Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-27 / 173. szám

*1 HÍRLAP, 1993. július 27., kedd 7. Hat város vetélkedik... Olimpia az ezredfordulón Hat város vetekszik az ötkarikás versenyek rendezési jogáért: Ber­lin, Peking, Brasilia, Sydney, Manchester és Isztambul. Szeptember 23-án, Monacóban kerül sor a döntésre. Addig mind a hatan a 91 tagú olimpiai bizottság rokonszenvének a megnyerésére töreksze­nek. Ki nyújt jobbat, többet a 16 napos olimpiai játékok során, me­lyik város képviseli a legjobban az olimpiai eszmét? A kérdés még nyitott... Sydney és Peking a legesélyesebb? Logikus lenne, hogy Ázsiában vagy Ausztráliában rendezzék meg az olimpiát, mivel 1992-ben Európa volt, 1996-ban pedig Amerika a rendezvények hely­színe. Sydney tervei nemcsak nagyvonalúak, hanem messze­menően környezetbarátok is, ma pedig ez fontos szempont. A kontinensnyi ország földrajzi fekvése azonban hátrányt jelent, hiszen a világ többi tájától mesz- sze van, a sportolók, a sportra­jongók odautazása hosszú és költséges. Ausztrália jelentős ösz- szeget ajánlott fel: az olimpia 15 ezer résztvevőjének, a hivatalos személyiségeknek fedezik az utazási költségeit, sőt a lovak, a csónakok, sporteszközök szállí­tásának a költségeit is vállalják. Ugyancsak gond az időeltérés, az élő adások televíziós közvetí­tése Európa és Észak-Amerika számára problematikus. Peking gondjai részben ha­sonlatosak az ausztrálokéhoz. A távol-keleti ország az infrastruk­túra fejlesztését már elkezdte, utakat építenek, a levegő szen­nyezettségének csökkentése ér­dekében a szénfűtéses kályhákat felszámolják. Az 1,2 milliárd la­kosú Kína számára óriási politi­kaijelentősége lenne az olimpiá­nak. Kína bizonyítani szeretne! Az 1989-es tragikus politikai események árnyéka azonban még kísért. Kína politikai stabili­tása is izgatja az IOC egyes tagja­it. „Sokan gondoltuk legutóbb, hogy Belgrád megfelelő hely len­ne az olimpia megrendezésére, s nagy szerencsének bizonyult, hogy végül Atlantát választot­tuk” — emlékeztet egy skandi­náv olimpiai bizottsági tag. Európában Berlin és Man­chester pályázik az olimpia meg­szerzésére. Berlin gyönyörű parkjaival, kulturális attrakciói­val sok szépet és jót kínál. A játékoknak jelentős belső ellenzői vannak, már tüntettek is ellene, követelve: a kormány hagyja az olimpiát, s a pénzt la­kásépítésre, fejlesztésre költse. Márpedig egy ilyen vállalkozás­hoz a lakosság egészének a tá­mogatására van szükség. A kül- földi-ellenesség, a zavargások, az 1936-os olimpia, anno a faji felsőbbrendűség hirdetése, vagy­is Hitler és a fasizmus szelleme még nem merült feledésbe. Főúri protekcióval? Manchester reménykedik. A város erősségének tartják, hogy jól szervezett, politikailag stabil az ország, s a lakosság támogatá­sát élvezheti az olimpia városa. Ami hiányzik: az a ragyogás, a fény, a hangulat. Manchester a 19. század, az ipari forradalom szürke fővárosa. Rendelkezik néhány monumentális épülettel, Viktória királynő korabeli há­zakkal, látványosságokkal és a sportesemények rendezésének régi brit tapasztalataival. Anna királyi hercegnő, a híres lovas, az ügy érdekében diszkréten segíti megnyerni a királyi házat. Az IOC-ben három herceg, két her­cegnő és egy gróf is található. Szóba jöhet még: Isztambul és Brasilia. Isztambul mögött áll a parlament, példátlan egységgel, 499 szavazattal, egy ellenszava­zattal, máris egymilliárd dollár­nyi összeget hagytak jóvá az olimpiai játékok céljára. Lehet, hogy Isztambulnak 2004-ig vár­nia kell. A dél-amerikai város­nak nem sok reménye lehet, az országnak rengeteg politikai és gazdasági problémával kell meg­küzdenie, bizonytalan a hely­zet. Sz. É. Szoros mérkőzésen Gyöngyös — Kispest-Honvéd 1-2 (0-1) Előkészületi labdarúgó-mér­kőzés, Gyöngyös, 1000 néző. V.: Jenei. GYSE: Nagy — Csomós, He­gedűs, Tóth II., Nemoda, Nagy Gy. G., Gömöri, Majzik (Szűcs), Szerdahelyi (Szpahics), Tóth I., Mikitovics. Edző: Ács János. Kispest-Honvéd: Brockhau- ser — Csábi, Forrai, Halmai (Sal- lói), Árki, Illés, Faragó, Stefa- nov, Vincze, Orosz, Fischer. Edző: Mártii Kuusela. A mátrai edzőtábor utolsó ál­lomásaként még egyszer meg- küzdött a bajnokcsapat a GYSE NB III-as gárdájával. A gyön­gyösiek lelkesen fociztak, és ha a szerencse is melléjük áll, akkor kiharcolhatták volna a döntet­lent is. A találkozó előtt a gyön­gyösi öregfiúk léptek pályára a kispestiekkel szemben, s bár 1-0-ra kikaptak, a nézők a régi kedvenceknek, többek között Horváthnak, Ferencznek, Tóik­nak, Soltésznak tapsolhattak. * Selyp — Pásztó 2-1 (1-1) Előkészületi labdarúgó-mér­kőzés, Selyp. G.: Fekete 2 (egyet 11-esből), ill. Lackovics. A lelkesen játszó selypieknek sikerült két vállra fektetni maga­sabb osztályú ellenfelüket. Elsietett sorsolás az NB lli-ban Utólagos egyeztetések A labdarúgó NB III. csoport­jainak kialakítása után közvetle­nül elkészítették Szolnokon a Mátra-csoport sorsolását. Sajná­latos, hogy a Jász-Nagykun- Szolnok megyei rendezők gya­korlatlanságból számos szem­pontot figyelmen kívül hagytak, így most utólagosan egyeztetik a klubokkal a hétvégi játéknapo­kat is. Meglepő módon nem al­kalmazták azt az egyébként ha­gyományos, bár íratlan szabályt sem, miszerint az újonc csapatok otthonukban kezdik a bajnoki esztendőt. Függetlenül az utóla­gos pontosításoktól, a sorsolás szerint megyénk csapatai a kö­vetkező párosításban lépnek pá­lyára az első fordulóban, augusz­tus 14-15-én: Gyöngyösi SE — Szécsény, Füzesabony — Szol­noki Cukor, Jászberény — Tenk, Szolnoki MÁV-MTE — Apci TE. Totónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a totó 30. fogadási hetének nyereményei a követke­zők: 13 plusz egy találatos szel­vény 23 darab, nyereményük egyenként 150.330 forint, 13 ta­lálatos szelvény 67 darab, nyere­ményük egyenként 45.530 fo­rint. A 12 találatos szelvényekre egyenként 904 forintot, a 11 ta­lálatos szelvényekre egyenként 260 forintot fizetnek. A 10 talá­latos szelvények nyereménye nem érte el a 40 forintot (a 30. heti növelt jutalomalappal együtt sem), így a halmozott nye­reményalap all találatos szelvé­nyek között került felosztásra. Alighogy véget ért a vasárnapi Német Nagydn, Gerhard Berger repülőgépre ült, és irány Buda­pest. A villámlátogatás nem tar­tott egy napig, ám arra szakított időt, hogy tegnap délelőtt a Grand Hotel Corvinusban talál­kozzon az újságírókkal. A sajtótájékoztatót követően alkalmunk nyűt arra is, hogy rö­vid exkluzív interjút készítsünk az osztrák pilótával. — Egy olyan ember, mint Ön, aki már bebizonyította, hogy ké­pes Forma-1-es futamot is nyer­ni, mennyire örült a Hockenhe- imben elért hatodik helyezésé­nek? — A futam előtt tisztában vol­tam azzal, hogy maximum hato­dik lehetek. Örülök