Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. AUGUSZTUS 13. PÉNTEK S HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 188. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE RT. V Videoton I V csereAKCIÓ A 20001 benzin mellett 10.000 Ft-ot is nyerhet! DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel: 36/324-600 Előleg nélkül részletre is! Kárpótlási jegyet is .... elfogadunk!!! .. %— ____r Jogt alanul igénybe vett támogatások Csupán egy önkormányzatnál derítettek fényt súlyos visszaélésre az Állami Számvevőszék szakemberei a megvizsgált ezer önkormányzat közül az elmúlt két évben — közölte Sándor István, az ÁSZ alelnöke sajtótájékoztatón. Gondokat találtak viszont a központilag kiutalt állami hozzájárulásokkal, az ellenőrzések eddig összesen 700 millió forint jogtalanul igénybe vett központi támogatást mutattak ki. A Romániába utazók figyelmébe A Magyar Államvasutak Rt. értesíti a Romániába utazókat, hogy a szomszédos ország mozdonyvezetőinek sztrájkja miatt a határállomástól bizonytalan a továbbutazás. A MÁV kéri, hogy az utazás megkezdése előtt mindenki érdeklődjön a vasúti információs szolgálatnál az utazási lehetőségekről. Üdvözlő távirat II. Albertnek Belgium új királya: II. Albert Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap, trónralépése alkalmából táviratban üdvözölte. II. Albert belga királyt — tudatta a Külügyminisztérium a távirati irodával. Hatékony az ötven kilométeres sebességkorlátozás Az első fél évben mintegy 25 százalékkal csökkent a közlekedési balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához képest — közölték a közlekedési minisztérium sajtótájékoztatóján. Gyur- kovics Sándor államtitkár elmondta, hogy különösen az 50 kilométeres sebességkorlátozás bevezetése után volt érzékelhető a javulás. Augusztus 23-tól 27-ig • • Uvegműzeum Parádsasváron A július elején megrendezett nemzetközi üvegfúvó-verseny alkalmával egy állandó üvegművészeti kiállítás nyílt Parádsasváron, az üveggyárban. A tárlat látogatói megtekinthetik a ma és a sok évvel ezelőtt készült parádi alkotásokat, s emellett megismerkedhetnek azzal is, hogy miképpen készül az üveg. (Fotó: Perl Márton) Kérdőjelek Temetés, ingerültségekkel? Valóban elképzelhetetlen ingerültségek nélkül Horthy Miklós újratemetése szeptember elején? Úgy tűnik, igen: hiszen 1993- at írunk, Magyarországon élünk, s Európának éppen azon a pontján, ahol minden téma kényes, ha történelmi, s főként, ha a huszadik századhoz kötődik. Tehát tényként kell kezelni mindenkinek, hogy mindmáig vannak — nem kevesen —, akikben az egykori kormányzó személye indulatokat ébreszt, s ezt nem is titkolják. Sokan amiatt aggódnak — nem indokolatlanul —, hogy milyen következményei lehetnek a temetésnek itthon és határainkon túl? Mindezt azoknak, akik Horthy Miklós hazahozatalát kezdeményezték és megszervezték — s ők sincsenek kevesen — gondosan számításba kell venniük minden lépésüknél. Mást nehezen is tehetnek. Érdemes-e még vitázni azon: kell-e egyáltalán az újratemetés? Ez a kérdés eldőlt, feleslegesnek tűnik ezért most erről hadakozni, miközben úgyis sok az indulat. Horthy Miklós szerepéről lehet, sőt kell vitázni, de arról aligha, hogy illyési értelemben „magyar az, aki magyarnak vallja magát”, magyarként szerepelt a világban haláláig, s ezt ő akarta így. O kívánta azt is, hogy végül hazai földbe kerüljön, s hívei — családjával együtt — most látták kedvezőnek a körülményeket arra, hogy e végakaratot teljesítsék. Jól ítélték-e ezt meg, vagy sem? Erre csak az idő ad majd választ. De tény, hogy ma csak arról érdemes még véleményeket gyűjteni: milyen legyen a temetés tényleges jellege? Milyennek fogja látni Kenderest Magyarország, és milyennek Magyarországot a világ? Mert ez közös felelőssege az újratemetés híveinek és kritikusainak, ha akarják, ha nem. Magántemetés lesz Kenderesen? A tervek szerint az, ameny- nyire egy ilyen szertartás magánügy lehet Magyarországon és jó néhány szomszédunk szemében. Ezért országos közügy az: szolgáltasson a temetés minél kevesebb ürügyet arra, hogy „ügy” legyen. (FEB) Tv-film ’56-ról Kamondy László Fegyencek szabadsága című novellájából forgat tévéfilmet Kenyeres Gábor rendező. A történet az 1956- os forradalom idején, október 25. és november 4. között játszódik, ekkor nyitották ki a börtönöket — tájékoztatta a rendező tegnap az újságírókat a forgatás egyik helyszínén, a váci fegyház- ban. A film hat olyan emberről szól, akik bent maradtak a börtönben: két politikai fogoly, egy kommunista, egy közbűntényes, egy fegyőr és a pap. A rendező az alkotásról szólva elmondta: a fegyház falain belül ugyanaz játszódik le, mint kint. Ugyanazok az összefüggések, a tragédiák. A 85 perces tévéfilmet p tervek szerint október 23-án láthatják a nézők. Leszereltek a sorkatonák Sorkatonai szolgálatuk befejeztével csütörtökön 22 ezren szereltek le, közülük 3 ezren a határőrség alakulataitól — tájékoztatott a Honvédelmi Minisztérium Sajtóosztálya. Fegyelmi okok miatt 287 katonát visszatartottak, ők büntetésük letöltése után mehetnek vissza a civil életbe. Kormányszóvivői tájékoztató Elfogadta a kormány a vendégforgalom és a gyógyturizmus fejlesztési koncepcióját. Ennek alapján elkészülhet — szeptember-októberi határidővel — a fejlesztés részletes munkaterve. Az irányelvek szerint a legfontosabb követelmény, hogy az expo idejére jelentősen javuljon a magyar turizmus nemzetközi versenyképessége. Antall József kormányfő ma reggel sajtótájékoztatón számol be németországi útjáról. (MTI) Mátraaljai körkép Alibi-esok után Alig jutott valami az elmúlt hetek esőzéseiből a Mátraal- jára. Helyenként ugyan dörgött-villámlott, de a haragos égzengést alig-alig kísérte csapadék. Amiből bizony nagyon jó lenne több. Jobbak-e valamivel a terméskilátások, mint néhány héttel ezelőtt? — kérdeztük a mátraalji szövetkezeteknél. — Nálunk semmit nem javult a helyzet, mivel egyszerűen nem volt mitől — mondta Csépány László mezőgazdasági integrációvezető a nagyrédei Szőlőskert Szövetkezetnél. — Kikerült bennünket az eső, így aztán változatlan a helyzet. A kukoricáról szinte már lemondtunk, de a szőlő minden fajtája is érzi a szárazságot. Legjobban talán még az olaszrizling tartja magát, de a hárslevelű, a zöld veltelini, a királyleányka, a rizlingszilváni és a zenit fajták nagyon megérezték az asztályt. — Milyen termésátlagra számítanak? — A normális 5-6 tonna/ hektárnyi helyett jó, ha 2,5 tonnát le tudunk szedni hektáronként. Sajnos, korai szüret várható — de nem a bogyók magas cukorfoka miatt, hanem azért, mert az aszály következtében a szőlő hamar fonnyadásnak indul majd. Ä markazi Mátravölgye Szövetkezetben sem volt ok az örömre az esőzések nyomán, mintegy 3 millimétemyitkaphat- tak belőle. — A napraforgónál a nálunk szokásoshoz képest 60-65 százalékos termésátlagra számítunk — tudtuk meg Gáli József növénytermesztő szakmérnöktől. (Folytatás a 3. oldalon) SZDSZ: nincs még listavezetői?) Az SZDSZ sajtóirodája csütörtökön az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A Szabad Demokraták Szövetsége májusi küldöttgyűlésén elfogadott alapszabálya szerint az országos listát az SZDSZ Ügyvivői Testületé állítja össze és az SZDSZ Országos Tanácsa hagyja jóvá. Ennek értelmében az országos lista vezetőjéről és a miniszterelnök-jelölt személyéről is e két testület dönt. Mint azt a sajtónak az SZDSZ vezetői többször elmondták, az illetékes testületek ez ügyben november elején fognak döntést hozni, eddigi napirendjükön a kérdés nem szerepelt. Ennek megfelelően a ma reggeli Nap Tv-ben az SZDSZ listavezetőjének személyéről elhangzott kijelentés téves információn alapult.” Az MTI bővebb információkért megkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ ügyvivőjét, a párt kampányfőnökét, ám a szabaddemokrata politikus elhárította a nyilatkozatot, mondván: a közlemény önmagáért beszél, ahhoz nincs hozzáfűznivalója. A