Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
Búzafelvásárlás ’93 Október 31-ig 625 ezer tonna étkezési búzát vásárol fel az állam — döntött az Agrárrendtartási Hivatal. A pályázatra jelentkezőknek az áru tulajdonosának kell lenniök, nem lehetnek csőd-, felszámolási, valamint vég- elszámolási eljárás alatt, és a július 1-jei FM-rendeletben megjelölt laboratóriumok minőségi tanúsítványát is csatolniuk kell. Az állam tonnánként 4 ezer forint vételárelőleget fizet a pályázatot nyert gazdálkodó szervezetnek, az áru pedig a cég raktárában marad. Fia a pályázó október 31 - ig tonnánként 4 ezer forintos áron nem vásárolja vissza az áruját, az állam további 3 ezer forintot fizet (vagyis a teljes vételár 7000 forint/tonna), s ezzel megszerzi az áru feletti végleges tulajdonjogot. Az árufelajánlásokat 1993. július 1-je óta lehet benyújtani az Agrárrendtartási Hivatal címére, amely azokat érkezési sorrendben bírálja el. Amennyiben az előírt minőségű búzából nem telik ki a 625 ezres kvóta, úgy egy fokozattal gyengébb minőségű termék átvételére is lehetőség lesz. Kizárólag A, illetve B-l minősítésű étkezési célú búzát vásárol fel az állam, s a korábbi, 625 ezer tonnás kontingens megszűnik — így változtatta meg korábban kiadott feltételrendszerét az Agrárrendtartási Hivatal. A szakértők szerint a módosításra azért volt szükség, mert az úgynevezett B-2-es, vagyis a gyengébb minőségű étkezési búzából — ennek átvételét a korábbi rendelkezés lehetővé tette — akkora lett volna a kínálat, hogy azt a hivatal már nem képes finanszírozni. A szerző Gyöngyösön tanított Klasszikus szakkönyv — borászoknak A Mezőgazdasági Kiadó Kft. - nél nemrég a tizenötödik kiadását érte meg a kis- és a nagyüzemi kertészeti vállalkozók bibliájának tartott Szőlő és bor című könyv. Szerzője a néhány esztendeje Budapesten elhunyt dr. Pro- hászka Ferenc, aki egykor Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Főiskolai Karán tanított, és országos hírnevet szerzett. Nemcsak mezőgazdaságban tevékenykedő szakembereket készített fel a szakma fortélyaira, hanem tapasztalatait közreadva sokat publikált is. Említett könyve a hazai agrárszakirodalomban eddig páratlan utat tett meg, és a jelenlegi körülmények között világunkban is megállja a helyét. Az elmúlt négy évtized alatt csaknem nyolcszázezer példánya jutott el az olvasókhoz. Ez a mostani kiadása pedig húszezer példányban jelent meg. HÍRLAP, 1993. augusztus 12., csütörtök Emelkedhetnek a hitelkamatok Finanszírozza-e a lakosság a pótköltségvetést? A lakossági betéti kamatok az utóbbi hónapokban jóval mélyebbre süllyedtek a szándékoltnál, vélhetően ennek tudható be, hogy a lakossági megtakarítások növekedése stagnál. 1993 első négy hónapjában a bruttó megtakarítások 78 milliárd forinttal, a nettó megtakarítások pedig 69,8 milliárd forinttal gyarapodtak, míg a múlt év azonos időszakában 102,5, illetve 107,9 milliárd forint volt a növekedés. Ez pedig, különösen, hogy a pótköltségvetés elfogadása következtében az előirányzotthoz képest mindegy 35 milliárd fo- rinftal megnőtt a duzzadó költségvetés finanszírozási szükséglete, nyilván semmiképpen sem engedhető meg. A pénzügyi kormányzat a hiány finanszírozására a jelek szerint vállalja a vállalkozói hitelkamatok növelését is. Pedig e kamatok az utóbbi időben mérséklődtek, a vállalkozók az év eleji 27 százalékkal szemben márciusban átlagosan 26,2 százalékos, áprilisban pedig 25,9 százalékos kamat mellett kaphattak rövid lejáratú hitelt a bankoktól, lelenleg pedig 25 százalék körül van az egy évvel ezelőtt még 35 százalékos hitelkamat. Ha bekövetkezik az egyébként valóban irreálisan alacsony lakossági betéti kamatok növekedése — ezt célozta a repohite- lek július 9-i, 3 százalékpontos megemelése —, ez minden valószínűség szerint a vállalkozói hitelkamatokat is feljebb srófolja. A betéti kamatokat ugyan a bankok kamatrésük terhére is emelhetnék, erre azonban — amíg a kamatrésnek annyi más dologra kell fedezetet nyújtania — a pénzintézetek többségében nemigen van remény. A kamatszinteltérés mellesleg az egy évnél rövidebb futamidej ű hitelek, illetve az egy évnél rövidebb időre lekötött forintbetétek átlagos kamatlábai között áprilisban kissé növekedett: a márciusi 11,8 százalékról 12,4 százalékra. Ahhoz, hogy a kamatmarzs érdemben változzon, mindenekelőtt csökkennie kell a bankok rossz hitelállományának, illetve a hitelezés kockázatának. Az előbbire a bank- és adóskonszolidáció megoldás lehet — már persze, ha az utóbbiról nem feledkeznek meg ismét —, ehhez azonban kellene egy kis gazdasági fellendülés is. Ma bemutatót tartanak Francia adatbank Egerben Az egyre erősödő francia-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztését segíti elő az a lézerlemezen rendelkezésre álló CD-ex- port és Telexport Adatbank, amely 37 ezer francia, 78 ezer olasz, 4f ezer spanyol és 6 ezer portugál — főleg export-import cégek — adatait tartalmazza. Az adatbankot a Van Dijk Iroda készítette az Európai Közösség támogatásával, és a francia kereskedelmi és iparkamarák aktualizálják rendszeresen. Ezt a rendszert mutatják be ma Egerben, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves megyei képviseletén az érdeklődő cégeknek, vállalkozóknak. Az üzleti nap nemcsak az adatbázisból való „kérdezésre” nyújt lehetőséget, hanem a tanácsadók — a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara képviselői — igény szerint ajánlatokat is tesznek a francia kapcsolatok gyarapítására. Nyelvi segítséget adnak, tájékoztatják az érdeklődőket a különböző szakembercserékről. Az érdeklődőket egész nap várják Egerben, a Dobó tér 6/A. alatt. Telefon: 06-36- 312-989. Drágább tankönyvek Nem sokkal a tanévkezdés előtt a tankönyvek 90-95 százaléka már elkészült a közismereti tankönyvek 80 százalékát előállító Nemzeti Tankönyvkiadónál. A gyártásban tehát fennakadás nem lesz — ígéri Ábrahám István, az NT igazgatója, ám hiába a jobb felkészülés, azért már nem vállal garanciát, hogy a forgalmazás is zökkenőmentes lesz. A bajok forrása magában a rendszerben, mármint a gyártási-értékesítési rendszerben keresendő. A Nemzeti Tankönyvkiadó ugyanis megrendelésre gyárt, s most, hogy a mesterséges árakat a tényleges költségek figyelembevételével piaci szintűvé alakították, a korábbi 15-20 százalék helyett csupán 5 százalékos a túlgyártás. Ezért az ország egyes területein hiány, másokon többlet keletkezésére lehet számítani. Az átcsoportosítás pedig időt vesz igénybe. Gondot okoz az is, hogy — bár az iskoláknak alig 3 százaléka nem rendelt tőlünk könyveket — a megrendelők egyötöde nem vállalta a könyvek szétosztását. Ez azt jelenti, hogy a tanulók jelentős részének a boltokban kell átvenniük az iskolájuk által megrendelt tankönyveket, ám azt csak akkor tehetik csökkentett áron, ha előbb az iskolában beszerzik az erre jogosító igazolást. S még ha netán valaki le is mond a kedvezményről, ez sem egyszerűsíthet helyzetén, mert teljes áron viszont az NT szeptember közepe előtt nem is árusíthat. Jövőre már talán valamelyest köny- nyebb lesz a szülők, tanulók, pedagógusok dolga — biztat Ábrahám István —, mert a közoktatási törvény értelmében az ártámogatást az iskola fenntartója