ennek az egy pontnak, mert úgy gondolom, ez motiválja a csapatot arra, hogy még jobban dolgozzon. — A nyolcvanas évek végén már eltöltött három évet a Ferra- rinál. Most ismér visszatért az olasz csapathoz. Hogy érzi, he­lyesen döntött? — Igen, bár nehéz volt ezt a döntést meghozni. — Ön szerint jelen állapotá­ban a Ferrari nem képes a győze­lemre? — Az autó nem tud többet. De látom, hogy a csapaton belül milyen kemény munka folyik a jobbítás érdekében, s ezért nem félek a jövőtől. — Ha már a csapatot említet­te, milyen a kapcsolata NikiLau- dával? — Baráti. A tapasztalatára tá­maszkodom, de a magam útját járom, a döntéseimet magam ho­zom meg. — Ön nőtlen, ám van egy ti­zenhárom éves lánya. Ő vonzó­dik az autósporthoz? „A Hungaroringen mindig garantált az izgalom'' — mondta Ger­hard Berger (középen) a — Nem érdeklődik iránta, s ennek én nagyon örülök. — Ha önnek versenyek és tesz­telések között van egyáltalán sza­badideje, azt mivel tölti? — Leginkább télen érek rá. Akkor síelek, jégkorongozok. tegnapi sajtótájékoztatón (Fotó: Szántó György) — Valóban a hobbija az al­vás? — Igen. Nagyon sokat al­szom, mert az a szervezetnek fontos a kemény, fáradságos na­pok után. (budai) Berger Budapesten Vitorlással az óceánon át — vakon Tíz évvel ezelőtt Hank Dekker egymaga kelt át a Csendes-óceá­non hét méter hosszú csónakjá­ban, és még egy hurrikánt is átélt épségben. Most — ugyancsak egymaga — az Atlanti-óceán át- szelésére készül, hogy bebizo­nyítsa: a vakok ugyanolyan meg­próbáltatásokat képesek elvisel­ni, mint azok, akiknek ép a sze­me világa. „Csak egy tucatnyi ember akad, aki egymaga áthajózta mindkét óceánt, és az ember mindig javítani akar a teljesítmé­nyén” — jelentette ki az 58 éves Dekker, aki 16 évvel ezelőtt gla- ukóma (zöld hályog) következ­tében vakult meg. Az elszánt hajóst hétfőn ki­vontatták Baltimore-ból a New Jersey állambeli Cape May-be, ahonnan egymaga nekivág a mintegy 3200 mérföldes útnak az Atlanti-óceánon keresztül. A La Manche csatornában kísérő hajó vár rá, amely bekíséri majd az angliai Plymouth kikötőjébe. 1983-ban Dekker az első vak ember volt, aki egymaga San Franciscóból Hawaiira vitorlá­zott, s közben túlélte a Henriet- ta-hurrikán rohamát is. Három évvel később harmadik lett a Csendes-óceánt egyedül áthajó- zók mezőnyében, kéttucatnyi versenyzőt — valamennyien ep látásúak voltak — utasítva maga mögé. A hajdani autókereskedő és autóversenyző Dekker Atlanti­óceánt átszelő útjának költségeit a Vakok Országos Alapítványa fedezi. Az esetleges összeütközések elhárítására Dekker csónakjá­ban különleges radarkészüléket helyeztek el, amely hanggal jelzi, ha egy másik csónak radarját észleli. Emellett Dekker műhold segítségével közölni tudja csó­nakjának koordinátáit is, de egyéb elektronikus felszerelést nem visz magával útjára. „Az ember nem bízhatja magát az elektronikára. Tudni kell vitor­lázni. Úgy bánok a vitorlával, mint bármely más jó tengerész” — mondja. Csődben az asztalitenisz-szövetség — Szinte azt sem tudjuk, hova kapjunk, annyi a gondunk, s nemcsak üres a kasszánk, hanem egymillió a hiányunk — mondta Horváth Tibor, a szövetség főtit­kára. — Erre az évre húszmilliós a költségvetésünk, s az összeg­nek gyakorlatilag csak az egyne­gyede biztosított. Tartozunk pél­dául a társadalombiztosításnak és az adóhivatalnak is. Teljes a