Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-29 / 175. szám
HÍRLAP, 1993. július 29., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. A meteorológiai műszerkert Időjósok a „hegyen” A hírekben szereplő egri meteorológusok Lapunkban nemrég beszámoltunk róla, hogy július 1-jén új meteorológiai állomás kezdte meg működését Egerben, az Eszterházy tanárképző főiskola Leányka úti földrajz tanszékén. Naponta méréseket végeznek, amelyeket a Magyar Rádió is közöl. Dr. Roncz Béla docenssel, az állomás vezetőjével a terveikről beszélgettünk. — Hazánkban az első meteorológiai állomást 1780-ban állították fel Budán — említette. — Az része lett az egységes európai megfigyelőhálózatnak, amely 36 állomásból állt. Ezt követően az egyes országokban létrejöttek a meteorológiai intézetek, az észlelőhálózatokat kibővítették és a munkájukat magasabb színvonalra emelték. Az itthoni megfigyelőhálózat kiépítésére és fenntartására 1870-ben alakult a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet. Szervezésében az ország területén 14 állomás jött létre, köztük 1871-ben Egerben, a cisztercita — a jelenlegi Gárdonyi — gimnáziumban, ahol 1928-ig folytatták az észleléseket. Közben 1925- ben, a Szőlészeti Kutatóintézet régi telepén — a Mátyás király úton — új meteorológiai állomást létesítettek. 1973-ban a kutatóállomásnak a Kőlyuktetőre történt átköltöztetésével azt is áthelyezték, és a mérések jelenleg is ott folynak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat alapműszerekkel felszerelt másodosztályú állomásaként tartják nyilván. Eger tehát azon városokhoz tartozik, ahol a meteorológiai megfigyeléseket a legkorábban elkezdték. így ma már több mint 120 év észlelési adatai állnak rendelkezésünkre. — Hogyan hozták létre az új állomást? — A tanárképző főiskola természettudományi tanszékeinek a Leányka úti új épületbe való kiköltözésekor lehetőség nyílt arra, hogy a földrajz tanszék — a tanárok képzésének egyetemi szintre történő emelése első lépéseként a műszerfejlesztések során — egy új meteorológiai állomást hozzon létre. Ennek kialakítását és kivitelezését az OMSZ látta el. Megtudva, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat főállomásait számítógépvezényelt automata érzékelőkkel szerelik fel, lehetőség adódott, hogy elsőként Egerben — mintegy referenciaként — ellássák a német Lambrecht cég automata meteorológiai állomásával. Emellett hagyományos műszereket is telepítsenek. A terv adott volt, az elképzeléseket a szakma is támogatta, csupán a pénzt kellett előteremteni hozzá. — Végül ez is meglett? — A hagyományos állomás műszereinek költségét — a műszerkert kialakítását — a főiskola az űj beruházás keretében magára vállalta. Az automata állomás berendezéseit pedig a Környezettudományi Tanszék világbanki pályázatán nyert pénzből sikerült biztosítani. A környezetvédelmi szakos hallgatók képzését is az említett műszerek segítik. Az állomás az idén április végén elkészült. A hagyományos műszerek segítségével hőmérséklet, napi maximum-minimum, napfénytartam, csapadék, páratartalom, felszíni és talajhőmérséklet mérésére van lehetőségünk. — Miként történik ez? —■ A Lambrecht automata állomás a hőmérsékletet, a pára- tartalmat, a napsugárzás erősségét, a szél irányát és sebességét, a légnyomást, a kisugárzási hőmérsékletet, valamint ősztől talajhőmérsékletet is mér majd, illetve regisztrálja azt. Tízpercenként rögzítjük az adatokat, majd számítógépre történő „kimentése” után tároljuk, és igény szerint különböző táblázatokat, grafikonokat, ábrákat készítünk. Július elseje óta „élesben” folyik az észlelés, miután bekapcsolódtunk az OMSZ hálózatába. A rádió reggel 7.15-ös és délután 13.45-ös híradásaiban egri állomásunk adatai is elhangzanak. — Milyen további elképzeléseik vannak? — Úgy gondoljuk, hogy Eger sajátos földrajzi helyzete, jelentős idegenforgalma, az oktatás, a kutatás, valamint a város üzemeinek, intézményeinek és lakosságának nyújtandó szolgáltatásaink szükségessé teszik azokat a törekvéseinket, hogy a jövő év január 1-jétől a megyeszékhelyen meteorológiai főállomás működjön. Természetesen annak anyagi részét — mivel a működési költségek csak az idei év végéig biztosítottak — addig meg kell teremtenünk. Ehhez pályázatokat nyújtunk be, szponzorokat igyekszünk keresni. Ameny- nyiben a pénz rendelkezésünkre áll, akkor nemcsak a működés, hanem az állomás bővítése is szerepel céljaink között. Környezet- védelmi mérésekre gondolunk, mint például a csapadék savasságát, a levegő kénhidrogén-, szén- monoxid-, szén-dioxid-, nitro- gén-dioxid-tartalmát kimutató, az ülepedő por összetételének meghatározására alkalmas műszerek beszerzésére. (m. k.) Dr. Roncz Béla, az állomás vezetője számítógépen dolgozik Amerikaiak érdeklődnek az egri Mezőgép iránt A külpiaci megjelenés feltétele: jó informáltság A Külkereskedelmi Minisztérium a nyolcvanas évek elején hozta létre megyei megbízotti hálózatát, melvből a jelenlegi HIT-irodák kifejlődtek. Dr. Sibelka Györgyöt, a HIT Heves Megyei Irodájának vezetőjét először is arról kérdeztü — Bár a hangzás talán azt sugallja — mondja —, de nem vallási intézményről van szó. A HIT az angol Hungarian Investcenter Tradeinform rövidítése. Ebből a teljes elnevezésből már kitűnik, hogy' a HIT alapvetően kettős feladatot lát el. Egyrészt igyekszik elősegíteni a külföldi tőke beáramlását Magyarországra, másrészt a magyar vállalkozók, vállalatok külpiacra jutásán, az önkormányzatok, régiók kül- kapcsolatainak bővítésén fáradozik. — Milyen eszközei vannak a HIT-nek a vállalt feladatok teljesítéséhez? — A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a HIT „gazdája” biztosítja a gyakorláshoz szükséges anyagi, infrastrukturális és személyi feltételeket. A HIT pesti központja a Dorottya utcában, az NGKM épületében működik. A reprezentatív, jól felszerelt központot igen sok külföldi üzletember keresi fel. A befektetni szándékozó külföldiek jelentős hányadát pesti kollégáink hozzánk, a megyei irodákhoz irányítják. Mi a külföldi partner számára találkozókat szervezünk, vállalati látogatásokkal, önkormányzati vezetőkkel. Az is a munkánkhoz tartozik, hogy kívánságra megbízható információkat, referenciákat szerzünk a befektetni szándékozó külföldiekről, hiszen a magyar fél számára döntő fontosságú, hogy ismerje leendő partnere üzleti hátterét, fizető- képességét. — Mibe kerül mindez a magyar cégeknek? — Partnerközvetítő szolgáltatásunk díjtalan, a befektetőt kereső magyar cégnek vagy vállalkozónak csupán a saját magáról készített — lehetőség szerint minél részletesebb — információs ., mit takar ez a szó? anyagot kell eljuttatnia hozzánk. A céginformációk beszerzése pénzbe kerül, a díjszabás azonban rendkívül kedvező, átlagos esetben legfeljebb néhány tízezer forint. — Hogyan jutnak el az összegyűjtött vállalati ajánlások a külföldi befektetőkhöz? — A partnerkereső magyar cégek adatait rendszeresen megjelenő, többnyelvű bulletinünkben tesszük közzé. Ez számonként több ezer példányban készül, minden külképviseletünkre, kereskedelmi kirendeltségre küldünk belőle. Az európai és tengerentúli kormányok által intézményesen működtetett befektetési szervezetek szintén kapnak bulletint, és természetesen közvetlenül is megküldjük olyan külföldi cégeknek és vállalkozóknak, akik korábban jelezték nálunk befektetési szándékukat. A tájékoztató révén számos külföldi befektetés valósult már meg, és további kapcsolatok létrehozásán is munkálkodunk. A szolnoki Mezőgép Rt. egri gyárának anyagát például nemrég juttattuk el néhány érdeklődő észak-amerikai cégnek, és most váijuk az ezzel kapcsolatos visszajelzéseket. — Beszéljünk a HIT másik fontos tevékenységéről, a magyar cégek külpiacra jutásának elősegítéséről. — Ma Magyarországon mindenki alanyi jogon, külön engedély nélkül folytathat külkereskedelmi tevékenységet. Mivel ez a jogosultság nem jár együtt automatikusan a szükséges ismeretek meglétével, igen sokan — havonta átlagosan hatvan-nyolcva- nan — fordulnak irodánkhoz különböző, külkereskedelmi jellegű kérdésekkel. A külpiaci megjelenés egyik legfontosabb feltétele — nemcsak kezdők, hanem „profik ” számára is — a megfelelő informáltság. A hozzánk forduló cégek, vállalkozók sokoldalú, részletes és friss információkat kaphatnak a megcélzott területről, az exportálni kívánt termékkel kapcsolatos szabályozási, külkereskedelem-technikai tudnivalókról. — Az információ: érték. Gondolom, a HIT szintén pénzt kér a tanácsadásért. — A tanácsadás ingyenes, az ezzel kapcsolatos költségeket az NGKM a kereskedelemfejlesztési alapból fedezi. Ugyancsak ez az alap a forrása a vállalatok, vállalkozók, önkormányzatok kedvezményes külföldi megjelenésének különböző vásárokon, kiállításokon, konferenciákon. Az ezeken való részvételre pályázatot kell benyújtani: a HIT- irodák kívánságra segítenek a pályázati anyag összeállításában. — Ön többször is említette az önkormányzatokat. Vannak-e közös céljaik, hogyan tudnak együttműködni ezek megvalósításában? — A megyei önkormányzat és irodánk között igen szoros — talán nem túlzás azt mondani: példaértékű — együttműködés alakult ki, mely elsősorban a megye vállalatai, vállalkozói számára hasznos. A megyei önkormányzat átgondolt, tudatos kapcsolat- építő törekvései közismerten sikeresek, elég itt talán az olaszországi Arezzo provinciával, a német Mittelfranken és a francia Loire-Atlantique megyékkel vagy az osztrák Tirol tartománynyal létrejött Heves megyei kapcsolatokra utalnom. Ezeket a kapcsolatokat az önkormányzat irodánk és másik közös partnerünk, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara — segítségével formálta gazdasági tartalmúvá. Az NGKM támogatásával a megye cégei számos külföldi kiállításon, vásáron jelenhettek meg: az egységes „megyei” arculatról az önkormányzat gondoskodott. Újabb fontos erőpróbát jelent közös őszi rendezvényünk, a Vásár Agriában, melyre minden testvérmegyéből, régióból várunk résztvevőket. — Úgy tudom, a HIT egy speciális klubot is működtet. Kik lehetnek a tagjai ennek a klubnak, és milyen előnyökkel jár a klubtagság? — A HIT-klubot azok számára hoztuk létre, akik külkereskedelmi kérdésekben igénylik az átlagosnál gyorsabb, pontosabb, rendszeresebb informáltságot. A HIT-klub tagjai „első kézből” jutnak friss értesülésekhez, részben a klubtagsággal járó információs anyagok révén, részben olyan — csak klubtagok számára szervezett — találkozók kapcsán, melyeken pl. a kereskedelmi tanácsosok tartanak tájékoztatót az őket fogadó országgal való kereskedés sajátosságairól. A HIT- klub tagjai számos kiadványt kapnak díjmentesen. Ezek között elsősorban az üzleti lehetőségek — Export-Import és a Külkereskedelmi Tájékoztató címűeket említeném. Ez már önmagában megéri a belépést a jelentkező cégek és a magánszemélyek számára, hiszen a tagsági díj csaknem szimbolikus. — Hol lehet jelentkezni a HIT-klubba, egyáltalán: hogyan érhetők el Önök? — A Heves megyei HIT-iroda Egerben, a Megyeházán működik (Kossuth L. u. 9.), telefon/ fax számunk: (36) 311-847. Bár nincs hivatalos fogadóóránk, célszerű a személyes látogatás időpontját előzetesen egyeztetni, hogy a megbeszélés zavartalanul létrejöhessen. Ügyfeleinket szerencsére nem kell toborozni: egyre többen „hisznek” a HIT-ben! Szajlai Csaba Vállalkozni pedig szükséges Bevált az ötlet... Van egy üzlethelyiség Gyöngyösön, az Iskola utcában. Az alapterülete éppen hogy elegendő arra, hogy a tulajdonoson kívül még néhány vevő elférjen a pult és az állványok társaságában. A cégtábláról a következő cím olvasható: Irka-firka papírbolt. A betűk mellett különböző nagyságú kenguruk néznek szembe az érdeklődővel. A kirakatüvegen át minden látható, ami ebben a boltban kínálja magát: papír, írószer, játék és film. A tulajdonos neve pedig: Vargáné Zsiska Gabriella. — Mióta van itt ez a bolt? — kérdeztem. — Nemrég, április óta. — Kié a helyiség? — A Kékes szövetkezeté. Én magam találtam rá. Amikor megnéztem, megállapítottam: pont ilyen kell nekem. Tudom, ilyet ma már nem illik kérdezni, én mégis megkockáztattam, azzal az ígérettel, hogy nem írom meg: mennyi a bérleti díj. A válasz aránylag kedvező számot tartalmazott. — Miért éppen ide jött? — Ennek a legfőbb oka az, hogy közel van a hatos iskola. — A kisdiákok ide járnak vásárolni? — Már az elmúlt iskolai év végén is ide jöttek. Többen voltak közöttük olyanok is, akik csak úgy benéztek. Meg is kérdezték: ha nem vásárolnak semmit, akkor is bejöhetnek? Persze, gyertek csak, mondtam én. Ugyanis belőlük lesznek a vevőim. A felnőttek között is előfordult az ilyen, nem is egyszer. — Kinek jutott az eszébe, hogy papírboltot nyisson itt? — Nekem. Nem súgott senki. Végiggondoltam előzőleg, hogy milyen üzlet nincs itt a környéken. így jutottam el a papírbolt gondolatához. — Előzőleg mivel foglalkozott? — Építésztechnikus vagyok. A bánya tervezőirodájában dolgoztam, de végül létszámfelettivé lettem. Munkanélküli. Ez pedig nem kellemes állapot. Valamit kezdenem kellett. — De az ötletből mégnem lesz működő bolt. Pénz nem kellett a megvalósításhoz? — Dehogynem. A férjem két évig kint dolgozott Németországban, és az ő keresetéből lett az alaptőke. — A férje most mit csinál, hogy hazajött? — Munkanélküli lett. — Kik tartoznak még a családhoz? — Két gyermekünk van, az egyik most megy elsőbe, a másik már idősebb. Mindketten idejárnak a hatosba, ének szakosak. Maguk választották maguknak. Nagyon jó hangjuk van. — Említette, hogy építész- technikus. Tervezést folytat? — Már csak édesapámnak segítek a terveket kihúzni. De mellékesként semmit nem vállalok. — Ha összeveti a mai tényeket a hajdani tervezgetésekkel, mit tud mondani a vállalkozásáról? — Tulajdonképpen úgy alakul minden, ahogyan elképzeltem. Tudtam, hogy a kezdet kezdetén türelem kell. Azt mondják, egy bolt bevezetése eltart úgy egy évig. Tehát nincs miért izgulnom. — Milyen most a forgalom itt, a boltban? — Egészen változó. Van, amikor sok a vevő, és van, amikor gyér a forgalom. De azt hiszem, ez így a természetes. — Kik járnak ide vásárolni? — Nemcsak az iskolások. Most, a nyári szünetben ugyan kevés iskolai cikk fogy, de van kereslet az olcsóbb ajándéktárgyak iránt, amiket főként a kislányok vásárolnak születés- vagy névnapokra. — Elégedett tehát a helyzetével? — Azt hiszem, igen. Tudja, ha az ember elérheti azt a célját, amit maga elé tűzött, akkor csak elégedett lehet. — Mit gondol, ha úgy két év múlva eljönnék ide, mit mondana az érdeklődésemre? —- Remélem azt, hogy minden rendben van, jól érzem magam, az üzlet megy, a vevők jönnek, a ■WMIIIWM—■! forgalom megfelelő, elégedett lehetek a sorsom alakulásával. — Pedig mondhatom talán így: maga bizonyos kényszerhelyzetben lett vállalkozó... — Azt hiszem, így. Ha nem vesztem el az állásomat a tervezőirodánál...? Látja, ilyen a sors. G. Molnár Ferenc *■ MARKER KFT KÜLKERESKEDELMI AWi# OKTATÁSI ÉS BHk TOVÁBBKÉPZŐKET. flft - tanácstalan, . ^M - munkanélküli, MM - új szakmát akar, in - nem vették fel az egyetemre, de TANULNI SZERETNE, | SEGÍTÜNK ÖNNEK! 1993. szeptemberében az alábbi szakképesítést nyújtó tanfolyamainkat indítjuk: ► külkereskedelmi üzletkötő ► vámkezelő ► kereskedelmi ügynök (30 órás tréning) ÚJ TANFOLYAMUNK: KÜLKERESKEDELMI ÉS ÜZLETVEZETŐI ISMERETEK (KERESKEDŐ) A tanfolyam az üzletvezetői bizonyítvány mellett alapvető ismereteket.nyújt a saját jogú importbeszerzések lebonyolításához isi MUNKANÉLKÜLIEKNEK, PÁLYAKEZDŐKNEK KEDVEZMÉNY! Hívjon bennünket a (36) 311 847-es számon: kérésére részletes információs anyagot küldünk! Címünk: 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. (Megyeháza) ÉRDEKLŐDJÖN júliusban, DÖNTSÖN augusztusban!