Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-14-15 / 189. szám
HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. augusztus 14—15., szombat—vasárnap Kertész leszek Vízben élnek Az évelő növények közül — szaporítás szempontjából — talán a vízi növények a legkülönlegesebbek. Mind gyakrabban találkozni kertjeinkben kis kerti „tóval”, medencével, amelyet növénnyel szeretnénk beültetni. Ezek beszerzése ma még körülményes, bár vannak már ilyen speciális szaküzletek. Kis kerti tavunk akkor lesz a természeteshez leginkább hasonló, ha a környezetben élő növényekkel telepítjük be. így a gondozása is köny- nyebb. Vízi növényeket is lehet ivarosán szaporítani. Magjaik — a többi évelőhöz hasonlóan — nyáron érnek, de csak tavasszal csíráznak. Ha szárazon tartanánk a tavaszi vetésig, jó részük elvesztené csíraképességét. A magvetést lapos cserepekbe végezzük, és vízbe süllyesztjük, illetve egyeseknél a mag csírázása után a kikelő növényeket ültetjük víz alá süllyesztett cserepekbe, és itt neveljük kiültetésig. Némely vízi növény ősszel a víz fenekére süllyedő, áttelelő rügyeket fejleszt. E rügyek vízben máshova is szállíthatók, így szaporításra felhasználhatók. A vízi növények egyik legszebbike a fehér tündérrózsa. A víz fenekén gyökeresedő, vastag, elfekvő gyöktörzsű növény. A Tisza-ta- von is találhatunk belőle. Levelei a víz színén úsznak, nagyok, fényes zöldek. Fehér, illatos virágai júniustól szeptemberig nyílnak. Általában sekélyebb (50-70 ernes) medencébe ültetik, de természetes lelőhelyén több méter mély nyílt vízfelületen is gyakori. A „vad” tündérrózsa télálló. A sokszínű, nemesített kerti változatok már többé-kevésbé fagyérzékenyek. A fehér tündérrózsát napos kerti medencékbe ültessük. Magvetéssel és tőosztással is szaporítható. Árnyékosabb, álló vagy lassan mozgó vízbe a vízitök váló. A vízfenéken szétkúszó, vastag gyökértörzsű évelő. Magassága a víz mélységétől függ, levelei a víz színén úsznak, majdnem még egyszer olyan hosszúak, mint szélesek, s kopaszok. Virágai illatosak, június-júliusban nyílnak. Tőosztással tavasszal szaporíthatjuk, vagy magvetéssel a már említett módon. Kevésbé ismert, de a kerti „tó” szélén, ahol legsekélyebb a víz, jól mutat a nyílfű. Víz alatti levelei szálasak, vízből kiálló része pedig nyilas vállú. Júniusig-augusztusig füzérben hozza fehér virágait. A tündérrózsához, vízitökhöz hasonlóan szaporítható. A vízpartoktól elmaradhatatlan a gyékény, amit főképpen terméséről, a buzogányról ismerünk. A vízi növények vezérének is nevezik. Kúszó gyöktörzsű, 1-2,5 m magas is lehet, ezért csak nagyobb kertekbe való. Bársonybuzogányai vázadíszként is jól mutatnak. A medence mellettLfűbe („rétre”) mocsári gólyahír való, ami — mint kora tavasszal nyíló mocsári növény — egyedülálló hangulatot ad a kertnek. V. Pénzes Judit Vízpartok, sekély vizek telepítésére alkalmas gólyahír, illetve tündérrózsa Hol húzzuk meg a tűréshatárt? Olvasóink gyakran teszik fel a címbeli kérdést akkor, amikor nyelvérzéküket is sértő, torz nyelv- és szóhasználati jelenségeknek, valamint a riasztó köz- napiság uralkodó, fesztelen hangvételű kifejezései térhódításának vagyunk tanúi szóban és írásban egyaránt. Nehezen tűrjük például azt, hogy a felsorolt jelenségek a sajtó címadásaiban, a rádiós, televíziós riportokban, a televízió képernyőjén látható és