bizonytalanságunk, mondha­tom, csődbe jutottunk. — És mi a helyzet a klubok­ban? — Szinte valamennyiben ugyanez. A tizenkétszeres ma­gyar bajnok Bp. Spartacus pél­dául nem nevezte férficsapatát a szeptemberben kezdődő pont- vadászatra, komoly gondokkal küzd a másik egykori reprezen­tatív egyesületünk, a BVSC is. Mindent elmondhatok tehát, csak azt nem, hogy rózsás a hely­zetünk. Mexikóé az Arany-kupa Nem kevesebb, mint 120 ezer futballrajongó előtt vívta az Arany-kupa labdarúgótorna döntőjét Mexikó és az Egyesült Államok nemzeti csapata. Á me­xikóvárosi arénában a házigaz­dák 2-0-ás félidő után 4-0 arány­ban bizonyultak jobbnak ellen­felüknél, és elnyerték az értékes serleget. A találkozót megtekin­tette Carlos Salinas de Gortari, Mexikó államelnöke, és Joao Havelange, a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetségelső embere is. ESE: előkészületi mérkőzések Az Eger SE NB Il-es labdarú­gócsapata a következő előkészü­leti mérkőzéseket játssza a baj­noki nyitányig: július 31., 10 óra: ESE - Szolnoki MÁV MTE. Augusztus 2.: MVSC — ESE. Augusztus 4., 16.30: Gyöngyös — ESE. Augusztus 7., 11 óra: ESE — Szarvas. Augusztus 11., 16.30: ESE — Gyöngyös. Szlovák vendégek Tenken Tenken is javában tartanak a bajnoki előkészületek, hiszen egyre közeledik a bajnoki évnyi­tó. A labdarúgó NB III-as újonc­nál ezen a héten a szlovák nem­zeti bajnokság I. osztályában sze­replő Jolsva vendégeskedik, és két barátságos mérkőzést is vív a tenkiekkel. Holnap, 16 órakor Tenken, csütörtökön pedig Tar- namérán kerül sor hasonló idő­ben a találkozójukra. Két bronz Győrből A hét végén Győrött rendez­ték meg a teniszezők országos vi­dékbajnokságát, amelyen az Eger SE versenyzői is indultak. Egyéniben a 32 fős mezőnyben Domán Éva bronzérmes lett, s ugyancsak ő, Pestuka Szilviával az oldalán a harmadik helyet sze­rezte meg a párosok küzdelmé­ben. Orosz főpróba Cannes-ban Az orosz labdarúgó-váloga­tott (a magyarok világbajnoki csoporttársa) Franciaországba utazott, s Cannes-ban szerdán barátságos mérkőzést játszik a vendéglátók nemzeti csapatával. Pavel Szadirin szövetségi kapi­tány nem számíthat a nem telje­sen egészséges Radcsenko és Dobrovolszkij játékára, s úgy hírlik, sérülés miatt az idegenlé­giós Borodjuk és Kiijakov sem csatlakozhat társaihoz. A franci­ák ellen készülő orosz csapat biz­tos tagjai: Csercseszov, Ovcsiny- «y(7cov(kapusok), Gorlukovics, Hlesztov, Onopko, Ivanov, Kar­pin, Pjatnyickij, Ledjahov, Po­pov, Kolivanov, Jurán, Fajzulin (mezőnyj átékosok). Szépen csillog a gyöngyösi ezüstérem • • Önbecsülésből a dobogón A Gyöngyösi SE NB III-as labdarúgócsapata mindenkor meghatá­rozó együttesként tartható számon a Mátra-csoportban. Eredmé­nyeit részben a jól sikerült igazolásoknak, másrészt saját utánpótlá­sának köszönheti. Idősebb és fiatalabb játékosok előnyös kevere­dése a gárda, amelynek élén szakmai vezetőként immár huzamo­sabb ideje Ács János edző áll. Tavaly a dobogó harmadik fokán vé­geztek, az idén a másodikon. Az NB II-től jószerivel egyetlen pont választotta el a gyöngyösieket. — Akartak egyáltalán baj­nokságot nyerni?— kérdeztük az edzőt. — Bajnokságot nyerni termé­szetesen jó dolog és nagy öröm, de igazából nem mértük fel ma­gunkat, hogy mire vagyunk ké­pesek. Csakúgy, mint tavaly, most is több jó csapat állt lesben a befutónál, hiszen a Jászberény, a Szolnok, a Füzesabony és a haj­rában a Karcag alig maradt le mögöttünk. Szerény lehetősége­ink közepette, önbecsülésből hajtottunk a dobogóért. — A GYSE-re különösen jel­lemző a küzdeni tudás. — Az akarat mindig előre vi­szi a csapatot. A tapasztalt lab­darúgók, mint Gömöri, Borsá- nyi mellett beépült a kiöregedett ifjúsági csapat egy része. Már a heti edzéseken igyekeztünk rá­hangolódni a következő feladat­ra, aminek játék közben általá­ban meg is volt az eredménye. Nálunk épületes az öltözői han­gulat, szerintem a jó kollektíva a siker egyik záloga. Morálisan mindig együtt volt a csapat, ezzel is pótolva az anyagi hiányossá­gokat. — Feltehetőleg azért is jó a hangulat csapaton belül, mert nagyrészt gyöngyösiek a játéko­sok. — Négy fő kivételével a nagy többség gyöngyösinek mondhat­ja magát, de akik nem nálunk kezdtek a labdarúgást, azok is mindent megtesznek a város ér­dekében. Borsányi például csak kevés edzésen vett részt, hiszen időközben visszaköltözött Szé­kesfehérvárra, de vállalta a mér­kőzéseket. Vérbeli labdarúgó­nak mondhatja magát. — Akár folytathatjuk is az egyéni értékeléssel. — A kapus Labanczaz utóbbi három évben mindössze hatszor hiányzott a csapatból. Még bete­gen is egyedül volt kapus, de nem élt vissza helyzetével, igazi sport­ember. Hegedűs jól biztosított a védelemben, Nagy Gy. T, Ne­moda, Vona méltó társa volt. Majzik általában jól irányított a középpályán. Szerdahelyi góljai sokat jelentettek, de tehetsége alapján jóval többre lehetne ké- es. Gömöri még mindig eldönt­et mérkőzést, bár egyre ritkáb­ban. Valójában ő is, mi is többre számítottunk az esetében, a hiá­nyosságoknak aligha vannak akaratbeli okai. Lehet, hogy a munkaköri elfoglaltsága gátolta. — A többiek sorsa hogyan alakul a magánéletben? — A feltételek messze nem hasonlíthatók a több évvel ez­előttihez, a munkaidő-kedvez­mény ma már alig ismert foga­lom, vagyis mindenki dolgozik, ha éppen nem munkanélküli. A bajnokság tavaszi szezonja ide­jén egyre inkább mellénk állt a közönségünk, elfogadta a csapa­tot a város. Köztudott a nehéz anyagi helyzetünk, a szurkolók így jobban értékelik a második helyezésünket. Az utolsó fordu­lóban különösen sok szurkoló kísért el bennünket, és ünnepelte forrón értékes győzelmünket Füzesabonyban. Azt a hangula­tot jó lenne sokáig megőrizni. A beszélgetés végéhez érve nyitott be a helyiségbe Halmócz- ki Ferenc, a GYSE ügyvezető el­nöke, aki mint egykori labdarú- ó, különösen szívügyének te­inti a sportág jövőbeni gyön­gyösi történetét. Sokat fáradozik a csapat érdekében, a szükséges anyagiak előteremtése céljából. Helyzetét a következő történet — amit elmondott — hűen érzé­kelteti: Legalább nyolcvan olyan gyöngyösi lakost hívtunk meg egy megbeszélésre, akik megíté­lésünk szerint valamilyen formá­ban tudnának anyagi segítséget nyújtani a GYSE-nek, azon belül a szélesebb tömegek szórakozá­sát jelentő labdarúgásnak. A megbeszélésre öten jöttek el, kö­zülük egy személy ígért támoga­tást, bizonyos feltételekhez kötve. Csupán egy, pedig — mint a sportvezető hozzáfűzte — még vannak szép értékeik, amelyeket érdemes lenne megőrizni. Az ér­tékeket láthattuk is a gyöngyösi labdarúgóktól az elmúlt bajnoki esztendőben. A szépen csillogó ezüstérem nem csekélység az NB III. Mátra-csoportjában. Fesztbaum Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents