Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
8. HORIZONT HÍRLAP, 1993. augusztus 18., szerda Bioszféra-2 1991 szeptemberében négy férfi és négy nő vállalkozott arra, hogy két esztendőn át — hermetikusan elzárva a világtól — tudományos kutatásba kezd. Mindez az arizonai sivatagban felállított üvegpiramisban zajlik. A kutatás célja annak megállapítása, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre, ha teljesen tiszta, szennyezésmentes körülmények között folyik az élet. Az üvegpiramisban a nyolc emberen kívül állatok is élnek. Ügy hírlik, a kísérlet alanyai jól érzik magukat e mesterséges körülmények között. A tudományos program ez év szeptemberében fejeződik be. A Hitler-legenda újabb fejezete? Az oroszországi állami archívum vezetőjének a közelmúltban tett, szenzációszámba menő bejelentése arról, hogy az intézetben 1946 óta őriznek egy kartondobozt a Führer koponyájának két darabjával, nemhogy csökkentette volna, de inkább növelte a titokzatosságot Hitler halálának pontos körülményeit illetően. Az Izvesztyija, amely hosszú cikksorozatot közölt Hitler és Éva Braun haláláról, Szergej Mi- ronyenkót, az intézet igazgatóját idézi. Eszerint a koponyamaradványok egy részén égési nyomok láthatók, es az egyiken a Führer életét kioltó lövedék útja is nyomon követhető. Az eddig általánosabban elismert változat szerint Hitler és Éva Braun 1945. április 30-án követtek el öngyilkosságot, és testüket híveik egy bunkerben hamvasztották el. Az utóbbi „vallomások” azonban mind gyakrabban kérdőjelezik meg a történéseknek ezt a verzióját. Múlt év szeptemberében az orosz televízió szenzációsnak minősített felvételeket sugárzott a koporsóban fekvő halott Hitlerről, és képekkel alátámasztva azt állította, hogy a Führer nem lett öngyilkos, hanem szovjet katonák ölték meg és temették el holttestét. A film hitelességét már akkor kétségbe vonta az RTL-Plus német tv-állomás, és azt állította, hogy a birodalmi kancellár földi maradványait egy lőszeresládába tették, és miután több ízben eltemették, majd kihantolták, végül is titokban egy moszkvai temetőben helyezték örök nyugalomra. Részben erre az elképzelésre alapozva, Lev Bezimenszkij orosz történész viszont úgy véli, hogy Hitler földi maradványait legkevesebb hatszor temették el és hántolták ki, miután 1970- ben végleg elhamvasztották az akkori NDK-beli Magdeburg- ban. Az Izvesztyija közelmúltbeli számában megjelent tanulmány egy újabb elképzelést vázolt fel. Eszerint a Führer és Éva Braun földi maradványait 1945-ben a Vörös Hadsereg egy katonája, bizonyos Ivan Csurakov adta át a szovjet katonai elhárításnak. Csurakov 1945. május 4-én fedezte fel a megégett holttesteket a birodalmi kancellária udvarán, va'gyis öt nappal Hitler és Éva Braun feltételezett öngyilkossága után. Az orosz állami archívum polcain talált kartondobozban a Führer koponyájának két darabjával együtt voltak az egykori birodalmi kancellár dolgozószobájában állt dívány maradványai, amelyeken Hitlertől származó vérfoltok is vannak. A maradványokat — köztük egy nagyjából tenyér nagyságú lapos csontdarabot — az orosz televízió is bemutatta. Az Izvesztyija szerint Hitler halála körülményeinek tisztázására a szovjet katonai elhárítás kezdeményezte az első vizsgálatot. De Sztálin, aki mindig félt attól, hogy a Führer esetleg életben maradt, újabb, még részletesebb vizsgálatot rendelt el, amelyet a KGB elődje, az NKVD folytatott le 1945 őszétől 1946 tavaszáig. Sztálin megnyugtatására Beri- ja, az NKVD egykori rettegett főnöke a vizsgálattal kapcsolatban személyesen is Berlinben járt — erősítette meg az orosz televízió egy, az eseményeket feldolgozó krónikájában. Szakértők szerint azonban az NKVD hat kötetre rugó — és több mint kétezer oldalas — vizsgálati anyaga sem tartalmaz megcáfolhatatlan bizonyítékokat az ügyben. Nyitva hagyja a lehetőséget a találgatásokra. Mint a történelem más nagy rej-. télyeiben, így itt is előfordulhat, hogy Hitler halálának valódi körülményei sohasem lesznek tisztázhatók mindenkit kielégítő módon. Legyőzhető lesz a szklerózis multiplex? Mint ismeretes, a közelmúltban felfedezték a sokaknak súlyos szenvedést okozó szklerózis multiplex okozóját. A felfedezést nemrégiben tették a kutatók, a San Diego-i Stanford Egyetem tudósai. Ezzel minden valószínűséggel megnyílt az út a szklerózis multiplex gyógyítása előtt. Csupán az Egyesült Államokban több mint negyedmillió ember életét keseríti meg ez ä kór, amely általában a 20 és 40 év közötti embereket támadja meg. Ä felfedezést — mint a Reuter beszámol róla — maga a stanfor- di kutatócsoport vezetője, Lawrence Steinman professzor jelentette be a Nature magazin egyik kiadásában. Steinman ugyanakkor azt is közölte, hogy a San Diego-i Neurocrine Biosciences Inc. gyógyszergyár már el is kezdte egy fehéijealapú szer kifejlesztését a szklerózis leküzdésére. A Nature-ban megjelent cikk szerint a kutatócsoport a szklerózisos személyek agyában lévő T-sejtek receptorgénjeit vizsgálta meg. Magában a génben egy olyan szegmenst találtak, amely felelős azért, hogy a T-sejt megtámadja az ideget beburkoló myelin alapproteinjét. A Neurocrine cég ugyanakkor bejelentette, hogy kizárólagos felhasználási engedélye van a Stanfordban kidolgozott technológiára. A gyógyszergyár szerint mar kifejlesztés alatt van az a terápia, amelynek segítségével egy fehérjealapú gyógyszert át lehet juttatni az agy-ér gáton. A szer a T-sejtekre tapadva képes megállítani a myenn lebontását, tehát leküzdeni a szklerózist. A tudóscsoport vezetője azt is elmondta, hogy folytatják egy olyan molekula kifejlesztésének munkálatait, amely a kóros T-sejteket vagy működésképtelenné teszi, vagy eltávolítja a szervezetből. Lehetséges, hogy hamarosan nekiállnak azon oltóanyag kifejlesztésének is, amely a támadó-kórokozó T-sejteket leblokkolja. A professzor ugyanakkor elmondta: az eljárás nem gátolja az egész szervezet im- munreakciójat, csupán a szklerózist okozo jelenségét. A Neurocrine igazgatója a sajtónak kifejtette: már húsz éve ismert, hogy a szklerózis multiplex egy autoimmun betegség, de mostanáig nem ismertek az immunreakciót okozó sejtet. A mind ez idáig rendkívül nehezen befolyásolható, többnyire évtizedekig tartó betegség tolókocsihoz köti a szenvedő embert. Magyarországon a szklerózis multiplexben megbetegedettek száma tízezres nagyságrendű... A körték termékenyebbek az almáknál A termékenységre vágyó — és sok gyermeket szülni kívánó — nőknél a körteforma előnyösebb az almaformánál. Vagyis azok a nők, akik hajlamosak meghízni a derekukon, nehezebben esnek teherbe, mint akik inkább a csípőtájékra gyűjtenek felesleget. Ezt állítják holland kutatók egy, a közelmúltban, 500 nő között végzett felmérésük alapján. Az orvosok azt már régóta tudják, hogy a nagyon sovány vagy túlságosan kövér nőknek nagyobb nehézségei vannak a teherbeeséssel, mint átlagos testsúlyú társaiknak. A British Medical Journal című angol orvosi lapban közölt tanulmány szerint azonban a termékenységre nemcsak a testsúly van hatással, hanem annak eloszlása is. — Kutatásaink azt mutatják: a normális testsúlyú, alma formájú hölgyeknek kevesebb az esélyük a teherbeesésre, mint a szintén normális testsúlyú, de körte formájúaknak — mondja Boukje Zaadstra holland szakértő. Alan DeChemey, a Tufts Egyetem professzora megerősíti a holland kutatási eredményeket: — Csak a termékenység ősi istennőire kell tekinteni, mindegyik körte formájú. A tudósoknak egyelőre nincsenek szilárd ismereteik arról, hogy a női test formája milyen kapcsolatban áll a termékenységgel. Egyes feltételezések szerint a zsírréteg egyfajta kémiai jelzőrendszerként működik, amely hat a különféle hormonok termelődésére. Ennek kapcsán DeCherney elmondta: — A tipikus férfi-testformájú, azaz alma formájú nőkben valószínűleg több férfihormon van, mint a körte formájú, vagyis jellegzetesen női testformájú nőkben. Korábbi tanulmányok már több jelenséggel összefüggésbe hozták a gyengébbik nem képviselőinek testformáját. Egyes szakértők szerint a körte formájú nők szervezetében nagyobb mennyiségű jóindulatú koleszterin található, ezáltal kisebb a hajlamuk a szívbetegségekre. Egy másik tanulmány szerint az almák gyakrabban kapnak mellrákot, mint a körték. Ezek a korábbi kutatások indították a holland tudósokat arra, hogy feltételezzék: a felesleges testzsiradék hormonális változásokat idézhet elő a szervezetben, ami a termékenységre is hatással lehet. Zaadstra csak azt tudja tanácsolni azoknak a hölgyeknek, akik kövérek, s ráadásul alma formájúak, hogy fogyjanak le a könnyebb teherbeesés érdekében. Ugyanis — teszi hozza — azt nem lehet meghatározni, hogy a felesleg hol helyezkedjék el, mert annak eloszlása genetikusán meghatározott. Autós újdonságok Ausztriából Egy idő óta az ausztriai benzinkutak már nem kapnak ólmozott benzint. Maradék készleteiket még november 1-jéig árusíthatják, utána azonban ez is tilos. Aki nem ért a szóból, és nem tér át a katalizátoros autóra, az kénytelen ezután 98 oktános, ólommentes üzemanyagot vásárolni: ebben az ólmot egyéb adalékanyag helyettesíti, olyan, amelyik nem árt a régi típusú autóknak. *** Az ausztriai gépkocsik évente kötelező műszaki viszgáját jól látható helyre felragasztott címke igazolja. Eddig egységesen zöld volt, május 1-jétől azonban a katalizátoros, illetve a kevesebb káros anyagot tartalmazó dízeles kocsik címkéje már fehér. Az ok: szmogriadó esetén csak a katalizátoros kocsik közlekedhetnek. A kívülről is látható jelzés megkönnyíti az ellenőrzést. Akinek sokkal később esedékes a műszaki vizsgája, az az Osztrák Autóklubhoz fordulhat, és tőle kaphatja meg környezetbarát kocsijának megkülönböztető jelzését. Bécs belvárosában megszűnt az eddigi kevés ingyenes parkolási lehetőség, s az egész negyed úgynevezett rövidparkolási övezetté válik, ahol maximum másfél órára lehet a kocsikat — a kellő tarifa megfizetése mellett — hagyni. Kivételt képeznek természetesen a méregdrága parkolóházak, mélygarázsok. A belvárosban lakóknak, illetve ott dolgozóknak a város valemelyes kedvezményt nyújt: ők havi bérletet válthatnak, amelynek ösz- szegét hosszas csatározások után a városatyák az illetékek és adó megfizetésével együtt évi 1940 schillingben rögzítették. A bérleteket csak igen korlátozott számban, hosszas mérlegelés után adják ki, hiszen a szigorú intézkedésekkel párhuzamosan a belvárosi parkolási lehetőségek nem bővültek, sőt minden bizonynyal tovább fognak korlátozódni. A Hofburg-tűz után például világossá vált, hogy helyes volt