált bűnös ember ügy igyekszik érvényesülni és a vegtelen iránti vágyát kielégíte­ni, hogy használja a dolgokat — a gazdagságot, a hatalmat és az él­vezethet —, de anélkül, hogy tö­rődne a többi emberrel, akit igazságtalanul kifoszt, és tárgy­nak, vagy eszköznek tekint. Ez­zel a maga részéről hozzájárul azoknak a kizsákmányolási és szolgasági struktúráknak a meg­teremtéséhez, amelyeket egyéb­ként meg akar bélyegezni.” A pá­pa a krisztusi odaaást, önfeláldo­zást és szeretetet teszi példaként az ember elé, és bűnnek tekinti, ha valaki úgy értelmezi a világot, hogy ezt tehet benne, amit akar. Azt teheti a másikkal, különösen az elesettel, amit jókedve diktál. Sürgeti a védtelen élet tiszteletét a magzatéig bezárólag. Ezzel kapcsolatban kitér a szexualitás kérdéseire és erkölcsi követel­ményeire is. Az enciklika utolsó fejezeté­ben a pápa a püspökökhöz és a teológusokhoz szól, s a haladás iránti nyitottságot, de egyben a szigorú erkölcsi normák iránti tiszteletet követeli meg tőlük. Anélkül, hogy újból kinyilvání­taná a pápai csalhatatlanság el­vét, óva inti őket a szélsőséges magatartásformáktól, az egyházi tanítás szertelen interpretálásá­tól. A Veritatis Splendor hat éve készül, már többször is átírták, csiszolták, finomították: az ok­tóberben 15-ik éve Szent Péter trónján ülő pápa egyfajta szelle­mi-erkölcsi szintézisének tart­ják. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy a most 73 éves lengyel pápa mindig szorosan összekap­csolta az erkölcsi kérdéseket a társadalmiakkal, a „munka evangéliumával”. Legutóbbi en- ciklikájában, a Centesimus An- nus-ban például együtt szállt sík­ra a magántulajdon és a javak egyetemes rendeltetése mellett, s leszögezte: ”Isten a földet az egész emberi nemnek adta, hogy valamennyi tagját éltesse, anél­kül, hogy bárkit is kizárt volna belőle, vagy előnyben részesített volna”. A szolidaritás eszméjét magasztalva leszögezte: ”Az em­berek és mindenekelőtt a szegé­nyek iránti szeretet, akikben az egyház Krisztust látja, az igazsá­gosság előmozdításában ölt tes­tet. Ez nem valósítható meg ma­radéktalanul akkor, ha az embe­rek nem ismerik fel: az aki szük­séget szenved, aki létfenntartásá­hoz kér támogatást, nem kelle­metlenkedő vagy nyűg, hanem alkalom a jócselekedetre, — a na­gyobb gazdagság lehetősége”. Sara és Agca —12 év után Emlékszik-e a ma 14 éves Sara Bartoii a katolikus egyházfő elle­ni merényletre? Erre a kérdésre keresték a választ azok az olasz újságírók, akik a Rómától har­minc kilométerre fekvő Lorianó- ban felkeresték a csaknem sze­rencsétlenül járt kislány család­ját. Tizenkét évvel ezelőtt, 1981. május 13-án II. János Pál a Szent Péter téren megáldotta a hívő­ket. Egy apa a papa felé nyújtotta karonülő leányát, a Szentatya megfogta a gyermeket, majd visz- szaadta. Ebben a pillanatban lö­vések dördültek. A pápa, akit egy golyó eltalált, összesett. Lorianóban még ma is gyak­ran szóba kerül, mi is történt ak­kor nem messze a székesegyház­tól. Sara, aki együtt él a szüleivel, a családi tulajdonban lévő szu- permarketban szokott segíteni, és természetesen jól ismeri az ak­kor 22 éves merénylő, Ali Agca nevét. A török támadót nem sokkal a lövések után sikerült kézre keríteni, később életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélték. Sara Bartoii 1981-ben még csak két éves