Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-30 / 176. szám
HÍRLAP, 1993. 30., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. A külfejtés most Halmajugrát szorongatja (Folytatás a 1. oldalról) Elértéktelenednek a megmaradó házak, megnő a buszköltség. A lebontott otthonok gazdái pedig aligha tudnak megelégedésükre rakni új fészkeket. A győzködés ellenére is úgy érzik, hogy egy sor a megválaszolatlan kérdés számukra. Néhányan egyenesen kiadják a bánya útját: forduljon, haladjon akármerre, csak ne éppen feléjük. Mit lehet tenni? Nos, valahogy mégiscsak meg kellene érteni: a bányabővítés, az energiatermelés végső soron országos ügy. S bár tagadhatatlanul vannak kedvezőtlen hatásai, a problémák valamiképpen megoldhatók. Elhiszem, hogy a portákat járó bányászok nem minden esetben beszéltek a gazdák kedvére, de a néhány negatív megnyilatkozásból aligha szabad általánosítani. A magam részéről feltétlenül jó szándékúnak találom a közeledést, s nem kevésnek, amivel községünket az rt. biztatja. Ennek ellenére a hivatalos igen még hátravan. — Milyen kisajátításról van szó? — Legelőt, kertet, épületet érint a terv, csupán lakóházból harminckettőt, a kis hídtól Detk felé... Az említett részfalugyűlés után a gazdák mindegyikét kérdőívvel is megkerestük a válaszért. A megkérdezettek közül 17 mutatott beleegyezést, s 15 tiltakozott határozottan. Szoros az arány, a többségi álláspontot sem tekinthetjük még mérvadónak a továbbiakhoz. Ezért július 28-i képviselő-testületi ülésünkön ismét előkerült a téma, hogy az önkormányzat véleményét legjobban választóink kedvéhez igazíthassuk. A kérdőívek aláíróiból találomra választok kettőt. Egy olyan családot, aki nemet mondott, s egy másikat, aki igennel válaszolt, a felbolygatott Kossuth Lajos úton. Blahó István 71 esztendős nyugdíjas portáján a feleség nyit kaput. Alkusznak hisz, felderül a tekintete. Reméli, hogy talán most több lesz az ígéret, mint eddig. Benn ugyanis megtudom, hogy a felajánlott hárommillió forintot keveslik. — Már hogyne kevesellnénk — érvel a félj —, hiszen tágas a ház, három szobája néz a főutcára. Van benne víz, nem hiányzik a fürdőhelyiségsem, s még ez-az, ami kell. A telek meg éppenséggel 775 négyszögöles, kétszáz piszketővel, sok fekete ribizlivel, szőlővel, 15 barackfával. Soroljam tovább? Alig több, mint 30 éve építkeztünk. A szülők ottho- nát bontottuk le, hogy az új ked- vünkrevalóbb legyen. Emlékek fűznek ide, amit nem lehet megfizetni. Csak akkor mozdulunk, ha elkerülhetetlen, hogy menjünk, s a jelenlegi körülmények közé jutunk új helyünkön azzal, amit kapunk. Hiszen a mi korunkban már nem építhetünk új házat, legfeljebb betelepedhetünk egy másikba... Kobezda Jánosék fiatalabbak, s kevésbé kötődnek Halmajug- rához. A Nyírségből telepedtek a falu legszélére a vásárláskor, s „csak” 16 éve tartják magukat idevalósiaknak. — Őszintén szólva, nekünk nem kellett sokat gondolkodnunk — mondja az asszony —, noha ez a ház sem egészen ilyen volt, amikor vettük, jócskán alaHalmajugra község képviselőtestülete szerdán, a késő délutáni órákban ülésezett a helyi művelődési házban. A nyilvános testületi ülésen megjelenteket Godó Ferencné polgármester-asz- szony köszöntötte. Tájékoztató hangzott el a Mátrai Erőmű Részvénytársaság részéről a kis déli bánya bővítéséről. A részvénytársaság képviselői tájékoztatójukban mindenekelőtt kiemelték, hogy 1993. április 1-jén' megtörtént a Mátrai Erőmű Rt. és a Mátraaljai Szénbányák F.A. tulajdonosi és szervezeti integrációja. így lehetővé vált, hogy az eroművi és bányászati fejlesztéseket összehangolják. A gazdaságos működés, a villamosenergia-termelés elengedhetetlen feltétele a hosszú távon biztosított jó minőségi tüzelőanyag, a lignit. Azért is került újra előtérbe a Halmajugrát érintő kis déli bánya bővítésé, mert már csak a működő jelenlegi bánya területéből kilépve lehet jó minőségű, kedvező geológiai paraméterű lignitet gazdaságosan kitermelni. kilőttünk rajta. S éppenséggel itt nőttek fel a gyerekek. A faluszél a csöndet jelentette számunkra. Ám hol van már az a csönd! Maholnap az ablakunk alá érnek a gépek, amiket ha nem is látunk, ugyancsak hallunk a gödörből... Amikor ide jöttünk, a ház előtti réten még legeltettem a marháinkat — veszi át a szót éppen hazatérő hitvese —, úgy éreztem magam, mint előző lakhelyünkön, a szülőföldön. Csupán hegyek koszorúzták a horizontot. Rég nem hajthatók már állatok a fűre. A gödör peremén megcsúszható talaj mindenünket magával ránthat. Ha nem akarnánk is, elsodor bennünket a bánya. így minek makacskodjunk? Költözünk. S reméljük, hogy megkapjuk, ami szükséges ehhez. Ki így — ki úgy. Ez is, az is megérthető, ha emberileg közelítjük a sorsformáló feladványt. S másképpen aligha lehet. Tartozunk ezzel egymásnak. Gyóni Gyula Amint az elhangzott, a Mátrai Erőmű Rt. sajnos a kis déli bánya bővítését csak úgy tudja megvalósítani, ha igénybe veszik a község sós-völgyi patak (kőhíd) utáni részét. Ezért az rt. az érintett lakosoktól — tisztes megállapodás alapján — szeretné ingatlanaikat megvenni, vagy helyette újat építeni, és a jelenlegivel azonos életfeltételeket biztosítani számukra. A Halmajugrát érintő kollektív hátrányok ellentételezésén is munkálkodnak, és szeretnének a konkrétumokra megállapodást kötni az önkormányzattal. Azt a célt tűzték ki, hogy a további bányaművelés miatt a község ne kerüljön előnytelen helyzetbe, ne álljon elő az elsorvadás veszélye, megmaradjon a település nyugalma. Ezért a környezeti hatások — zaj, por — minimálisra csökkentése is szóba került, amely nélkül bányaművelés ma már nem végezhető. Igen sok hozzászólás és kérdés hangzott el a fentiek kapcsán. Tájékoztató a bányabővítésről Mi hangzott el az önkormányzati ülésen? Pétervásárai számvetés Hogyan működik a városgondnokság? (Tudósítónktól) Tegnap délután tartotta meg soros ülését Pétervására önkormányzata. A testület elsőként egy tájékoztatót hallgatott meg a városgondnokság működéséről, tevékenységéről: ezt az anyagot Danyi Lászlóné, a gondnokság vezetője terjesztette elő. A gondnokság a múlt év elején alakult. Annak gazdálkodási csoportja látja el a közös polgármesteri hivatalhoz tartozó öt önkormányzat (Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád, Kisfüzes), s a közös fenntartású intézmények tervezési, gazdasági és pénzügyi feladatait. A műszaki csoport részt vesz a város és a társközségek beruházási, felújítási, karbantartási jellegű munkálataiban, az előkészítéstől a műszaki ellenőrzésen át az átvételig: mindezen munkák értéke az öt településen a fél év végén meghaladta a harminc- millió forintot. A csoport feladata ugyanakkor a közhasznú munkások irányítása, felügyelete is. Ezt követően a művelődési ház és a városi könyvtár gazdálkodásáról szóló beszámolót vitatták meg a képviselők: ezek az intézmények éves szinten több mint hárommillió forinttal gazdálkodnak. Ezután az időskorúak helyzete került terítékre, vagyis az, hogy mit tett és mit tehet a város önkormányzata a nyugdíjasokért. Zay József Egy hatvani vállalkozás Üj üzletház a hervadt Rózsa helyén Egészen az 1970-es évekig Hatvan kedvelt szórakozóhelye volt a Kossuth téri Rózsa cukrászda, ahol az ital, a különböző tésztafinomságok fogyasztása mellett gyakorta jutott különböző műsorokhoz is az üzletbe betérő. De ez már csak a múlt, azzal együtt, hogy az épület igencsak megroggyant, nincs a városkép hasznára. Van azonban egy vállalkozó szellemű ember Hatvanban! Gazdagítja már a kereskedelmi élet színpalettáját, két üzletet is fenntart, jórészt német műszaki cikkek forgalmazása végett, ám most nehezebb fába vágja a fejszét. Verebes Jánosról van szó, akinek sikerült egy licit során megvásárolnia az „elvirult” rózsát, s most komoly terveket forgat a fejében. Mint mondja, városának nincs egy olyan nagy műszaki áruháza, ahol helyben mindent megvehetne a kuncsaft, éspedig tévétől a mosógépig, villanymotortól a babakocsiig, kerékpáralkatrésztől a komplett horgászfelszerelésig, ide sorolva persze edényt, biciklit, miegymást. Ám a vállalkozó szellemű férfiember nosztalgiázik is! Mint mondja, a nehezen megszerzett hitelekből a régi helyén egy vadonatúj cukrászdát is létesít. De nem olyat, amilyenné az agonizáló Rózsa vált léte utolsó éveiben. Az új üzemegységet családias szórakozóhellyé formálja, ahová a gyermek éppúgy beülhet, mint az édességek után só- várgó nagymama. Lesz ott, mi szem-szájnak ingere, éspedig szolid áron, mert Verebes úr szerint is a sok kicsi sokra megy, az apró hasznokból becsületes „lózungra” lehet számítani. Érdeklődésünk során arra is fény derült, hogy az egykori Rózsa cukrászda sorsa törvényszerűen teljesült be, mert a fenntartó Hatvani Áfész végérvényesen befuccsolt, időközben valahány üzlete, vállalkozása hasonló sorsra jutott. Verebes János arca csak akkor komorult el, amikor a majdani Rózsa, illetve a tervezett nagy műszaki áruház beszerzési ára felől érdeklődtünk. Összeget nem mondott, de egy kicsit megremegett a szája szele, amikor az OTP-nél fölvett hitel 26 százalékos kamatára fordította a szót. Hogy mégis belevágott? És szavai szerint szeptemberben már kaput nyit a cukrászdával összeházasított áruház? Ez valami titokfélére utal. Vagy mondjuk inkább úgy: Verebes János tudja, hogy hol a határ, illetve mit bír el teljesítőképessége, még ha gyakorta gyötrik is izzasztó rémálmok. (m. gy.) 1935 után ismét Szentdomonkos monográfiája Jó két évvel ezelőtt falupályázatot hirdettek az országban, melyről értesítést kapott Sípos József is, Szentdomonkos polgármestere, különös tekintettel arra, hogy a levéltárakban ma is fellelhető egy, a településről 1935-ben készült monográfia részlete. A polgármesternek szerencsére nem volt nehéz dolga, hiszen mindössze el kellett utaznia Gödöllőre, s ott felkeresni az agrártudományi egyetem nyugdíjas docensét, a hetvenhat éves dr. Nyerges Róbertét, ő írta ugyanis az említett monográfiát meg a második világháborút megelőzően. A szentdomonkosi születésű nyugdíjas ismét vállalta a feladatot. Az elkészült monográfiát az önkormányzat sokszorosíttatta, szépen beköttette, és bár egyelőre csupán húsz darab van belőle — ezeket tiszteletpéldányoknak szánják —, később többet is csináltatnak majd, már természetesen az igények függvényében, amelyekről egyelőre keveset tudni, a faluban sem nagyon terjedt még a hír. A monográfiában olvashatók adatok a település kialakulásáról, történelméről, de ugyanígy sok érdekesség található példaul a Szentdomonkoson élő emberekről, a családi szokásokról, avagy arról, hogy miképpen gazdálkodnak a helyiek. Áhogyan azt Sípos József elmondta, egy díszpéldányt az önkormányzat szeretett volna ünnepélyes keretek között átnyújtani az idős szerzőnek, erre azonban dr. Nyerges Róbert betegsége miatt sajnos nem kerülhetett sor. Egyelőre nincs vízkorlátozás (Folytatás az 1. oldalról) A szakemberek továbbra is bíznak abban, hogy erre nem kerül spr. Amennyiben viszont további szárazság lesz, az úgynevezett hidrometeorológiai vízminőség kikényszerítheti a rendkívüli helyzetet, és a korlátozással számolni kell a Tisza alsó szakaszán, valamint a Körösök völgyében. Elhangzott, hogy abban az esetben — a vízügyi tervekben rögzített elveknek megfelelően — kiemelt figyelmet fordítanak az ivóvíz és a közvetlen emberi szükségletek kielégítésére. Ennek megfelelően Szolnok és Debrecen vízellátása nem kerülhet veszélybe. Egyébként a Körösök vízpótlását továbbra is a Tiszából, a Nagykunsági- és a Keleti-főcsatorna segítségével biztosítják. Bejelentették, hogy a a kiskörei víztároló szintjének apasztása elkezdődött, és naponta mintegy két centiméterrel csökken annak vízszintje. Ez a művelet augusztus 23-ig tart, amikor 690 centire „áll be”. Az esetleges korlátozásra vonatkozó szükséges intézkedéseket—a tegnapi közös egyeztetés alapján — az érintett területek vízügyi igazgatóságai hozzák majd meg. (m. k.) Egerben sűrűn vesznek el kerékpárok Lakatot a kétkerekűekre Egerben két hónap alatt több mint 30 kerékpár cserélt gazdát. Az új tulajdonosok viszont nem a szokványos és nem törvényes úton jutottak a kétkerekűekhez. A város egész területét vadászterületükké tették azok a rendőrség előtt még ismeretlen személyek, akik a márkás biciklik lopására szakosodtak. Tűntek el járgányok a színháztól, a Csebok- száriból, a strand környékéről, lépcsőházakból és kerékpártárolókból egyaránt. De a leleményes tolvajok nem mindig elégszenek meg a könnyű prédával, mert a Hadnagy úton például az éjszaka leple alatt az első emeleti erkélyről veszett nyoma a tulajdonos szeretett járművének. Amint azt a városi rendőrkapitányságon elmondták, az eltulajdonított kerékpárok nagy része közterületről tűnt el, s 90 százalékukat lezáratlanul, őrizetlenül hagyták tulajdonosaik. A kár minden esetben 25-30 ezer forint körül van, lévén szó BMX- ekről és Mountain Bike-okról. Tavaly hasonló időszakban szintén sűrűn vesztek el a tulajdonosok szemei elől pedálos járműveik, s hosszas nyomozás után a rendőrség egy kazincbarcikai illetőségű biciklitolvaj bandára bukkant. Most még tanácstalanok. De mindenkinek azt ajánlják, legalább egy lakattal nehezítsék mega tolvajok dolgát.-sIttasan a mentőre támadt Igencsak meglepődtek szerda este a Mercedes rohammentőn szolgálatot teljesítő dolgozók, amikor az egri Sasvár utcába egy késelé- ses verekedéshez riasztották őket. Miközben az egyik erősen vérző fiatalembert az autóba szállították, s ellátták sebeit. arra lettek figyelmesek, hogy valaki erősen rugdossa az ajtót, üti az üveget, és összetöri a visszapillantó tükröt. Az ittas fiatalember ezután a mentőautó kerekei alá feküdt, s így próbálta megállítani a jármüvet. Végül rádión értesítették a mentősök a rendőrséget, akik időben elszállították a magáról megfeledkezett, garázda fiatalt. Szalontai Antal mutatja a javításra váró rohammentőt (Fotó: Szántó György) Hatvani randevú Hatvan külterületén, a Zagyva folyó mellett, a Delelő úton nyitja meg kapuját szombaton a művészeti alkotótábor, amelynek vezetője dr. Csiffáryné ar. Schwalm Edit néprajzkutató. A programban díszítőművészeti szakkörvezetők, amatőr fafaragók, fazekasok, szövők vesznek részt, és azok az érdeklődő diákok és felnőttek, akik e térség hagyományaival szeretnének megismerkedni. Az augusztus 4-ig tartó kurzuson a gyakorlati foglalkozásokat előadások egészítik ki. Nosztalgia-est A The Old Angelis együttes nosztalgiadallamokat játszik július 31-én, vasárnap délután 6 órától az egri Hotel Villa-völgy sörteraszán. Mise, hallássérülteknek Vasárnap délután öt órakor Egerben, a megyei kórház Szent Ánna-kápolnájaban hallássérülteknek tartanak misét, speciális jeltolmácsolással. Nemzetközi diáküdülés Az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont meghívására Pa- rádfürdőre, a SZOT-üdülőbe portugál és német gyerekek érkeztek, akik magyar társaikkal együtt augusztus 4-ig nyelvi programon vesznek részt. A több mint hetven résztvevőnek lehetősége lesz megismerni e térség természeti szépségeit és népművészeti hagyományait is. Kozmetikumok ajándékba Magyarországon az elmúlt évben nyitotta meg irodáját a Beiersdorf Kft., a közismert Nivea, Limara, a Gammon és a Labello termékek hazai forgalmazója. A minőségileg kifogástalan, ám megváltozott csomagolású termékeit a cég nem semmisíti meg, hanem felajánlja a rászorulóknak. így kapott ajándékba magas fényvédő faktora Nivea naptejet minden állami gondoskodásban részesülő gyermek Heves megyében. A kft. felajánlásaként a jövőben is számíthatnak a nevelőotthonokban élők ilyen segítségre. Mégis jön az Edda A szólógitáros halála miatt kétséges volt, hogy az augusztusra tervezett egri Edda-koncertet megtart)ák-e. Közben az együttes régi gitárosa, Alapi Istvánvisz- szaállt a bandába, így a megye- székhelyen is megtartják a korábban vállalt fellépést, amely augusztus 13-án, este 9 órakor lesz a szépasszony-völgyi szabadtéri színpadon. Gyöngyösi fesztivál Ma délután fél hattól zenés keresztény művészetifesztivált rendez a gyöngyösi Fo téren a Hit f yülekezete. Fellép a Rain zene- ar, Folk Iván, az Ámen együttes és egy amatőr pantomim színtársulat. A ló és lovasa A fenti címmel a szilvásváradi önkormányzat és az írisz Alapítvány pályázatot hirdet 4-15 eves gyermekek részére. Nevezni csak 1992-93-ban készült eredeti, önálló művel lehet. Az alkotások tetszőleges anyag és technika — szén, kréta, pasztell, batik, rézdomborítás, tűzzománc — felhasználásával készülhetnek. A beküldési határidő: 1993. augusztus 10. A cím: 3348 Szilvásvárad, Miskolci u. 7. Az eredményhirdetésre szeptember 10- 12. között, a lovasfesztiválon kerül sor. Apci vádaskodások „Feszültséggel, felforrósodott, izzó indulattal van tele az egész világ” — úja vezércikkének elején Gémes Gáborpcúeár- mester a most megjelent Apci Hírekben. A falu első embere szerint sok a községben is az alaptalan, ok nélküli vádaskodás, a csípős megjegyzések, holott a képviselő-testület igen kemény munkát végez annak érdekében, hogy a szűkös anyagi lehetőségek között is minél több eredményt tudjanak felmutatni. A lap is az idén már harmadszor jelenik meg, s a helyiek tpbbek között olvashatnak még benne a környezetvédelemről, megtudhatják, kik születtek, kik kötöttek házasságot most és ötven éve, s kik azok, akik távoztak az élők sorából.