Napkelte csütörtöki adásában egyébként az az információ hangzott el: az SZDSZ már döntött arról, hogy országos listáját Pető Iván pártelnök vezeti, s így egyúttal ő a szabaddemokraták kormányfőjelöltje. „Megyek élő testvéremhez” Harmadik finnugor írótalálkozó — Egerben Sajtótájékoztatót tartottak tegnap délelőtt Budapesten, az író- szövetség székhazában, ahol is elsőként Tornai József elnök köszöntötte a résztvevőket. Az összejövetel célja az volt, hogy az újságírók megismerkedjenek az augusztus 23-tól 27-ig Egerben megrendezésre kerülő III. finnugor írótalálkozó programjával, illetve az erre az alkalomra kiadott „Megyek élő testvéremhez” című antológiával. MDF-„nem” az MSZP-nek Domokos Péter, az ELTE finnugor tanszékének vezetője az egri konferencia előzményeiről szólva elmondta, hogy 1989-ben mali (cseremisz) földön szervezték meg az első összejövetelt, amelynek akkor még nem volt fő témája, csupán a finnugor költők, írók, filológusok beszélgettek egymással, s találtak közvetlenül is közös gyökerekre. Másodszor Finnország adott ennek otthont, s akkor az anyanyelv, a szülőföld szeretete került a tanácskozások középpontjába. Ott vetette fel a magyar küldöttség, hogy a legközelebbi ilyen jellegű eseményre már nálunk kerüljön sor. Az említett kötet szerkesztője, Koczkás Sándor azt ecsetelte, miért éppen Egerre esett a választás, amikor az egyhetes programsorozatnak helyet kerestek. Pesten egy ilyen rendezvény szétfolyna, talán egy lenne a sok közül. Ezúttal körülbelül száz érdeklődőre számítanak a határainkról túlról: finnekre, észtekre, nyenyecekre, hantikra, udmur- tokra, vótokra, lappokra. Néhány felvidéki, illetve erdélyi, kárpátukrajnaiíró, költő is jelezte, hogy eljönne e találkozóra, köztük például Kányádi Sándor is. Augusztus 23-án — hétfőn — az egri tanárképző főiskolán nyitja meg a tanácskozást Tornai József, majd a Volga környéki finnugor népek helyzetéről hallanak előadást a résztvevők. E napon nyitják meg Viktor Vasarely életmű-kiállítását is. A konferenciára napvilágot látó „Megyek élő testvéremhez” című antológiában tizenhat finnugor nép élő költészetéből ismerhetünk meg néhány szép darabot. (doros) Az MDF szervezetei a 176 egyéni választókerület közül már több mint 60-ban kiválasztották képviselőjelöltjüket, akiknek kétharmada ma is parlamenti képviselő — mondta el Herényi Károly szóvivő tegnap délelőtt az MDF szerda éjszakai ügyvezető elnökségi üléséről rendezett sajtókonferencián. Az ügyvezető elnökség megítélése szerint a választási kampánynak rövidA Munkáspárt Elnöksége arra kéri a magyar kormányt, hogy — az ENSZ Biztonsági Tanácsá-' ban — ne támogassa a NATO katonai beavatkozását Boszniában —jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Thürmer Gyula pártelnök. Hozzátette: pártja úgy nek, olcsónak és tisztességesnek kell lennie. A szerda éjszakai ülésen válasz született Horn Gyula MSZP-elnök levelére is. Az ügyvezető elnökség úgy döntött, hogy az MDF nem kíván részt venni az MSZP által javasolt megbeszéléssorozaton. Ennek két fő oka van — mondta a szóvivő -: olyan témák is szerepelnek a javaslatban, amelyek a válaszvéli, hogy a NATO döntése — az esetleges légicsapásokról — a nyílt külső erőszak alkalmazását jelentheti, és ez lehetetlenné teheti a délszláv válság politikai rendezését. A Munkáspárt szerint a magyar kormánynak meg kellene tiltania a NATO tójogi törvény módosítását igényelnék, tehát azokról csak a . Parlament dönthet. A másik ok, hogy a részt venni kívánók között van néhány olyan szervezet, amelyekkel az MDF nem kíván leülni tárgyalni. Újságírói kérdésre Herényi Károly elmondta, hogy ilyen Torgyán József és a Munkáspárt, de nem tartozik ezek sorába a Magyar Igazság Párt. AWACS-gépeinek járőrözését hazánk felett, ugyanis egy esetleges katonai akció esetén Magyarországnak csak az adhat garanciát, ha nincsenek légterében idegen repülők és területén idegen katonák. (MTI) Munkáspárt: nyílt külső erőszak