kapja majd. Ettől kezdve az iskolák helyett az önkormányzatok lesznek a megrendelők, vagyis valódi, kereskedelmi megrendelőként lép majd fel az önkormányzat. Most ugyanis az iskolák — annak tudatában, hogy melyik osztályban hány tanulót kívánnak oktatni — csak szándéknyilatkozatot küldtek a kiadónak, ám azt nem garantálhatják, hogy a könyveket minden gyerek át is veszi, hiszen előfordulhat például olyan, hogy valaki örökli a tankönyveit. A Nemzeti Tankönyvkiadó a tavalyihoz képest egyébként 40 százalékkal emelte árait. Az átlagár ma könyvenként 100forint — és ez már piaci ár. Ám mivel a nyereség a tankönyveken még mindig kevesebb, mint általában az ipari termékeknél, 10 százalék fölötti visszáru esetén a könyvkiadás már veszteségbe fordul. Másrészt viszont most zajlik a könyvek átárazása, mert a 4 százalékos áfa-növekményt kénytelenek áraikban érvényesíteni. Tisza-tó: Legyen víziparadicsom Három évvel ezelőtt Kovács Ferencbudapesti vállalkozó a Tiszán üdülőhajójával Tiszafüreden kötött ki. A Fidibusz Kft. ügyvezető igazgatójának hotel- lis üzletembert tavasszal a Tisza- hajóját azóta visszatérő vendé- tó Vidéki Idegenforgalmi Kama- gek is szívesen felkeresik. Az ági- ra elnökévé választották. Eltöggg§: > sir ■* Magánkereskedők üzletsora a kiskörei Tisza-parton Csónakosok kikötője (A szerző felvétele) kélt szándéka ezt a tájegységet felzárkóztatni a Fertő-tó osztrák oldalának színvonalához. — Rengeteg akarat és pénz kell hozzá — mondta —, de neűi reménytelen. Persze pillanatnyilag — ahogy a gazdaság más területei is — sajnos az idegenforgalom szinte romokban hever erre. Sok az amatőr vállalkozó, kevés a hozzáértő. A Tisza-tavi önkormányzatok hozzáállása sem megfelelő a fejlesztésekhez. Persze vannak kezdeti eredmények például az úthálózat kialakításában, a távhívásos telefonhálózat fejlesztésében, de valójában kevés a szálláshely, a panzió, és a reklámmal is csínján bánnak. A célirányos fejlesztésnek egyelőre a gondolata is hiányzik. Igaz, a Közép- Tisza-vidéki Intézőbizottság próbálkozik, vannak is eredményei kiadványokkal, de az kevés. Ezért kamaránk igyekszik egyeztetni az önkormányzatokkal, melyek azok a szakmai minimumok, amelyek kiindulópontként szolgálnak az infrastrukturális, az idegenforgalmi fejlesztésekhez. Szeretnénk rendezettebb, kulturáltabb vidéket teremteni ebben a térségben. — Ehhez milyen szakmai tapasztalatokat igyekeznek hasznosítani? — Ősszel tapasztalatcserére megyünk Ausztriába, a Burgenlandi Kamarához. Hiszem, hogy a személyes kapcsolatteremtés sok jó ötletet teremthet, éppen a Fertő-tó osztrák területének mintája alapján. Szeretnénk ezzel is kifejezésre juttatni kamaránk érdekvédelmi és szakmai szerepét, miután a Tisza-tó Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, lász-Nagykun-Szolnok megyére terjed ki területileg, de „nincsenek határai”. A vállalkozók, ön- kormányzatok egységes, elkötelezett szemléletére van szükség ezen a tájon, hogy Kelet-Ma- gyarország üdülő- és víziparadicsoma lehessen. Igaz, a felzárkózás, úgy látom, még távol van, de nem lehetetlen. Erőfeszítésekkel ugyanúgy a turisták, a kikapcsolódásra vágyók kedvelt helye lehet, mint a Fertő-tó régiója. — Úgy tudjuk, a kamara felkarolja a vállalkozók képzését. — Valóban szeretnénk az idegenforgalmi fejlesztéseket szívügyüknek tartó vállalkozókat, alkalmazottakat speciális ismeretek átadásával képezni, itt Tiszafüreden. Megismertetni őket a vendégfogadás és -ellátás szakmai fortélyaival. Mentusz Károly Kamarai hírek Ezer ukrán cég Szakmacsoportos összeállításban megjelent ezer ukrán cég listája, amely könyv formában jelzi azok címét, tevékenységét, külön kiemelve néhány nagyobb vállalat együttműködési ajánlatát. A katalógus orosz, illetve angol nyelvű névmutatója segítséget ad a kereskedelmi, együttműködési kapcsolatok kialakulásához. A kiadvány megtekinthető, illetve érdeklődni lehet: ÉMGK (Eger, Dobó tér 6/A. Tel.: 312-989, 310-724.) Bolzanói vásár Szeptember 11-19. között Bolzanóban rendezik a hagyományosan legnagyobb északolaszországi vásárt. A rendkívül kedvezményes feltételek lehetővé teszik, hogy a 32 négyzetméteres standon megyénk termékei is megjelenjenek. Á kiállítás alatt magyar üzleti nap megszervezésére kerül sor, melyre döntően olasz, osztrák, svájci és német üzletemberek érkezése várható. További információk: ÉMGK 312-989-es telefonon, illetve Králikné72/413-040,410-878- as telefonon. Üzletember-találkozó A Magyar Köztársaság Pozsonyi Főkonzulátusának Kereskedelmi Osztálya és a Nyitrai Kereskedelmi és Iparkamara az Ag- rokomplex ’93 kiállítás alkalmával a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban és -kereskedelemben működő vállalkozók részére üzletember-találkozót rendez. Erre augusztus 18-án 10 órától kerül sor Nyitrán (Szlovákia), az Agroinstitut „A” épületében (Akademicka 4.). A program keretében hazánk főkonzulátusának kereskedelmi osztálya, valamint a Nyitrai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a szlovák agrárszféra képviselői tartanak tájékoztatást a két ország közötti kapcsolatokról, kereskedelmi és befektetési lehetőségekről. Ezt követően egyéni partnertárgyalásokra kerül sor. Érdeklődni lehet a 32/316-476- os telefonon. Szlovákiába látogatunk A fél éve függetlenné vált Szlovákiával fontosnak tartjuk gazdasági kapcsolataink kiszélesítését, új együttműködési lehetőségek feltárását. Gazdaságilag indokolt a régiók közötti közvetlen kapcsolat kialakítása a szakmai és vállalkozói rétegek között. Ezeket a célokat szeretnénk elérni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett üzleti delegáció kiutazásával, melyet az alábbi útvonallal tervezünk: szeptember 20-21.: Kassa, 22.: Trencsény, 23.: Nyit- ra, 23-24.: Pozsony. Á delegációt Keszthelyi Péter főtitkár vezeti. Előzetes tájékozódásunk alapján az alábbi témakörben ajánlhatunk tárgyalásokat a kiutazó üzletembereknek: feldolgozott élelmiszer, szeszes és üdítőitalok, divatos konfekció, bőr, szőrmeáru, cipő, bútor, lakásfelszerelés és világítástechnika, hideg-meleg burkolóanyagok, turizmus, idegenforgalom. A Szlovákiából behozatalra ajánlott termékcsoportok: vegyi anyagok, textíliák, fa- és feldolgozott faipari termékek, üvegáru, nyomdaipari együttműködés. A helyszíni szervezésben és kapcsolatfelvételben nagyban támaszkodunk a regionális kamarák segítségére és tapasztalatára, valamint a Pozsonyi Kereskedelmi Kirendeltség helyismeretére. Részletes tájékoztatás és jelentkezés: Lauchszné Kedei Éva marketingigazgatónál. Adatok kiállítóknak Expo ’96 üzleti ajánlat névena Magyar Gazdasági Kamara adatbázist hozott létre. A benne levő magyar, angol és német nyelvű információkat a kamara ügyfélszolgálata, expóirodája díjmentesen adja át az érdeklődőknek. Bel- és külföldi kiállításokon, rendezvényeken szintén hozzáférhetővé teszi az adatokat, illetve megküldi a Világkiállítási Programirodának és a társszerveknek. Az Expo ’96 üzleti ajánlat adatbázisába való bekerülés dija: 4000 Ft + áfa. További tájékoztatást Major Ágnes osztályvezető és Máthéné Kovács Mária munkatárs ad az érdeklődőknek a Magyar Gazdasági Kamarában, melynek címe: 1055 Bp., Kossuth tér 6-8. Tel: 112-7255, 153-3333; fax: 153- 1285.
