Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-01 / 151. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. július 1., csütörtök Képeken mutatták be megyénk és Eger jellegzetességeit Megyénk bemutatkozott Milánóban Az érdeklődés piacokat teremthet... Évente megrendezik Itáliában a Boritec nemzetközi kiállítást. Sorrendben a mostani volt az ötödik, amelyen hazánk a harmadik alkalommal vett részt. A bemutató fő tematikája: a jelentkező szervezetek befektetési projetjének börzéje, ajánlása, a tőkebevonási elképzelések megismertetése. Az olasz rendező szervezet azokat az országokat, illetve szervezeteket hívta meg és adott támogatást, amelyek illeszkednek Olaszország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak stratégiai céljaihoz. Az idei Boritec-en kilencvenhat ország, tartomány, illetve egyéb szervezet vett részt. Sok kiállító jött el a harmadik világból: Afrikából, Latin-Ameriká- ból, Ázsiából, valamint Kelet- Európából is Milánóba, a nemzetközi vásár területére, a színhelyre. Heves megye felkérést kapott arra, hogy a kiállítási standon bemutassa szűkebb hazánkat, ráirányítsa az érdeklődők figyelmét a befektetési lehetőségekre. Ennek feltétele volt a megfelelő szinvonalú és számú megyei projekt, információs anyag biztosítása, valamint a 16 négyzetméteres stand felépítése, berendezése, majd pedig a bontása. A Heves megyei megjelenés ingyenes volt, valamennyi felmerült költséget a magyar szervező fél fedezte. A hazai megjelenés három helyszínen, illetve formában történt. A Boritec első napján került sor a magyar napra, amelynek előadásait egy szinkrontolmácsolásra alkalmas, 150 férőhelyes konferenciatermeben tartottak. Ezzel párhuzamosan — a kiállítási területen —, bemutatták a Heves megyei ajánlatokat, programokat és prospektusokat. Ezek mellett rendelkezésre állt egy tárgyalóhelység is, ahol négy megbeszélésre került sor. Az angol nyelvű tájékoztatók a Egri Cipőipari Szövetkezet, az egri székhelyű Multipack Műszaki Fejlesztő Kft. a gyöngyösi A roma Kereskedelmi Rt., a selypi Csőszer Laktosipari és Szolgáltató Kft., a gyöngyösi Agromechna- nikai Szövetkezet, az egri Kézmű és Konfekcióipari Kisszövetkezet, a Berva Rt., továbbá a az egerszalóki gyógyforrás, valamint a megyei kastélyhasznosítási projektetet mutatták be. A magyar nap programját a vártnál jóval nagyobb érdeklődés kiserte. A konferencia-teremben legalább 120-130 fős hallgatóság gyűlt össze, hogy részese lehessen az előadásoknak. Ez egyértelműen visszaigazolta, hogy hazánk iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Az előadók közül dr.Petrik Mihály, a milánói kirendeltség vezetője tájékoztatót adott Magyaroroszágról, a kereskedelmi kirendeltség munkájáról, szolgáltatásairól. Dr.Csákvári Mariann, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától a hazai befektetési lehetőségeket elemezte. Dr. Gál Csaba, a világkiálh'tási programiroda kabinetfőnöke tájékoztatott az 1996. évi budapesti Epo-ról. Ebergényi András, a Heves Megyei Közgyűlés irodavezetője megyénkről és a befektetési lehetőségekről beszélt. Ezek melllett tájékoztató hangzott el Győr befektetési lehetőségeiről is. A kiállítás alatt folyatosan működött belső tv-lánc naponta többször sugározta a kivitt — angol nyelvű — Heves megyei és egri video kazettát. Megyénket a rendezvénysorozaton Sibelka György, a HIT Heves megyei irodavezetője, Szabó László, az Aroma Rt. elnök-vezérigazgatója, Batki Zoltán, a Berva Rt. műszaki vezetője, valamint Ebergényi András, a Heves megyei Ön- kormányzat irodavezetője képviselte. A küldöttség főleg a kiállítási területen dolgozott. A milánói kereskedelmi kirendeltség előkészítési, illetve szervezőmunkájának eredményeként két vállalati képviselő több — a cégükre irármtott — tárgylalást is folytatott,illetve üzletemberekkel találkozott. A Heves megyei stand minnd a három napon élénk forgalmat bonyolított le. A kiállított prospektusok, tájékoztatási anyagok zöme már másnap elfogyott, na- sonlóan a vállalati projektek is. Egyértelmű volt, hogy az olasz befektetők Magyaroroszágot megbízható partnernek