Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-03-04 / 153. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. július 3—4., szombat—vasárnap Kertész leszek Clematis A tavasszal bebújtatott rész őszre meggyökeresedik Magyar neve iszalag, ami utal a csavarodó levélnyéllel és csa­varodó hajtásokkal kúszó voltá­ra. Egyik legszebb kúszó dísz­cserjénk. Nálunk is őshonos, vad alakja, a Clematis vitaiba úton- útfélen előfordul, de főként a töl­gyesekben érzi jól magát. A kö­zép-európai tölgyerdők liánja. Származási helyét jó tudni, mert a kultúrkertekben ehhez hason­lót kell biztosítani: a töve legyen nedves, árnyékos, hűvös — a lombja pedig naposabb helyen. Az erdőkben lévők idősebb kor­ban feltornásszák magukat a fák koronájára. Nedvességjelző nö­vényként tartjuk számon. Kul- túrváltozatai a ’60-as évektől is­mertek hazánkban. Ezeket több faj keresztezéséből állítottak elő (Clematis Jackmani). A legtöbb sötétkék, lila, rózsaszín virágszí­nű. Azóta már többféle, egymás­tól eltérő virágzási idejű és sokfé­le színárnyalatú változatot állí­tottak elő, sőt elkezdték a faisko­lai forgalmazását is. Hazai elter­jedését főleg az akadályozta, hogy nem lehetett szaporító­anyagot kapni. A növény kedve­lők csak egymástól kérhettek szaporulatot. A legjobban bevált, régi mód­szer a szaporítására a bujtás. Ezt az eljárást a szőlőtermesztő vidé­ken ismerik, mivel ennél is lehet alkalmazni. Azokat a növénye­ket szaporítjuk így, amelyek ne­hezengyökeresednek. Ez jellem­ző a Clematisra is. A bujtásnak többféle kivitelezési módja isme­retes. A legegyszerűbb, amikor a növény zöld vagy fás részeit a raj­zon látható módon a föld alá „bújtatjuk”, majd gyökeresedés után leválasztjuk. A gyökerese- dést elősegíthetjük, ha a növény kérgén sebet ejtünk. Ennek élet­tani magyarázata az, hogy a seb­felületen képződő, sebhegesztő szövetből megindul a gyökér­képződés. A Clametis szaporít­ható még dugványozással — ez kevésbé szokott sikerülni —, va­lamint oltással is, ami nagyobb hozzáértést igényel. A meggyö­keresedett szaporítóanyag ülte­tésére legjobb az ősz. Készítsünk 30-30 cm-es ültetőgödröt. Ahol meszes a talaj, ajánlatos az ülte­tőgödörbe tőzeget is tenni. A hajtásból két rügy maradjon a föld alatt. Ez a biztosíték arra az esetre, ha a föld feletti rész el­fagyna. Felkupacolással védjük a téli hidegtől. Az első év tavaszán metsszük vissza a negyedik rügy­pár fölött. Kezdeti fejlődésétől fogva biztosítsunk számára tá­masztékot. Már az első évben 1-2 m hosszú hajtásokat hoz. Ke­mény telű vidéken a biztonság végett gondoskodjunk a fagyvé­delemről (tövét lombbal takarni, vesszőit fenyőgallyal). A takarás ne legyen levegőtlen, mert be- pállik. A második év tavaszán a hajtások 1/3 részét levágjuk. A későbbiekben a metszése mindig az elvirágzott rész levágásából áll. Szárazságban öntözni kell. Jó megoldás, ha különböző nyílási idejű fajtákat ültetünk: így má­justól júliusig élvezhetjük virága­V. Pénzes Judit mm Mindennapi nyelvünk Játszótársunk, a nyelv Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) A betűk mágiája (IV.) Az előző részekben az „Ó” betűig jutottunk vizsgálódása­inkkal, folytassuk hát tovább a sort, mégpedig a P-vel. Egészé­ben véve rokonszenves betű. A grammatikusok szerint az „R” az ő szülötte. Néha egybe­rajzolják a nagy „I”-vel és a Ke­reszttel. Mint görög „Pi”, tele van matematikai és titokzatos je­lentéssel. Az Ikrek csillagképé­nek is a jele. A „Q” ugyanolyan korcs, mint a „G” betű. A „Q” egy olyan sémi jelből származik, amely régen a tű fokát ábrázolta. A Koránnak van egy „Q” szúrája (fejezete). Az „R” az „A” rokona. A gó­tikus szimbolikában a „Regene- ratio” jele volt, néha a három szimbolikus hegy jelével, vagy a bölcsesség koronáját viselő kí­gyóval vagy a Kereszt jelével kombinálták. Nagyon nemes be­tű a Rabbi jele is, s ott találjuk a kerék közepén, ez pedig aligha­nem az ember legmagasabb ren­dű leleménye. Az „R” betű meg­mutatja a különféle emberfajták sajátosságait is. Nem tudom, fel­hívta-e rá valaki a figyelmet, hogy kiejtése mennyire változik nyelvenként. Az „R” másképp hangzik olasz, francia, német, hindu stb. ember szájából. Az „S” betű. Milyen képet su­gall ez az álnok, halált hozó (de amit mindig meg kell ismétel­nünk: egyszersmind jótevő, gyó­gyító erejű) betű? A Kígyó jele, úgy tekerődzik. A Kígyó a halál, Aszkhülosz, az egészség istene is ott tartja a kezében. Gyakran ábrázolják csomó alakjában, úgy, hogy egyberajzolnak két S-t, vagy mágikus nyolcas for­májában, vagy keresztre fonód­va. Három nyolcas alakban leírt S 888, a héber ABC-ben a „JE­SUS” szó betűinek számszerű értéke. A „T” betű. A héber Tau = jel. A Tau a kereszt előképe. Ha a te­tején fül van, Tóth isten szimbó­luma. Ezenkívül a „T” az életet is jelképezi; valamint felemelke­dést az ember képességei fölé. A vízszintes és a függőleges egye­sülése, a szervezettség és a hier­archia egysége. A „T” tehát a mágiáról szóló könyvek tanúsága szerint külö­nös, szakrális erővel bír. Egy­szersmind a Tao, mint tudjuk, nem egyéb, mint alapvető intuí­ció, amelyet szigorú fogalmi meghatározásokkal nem lehet megközelíteni. Az „U” a legmélyebb ének­hang. Utolsóként igen jól illesz­kedik be a kórusba, társai, a férfi­as „A”, a szoprán „E”, a vékony, gyerekes, éles „I” és a telt, orgo- nabúgásnak tetsző bariton, az „O” között — AEIOU — mintha az Isten nevét hallanánk. Az ABC 21. betűje a tarott „Na­gyobb titkai” a Világot, a betelje­sedést, a Mikrokozmoszt jelké­pezi. Geometriai értelemben fél parabola, erkölcsi tam'tás rejlik benne: „Ne ess kétségbe, ha éle­ted útja a mélység felé vezet: a hanyatlás csak pillanatnyi”. Mint szín, természetesen lila; ez a böl­csesség, a püspökök, doktorok palástjának színe, a lemondás színe. Katona Ágnes grafológus Olvasóinknak talán szokat­lannak tűnhet közleményünk cí­me. Gyakrabban hallhatunk és olvashatunk a nyelvnek sajátos társadalmi szerepéről, a nyelv és a gondolkodás viszonyáról, a nyelv és beszéd szerepvállalásá­ról egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunkban. Éppen ebben az összefüggésben olyan nemkívá­natos szó- és nyelvhasználati je­lenségekről kellett írnunk, ame­lyek gyakran gyengítik mai nyelvhasználatunk hatásténye­zőit. E jelenségek között tettük rostára a közhelyszerűséget, a szó- és nyelvhasználati közhe­lyeket, a szürke, színtelen szö­vegformálást, s azokat a csapdá­kat, amelyekbe gyakran belees­nek azok, akik hibákat követnek el a szavaknak mondatokká for­málásában, s meg sem kísérlik, hogy a száraz, unott, a kedélyte- len, s így stílustalan nyelvhaszná­lati formákat a színes, a kedélyes, a humorba is oltott vagy éppen tréfás és játékos szóhasznalati formákkal cseréljék fel. Ezekkel válnak játékos tár­sunkká a szavak, a szólásformák, a szójátékok, a szóviccek. A tré­fa, a játék, a meghumorított ke­délyeskedés a kritikai szándékot is felerősítheti. Erről bizonykod­nak ezek a szövegrészietek. ”Szolgálta a köz helyett,/ a köz­helyet” (Keresztes Ágnes: Sír- vers). "Lehet ma is jó színész, aki