volt, így nem em­lékszik semmire. Csupán éde­sapja elbeszéléséből tudja, mi történt, s mennyire hajszálon múlott, hogy őt is eltalálja egy lö­vedék. Egyházi bíróság ítélkezik szexuális tévelygéssel vádolt papok fölött A Vatikán évszázadokon át igyekezett eltitkolni a papok bű­neit. Ugyanezt a magatartást ta­núsítottak a papok szexuális té­velygéseit illetően is. Az ameri­kai Andrew Greely lelkész most viszont arra hivatkozik, hogy az utóbbi időben már a Vatikan évi 50 millió dollárt fordít tévelygő papok gyógykezelésére és az ál­dozatok kártalanítására. Nem is annyira a statisztikai adatok tűnnek azonban fontos­nak, hanem az a tény, hogy II. Já­nos Pál levelet küldött az ameri­kai püspököknek, amelyben kö­zölte: szükség esetén egyházi bí­róság elé kell állítani a fiatalko­rúak megrontóit! Ez a bíróság természetesen nem küldi mág­lyára a bűnösöket, de ítélkezik akkor, ha az áldozat 16 évnél fia­talabb, és az ügy öt évnél nem ré­gebbi. Amerikai egyházi körök sze­rint a levél lovat ad azok alá, akik az egyházon belül és kívül köve­telik a cölibátus eltörlését. Ro­bert Pledl, az amerikai áldozatok érdekeit képviselő katolikus ügyvéd így fogalmaz: ’’Egysze­rűen nem hjpzem, hogy erre szükség volna, ha a papok csalá­dot alapíthatnának. ” Alois Lors­cheider brazil bíboros pedig még tovább ment, amikor a minap engedélyezte, hogy egyházme­gyéjének két papja megnősüljön, így nincs kizárva, állítják, hogy az egyházi bíróságokkal kapcso­latos állásfoglalás valóságos lavi­nát indít el, s esetleg nem is csak az Egyesült Államokban. Fogamzásgátlás — vatikáni engedéllyel! Ilyen sem volt még a Vatikán történetében: a római anyaszen- tegyház kivételes esetekben en­gedélyezi a tabletta (vagy más fo­gamzásgátló szer) alkalmazását. A máris nagy visszhangot kiváltó állásfoglalás a Civilta Cattolica, a jezsuita rend hivatalos lapja le­gújabb számában fogalmazódott meg. Giacomo Perico atya írását legfelső szinten hagyták jóvá, így ezt a megfogalmazást is: ’’erköl­csileg jogos a fogamzásgátlás eszközét alkalmazni — a lehetsé­ges terhesség elkerülése érdeké­ben — amennyiben a nemi érint­kezés kényszer hatására történt. Ez nem más, mint morálisan en­gedélyezett önvédelem.” A Vatikán a minap az egykori Jugoszlávia területén működő és a nemi erőszak veszélyének kitett apácák esetében tekintett el a szi­gorú tilalomtól, de immár a vilá- giak is élhetnek ezzel a lehetőség­gel, mi több, preventív jelleggel is! Tehát akkor sem bűn a fogam­zásgátló használata, ha csak a ne­mi erőszak puszta veszélye áll fenn. így a katolikus asszonyok vagy hajadonok lelkiismeretére van bízva, hogy mikor ítélik a helyzetüket veszélyesnek. Perico atya írása más vonatko­zásban is úttörő. Amikor ugyanis az ötvenes években a forrongó Belga-Kongóban (a mai Zaire) sok apácat megerőszakoltak, több attikai püspök kérte, hogy engedélyezzek az apácák számá­ra a fogamzásgátlók használatát, a Vatikán kategorikusan nemet mondott. Amikor pedig Pietro Palazzini atya azt követelte, hogy vegyék el a teherbeesett apácak magza­tát, súlyos egyházi büntetessél sújtották. Perico atya most meg­értést kér azon egyházi férfiú számára, aki síkraszállt "az erő­szakos cselekmény következmé­nyeinek eltávolításáért”. (FEB) Trónbeszéd,- háromkilós koronával Londoni séta — királyi fejékek körül A magyar szentkorona kiváló másolata a londoni múzeum egyik ékessége A hivatalos királyi fotón V. Harald norvég ural- Beatrix holland királynő mesteri fejdísszel pótolja kodó „kalap nélkül”, feleségén viszont jelképes a koronát korona Korona. „Az urolkodói mél­tóság és hatalom jelvénye, szim­bóluma” — olvasható az Akadé­miai Kislexikonban. Múltja az ókori Egyiptomba nyúlik vissza, s vezet a római császár fejékén keresztül napjainkba. Az euró­pai nemzetek és népek méltó ke­gyelettel őrzik történelmük e be­cses ereklyéit. Hol található a legtöbb korona? Természetesen a Királyságok királyságában — Angliában. Közelebbről Lon­donban. A Buckingham-palotá- ban és a Tower szigorúan őrzött páncéltermében? A válasz he­lyes is meg nem is. Valóban az angoloké a világ leggazdagabb­nak tartott korona-gyűjteménye, de még a királyi családnak sincs annyi koronája — szám szerint csaknem kétszáz —, mint a Lon­don központjában található McCullagh-féle Múzeumnak. A néhai tulajdonos, Miss Eve­line McCullagh, a világon nagy valószínűséggel egyedülálló hobbinak hodolt: koronákat — ontosabban korona másolato- at — gyűjtött. A különös szen­vedélyt édesapjától örökölte. Az ír származású történész lánya a hozzáértésen kívül több koronát is kapott édesapjától, de valóban jelentős értékké az ő munkálko­dása és sok-sok pénze árán vált a gyűjtemény. Egy londoni újságnak adott interjú szerint Miss McCulagh saját bevallása szerint több mint 3 millió dollárt költött nem min­dennapos hobbijára. Évtizede­ken keresztül utazott á világ min­den tájára, levéltárakban kuta­tott, királyi udvarokban kért en­gedélyt a koronák tanulmányo­zására, hogy az eredetivel össze­téveszthető, pontos másolatokat tudjon készíttetni. A londoni ko­ronagyűjteményből természete­sen nem hiányzik a magyar kirá­lyoké sem. Sir McCullagh annak idején az amerikai kormánytól kért és kapott engedélyt a tanul­mányozására. így a családi ék­szeresszel el tudta készíttetni a magyar nemzeti ereklye pontos mását is. A csillogó koronákon minden valódi, az arany és a ren­geteg drágakő is. Európa történelmének több mint egy évezredét eleveníti meg a gyűjtemény. Legrégebbi az a koronamásolat, amelynek ere­detijét Kr. után 800-ban, a római Szent Péter-bazilikában III. Leó pápa tette Nagy Károly római császár fejére. Egy másik „Nagy” előnevet szerzett uralkodó, Ka­talin orosz cámő fejékének má­sát csaknem ötezer drágakő dí­szíti. A brit alattvalók kedvencei természetesen az angol királyok ékszerei. Az úgynevezett Szent Edward-korona 1660-ban ké­szült. A* korona csak egyetlen egyszer, a koronázáskor került a király vagy a királynő fejére. Ün­nepélyes alkalmakkor — például a parlament felsőházi ülésének megnyitásakor — az 1838-ban Viktória királynőnek készült, úgynevezett birodalmi koronát viseli napjainkig a brit uralkodó. Nem lehet könnyű dolga II. Er­zsébetnek a háromkilós fejdísz- szel elmondani a trónbeszédet! Legfőbb dísze az Afrika csillaga névre keresztelt 317 karátos gyé­mánt — a 2783 darabból álló gyémántkollekció — legértéke­sebbje. A Fekete herceg néven számon tartott rubin mellett még rengeteg zafír, smaragd és igaz­gyöngy ékesíti a birodalmi koro­nát. Ahány királyi ház — annyi szokás, módosíthatnánk a köz­mondást. Norvégiában utoljára 1906-ban, VII. Haakon trónra lépésekor használták az 1818- ban készült hivatalos