tartják. A kiállítás harmadik napján rövid látogatást tettem Torinóban, ahol találkoztam Silvia Beglio- val, a Quverture Segélyprogram Piemont-tartománybeíiideíősé- vel. Szóba került, hogy jövőre Heves megye rendezi az Európai Régiók gyűlése 6. Bizottságának soros ülését. Silvia Beglio felajánlotta, hogy amennyiben igényeljük, szívesen vállalkoznak szemináriumok, előadások tartására, például különféle menedzser-programok, átképzés keretében. Ebergényi András A milánói vásárközpont, ahol a kiállítást rendezték Vízjogi engedélyek A vízgazdálkodásért felelős se alól. Soron kívül bírálják el az tárca több intézkedést tett az idei úgynevezett egynyaras öntözési aszálykárok enyhítése végett, engedélykérelmeket, így a vízü- Lehetőség nyílik arra, hogy a fel- gyi igazgatóságok országosan szüli vizekből származó öntöző- 3200 hektárnyi terület öntő- víz kivétele mentesüljön a víz- zésére adtak ki vízjogi enge- készlet-használati díj megfizető- délyt. Vállalkozni pedig szükséges Svájci divat — Gyöngyösön Az épület külseje sehogy sem példázza az áruház formáját. Ugyanis a gyöngyösi Phönix valamikor zsidó-templom volt. Azzal mentették meg az enyészettől, hogy eladták a volt megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalatnak. A szükség — törvényt bont. A jellegzetes egyházi arculatú épület ma már a vásárlók keresett helye. Érdekessége még, hogy előterében és az egyik oldalán pavilonsor húzódik. Ezek egyike a Svie Moda nevet viseli. — A tulajdonost keresem — mondom a csinos eladónak a boltba belépve, aki most éppen nagyon ráért, mert vevő nincs. — Ő az árúházban van — kapom a választ. Nincs időm elcsodálkozni. Megyek a megadott helyre. — Tessék felmenni a lépcsőn, az irodában van az igazgatónő — hallom az újabb tájékoztatást most már az árúház előrészé- ben. A többi már csak lépcsőmászás kérdése. Fújtatva jutok be az irodába, ahol ismerős arc fogad, kedvesen, szelíden mosolyogva. Ez jellemző rá. Ő Kecskés Gyu- láné. — Tulajdonképpen hogyan jutott az eszébe, hogyy butikot nyisson? — kérdezem tőle, amikor a kényelmes fotelben már elhelyezkedtem. — Ez a világ most olyan, hogy a vállalkozások korát éljük. Először is feltérképeztük a város kínálatát. Kiderült, hogy elég sok a butik. De úgy vettem észre, hogy egy olyan, amelyik a harminc és negyven közötti korosztálynak, főként nőknek az igényeit elégítené ki, mintha hiányozna. Azt hiszem, annyi bolt mellett is szüksége van a városnak egy megcélzott réteg kiszolgálására. — De ehhez megfelelő árú is kell. Honnan? — Igen, a divatszakmának ez a legnehezebb része. Elég sok divatbemutatón vettem részt. Sok üzletbe is elmentünk szétnézni. Utánanéztünk a beszerzési csatornáknak is. Ez egy több ágú csatorna, mint kiderült. A nagykereskedelmi egységekből vásárolunk mi is. — Kész ruhát, vagy rendelnek? — Kész ruhát. Ha rendelnénk, az elég hosszú időt venne igénybe. És talán az is előfordulna, mire ideérkezik az árú, már nincs érdeklődés iránta. — A nagykerek általában nagyobb szériát gyártatnak. Nem jár ez azzal a veszéllyel, hogy az utcán szembe jön velem ugyanaz a ruha, mint amit én viselek? — Arra nagyon kell vigyázni, hogy ez meg ne történjék. Mi tehát csak egy-két darabot választunk ki a kínálatból. Ahonnan mi hozzuk az árut, az nem állami szféra, hanem vállalkozói, mert ma már ilyen is van a nagykereknél. — A maga vállalkozására vonatkozó kezdeti elképzelései végül hogyan váltak be? — Az eddigiek szerint megállapítható, hogy igényli a város ezt a fajta, nívósabb, elegánsabb áruválasztékot. Sőt! Elég széles körű a vásárló közönségünk. Tavaly szeptemberben nyitottunk, azóta visszatérő vásárlóink vannak, akik szeretik az egyedi darabokat. — És az áraik? — Mondhatom: szeretik az árainkat is, hiszen mi rugalmas árpolitikát folytatunk. — Maguk is úgy vannak, hogy általában a karcsú hölgyekre számítanak? — Nem igazán. Tudunk adni az úgynevezett S-méretnek és ezen felül nagyméretű ruhákat is. — Ha jól tudom, a maga eredeti szakmájaiiem divatkereskedelem. így van? — Igen. Az élelmiszeren végeztem, most pedig a Phönix áruház egészen vegyes profilját vezetem. — Honnan van ennyi ismerete? — Ebben a világban kell, hogy legyen. Hozza az élet, és kell hozzá egy jó férj, aki mindenben segít, az árubeszerzésben is. Miután ma már a nagykereknél vasárnap is lehet vásárolni, ha az időm engedi, én is megyek vele. — Tulajdonképpen a férje választ a kínálatból? Ennyire megbízik az 6 ízlésében ? Ennyire ért őa nőkhöz? — Szerintem egy férfi sokkal jobban el tudja dönteni, hogy melyik ruha illik az illetőhöz. Például hozzám. — Nem volt kellemetlensége a saját munkaterületén amiatt, hogy az áruház tőszomszédságában egy butikot nyitott? — A hozzájárulást megkaptam. Még annyit, hogy ez a butik családi vállalkozás — tette hozzá Kecskés Gyuláné. G. Molnár Ferenc BEMUTATÓRA SZÓLÓ KAMATOZÓ JEGY Mffgqp/t/e' KT 0 NÉVRE SZÓLÓ D KAMATOZÓ JEGY 1993. június 30-án hatályba lép az Országos Betétbiztosítási Alapról szóló törvény, amely gyökeres változást hoz a betétek biztonságát illetően. Az emberek minden bizonnyal előnyben részesítik majd a visszafizetési garanciával biztosított betételhelyezési formákat. Hogyan készül erre a Mezőbank, amely egész országra kiterjedő hálózatával aktív szerepet játszik a lakossági megtakarításokért folytatott versenyben? Erről kérdeztük Fehérvári Jánost, a bank vezérigazgató-helyettesét. — Jelenleg milyen megtakarítási lehetőségeket kínál a Mezőbank, és ezek milyen védettséget élveznek? — Bankunkban forint- és devizabetéteket egyaránt el lehet helyezni. A forintbetétek egyik fajtája az egyedi szerződéssel, tetszőleges határideig, de legfeljebb egy évre lekötött betét. Összege ugyancsak tetszőleges lehet, kamata változó. Ez a forma jelenleg semmilyen védelmet nem élvez. A másik betételhelyezési lehetőség bankunk történetének legsikeresebb konstrukciója, a Kamatozó Jegy. Ezt a papírt nem egészen egy éve, a barcelonai olimpia előtt bocsátottuk útjára, és azóta több mint hatmilliárd forintnyit adtunk el belőle, annak ellenére, hogy kamatát a kezdetek óta többször is csökkenteni kényszerültünk. A Kamatozó Jegy bemutatóra szól, legfeljebb 9 hónapig, sávosan, egyre növekvő kamatlábbal kamatozik. A népszerűség fő oka, hogy ez gyakorlatilag látra szóló betét, a kamatot a visszaváltás napjáig elszámoljuk. Ez a forma takarékbetétnek számít, ami ma még teljes állami garanciát élvez. Ugyanakkor szavatolja az állam a belföldi magánszemélyek devizabetéteinek visszafizetését. Deviza- számlát 22 fiókunkban, 10 devizanemben lehet nyitni. — Hogyan változik ezeknek a betéteknek a védelme július 1-jé- től? — Július 1-jétől a takarékbetétekre vonatkozó állami garancia megszűnik, ennek szerepét az Országos Betétbiztosítási Alap veszi át, de más feltételekkel. A június 30-ig elhelyezett, államilag garantált betéteket az ÓBA tovább biztosítja, tekintet nélkül összegükre, és arra, hogy névre vagy bemutatóra szólnak. A június 30. után elhelyezett betétek közül a védelem csak a névre szólóakra vonatkozik, betétesenként 1 millió Ft összegig. — Az Önök „sikerterméke”, a Kamatozó Jegy viszont bemutatóra szól. Akkor a betéteseik védelem nélkül maradnak? — Amint mondtam, a június 30-ig váltott kamatozó jegyeket az ÓBA tovább garantálja. Július 1-jén pedig megkezdjük új termékünk, a névre szóló Kamatozó Jegy forgalmazását. Ennek teljesen azonos a konstrukciója a már megszokott, bemutatóra szólóéval, csak a kamata kisebb egy százalékkal. — Miért van különbség a kettő között? — Az ÓBA szükség esetén a bajbajutott bank helyett a bankok korábbi befizetéseiből teljesíti a vállalt garanciát. A hozzájárulást a biztosított betétek arányában fizetjük alapnak. Ezt a költséget kell érvényesítenünk a kamatokban. Aki tehát megbízik bankunkban — amire egyébként minden oka megvan —, vagy valamilyen okból anonimitásban akar maradni, továbbra is választhatja a bemutatóra szóló kamatozó jegyet, amely ugyan július 1-jétől nem élvez védelmet, viszont magasabb jövedelmet biztosít. Mi a helyzet a devizabetétekkel? A devizaszámlák eddig is névre szóltak, itt tehát nincs szükség változtatásra. Az ÓBA a devizabetéteket az elhelyezés devizanemében biztosítja. (X)