hallható filmek szövegeiben, a szűkebb körű társalgási beszédhelyzetekben és bizalmas minősítésű szövegösszefüggésekben közlő, kifejező szerepet vállalnak. A budi és a latrina szavak is ebbe a szótípusba tartoznak. Ezért tetszik szokatlannak, hogy a nagyobb nyilvánosságnak szánt cikk kiemelt címadásában jelenik meg: „Budi helyett borozó”. Ez a furcsa képzettársításra késztető cím a nyilvánosságnak szánt zsörtölődésre is utal, tudniillik arra, hogy a nyilvános, közös illemhely, budi „pinceborozóvá lényegült” (Heves M. Hírlap, 1993. jún. 2.). Bár a „budi” szó a palóc nyelvjárás szóhasználatát is felidézi számunkra, a vele megnevezett ámyékszék egyre ritkább előfordulása miatt a „budi” megnevezés a köznyelvben már elavulóban van. A sajtóbeli megjelenésével a szóhoz társult rosszalló jelentésámyalata került előtérbe. Ugyanezt a jelenséget érzékelhettük akkor, amikor a rádió Magyarországról jövök riportsorozatában hallhattuk ezt a szövegrészletet: „Az iskolásoknak egy kinti, udvari latrinás vécé szolgál illemhelyül” (Magyar Rádió, 1993. jún. 4.). A latrina, mint a közös és nyitott illemhely neve — az idősebb generáció iskoláskori emlékeit felidéző megnevezés — még a hétköznapiság légkörét sem idézi fel. Egyrészt azért nem, mert a megnevezett létesítmény eltűntével a szó használati értéke háttérbe szorult, másrészt pedig a szóval együtt járó sajátos át- és belehal- lások hatástényezői elveszítették kifejező erejüket. Ezért a szót felhasználó riporttal kapcsolatban nem érezzük jogosnak ezt a kritikai megjegyzést: „Mondhatta volna szebben és finomabban is a latrinás nyelvi formát.” Mindez nem mondható el az újabban feltűnő gyakorisággal szereplő jelzős szerkezetekről: tökjó, marhajó, fenejó, tökmindegy, dögmeleg, döglesztő forróság stb. E túlzó kritikai megjegyzésekben a beszédhelyzetbeli légkör megsértését is belehalljuk: „El akarok menni a francba (Tel. 1993. jún. 20.), „Mi a francnak kezdtünk bele újra?” (Rádió, 1993. jún. 4.). Napjainkban a televízióban vetített filmek szó- és nyelvhasználatában az anyanyelvűnket szomorító trágárságok szinte provokálnak bennünket. Az ízlést sértő szabadszáj úság sok nézőben kiváltja ezt a kérdést: a filmek eredeti nyelvhasználatában is ennyire nyersen és lepusztult nyelvi formában hangzanak el a nyelvi trágárságokkal telített szövegrészietek? Elrettentő példával minden héten szolgál egy- egy szinkronfordítás. Itt kell szólnunk arról is, hogy a magyar szinkronszöveg-részle- tekben sokszor a dögös szóalak hökkent meg bennünket: „Egy dögös kis nő volt az illető” (Tel. 1993. jún. 14.). A népszerű Ko- jaket így dicsérik munkatársai: „Milyen dögös nyakkendő van magán” (Tel. 1993, jún. 17.). A közszájon forgó szókapcsolatokban és kiszólásokban a ”dögös, dögösen” szóalakok nemcsak a bizalmas beszédhelyzetekben, hanem a sajtóban megjelenő, a rádióban és televízióban elhangzó és látható riportok szövegeiben is szerepet kapnak. íme a példatár: „Nem olyan dögösen kócolja a haját, ahogyan a szexbombák szokták”. Nagyképű, dögös politikai szólamokkal etetnek bennünket” (Rádiós riportból). A rosszalló áthallásokkal terhelt dögös jelző népünk nyelv- használatában szintén szerepet kapott a dögös búza, dögös árpa nyelvi formákban. Tájnyelvinek tekinthetjük a dögös jószág nyelvi formát is, amely a beteg, beteges állat minősítésére szolgál. Ezért hökkent meg bennünket, ha valaki így fogalmazza meg mondanivalóját: „A legdö- gösebb ruhámatve ttem fel, mégsem tűnt fel senkinek”. Hogy e kifejezést milyen rokon értelmű szósorba illeszthetjük, pontosan nem tudhatjuk. Az valószínű, hogy a dögledező, dögletes, döglött, dögledezik szóformák — rosszalló használati értékkel megterhelve — nemkívánatos jelenségekre hívják fel a figyelmet ezekben a szókapcsolatokban: döglött papírok, a piac dögledezik. Itt az ideje, hogy ebből a nyelvhasználati kelepcéből kiszabaduljunk. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Gyermekeink és a pályaválasztás V*v»*vVw VA« '■‘íí-lXtK Vi.V'. 'A*1. sz. ábra Tij c a» »■>...? t-, jdo O>0.1 aai*2. sz. ábra ^A~) ...— , 1 »"ff*- d-y~‘u~ ti-1 j-tX * ——4. V* •~y- , 3. sz. ábra ucdt ’ 4. sz. ábra Bár az előző részben elindítottunk egy írástörténeti érdekességekkel foglalkozó sorozatot, most mégis kis kitérőt teszünk olvasóink kérésére... Nagyon sok szülő fordul grafológushoz tanácsért, mondván, gyermeke szinte mindenből egyformán jó, meglehetősen sok dolog érdekli, így aztán nemigen tudják, mit tegyenek a leendő pályáját illetően. Á legtöbb ember bizony önmagával sincs tisztában, nemhogy a 16-18 éves gyermek lelkivilágával. Ennek nem is az érdeklődés hiánya az oka, hanem talán az életmód. Jóformán csak este találkoznak, ahol a vacsora mellett elsikkad a másikra való odafigyelés. E kamaszok már különben sem olyanok, hogy bármiről is meg lehessen őket győzni, tudják, hogy mai világunkban az egyik legfőbb tulajdonság az önállóság, s csak ezt követi az alkalmazkodás. Győzködni őket, parancsolgatni nekik felesleges, hiszen majdnem mindent másként csinálnak majd, s ez így van rendjén. Ám segíteni kell nekik... Ha rádöbbentünk arra, hogy itt áll előttünk egy szinte felnőtt ember, legalább azt vegyük komolyan, hogy ő megfelelően válasszon. A jó döntés csodákat művelhet, szárnyakat adhat, sikerélményhez juttathat. Arról se feledkezzünk meg, hogy gyerekeink sokszor más oldalukat mutatják otthon, mint az iskolában, avagy a baráti körben. Négy olyan gimnazista írását szeretném bemutatni, akik valamennyien jó tanulók, ám érdeklődési körük még eléggé kiforratlan, s még szinte minden irányba fordulhat. 1. sz. minta: Adél negyedikes gimnazista, balkezes. Még a balkezesektől is szokatlan ez a balra döntés. Speciálisan bal kézre kreált mozdulatai a jobbkezes társadalomhoz való alkalmazkodási nehézséget mutatják. Szaggatott írása szemlélődő, befelé forduló alkatot mutat. Mivel matematikából jó, nyugodtan ajánlható lenne számára a számítástechnika, netán a köz- gazdasági pálya. 2. sz. minta: Isabell harmadikos, Erdélyben tanult írni, aminek nincs különösebb jelentősége, hiszen az ottani normál ábécé szinte semmiben nem tér el a miénktől. Talpraesett, öntudatos, „nagyszájú” kislány. Majdnem minden esetben jó kapcsolatteremtő az olyan ember, akinek ilyen széles „a” és „o” betűi vannak. Nagy térigény, a megmérettetés vágya vezérli. Biztosak lehetünk abban, hogy ilyen esetben semmiféle tudományos elmélyülést igénylő foglalkozás nem jöhet szóba, hanem inkább a színészi, menedzseri, üzletkötői vonal. 3. sz. minta: Amália negyedikes, Budapesten jár gimnáziumba. Az ő esetében már nem olyan egyszerű a döntés, hiszen a karakterben ellentétes tulajdonságok harcolnak egymással, ami feszültségek forrása lehet. Egyfelől a csendes, magának való zárkózottság, másfelől pedig a különcségre való vágy „csap össze”. Ahhoz nem elég eredeti és erős, hogy a másságot tartósan elviselje, végigharcolja, ezért nem is igazán élvezné. De számára mégis olyan pálya lenne alkalmas, ami különlegességszámba megy, mert neki ez igen fontos. Mivel — írása alapján — alkalmas az elmélyült, pontos munkára, emellett fontosnak tartja a különleges formai világot, bizonyára szeretettel művelne valami képzőművészeti ágat. 4. sz. minta: Gábor még csak másodikos, elsőben a legjobb tanuló volt, mostanra visszacsúszott. írásából is látszik, hogy igen merész, lázadó, dinamikus. Merész ívű lendületeivel bátran kalandozik a térben. Élményéhsége sodorhatóvá teszi majd, ha nem olyan foglalkozása lesz, amely teljesen kielégíti. Dominanciára törekvő, vezértípus, kalandvágyó. Most még meglehetősen zilált lelki struktú- , rájú, de valamilyen aktív sporttevékenység segíthetne neki az önkontroll erősítésében. Ha mindez meglenne, például kiváló nyomozó válhatna belőle. Katona Ágnes grafológus Ellesett diskurzus Ellesett párbeszéd: — Amikor egy szép nőt látok, szeretnék húsz évvel idősebb lenni! — Inkább fiatalabb, nem? Az első férfi újabb szavait a rejtvény vízsz. 1. és függ. 13. sz. sorai tartalmazzák. VÍZSZINTES: 1. A férfi válaszának első része (zárt betők: N, N, B, N) 13. Felső végtag része 14. Kétéltű állat Ízletes testrésze 15. Építőanyag 16. A leggyakoribb fém 18. Helység Komárom-Esztergom megyében 19. Bánat 20. Valakit értékeitől megszabadít 23. Indulatszó 24. A felsőfokjele 25. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei település 26. Verskellék 28. Történet — angolul 30. A személyemre 31. Dübörgésszerű zaj 33. Kazan, amerikai filmrendező személyneve 34. Csak névbetűiről ismert magyar festő 35. Becézett Lajos 36. Női név 38. Meghatározott napokon húsevéstől való tartózkodás 39. Valami alatti helyről 40. Melyik személy 41. Tartomány Franciaországban 43. Névelős fémtömegcikk 45. Kukucskál 46. Filmforgalmazási vállalatunk 48. Tengeri halfajta 49. A személyével 51. Harag — latinul (IRA) 52. Kutya 54. Fekvőbútor 56. Newtonméter, röv. 57. Az Öt tó egyike 59.... Ova- neszján (egykori szovjet élsportoló) 60. Kiss ... Kate 61. Relief 64. Folyón keresztüllábal. FÜGGŐLEGES: 2. Parancs, rendelkezés 3. Néma móka! 4. Hófödte 5. Egyiptom népe 6. Kutya 7. Mezőgazdasági termékeket értékesítő vállalat 8. Táblakép 9. Konok, akaratos 10. Lőcse része! 11. A kén és az oxigén vegyjele 12. Humán jellegű 13. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: Á, E, Y) 17. Egymás után mondta 21. Épületmaradvány 22. Háziszárnyas 24. Női név 27. A jelenlegi napon 29. Svájci mondái hős (Vilmos) 31. Méhek nagyobb csoportja 32. Színmű egy részlete 35. Puskával tüzelne rá 37. Csüng 38. A szarvasmarha hímje 39. A távolabbi személyek 40. Férfinév 42. Belső elválasztású mirigyek által termelt nedv 44.... Gallen 45. Tolsztoj személyneve 47. Vasúti kocsi része 49. Ütlegelte 50. Attila névváltozata 53. Madár - angolul (BIRD) 55. Régi iskolatípus 57.... hal (békalárva) 58. Ez a közelebbi 62. Római kétezer 63. Műgyanta része! 65. Kalauz nélküli, röv. • A megfejtéseket augusztus 18-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát ünnepi lapszámunkban közöljük. Ä borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila
