Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-03-04 / 153. szám

HÍRLAP, 1993. július 3—4., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Szebb házasságkötő terem Ludason A ludasi községházán felújít­ják a házasságkötőtermet. Még az idén szeretnék valóra váltani a tervet, aminek során barátságo­sabbra cserélik a jelenlegi abla­kokat, új ajtóval váltják fel az ed­digit, parkettáznak és festenek. Abban egyelőre csak reményke­dik az önkormányzat, hogy a polgármesteri hivatal szép nagy­termét ugyancsak ebben az év­ben új bútorokkal is berendezheti. Ingyenes tankönyvek Gyöngyössolymoson A gyöngyössolymosi önkor­mányzat sem hagyja figyelmen kívül az iskoláztatás gondjait. Még javában tart a nyári vakáció, csak hetek múlva kezdődik az új oktatási év, de már is bizonyos, hogy — a képviselők döntése alapján — a szülők terheinek csökkentésére valamennyi isko­lás diák ingyen kapja a tanköny­veit. Karácsondi csatornázás A belvíz és a szennyvíz korsze­rű elvezetésére is törekszenek Karácsondon. A helyi önkor­mányzat a szükséges csatorná­zást — koncessziós megoldással, környezetvédelmi központi tá­mogatással — a következő há­rom évben szeretné elvégeztetni. Postabank jubileum Gyöngyösön Öt évvel ezelőtt kezdte el mű­ködését Gyöngyösön a Posta­bank és Takarékpénztár, s most újra ünnepel a cég. Nemcsak a fél évtizedes fennállását, hanem az új fiókjának átadását is, mivel az eddig ideiglenes helyen működő bank július elsején a Mikszáth Kálmán út A. szám alatt folytatja tovább tevékenységét. Az új épületben a nagybani be- és kifi­zetések nem az ügyfelek előtt bo­nyolítódnak, hanem elkülönül­ve, amivel a biztonságosabb pénzforgalmat segítik elő. Kisnánai fesztivál A kisnánai szlovák hagyomá­nyőrzők lázasan szervezik azt a fesztivált, amelyet augusztus 21 - re terveznek. A szomszédos Szlovákiából, Krasznahorkáról hívtak meg egy néptánccsopor­tot, de több, mint tíz honi hagyo­mányőrző klubra, szervezetre is számítanak ezen a kultúrális ösz- szejövetelen. Számon tartják a sasokat Egyelőre három pár parlagi sas fészkét sikerült megfigyelni­ük a madarászoknak a Mátrá­ban. Úgy tűnik, most egy negye­dik páros is felbukkant ezen a környéken, de lakukat még nem fedezték fel — így bizonyosságot sem szerezhettek létükről. Az is­mert fészkekben viszont az idén egy-egy fióka született, amelye­ket meggyűrűztek, hogy nyomon követhessék azok mozgását, életmódját is. Bene-búcsú Ünnepi körmenet A napokban rendezték meg Mátrafüreden a hagyományos Bene- búcsút. Június 26-án szentivánéji tüzet gyújtottak, s a település apra- ja-nagyja táncolt, énekelt a máglya körül. Másnap, vasárnap délelőtt istentiszteletet tartottak dr. Nagy Lajos apát-plébános ünnepi prédi­kációjával, illetve körmenettel kísérve. Ezután a „Zsófi Kallóban” — a füredi malomban — reneszánsz zene mellett vigadtak a vendégek, miközben a nagyközönség a parkban rendezett folklórműsor szépsé­geit élvezhette. Művészi faragások és ötvösmunkák Bodó Attilává rosi képviselő, a helyi főiskola tanára kedves tár­latot nyitott a napokban a Mátra Művelődési Központ Pincegalé­riájában. A Vértanú utcai kiállí­tóhelyiségben ezúttal id. Jakkel Mihály és Jakkel Attila alkotásai kerültek a közönség elé. Ritka szép ajándék a sorstól, ha művészi munkákkal családi szereplésre is módot ad. Nos, sze­rencséjükre Jakkeléknek ez megadatott, s most a Gyöngyö­sön élő, dolgozó fafaragó Buda­pestre elszármazott öccsének öt­vös gyermekével közösen adhat újabb ízelítőt munkáikból, tö­rekvéseikből. Jelentkezésük ugyanis már nem az elsőitt a tele­pülésen, a korábbi években már bemutatkoztak együtt. Ismét van mit mutatni a műhe­lyeikből. Id. Jakkel Mihály az er­dei és a népéletből vett témáival, a hegyvidék meg a puszta világá­val ragadja magával a nézelődőt. A faragott domborművek, szob­rok, a falra vagy bútorba álmo­dott remekek egyaránt élményt jelentenek a látogatónak. Nem különben őszinte elismerésre késztetik a betérőt az unokaöccs, Jakkel Attila fémből formált igé­A kiállítás egyik szép kompozíciója (Fotó: Szántó György) nyes darabjai is, a kecses, szép kelyhek, tálkák, ékszerek. S ugyanígy tiszteletet ébreszt az eredeti angol szamovár, vagy ép­penséggel a kollekció másik, szintén megállást parancsoló tagja, a míves díszkard. Bizonyos, hogy a bemutatott művek mindazokat becsalogat­ják, akik csak hallanak róluk. 5 ez a jelenlegi kiállítás is igazolja, hogy Gyöngyösön érdemes volt kitalálni a Pincegalériát. (-ni) Erdélyi gyermekek detkf vendégségben (Folytatás az 1. oldalról) A „fészekrakókra” elsősor­ban a Kápolna alatti dűlőnél gondolt az önkormányzat. Itt le­hetne 200-300 négyszögöles te­lekeket kialakítani. Míg az örök­ség, a kárpótlás nélküli gazdák számára a Birkaparton lenne jó valamivel tágasabb, de nem túl­méretezett parcellákat létrehoz­ni újfajta érdeklődésükhöz, to­vábbi munkájukhoz. Mindeze­ken túl pedig talán az iparostelep bővítése is szóba kerülhetne va­lamelyest, mert egészen biztos, hogy a mostaniaknak idővel akadnak követőik. — Nem tehettünk mást, mi is vásárolni kezdtük hát a kárpótlá­si jegyeket — magyarázza a pol­gármester — de a föld helyett egyelőre csak 480 aranykorona tulajdonosai vagyunk. S talán nem is jutunk tovább. Mivel a földkiadó bizottság — az említett szorongatott helyzetében — jobb híján olyan elhatározásra jutott, hogy saját hatáskörben egyedi megoldást választ. Földkiadó helyett földosztó lesz olyanfor­mán, hogy az igények kielégíté­séhez mindenek előtt a rendelke­zésre álló nagyobb szőlőterület­ből hasít. Egészen pontosan: az aranykoronák 80 százalékát sző­lővásárlásokra kell fordítani, s csak 20 százalékukért vehető szántó, rét, legelő, miegyéb. Ige- nám, de az előbbi vételénél az ül­tetvény árát is megfizettetik a vá­sárlóval, akinek viszont így ez már drága. Mi pedig, őszintén szólva, akkor sem tudnánk mit kezdeni a szőlővel, ha akadna pénzünk hozzá. Kedvezőbb len­ne a gazdálkodónak, ha a puszta földjét utóbb maga alakíthatná szőlőtáblává, s mi is könnyebben haladnánk a kötöttség nélkül. No meg úgy, ha a lakosság «valami­vel nagyobb belátással lenne tö­rekvéseinkre. Ki-ki nem ragasz­kodna annyira makacsul még a helyhez is, ahol a földet művelni akarja. — Keresték már az egyezséget? — Természetesen. S változat­lanul törekszünk az ügy legjobb, legbékésebb rendezésére. A 17 tagú földkiadó bizottságban he­lyet kapott egyetlen önkormány­zati képviselő azonban nyilván­valóan nem sokra megy az-állás- pontunkkal, s lehet, hogy a kö­zeljövőben tárgyalóasztalhoz ülő két testület sem talál egyha­mar közös nevezőre. Az szolgál­hatná legjobban az előremene­telt, ha valahogyan mégis csak si­kerülne a tényleges igények sze­rint teljesíteni a kéréseket, s ké­sőbb az érintettek, érdekeltek, egyszóval az új földtulajdonosok jutnának egymás között kölcsö­nösen megnyugtató megállapo­dásra. Esetleg falugyűlésen. A falugyűlést hivatalosan még nem hívták össze. Márkáz azon­ban így is gondolkodhat a leghe­lyesebb cselekvésről. A kár már a cselekvéshez hozzáfoghatna. Gyóni Gyula Detk és erdélyi tesvérközsége bontakozó baráti kapcsolatai alapján, a Kovászna megyei Bo- dakrólelőször fogadtak gyerme­keket csereüdülésre &z elmúlt hét közepén a Mátraalján. A hu­szonkét fiatalt és a három kísérő nevelőt szeretettel köszöntötték a településen, s a vendégeket egykettőre „szétkapkodták” a családok, akik a továbbiakban szállásukról, ellátásukról is gon­doskodnak. A látogatás, a találkozás első napján Pelle Sándor detki pol­gármester átfogó tájékoztatást is adott a településről és környéké­ről, míg pénteken a vendéglátók egri kirándulásra vitték a társa­ságot. Megyeszékhelyünkön az erdélyiek — videofilmes bemu­tató után — már meglehetősen ismerősen sétálgattak a város­ban, s kapaszkodtak a legendás várba, hogy még közelebb kerül­jenek történelmünkhöz. A szombatot és a vasárnapot családi programok szerint töl­tik az erdélyiek, hétfőn pedig — mint értesültünk — szabad foglalkozás lesz számukra. A keddi napot budapesti utazás teszi még feledhetetlenebbé. A vendégek megtekintik a Parla­ment épületét, végigjárják a Nemzeti Múzeum termeit, időznek a Budai Várban is, s természetesen az állatkert lát­nivalóival gyarapítják élmé­nyeiket. Szerdán Gyöngyöst próbálják „becserkészni”, ij- letve a hangulatos kis vonattal Mátrafüredet is felkeresik. Detki tartózkodásukról, He­ves megyei, budapesti tapaszta­lataikról — még elutazásuk előtt —jutalmak mellett vetélkedőkön is beszámolnak. S csütörtökön azzal búcsúznak, hogy egy esz­tendő múlva Bodakon talál­koznak mostani vendéglátóik­kal. Egy kazán kálváriája ( Tudósítónktól): Gyöngyös város legutóbbi képviselő-testületi ülésén parázs vita támadt dr. Mózer Albert képviselő és Keresztes György polgármester között a kórházi hulladékégető kazán körül. A nézeteltérés okainak néztünk utána. — Ahhoz, hogy ebben a do­logban valóban tisztán lehessen látni, régebbi ügyekről kell szól­nom — mondja Keresztes György. — Két évvel ezelőtt Morvái Ferenc, a 3-as út melletti területén veszélyeshulladék- égető kazán telepítési engedé­lyéért folyamodott hozzánk — ezt a településfejlesztési bizottság elutasította. Később újból jelent­kezett, s kilátásba helyezte, hogy mégis épít egy ilyen jellegű ob­jektumot, majd az idén — június elején — levélben közölte, hogy a kórház kazánja tökéletlenül mű­ködik, s fertőz. Felkérte a hiva­talt a berendezés leállítására, sőt hozzátette: egy előre kijelölt na­pon méréseket óhajt végezni az említett intézetben. Hivatalunk azt válaszolta Morvái úrnak, hogy a Bugát Pál Kórházban a veszélyeshulladék-égető érvé­nyes engedély alapján üzemel. Az égetőből távozó füstgáz ti­zenkét komponensének mérését még március 23-án elvégezték, s akkor az előírt technológiai hatá­rértéket meghaladó mennyiséget egy esetben mutatták ki. Ez a túl­lépés az átlagostól nagyobb há­nyadú műanyagégetés miatt kö­vetkezett be. De a beépített hűl ladékégető kazán fejlesztése fo­lyamatos, így a szükség szerinti korrekciót, technológiai módo­sítást a végleges átadás előtt a ki­vitelező el fogja végezni. Június 15-én újabb Morvai-levél érke­zett, most ebből is idézek,: „Fel­kérjük a miskolci Környzetvé- delmi Felülgyelőséget, hogy ne adják meg az ideiglenes enge­délyt sem, mert a berendezés megközelítően sem elégíti ki a környezetvédelmi előírásokat. ” — Valóban igaz — mondja a polgármester úr —, hogy az üzembehelyezési engedély júni­us 30-án lejárt. A korszerűsítési munkálatokat tavaly és tavaly­előtt a Mester KFt. hatmillió fo­rintos költséggel elvégezte. Ügy vélik, hogy az eredetileg elképzelt műszaki megoldás lényeges meg­változtatásával sikerült megfele­lő eredményt elérniük, sőt, elő­ször oldották meg az ország terü­letén a füstgáz-visszavezetéses gázégők kialakítását és alkalma­zását. — A június 24-i ülésen viszont az is elhangzott, hogy dr. Mózer képviselő úr netán összetéveszti a képviselői és a tisztifőorvosi hi­vatásával járó feladatokat... — Nos igen. Június 14-én Mis­kolcon tartottak egy környezet­védelmi tárgyalást, ahol a doktor úr megjelent, felolvasta Morvái úr idevonatkozó levelét, s többek szerint olyan hangnemben és stí­lusban beszélt, ami enyhén szól­va kifogásolható. Senki nem bíz­ta meg, nem kérte fel arra, hogy a várost képviselje. — A veszélyes hulladékban egyre nagyobb mennyiségben fordul elő a műanyag, hisz a kór­házakban mind gyakrabban kell egyszerhasználatos fecskendőt alkalmazni, és igen sok az ellá­táshoz szükséges műanyag esz­köz — fejti ki véleményét dr. Mó­zer Albert képviselő, tisztiorvos. — Ezek égetésénél olyan savas gázak szabadulnak fel, melyek a levegőbe jutva, annak koncent­rációját megváltoztatják. A vál­lalkozó köteles olyan állapotba hozni a kazánt, amely mindenfé­le előírásnak megfelel. — Környékünk ismert vállal­kozója szintén kazánokkal fog­lalkozik, az általa gyártott ter­mék megfelel ezeknek az előírá­soknak? — Itt nincs szó „Morvai-kér- désről”, itt egy város érdekét kell szem előtt tartani. Nem tudom, hogy az ő kazánjai megfelelnek-e a normatíváknak, azt a környe­zetvédelmi hatóság dönti el, mé­résekkel alátámasztva. Morvái úr valóban megkeresett engem, s hajlandó lenne a saját költségén építeni egy veszélyeshulladék- égető kazánt... Önt olyan vád érte, miszerint azon a bizonyos miskolci konfe­rencián illetéktelenül vett részt, hisz senki sem hívta meg... — A tisztifőorvosnak kötelessé­ge, hogy az illetékességi területét illetően részt vegyen minden olyan eseményen, ami az intézet profiljá­hoz tartozik. A törvényeket be kell tartani, hisz ez egyaránt vonatko­zik mindenkire. Sziráki Márta Földkiadás helyett földosztás Markazon FELHÍVÁS Gyöngyös Város önkormányzata hasznosításra ajánlja a 4267/8. hrsz-ú, 2937 m2 alapterületű ingatlant A beépítetlen telek Gyöngyösön, a 3-as számú főútvonalról közvetlenül megközelíthetően, a Ringsted úti lakóteleptől délre található. A terület üzleti szempontból rendkívül értékes, mert egyike azoknak az ingatlanoknak, amelyek a főútvonal mellett beépíthetők. A hasznosítóknak 2 éven belüli beépítési kötelezettséget szükséges vállalnia és az adásvételi szerződés aláírását követő 1 év alatt érvényes építési engedélyt kell szereznie. A telken kereskedelmi, szolgáltató és szállás célú épület helyezhető el. Az ingatlan közútról megközelíthető, közművekre való rácsatlakozása megoldható. A hasznosítási javaslatnak tartalmaznia kell: — a pályázó nevét, címét, cégadatait (amennyiben nem természetes személy), — a vételi szándékot és árat, — beépítési elképzelést (amelyekre részletes előírásokat Gyöngyös Varos Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Igazgatóságán lehet átvenni a kiírás napjától). — A nyertes pályázónak a vételi árat az elbírálás után a tulajdonjog megszerzése és a birtokbavétel feltételeként 1 hónapon belül kell megfizetnie az önkormányzat részére. — Legalább £0 napra szóló ajánlati kötöttséget, fizetési feltételeket, garanciát. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. július 30. A pályázat beadásának helye: Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal (Gyöngyös, Fo tér 13.) A pályázatok zárt borítékban „Ringsted úti intézmény terület” felirattal nyújtandók be. A pályázat bontása: 1993. augusztus 17-én 14 órakor a Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal 1. em. tanácstermében. J

Next

/
Thumbnails
Contents