kitiltani a kocsikat a Josefplatz- ról — és azonnal el is határozta- tott, hogy ugyanígy nem lehet behajtani és ennek megfelelően parkolni a Hofburg belső terén, a Heldenplatzon. A belvárosi példát más kerületekben is követni kívánják, így a nem nagyon távoli jövőben a bécsi autótartás újabb anyagi terhekkel jár majd. *** 1994-ig biztosan nem vezetik be Ausztriában az autópályadíját, sőt az is lehet, hogy csak 1997 után szűnik meg az ingyenes sztrádahasználat. Valószínűnek látszik, hogy Ausztriában nem lesz egységes pályahasználati bérlet, már csak gazdaságossági okokból sem. A legilletékesebb, Wolfgang Schüssel gazdasági miniszter a szokásos úthasználati díj mellett van, és Ferdinand Larina pénzügyminiszterrel egyetemben azzal érvel, hogy a néhány, már ma is díjköteles szakasz jelenlegi bevétele — évi 2 milliárd schilling — több, mint amennyi egy egységes bérletrendszertől várható lenne. Schüssel mellesleg úgy véli, az autópálya-hálózat karbantartásához és bővítéséhez szükséges pénzt nem kell ilyen bonyolult módon előteremteni. Elég lenne egy kis adótöbblettel sújtani az ásványolajakat — nem sokkal, mondjuk literenként 10 gro- schennel —, és ez máris évi 600 milliót, az útépítkezések szükségleteinek felét jelentené. Az ötletet ellenvélemények fogadták, Vranitzky kancellár például kifejezetten rossznak találja, így a vita folyik tovább. Ha Michael Aussenwinkler egészségügyi miniszter győz, akkor előbb-utóbb 0,0 ezrelék lesz a járművezetők megengedett alkoholfogyasztásának szintje, vagyis egyetlen csöpp kimutatható alkohol is büntetést jelent a rajtakapott vezetőnek. Ez ugyan valószínűleg még kicsit odébb van, de az első lépcsőfok nagyon is közeli: 1994. január 1-jétől 0,5 ezrelék lesz a határérték. Aussenwinkler, aki már megkezdte dohányzásellenes kampányának gyakorlati megvalósítását, egyéb, az alkoholfogyasztókat érintő rendelkezések kilátásba helyezésével is borzolja az osztrákok idegeit. Az ellenállás nem is annyira a nagyközönség, mint inkább a szeszes italokat árusítók körében nagy. Ami a gépkocsivezetőkre vonatkozó korlátozásokat illeti, az általános ellenőrzés lehetőségét a legtöbben kétségbe vonják. Vita a francia „kék fényről” Száműzött feliratok Jurij Luzskov, Moszkva polgármestere elrendelte, hogy a városban ezrével olvasható idegen nyelvű feliratokat, reklámokat fordítsák le oroszra — jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az orosz fővárosban gomba módjára szaporodó elegáns üzletek, éttermek, kaszinók és éjszakai mulatóhelyek gyakran viselnek nyugati neveket, ezzel is a luxus érzését kölcsönözve az új orosz burzsoáziának. A tulajdonosok közt eddig alig akadt, aki törődött volna vele, hogy a cégtáblát, a reklámszöveget oroszul is kiakassza. Hasonló rendelkezést hoztak decemberben Oroszország második legnagyobb városában, Szentpétervárott. Lapjelentések szerint különösen sok az angol nyelvű reklám Moszkva utcáin. Megállapították például, hogy ugyanaz a cigaretta nagyobb mennyiségben és magasabb áron kel el, ha angolul reklámozzák, mintha oroszul ajánlják megvételre. A fogyasztási cikkeket sokáig nélkülöző orosz lakosság egyértelműen előnyben részesíti a nyugati árukat, amelyek az utóbbi időben bőven érkeznek az országba, annak ellenére, hogy rendkívül borsos áruk egyfajta „fogyasztói apartheidet” alakít ki. Ezért a moszkvai városi hatóságok nemrég elrendelték, hogy a csak keményvalutáért árusító üzletek fogadják el a rubelt is. A csendőrség és az igazságügyi hatóságok helyeslését, a nézők egy részének heves tiltakozását váltotta ki a TF-1 francia televízió új műsora, a havonta egy alkalommal jelentkező „Első számú tanú”. A Magyar Televízió korábbi Kék fény adásához hasonló műsor a televíziós nézők segítségét kéri fel nem derített bűntények megoldásához. Az első adásban több más bűntény mellett egyebek között egy 1991-ben elkövetett gyermekgyilkosság tettesének felkutatáNapunk Mint a DPA német hírügynökség írja, egy Németországban nemrégiben megjelent könyv („Unsere Sonne — Ein rätselhafter Stern?” — „Napunk — egy rejtélyes csillag?”) összefoglalja mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatók a mai napig a Földünknek meleget adó, izzó égitestről szereztek. Az, hogy a Nap fontosabb a földi élet szempontjából minden más égitestnél, közhelynek számít. Száz évvel ezelőtt azonban még megközelítőleg sem tudta senki, hogyan termeli melegét a saját tengelye körül 27 nap alatt megforduló Nap. S a belsejében zajló nukleáris folyamatokat alig 50 esztendővel ezelőtt kezdték megismerni a tudósok. A Nap a Földhöz legközelebb eső csillag, nem számítví persze a bolygókat és a holdakat. A fásához kértek bejelentéseket. A televíziós nézőktől több bejelentés érkezett, a nyomozó hatóságok szerint mindegyiket kivizsgálják majd. A sajm és a televíziós nézők több szervezete előre tiltakozott az adás ellen. Egy szervezet például annak az aggodalmának adott hangot, hogy egyrészt visz- szaélhetnek a bejelentés lehetőségével, hamis vádakat terjeszthetnek bárki ellen, másrészt az ilyen bejelentéseknek könnyen lehet „embervadászat” a következménye. A TF-1 egy ízben már próbálkozott hasonló jellegű műsorral, de a széles körű ellenállás miatt be kellett azt szüntetnie. A sajtó sem fogadta egyértelmű lelkesedéssel a programot, a France Soir például tetten is ért egy valótlanságot az első adásban: egy munkatársa névtelen bejelentést tett, viszont az adásban ezzel szemben az hangzott el, hogy egyetlen névtelen bejelentés sem érkezett a műsor telefonügyeletéhez. — egy rejtélyes csillag volság 150 millió kilométer, 270 ezerszer kisebb, mint a Proxima Centauri-é, amely 4,3 fényévre van tőlünk. (Egy fényév = 9,5 billió kilométer) A Nap az egyetlen csillag, amelyet a csillagászok részletesen tanulmányozhatnak, s ezért mintául is szolgál a min- denségből ránk ragyogó csillagok megismeréséhez. A ’90-es években a Nappal foglalkozó csillagászat előreláthatólag a tudomány egyik legizgalmasabb ágazata lesz. Idáig ezen a területen csak olyan jelenségeket értékeltek, mint a kitörések, vagy a „fekete lyukak”. A közeljövőben azonban az 1990 óta úton lévő európai űrszonda, az Ulysses — miután 1994 májusában körülrepüli a Jupitert — elhalad a Nap sarkvidékei mellett. A tudósok ettől teljesen új értesüléseket várnak. A kutatók mindeddig olyasmiről szereztek ismereteket, mint a napfoltok 11 éves ciklusának és a mágneses mezőknek a Föld éghajlatára gyakorolt hatása, vagy a napszélvész néven ismert részecskeáramlás az égitest felületén. A Nap belsejében lejátszódó nukleáris folyamatok egyes fázisait számítógépes modelleken tanulmányozták, s a többi között megállapították, hogy az izzó égitest 8 milliárd év múlva felforralja majd a földi tengereket, és minden életet megsemmisít. Ezután a Nap sem kerülheti el sorsát, a csillagrobbanást. A Nap egyébként 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Tejútrendszer ifjúkorában maga is egy csillagrobbanás roncsaiból keletkezett — írja a Németországban megjelent könyv szerzője.