koronát. A jelenlegi uralkodó, V. Harald is csak „kalapos” király. Az oslói Nidaros-dómban ugyanis nem koronázzák, hanem felszentelik a norvég uralkodót. A korona és a többi királyi*jelkép az ünnepé­lyes ceremónia alatt az oltáron pihen, hétköznapokon pedig a Norvég Nemzeti Bankban őrzik. Dániában hat évszázad óta II. Margit az első nő a trónon. Bár diplomáciai fogadásokon, állami ünnepeken különböző fejekkel látható, valójában nem „igazi” királynő, mert őt sem koronáz­ták meg. Hollandiában több mint más­fél évszázada, II. Vilmos beikta­tási szertartásán vitték utoljára körbe a koronát. Bár a királyság és jelképe ma is a korona, a tuli­pánok földjén ez a hatalmi jel­vény csupán gondosan őrzött ereklye. A holland trónon ebben az évszázadban csak a gyengébb nem képviselői ültek, azonban egyiküknek sem hiányzott a ko­ronázási ceremónia. Beatrix, a jelenlegi uralkodónő, ünnepé­lyes alkalmakkor mesteri hajdisz- szel pótolja a csillogó fejéket. Belgium címerében is látható korona, napjainkban azonban a most elhunyt Baudouin király felesége, Fabiola, kizárólag cere­móniákon viselte a kilenc belga tartományt szimbolizáló diadé- mot. Spanyolországban sokáig az alkotmányra tettek esküt az ural­kodók, az 1975-ben trónra ke­rült királyi párt sem koronázták meg. A Bourbon családból szár­mazó uralkodó, János Károly és felesége Zsófia — az utolsó né­met császár unokája — életéből azonban nem maradt ki a koro­názási ceremónia. 1962-ben At­hénban tartott esküvőjükön, Pál, az akkori görög király két koro­nával írt három-három kört a je­gyes pár feje fölé. Az utolsó osztrák császári pár az első világháború alatt. 1916. december 30-án lépett a magyar trónra. Károly és Zita beiktatása a korabeli hírlapi tudósítások szerint meg sem közelítette II. Ferenc József és Erzsébet koro­názásának pompáját. A kiegye­zés évében, 1867-ben ugyanis soha nem látott pompával kö­szöntötte új uralkodóit az ország. A Mátyás-templomban tartott szertartáson Erzsébetet olyan megtiszteltetés érte, mint azelőtt egyetlen magyar királynét sem: nem a férje koronázását követő napokban, hanem Ferenc József királlyá avatásával egyidőben tartották az ő válla föle is Szent István koronáját. Azt az ereklyét, amely a legú­jabb kutatások szerint aligha le­hetett az államalapítóé, hiszen annak halála után, 1074 körül készült valamelyik bizánci mű­helyben. A magyarok legbecse­sebb ereklyéje a hosszú évszáza­dok során olyan megpróbáltatá­sokon ment át, amelyekhez ha­sonlón talán a világ egyetlen ko­ronája sem. Ellopták, elrejtették, elásták, külföldre vitték... Csak a múlt század óta a Budai Várpa­lotán kívül „őrizték”, Munká­cson (1805), Egerben (1809), Debrecenben, Szegeden, Nagy­váradon, Aradon (1849^). A sza­badságharc leverése után Orso- ván ásták el, onnan 1853-ban került elő. Viszonylag békés kor­szak következett ezután, egészen 1944-ig hivatalos helyén, a budai királyi várban pihent. Ahogy azonban a front Németország felé vonult, a menekülő korona­őrök mind nyugatabbra vitték a koronát is. Élőször a veszprémi sziklabarlangban, majd Kősze­gen, Velemben, később Mattsee mellett és Frankfurt am Mainban rejtegették. Ott került az ameri­kai hadsereghez. 1978 elején, több, mint három évtized után érkezett haza magyar föld­re.... Apácák a pápai állam területén

Next

/
Thumbnails
Contents