nem szín ész” (Aforizma). ”Szürke színpad sem színtelen/ ha színész szól a színtérén ’’(Hor­váth Imre: Szójáték). A költő nem véletlenül adta verse címéül a szójáték nyelvi formát. A költőknek jó érzékük van ahhoz, hogy játékos társuk­ká avassák a nyelvet, s példát szolgáltassanak arra is, hogy a nyelvi humor adta kifejező esz­köztárunkat gazdagítsák. A nyelvi humor főbb típusait nyel­vünk hangzásvilágának legjel­lemzőbb jelenségei révén nyert hangélményeink hatástényezői­nek felerősítésében ismerhetjük meg. Ez a megismerési folyamat már gyerekkorunkban kezdetét veszi. A nyelvünk hangzásában is benne rejlő derűs, humoros öt­letek egészséges ritmuskömye­zetben, egy-egy, gyermekeknek szánt versben érzékelhetők iga­zán. A tréfás, játékos rímelés szinte átszínezi a vers mondani­valóját, és humorba öltözteti a versike hangzását: „Dombolda­lon három kicsi/ lassan lépegető csacsi/ Mindhármukon — elhi­hető -/ billeg egy-egy átalvető/ Megpakolták alaposan:/ s há­romnak hat hasa van,/ Babák, bundák, üst és szita/, mi minden jut egy csacsira,/ És nyikorog és nyekereg/ a hátukon a fanye­reg,/ Minden kápán egy-egy ve­der:/ hogy is fér el ennyi teher!/ De csak megy a három kicsi/ hű­séges-hű kedves csacsi,/ Cipelik a juhász-batyut,/ kapaszkod­nak, merre az út/ Nem is út már, ösvény csupán,/ mendegélnek a nyáj után,/ S rádióval hóna alatt,/ mögöttük a juhász halad.” (Kányádi Sándor: Csacsikázó) A vers játékosan megnyerő hangzása, hangalakjának sajátos szerepvállalása, a magánhang­zók színe és jellege éppen a szó­játékos szövegkörnyezetben ér­zékelhetők számunkra. Ezek a példák is bizonyítják: „Csend, csöndem, csökkenő,/ csalim, cselem, csodám,/ csücsülök, csecsemő, csillagocskád csú­csán: csicsija-csicsóka,/ csücs­köm, csillagocskám/ csperedj csöpségem/ csillogj csahosok- ra.” (Bertók László: Jámbor bű­völő) „Szemere szomorú szama­ra számára” (Utassy: Rímek, nyelvészeti vizsga után). A nyelv, mint játszótársunk, gyakran a kedélyes humor érzékeltetésére, felhasználására kínálja a hang­zók időtartamára építhető lehe­tőségeket is: szamara-számára, őrült-őrült, korszerű-korszerű. Nemcsak a költő, hanem az olva­só is vállalja a szójátékban való részvételt: „Azt hiszi, hogy kor­szerű, pedig csak kórszerű” (Hi­das Antal: Vallomások) Égy őrült,/ mellette egy őr ült, örült az őrült, hogy mellette egy őr ült. (Mondóka) ’’Agárd, ilyenkor visszafelé betűzi magát, amint egy balkezes írás: drága" (Va- derna József: A szeretet félmon­datai). A készülő szóvicclexikonból címmel megjelent írás rímjátékai a nyelvi játszótársi viszony egy újabb típusáról példálódznak. A kezdő dohányos: nikotini, aki éppen hogy viccel: vicc ént, a nyakkendő tokafix, a kopasz fel­száll: felkopaszkodik, a hazug randevú: kitalálka (László Ala­dár gyűjteményéből). Nyelvünk hangzásvilágának sajátos jelenségei révén egyre já­tékosabbá válnak költőink rím­játékai. A sort Arany János e versrészletével kezdjük: „Mi va­gyok én? Senki Pál,/ Egy fájó gép, mely pipál” (Arany: Mi va­gyok én). Kosztolányi Dezsővel nmjátékai nemcsak arról tesz­nek tanúbizonyságot, hogy egészséges és játékos humorér­zékkel megáldott ember volt, ha­nem arról is, hogy nyelvünk kife­jezési lehetőségeit is jól ismerte, s a rímjátékok mögötti történése­ket is hozzá tudta idomítani a nyelvi stílus sajátosságaihoz. Pél­dául szellemesen játszi hátteret biztosít az ikes és iktelen ragozás bemutatásához: „Iktelenül: Eléd esek, mert lábaid oly édesek. Ikesen: eléd esem, én édesem.” „Napóleon így buzdítja katonáit a harcok kezdetén: Rátok tekint két félteke, hogy féltek-e?” Nyelvünk igen gazdag alakta­ni jelrendszere játékos lehetősé­geinek érzkelésére mutatunk be néhány jellemző példát: „Az asz­talon sült ízletes falat,/ Míg fala­tozom,/ nézem a falat (Dsida: Vendéglő havasi hegyek között). „Egy szobának két sarkában,/ Két hatalmas tartomány van,/ egyik Szana, másik Szét/ Én la­kom a közepét./ Máskor a szoba két sarkában/ más két kies tarto­mány van:/ egyik Zene, másik Bona,/ meg nem békülhetek so­ha.” (Kiss Benedek: Zene-bona, szana-szét) Kiváló Költőnk, Nagy László óhajával záijuk cikkünket: „Sze­retnék játékosabb költő lenni, hogy versekkel és versekben meghumorítva, derűsebb per­cekkel ajándékozzam meg olva­sóimat.” Mai egyéni és közéleti nyelv- használatunk sűrű szitkainak és szidalomárjainak közepette fel­üdülést jelent számunkra, ha gyakrabban vállaljuk a játszótár­si szerepet nyelvünkkel. Dr. Bakos József — Az orvos azt mondta, hogy levegőváltozásra van szükségem — mondja a skótnak a rendelés­ről hazatért felesége. A skót vá­laszát lásd a vízszintes 11., vala­mint a függőleges 1. számú so­rokban. VÍZSZINTES: 1. Tárgy elrendezése 11. A skót szavainak első része (zárt betűk: O, E, N) 14. Valamit ti­tokban elvesz 15. Rájön, hogy ki vagyok 16. Felügyelő (ford.) 17. Porció 19. Taszító 20. Kettős mássalhangzó 21. Nagyobb konyhai edény 23. Az ősközös­ség után következett 25. Állóvíz 26. Sportöltözék 27. A jó kés ilyen 29. Női név 31. A szemé­lyével 32. Jármű rakfelülete 34. Politikai rendőrség az USA-ban 35. Orvos gyógyszert elrendel 36. Arcrózsa 37. Határidő, röv. 39. Tanító, nevelő 41. Klasszikus kötőszó 42. A szülői házhoz visz- szamenni 44. Helyrag 45. Csak bizonyos nyelvjárásban használt kifejezés 46. Az izmot köti a csonthoz 47. Az alumínium és a szén vegyjele 48. Mely okból 50. Tüzet szüntet 52. A Kispest- Honvéd válogatott labdarúgója (Béla) 54. Egykori kiváló színész (Árpád) 55. Anna egyik becézé- se 57. Éérfinév 58. Svédország, Spanyolország és Németország gk.-jele 59. Intézőbizottság, röv. 60. Lendület, gyorsaság 62. Rö­vidítés orvosi névtáblákon 63. Némán tűzi! 64. Hosszú lábú va­dászkutya 66. Földbe vetik (né­velővel) 68. Revü egynemű hangzói 69. Kínzó testi érzés 72. Nagyvárad román neve. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: N, O, G) 2. Terméket el­készít 3. A germánium vegyjele 4. Fohász 5. Olimpiai bajnok ökölvívó (György) 6. Formai 7. Lám 8. Műveltető képző 9. Női név 10. Takarmánytartósító 11. Névelős ételízesítő 12. Kilomé­ter. röv. 13. Ápolja 18. Főleg Angliában kedvelt ütős labdajá­ték 22. Shakespeare királya 24. Nehéz, lélektelen munkát végez­ni 26. Munka — közismert argó­val 28. Eset egynemű hangzói 30. A győzelem istennője a gö­rög mitológiában 31. A magot a földbejuttatja 33. Kíván 35. Rit­ka női név 38. Járműmárka a volt SZU-ból 40. Három — oroszul 42. Kodály Zoltán zenés játéká­nak nagyotmondó hőse (János) 43. Az ott levő tárgyon 44. Álla­tot eléje hajt 45. Láb ízületi része 47. A talpam alatti helyre 49. Ebbe a szobába csuk 51. Helység Pest megyében 53. Elem! 55. Szalonnát főzött 56. Szigetcso­port a Csendes-óceánban 59. Helység Somogy megyében 61. Naprendszerünk egyik bolygója 64. Ütőszín a kártyában 65. Épületmaradvány 67. Gyomnö­vény 70. Némán ijed! 71. Kiss ... Kate (zenés darab címe) 73. Ki­ejtett mássalhangzó. * * * A megfejtéseket július 8-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra úják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents