Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-28 / 174. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. júüus 28., szerda Garantálni az észak-izraeli körzet biztonságát Bombáz a légierő, bevetve a nehéztüzérség Kérdőjelek Szerbia nagyhatalom? Drámai helyzettől félti önmagát és a világot Milan Kucan, az ex-Jugoszláviából kivált Szlovénia elnöke, aki szerint „Oroszor­szág és a Nyugat a legjobb úton halad, hogy Szerbiából regionális nagyhatalmat teremtsen a Balkánon.” A bécsi Der Standard-ban megjelent nyilatkozatot alátámasztó tény, hogy a mind jobban összekuszálódó frontvonalak és a diplomácia egymást érő ku­darcai egyre inkább előrevetítenek egy olyan kényszerű rende­zést, amelynek alapján a lehető legkisebb terület jut a muzulmán bosnyákoknak, s úgy növekedne kissé a horvátok területe, hogy végül a szerbek birtokolhatják majd a legtöbbet. Úgy tűnik, csak az lesz kérdéses, vajon a szerb lakta körzetek azonnal csatlakoz­nak-e Szerbiához, vagy csak később? Mi lehet ennek a következménye? Kucan szerint az — és ezt tartja a fő veszélynek —, hogy egy ilyen új hatalmi helyzet „bizo­nyosan további háborúk csírája lenne, amely egyaránt fenyeget­né Közép-Európát, Szlovéniát, Ausztriát”. A szlovén politikus aggodalmai országa sajátos helyzetének ismeretében akkor is érthetők, ha vannak, s nem is kevesen, akik túlzottan sötétnek ítélik az általa felrajzolt képet. Hát — mondják ellenérvként, s joggal — nem érik egymást a béketárgyalások? Hát nem születnek újabb és újabb tűzszüne­tek? Vajon nem éppen az ENSZ-embargó hatékonysága miatt hirdetett ellenembargót Szerbia Belgrádnál a Dunán? Hát nem a megoldást szolgálják-e a nagyhatalmak egymás közötti konzul­tációi is? Ez mind része a pillanatnyi balkáni igazságoknak. A lényeg azonban nehezen cáfolhatóan az, hogy az ex-Jugoszlávia-szind- róma mégis mind fenyegetőbb, a válság pedig éppen a nagyha­talmak számára mind terhesebb. Nem ezt érzi-e másoknál is job­ban Kucan, éppen mert a függetlenségét félti, Ljubljanában nyugtalankodik? Immár a jövő feszültségeitől reméli óvni a vilá­got: Európa integrálódni akar, vagy új nagyhatalmakat szül? (FEB) Moncada-évforduló Elesett kurdok A hét végén tizennégy kurd esett áldozatul Törökország dél­keleti részén a törökök és kurdok közötti fegyveres harcoknak. A Reuter török belbiztonsági for­rásokra hivatkozva közölte, hogy az áldozatok többsége a szélsőbaloldali Kurd Munkapárt (PKK) tagja volt. A jelentés em­lékeztet rá, hogy 1984 óta, mióta a PKK meghirdette harcát a füg­getlen kurd állam létrehozásáért, megközelítőleg 6500 ember vesztette életét a török-kurd ösz- szecsapásokban. Tomboló diftériajárvány Már tíz áldozatot követelt a csendes-óceáni kikötővárosban és környékén tomboló diftéria­járvány, és további halálesetek várhatók, ha nem érkezik meg sürgősen az oltóanyag-szállít­mány. A vlagyivosztoki egész­ségügyi szervek azzal a kéréssel fordultak a parlament egészség- ügyi bizottságához, hogy küldje­nek további gyógyszerkészítmé­nyeket Moszkvából, mert külön­ben képtelenek megfékezni a járvány terjedését. Túlélők is vannak Befejeződött a hétfői dél-ko­reai repülőgép-szerencsétlenség áldozatainak felkutatására indí­tott akció, melynek során kedd délelőttig 68 halottat és 44 túl­élőt találtak meg. Az életben maradottak közül huszonhatan súlyos sérüléseket szenvedtek. Ukrajna és az atomsorompó A fejlett hadiiparral rendelke­ző Ukrajna képes arra, hogy mű­ködtesse a területén lévő szovjet atomfegyvereket, de ez nem áll szándékában — jelentette ki a The New York Timesnak az or­szág védelmi minisztere. Konsz- tantyin Morozov vezérezredes egyúttal közölte: Ukrajna „át­alakulóban lévő országként” szeretne csatlakozni az atomso- rompó-szerződéshez, addig is, amíg e fegyvereket megsemmisí­tik. Lefegyverezett különleges egység Észak-Oszétiában ismeretlen fegyveresek lefegyverezték az orosz hadsereg különleges egy­ségét és az észak-kaukázusi ka­tonai körzet felderítő zászlóalját — nyilatkozta az orosz ügyészség az ITAR-TASZSZ-nak. A két katonai egységnek összesen 38 embere esett fogságba, amikor egy kiképző tanfolyamról tértek vissza. A több mint 300 halálos áldozatot követelő december vé­gi véres összecsapások óta állan­dó feszültség uralkodik az Oszé- tia és Ingusföld által vitatott terü­leten. Elítélték, de... Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn elítélte a boszniai francia békefenntartók elleni szerb támadást, de újra el­utasított minden lehetőséget, hogy az Egyesült Államok tevé­kenyebb szerepet vállaljon a vál­ságban. A dél-libanoni Hezbollah-ge- rillák elleni harc „jelenlegi sza­kasza” körülbelül egy hétig tart majd — legalábbis ezt közölte a jeruzsálemi rádió izraeli minisz­terekre hivatkozva, akik a hétfő esti kormányülés után nyilatkoz­tak. Ezzel egy időben Jichak Mordehai, az északi katonai kör­zet parancsnoka — szintén a rá­diónak nyilatkozva — azt mond­ta, hogy a hadsereg elérte kezdeti céljait. Mordehai szerint a jelen­legi hadműveletnek az a felada­ta, hogy garantálja az észak-izra­eli körzet biztonságát, megerő­sítse a dél-libanoni „biztonsági övezetet”, és biztosítsa az izraeli hadsereg mozgásszabadságát. Hétfőn este a szíriai hadveze­tés utasítást adott az Izrael által kikiáltott dél-libanoni „bizton­sági övezet” körzetében levő csapatainak, hogy vonuljanak harci pozíciókba. Az AP ameri­kai hírügynökség szerint ezzel nyilván egy esetleges szárazföldi támadás veszélyére készültek fel. Ennek lehetőségét Izrael nem zárta ki, de a jeruzsálemi kor­mány hétfő esti tanácskozásán most úgy határoztak, hogy egye­lőre nem vetik be az izraeli szá­razföldi haderőt Libanonban. Libanonban egyébként kedd reggel is folytatódtak az izraeli akciók. A légierő bombázta Zib- kin falut, a nehéztüzérség pedig Egy vasúti tartálykocsi szivár­gása miatt valóságos kénsavfel- hő borította be hétfőn a kalifor­niai Richmond városát. A Reu­ter jelentése szerint mintegy két­ezer ember jelentkezett a kórhá­zakban, szem- és torokfájásra, hányásra panaszkodva. Bár sú­lyosabb sérülés nem történt, s a kezelés után mindenki hazame­hetett, az orvosok szerint néhány esetben akár hónapokig is eltart­hat a teljes gyógyulás. A balesetet az okozta, hogy a helyi vegyiüzemben — eddig is­meretlen okból — megnőtt a nyo­más az egyik tartálykocsi belsejé­ben, s ez működésbe hozta a va­gon biztonsági szelepét. A szi­A hét végén tizennégy kurd esett áldozatul Törökország dél­keleti részén a törökök és kurdok közötti fegyveres harcoknak. A Reuter török belbiztonsági for­rásokra hivatkozva közölte, hogy az áldozatok többsége a szélsőbaloldali Kurd Munkapárt (PKK) tagja volt. A jelentés em­lékeztet rá, hogy 1984 óta, mióta a PKK meghirdette harcát a füg­getlen kurd állam létrehozásáért, megközelítőleg 6500 ember mintegy negyven libanoni cél­pontra nyitott tüzet. Kórházi for­rások szerint a támadásoknak két halottja és 27 sebesültje van. Eközben Ali Hamenei ajatol- lah, Irán vallási és politikai veze­tője megerősítette: országa to­vábbra is támogatja a Hezbollah szervezetet. — A palesztin és a li­banoni nép törvényes jogainak védelme a világ összes muzul­mánjának kötelessége — mond­ta. Ámr Musza egyiptomi kül­várgást csak négy órával később tudták megszüntetni, ám közben 10 kilométer széles, fehér felhő keletkezett a San Franciscótól 25 kilométerre lévő város felett. A hatóságok több utat lezártak, nem működtek a könyvtárak és egy iskola, s az illetékesek felfüg­gesztették a postai szolgáltatáso­kat is. A baleset közelében lévő ipari negyed egy részét evakuálni kellett, s az egészségügyi szakér­tők azt tanácsolták Richmond, illetve három másik közeli város lakosainak, hogy egyelőre ma­radjanak az épületek belsejében, csukják be az ablakokat és kap­csolják ki a légkondicionáló be­rendezéseket. vesztette életét a török-kurd ösz- szecsapásokban. Boszniában valamelyest csök­kent a harcok hevessége. Bugoj- nóból kiszorították a boszniai horvátok utolsó egységét is. A közlemény szerint a muzulmá­nok 108 foglyot ejtettek, és nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak. Mostarból és Hercegovina déli részeiből nem érkeztek hírek újabb harcok­ról. ügyminiszter — kollégájával, Si­mon Peresszel folytatott hétfő esti telefonbeszélgetésében — a libanoni akció azonnali beszün­tetését követelte Izraeltől. Sza- úd-Arábia, Katar és Jemen szin­tén elítélte a katonai támadást, s a nemzetközi közösség beavat­kozását kérte. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár „mélységes ag­godalmának” adott hangot az események miatt, s mindkét felet önmérsékletre kérte. Lesz-e dunai blokád? Jugoszlávia ENSZ-képvisele- tének vezetője New Yorkban kö­zölte: a dunai blokáddal való fe­nyegetés nem hivatalos szervek­től származik, és a belgrádi kor­mány mindent meg kíván tenni azért, hogy a blokád ne lépjen életbe. Erről tájékoztatta hétfőn Ronaldo Sardenberg brazil nagykövet az ENSZ-szankcióbi- zottságát. A diplomata, aki egyúttal a Szerbia elleni rendsza­bályokat felügyelő testület elnö­ke, hangoztatta: újólag kérte az ígéret írásos megerősítését Belg- rádtól. Amennyiben erre keddig nem kerül sor, a kérdést a Biz­tonsági Tanács elé terjeszti. Az ENSZ képviselője, aki ko­rábban szombat délutánig adott határidőt Belgrádnak az ügy tisztázására, leszögezte: elvárják azt is, hogy a szerb kormány megfelelő intézkedésekkel hala­déktalanul véget vet a dunai ha­józok zaklatásának. A szankció­bizottság kedden ismét ülésezik, és ott várhatóan mindenképpen ismét napirendre kerül a dunai hajózás kérdése. Ez a szerződés azonban nem­csak a török állam területét hatá­rozta meg, hanem erre a doku­mentumra vezethető nagyrészt vissza a Törökország délkeleti részét sújtó kurd konfliktus is. Míg ugyanis 1923-ban Lausan- ne-ban a nem muzulmán nép­csoportok — zsidók, görögök és örmények — kisebbségi státust kaptak, addig a kurdoktól meg­tagadták ugyanezt. Ezt szem előtt tartva, aligha lehet véletlen, hogy Tansu Ciller miniszterelnök-asszony az ünne­pi megemlékezésekkel párhuza­mosan demonstratív körutazást tett Délkelet-Anatóliában, és át­számítva 2,5 milliárd schilling összegűfejlesztési tervet helyezett kilátásba a túlnyomórészt kur­dok lakta területeknek. Első íz­ben történt 70 év alatt, hogy a kormányfő Hakkariban, az iraki és az iráni határ szomszédságá­ban tartott kormányülést — min­tegy jelezve, hogy újjáéled An­kara érdeklődése a gyakran elfe­ledettnek hitt térség iránt. A kubaiaknak meg kell két­szerezniük erőfeszítéseiket a szi­getországot sújtó válság leküz­dése érdekében — hangsúlyozta Fidel Castro Santiago de Cubá- ban, a kubai forradalom ünne­pén, a Moncada-laktanya elleni ostrom 40. évfordulója alkalmá­ból hétfőn rendezett központi ünnepségen. A tv által közvetí­tett beszédben a kubai párt- és állami vezető bejelentette, hogy a kubaiak számára is engedélye­zik valuta birtoklását, hogy ezzel is lendítsenek az ország gazdasá­gán. Castro beszédében azt hang­súlyozta, hogy csodák nincsenek és nem is lehetnek a gazdaság­ban, s az ország válságát újólag a A pozsonyi Új Szó keddi szá­mában megjelent értesülés sze­rint: Martonyi János külügyi ál­lamtitkár jogi szakértők kísére­tében megszemléli a bősi erőmű­vet és a hozzá tartozó létesítmé­nyeket. A lap az értesülés forrását nem nevezi meg, de Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos irodavezetőjére hivatkozva meg­erősíti, hogy — csütörtökön va­lóban az említett térségbe várják A svájci városban 1923. július 24-én aláírt szerződés lezárta az ugyanott a török függetlenségi háborút követő békekonferenci­át. A szerződő felek egyrészről a modern török állam megalapító­ja, Kemal Atatürk vezette Tö­rökország, másrészről pedig Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Görögország, Románia, Japán, Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina. Az új megállapodás a Sevres-i Szerződés helyébe lépett, ame­lyet 1920. augusztusban az első világháború nagy vesztese, az Oszmán Birodalom és a győztes hatalmak írtak alá. Sevres-ben Anatóliára korlátozták a török állam területét. A szíriai, palesz- tínai és mezopotámiai török bir­tokokat Franciaország és Nagy- Britannia kajpta, a Törökország­ban élő örményeknek és kurdok- nak pedig elismerték azt a jogát, hogy saját államot alapítsanak Délkelet-Anatóliában. A Kemal Atatürk vezette tö­három évtizedes amerikai em­bargóval, a volt szocialista orszá­gok piacának elvesztésével, illet­ve a cukor kedvezőtlen világpiaci árával magyarázta. Szavai sze­rint az import idén 1,7 milliárd dollárra esik vissza a tavalyi 2,2 milliárd dollárról (1989-ben még 8,1 milliárd volt ez az ösz- szeg). Külön hangsúlyozta, hogy a szigetország rendkívül szűké­ben van konvertibilis fizetőesz­köznek. A kubai államfő a devi­zaszámlák liberalizálása mellett kilátásba helyezte, hogy a külföl­di tőke számára nagyobb lehető­ségeket biztosítanak, és szorgal­mazzák a külföldön élő kubaiak látogatását, a turizmus fejleszté­sét is. a magyar külügyi államtitkárt. Az Uj Szó szerint a helyszíni szemlére a magyar fél kezdemé­nyezésére kerül sor, s nem kétol­dalú szlovák-magyar akcióról van szó. A kormánybiztos iroda­vezetője elmondta, hogy Marto­nyi János a bősi szemle alkalmá­ból nem látogat Pozsonyba, és ez alkalommal nem kerül sor a Bős­sel kapcsolatos kétoldalú tárgya­lásokra sem. gyökere rök felkelés és a görögöknek 1921-22-ben Kis-Ázsiából tör­tént elűzése után azonban meg­változott a politikai helyzet. A Lausanne-i Szerződés nem is­merte el a kurdok önrendelkezési jogát. Ezt azzal magyarázták, hogy a kurdok — a törökökhöz hasonlóan — az iszlám hitet vall­ják, különben pedig szétszórtan élnek az egész országban, és nagyrészt már integrálódtak. A török kormány pedig mindmáig nem hajlandó önálló etnikai népcsoportnak elismerni az országban élő 8-12 millió kur- dot. A következmények közé tar­tozott több kurd felkelés a mo­dern török állam 70 esztendős történetében. A török hadsereg valamennyit leverte. A Kurd Munkáspárt 1984-ben fegyveres harcot hirdetett, amely azóta számos halálos áldozatot köve­telt. A baloldali irányzatú párt célja, hogy önálló kurd állam lé­tesüljön török, szír, iraki és iráni területen. A véres konfliktus be­fejezésére — a kurd felkelőkkel szembeni keménység tekinteté­ben elődei mögött semmivel el nem maradó Ciller miniszterel­nök-asszony legutóbbi kezde­ményezése ellenére — még jó ideig semmi kilátás. (MTI) '/-----------­N émet — magyar gépgyártó vállalat, mely gépeket, alkatrészeket állít elő külföldre és belföldre egyaránt, a következő állást hirdeti meg azonnali belépéssel: PÉNZÜGYI, SZÁMVITELI ÉS SZEMÉLYZETI OSZTÁLYVEZETŐ Feladatai: a pénzügyi és számviteli munkák önálló irányítása, havi ill. negyedéves mérleg készítése, munkaügyi terület irányítása. Feltételek: közgazdasági egyetemi végzettség, ipari gyakorlat a fenti területeken, vezetői és irányítási ismeretek és készség, önálló mérlegkészítéssel együtt, német és/vagy angol nyelvtudás ill. számítógépes ismeretek előnyt jelentenek. Jelentkezni lehet írásban önéletrajzzal és iskolai végzettséget bizonyító okiratokkal vagy telefonon Kovács Lajos igazgatónál. ­Telefon: 36/313-005 Smöti SCHÖN-KAEV-EGER KFT «« - — f f rí. I/O fSFDOVÁD Tel.: <36)-36-313-711. (36)-36-313-005 ™ Fax: (36)-36-310-730 1 H-3301 EGER ™" \ _ _______________________________. Az Egyesült Államok nyomására A Hezbollah gerilláinak az úgynevezeti dél-libanoni bizton­sági övezetre kilőtt rakétái egy izraeli katonát megöltek és má­sik hármat megsebesítettek — jelentette a Reuter és az AFP iz­raeli katonai forrásokra hivatkozva. A vasárnap kezdődött, Li­banon elleni izraeli támadásnak, illetve a válaszcsapásoknak hétfőig csak polgári áldozatai voltak izraeli oldalról. A Reuter libanoni katonai forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy az iráni befoly ás alatt álló Hezbollah gerillái újabb három rakétát lőttek ki észak-izraeli területre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyanakkor hétfőről kedd estére halasztotta a Liba­non elleni újabb izraeli támadás megvitatását. A testület Liba­non kérésére ült volna össze, de a halasztást ugyancsak Liba­non kérte, minden jel szerint — mint a Reuter megjegy ezte — az Egyesült Államok nyomására. A BT egyébként szerdán mindenképpen foglalkozik majd a libanoni helyzettel, ugyanis ekkor kell — egyébként rutinszerűen — megújítani újabb hat hónappal a Libanonban állomásozó ENSZ-erők mandátu­mát. Kénfelhő Richmondban Szivárgott a kénsav Foglyok és áldozatok (MTI) Csak Törökországban 8-12 millióan élnek A kurd konfliktus A hét végén emlékeztek meg Törökországban a Lausanne-i Szer­ződés aláírásának 70. évfordulójáról. Az Oszmán Birodalom ösz- szeomlása után ez a szerződés jelölte ki a mai Törökország határait. Ebből az alkalomból egész sor ünnepi megemlékezést rendeztek Ankarában és Isztambulban, amelyeken az 1923-as szerződés alá­írói, köztük Franciaország és Nagy-Britannia is képviseltették ma­gukat. Martonyi János Bősre készül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents