Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-10-11 / 159. szám

HÍRLAP, 1993. július 10—11., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Aki nem mérgelődik, azt elkerüli... a reuma-rejtély megoldásához? Keveset tudunk a reumáról. Kivált, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban minden tizedik, a 60 éve fölüliek közül pedig mindig harmadik embert reumás panaszok kínoznak. Pedig már az ókor orvosai is ismerték ezt az izmok és ízületek fájdalmával já­ró betegséget — de még napjaink tudományos kutatásai sem tud­nak felelni a kérdésre, hogy tulaj­donképpen mi idézi elő. A tapasztalatok szerint kór­okozók ugyanúgy kiválthatják, mint például a huzat, a meghűlés vagy mondjuk az állandósult rossz testtartás. Gyakori, hogy a mandula, a fogak gyulladása idé­zi elő, s a vasutasok, a bányászok körében foglalkozási ártalom­ként is számon tartják. Eredeté­nek homályos volta mellett azonban az bizonyos, hogy a reu­ma nem örökletes betegség, s a panaszok gyógyszerekkel, für­dőkúrával és fizikoterápiás keze­lései enyhíthetők. Lehetséges, hogy az egyik leg­ismertebb német természetgyó­gyász, Kurt Tepperwein jóvoltá­ból közelebb sikerül jutni a reu­ma-rejtély megfejtéséhez. Az izületi bántalmak jó nevű specia­listája ugyanis azzal a meglepő elmélettel állt elő, hogy a reumát alapvetően bizonyos érzelmi, hangulati állapotok idézik elő. Szerinte ilyen a megélhetési, csa­ládi gondok miatt felgyülemlő keserűség, a kellemetlen, rossz irányú dolgokkal szembeni tehe­tetlenség által kiváltott harag, düh vagy éppen agresszivitás. Az efféle érzelmek hatására az em­beri szervezetben olyan folya­matok alakulnak ki, amelyek csökkentik az ellenállóképessé­get, gyöngítik az immunrend­szert, s így könnyebben alakul­nak ki gyulladásos, reumatikus megbetegedések. Tepperwin úgy véli: a fő baj az, hogy a negatív érzelmek nagy részét, a keserűség, a düh feszült­ségét az emberek többsége ma­gában tartja; a szervezetben hal­mozódni kezdenek a fölösleges, mérgező anyagcsere-termékek. S mivel a „raktárkapacitás” vé­ges, a telítődés következménye a toxikus anyagok okozta egyik leggyakoribb betegség, a reu­ma. A terápiát illetően azt ajánlja, hogy évente két alkalommal tart­sunk — egy-egy hetes — szigorú gyümölcs-, illetve lékúrát, vagy pedig hetenként egy-egy napi koplalással segítsük szerveze­tünk öntisztulását. A reuma elkerülésének fontos eszköze az is — így Kurt Tepper­win —, hogy bánatainkat, csaló­dásainkat ne raktározzuk el. Ta­nuljunk meg felejteni, megbo- csájtani, vagy legalább kibeszél­ni magunkból a haragot, mérget és keserűséget. (FEB) Inkább a diéta keserveit... Étkezési tanácsok epéseknek Rendetlenkedik az epém... A panasz elsősorban a nők, iletve az idősebb korúak körében gya­kori, s a rendetlenkedés valójá­ban többnyire epekőbetegség vagy epegyulladás. A tapasztala­tok szerint ugyan a kövekkel akár évtizedeken át is panasz- mentesen együtt lehet élni, de ro­hamok bármikor jelentkezhet­nek. A „bármikor” rendszerint a táplálkozási szabályok megsér­tésekor következik be. A kihágás — szaknyelven dié­tahiba — nem más, mint olyan élelmiszerek fogyasztása, ame­lyek összehúzzák az epehólya­got. Az epéseknek tehát jól felfo­gott érdekük, hogy a diéta ke­mény étkezési parancsait meg­tartsák, s bármilyen finomság csábítja is őket, ne téijenek le az önmegtartóztató táplálkozás út­járól. Feltétlenül tilalmi listára kell tenniük aaz állati eredetű zsíro­kat, a tejszínt, a túlérett sajtokat, a füstölt húsokat, a vadhúsokat. Ne fogyasszanak friss kelttésztát, ki nem hűlt kenyeret, szárazhü­velyeseket, éretlen gyümölcsö­ket, jégbehűtött, illetve szénsavas italokat, alkoholt, szalonnával tűzdelt ételeket, zsírban pirított hagymát. Megmaradhat viszont étrend­jükön — mert valószínűleg nem okoz panaszt — a tej, a tojásfe­hérje, az uborka, a paraj, a gom­ba, a zöldpaprika, a paradicsom, a kapor, a köménymag, a mustár és a zöldpetrezselyem. JMyugod- tan csillapíthatják éhségüket ga­bonafélékkel, sovány húsokkal, zsenge zöldségekkel, finom ros- tozatú gyümölcsökkel, pl. almá­val, őszibarackkal, kevés zsírban (római tálban, alufóliában), illet­ve diétás rántással, kefires haba­rással készült fogásokkal. (Dié­tás rántás: a szárazon megfelelő színűre pirított liszthez — a tűz­ről levétel után — olajat vagy margarint adunk.) Az epebántalmakkal bajló- dóknak igen jó szolgálatot tesz tehát a grillsütő, a mikrosütő, az alufólia, a cserépedény, a teflon — vagyis minden olyan konyhai eszköz, amellyel ízlét'esen lehet sütni-főzni zsiradék nélkül vagy legfeljebb 3-5 gramm olaj fel­használásával. Csínján kell bánni a fűszerek­kel: elsősorban az erős, csípős fajták (bors, paprika) okozhat­nak bonyodalmakat. A só és a cukor használatát is ajánlatos minimálisra csökkenteni, viszont az úgynevezett kímélő fűszere­zés, az aromát és színt adó borsi- kafű, sáfrány, vöröshagyma ki­főtt leve, stb. bátran alkalmazható. Végül még két „epés” tanács: a dohányzás kedvezőtlenül hat az epehólyag működésére; teát és kávét pedig csak gyönge válto­zatban és kis mennyiségben ajánlatos fogyasztani. (FEB) fik Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola ^ és Szakmunkásképző Iskola a következő továbbtanulási lehetőségeket kínálja az 1993/94-es tanévre. ÉRETTSÉGIZETTEK RÉSZÉRE 1. Egy éves nappali képzési rendszerű szakmunkásbizonyítványt adó kereskedelmi és vendéglátóipari osztály. Tandíj: kereskedelmi tagozaton: 35 eFt vendéglátóipari tagozaton: 50 eFt 2. Két éves kiegészítő levelező tagozat kereskedelmi és vendéglátóipari osztály. Két év után szakmai érettségi bizonyítványt ad. Tandíj: kb. 15 eFt/év ÁLTALÁNOSISKOLAI ÉS SZAKMUNKÁSISKOLAI BIZONYÍTVÁNNYAL RENDELKEZŐK RÉSZÉRE Szakmunkásképző tanfolyam (2 éves) — kereskedelmi szakmában (élelmiszer eladó, ruházati eladó) — vendéglátóipari szakmában (szakács, cukrász, felszolgáló) A tanulók a két év után szakmunkásbizonyítványt kapnak. Tandíj: kereskedelmi szakon: 15 eFt vendéglátóipari szakon: 25 eFt CÉLTANFOLYAMOK Tandíj: kb. 10 eFt — gépírás, levelezés — szövegszerkesztés — mixer — hidegkonyhás szakács — melegkonyhás szakács — reformkonyhai ismeretek — vendéglátó vállakozók könyvvezetése — kereskedő kisvállakozók könyvvezetése — cukrász alapozó céltanfolyam Érdeklődni és jelentkezni az iskola titkárságán lehet. \^Eger, Pozsonyi u. 4-6. Tel: 36/324-122. j Izraeli konyha Saláták és előételek Olívás vegyes saláta Hozzávalók: 1 szál kígyó­uborka, 25 dkg kemény paradi­csom, 25 dkg gyöngyhagyma (vagy egyéb aprószemű hagy­ma), 1 fejes saláta, 1 citrom leve, 10 szem kimagozott fekete vagy zöld olajbogyó, 5 evőkanál olí­vaolaj, 1 mokkáskanál törött fe­ketebors, só (ízlés szerint). Az uborkát megmossuk, és héjastól legyaluljuk. A paradi­csomot felnégyeljük, a hagymát tisztítás után vékonyka karikák­ra vágjuk. A fejes salátát levelei­re szedjük, megmossuk, alapo­san leszárítjuk, majd csíkokra metéljük. Egy osztott tányér egy-egy mélyedését megtöltjük a különféle nyersanyagokkal, majd az egyik mélyedésbe bele­öntjük a salátaöntetet, amelyet ki-ki gusztusa szerint frissen fog ráönteni a zöldségére. Az öntet­hez a citromlevet elkeverjük az olívaolajjal, a törött borssal és annyi sóval, hogy kellemes, de ne túl sós legyen. Az olajbogyókkal díszíthetjük. Gombasaláta Hozzávalók: 50 dkg aprósze­mű sampinyon gomba, 25 dkg apró csemegeuborka, 15 dkg te­vétől tecsurgatott marinált para­dicsompaprika, 1 mokkáskanál törött feketebors, 4 evőkanál olaj, ecet, cukor, só (ízlés sze­rint). A gombát megtisztítjuk ho­mokos szárától, és váltott vízben gondosan, szűrőben megmos­suk. Ha a gombafejek nagyok, akkor kis kockákra vágjuk. Ece­tes-sós vizet forralunk, amelybe beleöntjük a gombát, és az újra- forrástól számított hét-nyolc percig főzzük. Az ecetes lében hagyjuk kihűlni. Közben a cse­megeuborkát is apróra darabol­juk, meghintjük törött borssal és csipet porcukorral, majd a le­szűrt gombát hozzákeveijük. Az olajjal leöntjük és a marinált, csí­kokra vágott paradicsompapri­kát is hozzátéve, jól átkeveijük az egészet. Lefedve betesszük a hűtőszekrénybe, és legalább két órán keresztül érleljük. Húsételek Askheloni töltött csirke Hozzávalók: 1 nagyobb csir­ke, 25 dkg darált marhahús, 2 nagy fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 1 tojás, 1 csokor pet­rezselyemzöld, fél mokkáskanál őrölt szerencsendióvirág, 1 mok­káskanál törött feketebors, só (ízlés szerint). A csirkét megmossuk, letöröl- getjük, a két szárnyát, és a nyakát levágjuk. A hátán úgy vágjuk fel, hogy belülről, a bőre megsértése nélkül kicsontozhassuk. A tehe­tő legtöbb csontot kivesszük be­lőle. A szárnyakról tenyeseget­jük a húst, és a csontozás során leeső többi apróhúst a darált marhahússal együtt összekever­jük. Hozzáadjuk a nyers tojást, a zúzott fokhagymát, a finomra aprított petrezselymet és az ösz- szes fűszert. Ezt a tölteléket bele- kenjük a kiterített csirkébe, majd roládszerűen összetekerve, hús­tűvel megtűzzük. Egy tepsire fel- karikázzuk a vöröshagymát, rá­fektetjük a töltött csirkét, és alá­öntünk egy pohár vizet. Jól meg­sózzuk, majd lefedve tesszük for­ró sütőbe. Puhára pároljuk, vé­gül a fedőt levéve, pirosra pirít­juk. Köretek, zöldségételek Tojásos tökfőzelék Hozzávalók: 1 kg gyalult tök, 3 db tojás, 3 evőkanál olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 teáska­nál pirospaprika, só. A tököt jól megsózzuk, és ala­posan összekeverve állni hagy­juk fél óráig. Közben a megtisztí­tott és apróra vágott vöröshagy­mát a felforrósított olajon üve­gesre fonnyasztjuk, majd a tűzről lehúzva belekeverünk egy evő­kanál vizet. A levet eresztett, gyengén kicsavart tököt rátesz- szük a hagymás-paprikás olajra, fedő alatt, gyakori keverés köz­ben puhára pároljuk. A tojáso­kat habosra felverjük, és a már puha főzelékhez keverjük. Ez­után már csak addig hagyjuk a tűzön, amíg a tojás meg nem ko­csonyásodik. Sós tészták Sajtos gömbök Hozzávalók: 50 dkg finom­liszt , 10 dkg margarin, 1 db tojás, 13 dkg félzsíros tehéntúró, 10 dkg reszelt guda vagy trappista sajt, 3 dkg reszelt kaskaval sajt, fél zacskó sütőpor, 1 mokkáska­nál törött fehérbors, 1 mokkás­kanál só, késhegynyi őrölt szere­csendióvirág, olívabogyó és re­szelt sajt (a tetejére). Egy nagy, mély talba beleszór­juk a tészta összes hozzávalóit, és addig gyúrjuk, amíg formázható, rugalmas tésztát kapunk. (Ha nagyon kemény tenne, egy-két teáskanál vízzel lágyíthatjuk.) Habzsákba vagy nejlonzacskóba beletömjük, és egy kikent, alufó­liával bélelt sütőlemezre dió­nagyságú gömböket nyomunk. A sütőt előmelegítjük, majd a tésztával telt sütőlemezt betol­juk. Közepes lángnál körülbelül 25 percig sütjük, addigra a göm­bök jó nagyra megnőnek. A vilá­gossárgára megsült tésztát még forrón lekapjuk a lemezről, és la- os tálra tesszük. Reszelt sajttal őven meghintve és olajbogyó­val feldíszítve rakjuk az asztalra. Remek sör- vagy borkorcsolya. Nagyanyáink háztartási titkaiból A zöld növények is szeretik a sört A régi idők lányai, asszonyai is szerették a virágokat, köztük a színpompás, tarka tulipánt. Ha azonban levágtak néhány szép példányt, hogy vázába tegyék, a szárába alulról gombostűvel ap­ró lyukakat fúrtak, így ugyanis a virág jobban föl tudja szívni a vi­zet. A páfrányok is sokáig szé­pek, frissek maradtak a kezük alatt — mert esetenként nemcsak vízzel, hanem fekete teából ké­szült lével is megöntözték. Meg­tapasztalták azt is, hogy a zöld növények nagy része kifejezetten kedveli a sört: a virágok levelei fényesebbek, egészségesebbek, ha kevés habzó itallal frissítjük fel őket. Nagyanyáink kozmetikai kel­léktára változatos volt. Sokan használták például a következő uborka-pakolást: 1 evőkanál friss uborkalé összekeverve 1 te- áskanálnyi tejszínnel és tojásfe­hérjével, hozzáöntve 20 csepp rózsavíz; a pakolást 20 percig hagyták az arcon. Ismerték a körömvirág bőr­tisztító és -nyugtató hatását: két teáskanálnyi virágszirmot kell egy csésze vízzel leforrázni, majd szitán átszűrni, s a lehűlt folya­dékkal az arcbőrt óvatosan be­dörzsölni. A gyümölcsecettel eleink szervezetük téten tegyöngült el- lenállóképességét javították fel. Három evőkanál almaecettel ősz - szekevertek 1 teáskanál mézet, majd az egészhez vizet öntöttek. Tavaszonként ezt az italt akár he­teken át is fogyasztották, rend­szerint éhgyomorra. S végül néhány hajdan közis­mert konyhai fogás: a sütemény alapanyagának összegyúrása előtt a tojás sárgájához egy csipet sót tettek, ettől a sült tészta élénk sárga színt kapott. A konyhai bántó zsírszagot petrezselyem­mel közömbösítették: a zöldsé­get akkor tették a serpenyőbe, amikor már forró volt a zsír vagy az olaj. A galuskának kitűnő ízt adtak azzal, hogy húsleves-lében főzték ki; ebbe tettek még né­hány csepp olajat is, nehogy ösz- szeragadjonanokedli. (FEB) Kutya-macska barátság Ryan és Missy Grantnak volt egy macskája, Miss Kitty és egy kutyája Smoochie. Egy napon szültek: Smoochienek két nap alatt 7 kiskutyája született, Miss Kittynek három kiscicája tett. A kiscicák kimúltak. Miss Kitty átvette az anyai teendők egy részét barátnőjétől, és együtt gon­dozzák a kutyakölyköket. (FEB-fotó) Autóval a műtőbe A wolverhamptoni kórházba kis sárga elektromos autókat vettek. Ezzel szállítják a gyerek betegeket műtétre, akik szinte örülnek, hogy az autóval utazhatnak a 300 méteres folyosón. Elfelejtik félelmüket az orvostól, a műtéttől. A minijármű 10 km/óra sebességgel halad. A kórház gazdasági vezetője Martin Stephens javasolta az angol egész­ségügyi szerveknek, hogy minden gyerekkórház szerezzen be ilyen kisautókat. (FEB-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents