Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-24-25 / 171. szám

HÍRLAP, 1993. július 24-25., szombat-vasárnap SPORT 15. Holnap: Rozmár-meccs Mint ismeretes, az egri Roz­már SC vízilabdázói a második helyen zárták az OB II-es baj­nokság „rendes játékidejét”. A rájátszás viszont még hátravan, s ezen a hétvégén Kovács Tamás f árdáia kétszer is vízbe száll. lindkétszer a Liget SE lesz az ellenfél, csak míg ma idegenben, addig holnap 12 órakor a Bá­rány-uszodában lesz a mérkőzés. Détári — Ferencváros? Pénteken megerősítették a csütörtöki MTI-információt: Détári Lajos, aki legutóbb az olasz Ancona színeiben szere­pelt, a Magyar Kupa-győztes Fe­rencváros labdarugócsapatához tart. Havasi Mihály, a Ferencvá­ros klubtitkára arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy való­ban megállapodtak a válogatott középpályással, de a szerződést még nem írták alá, mert az olasz szövetségtől várják a futballista játékengedélyét. Havasi úgy nyi­latkozott: egy évre szeretnék le­igazolni a több nyugati klubot megjárt játékost. Az edző-féij tanácsa Jackie Joyner-Kersee, a női hétpróbázás világcsúcstartója edzője — aki egyben férje — ta­nácsára úgy döntött, hogy nem kívánja tavolugró-világbajnoki címét megvédeni Stuttgartban. Az amerikai sportolónő azért határozott így, mert a hétpróba- verseny a távolugrás elöntője után kezdődne, es nem akar megkockáztatni egy esetleges sé­rülést. Mezdivat a Bundesligában A német labdarúgó Bundesli­gában már évek óta a mezen el­helyezett reklámok szabják meg a „divattervezők” lehetőségeit. Különösen vonatkozik ez a kö­vetkező szezonra, hiszen a 17 csapat rekordbevétellel büszkél­kedhet. A Bundesliga-csapatok 1993/94-es együttes bevétele a mezreklámokból 33,5 millió márka. (Az előző szezonban ez az összeg 28,05 millió márka volt.) A lista élén a Bayern Mün­chen található, holtversenyben a őzt es Bayer Leverh ku ne, usen­millió indkét együttes 5 márkával gazdagodik, az Opel, illetve a Talcid cég jóvoltából. Hajdú Lonigóban motorozik Ma az olaszországi Lonigó­ban rendezik meg az egyéni sa­lakmotoros világbajnokság egyik elődöntőjét. A Versenyen 16 vas- papucsos állhat rajthoz, a ma­gyarok közül Hajdú Zoltán szer­zett részvételi jogot. Tartalék­ként készenlétben áll Nagy Ró­bert is. A másik elődöntőt au­gusztus 6-án a svédországi Vet- landában bonyolítják le, a döntő augusztus 29-én a németországi Pockingban lesz. A kérdések özönét veti fel Miről szól a miniszter levele? Mikor kell levelet írni? A sok­féle válasz közül most egy konk­rét eset kapcsán azt mondhatjuk: ha egy miniszterből a magyar futball helyzete „egyre fokozódó aggodalmat” vált ki. Valóban ilyen súlyos a helyzet a magyar labdarúgásban? Igen, sőt... Ezt jelzi az eredménytelen­ség, az MLSZ-közgyűlés hiába­valósága, a teljesítmény és a ja­vadalmazás közti szakadék. Mit sugall a miniszter? Hogy a sportállamtitkár a helyzet javítá­sa érdekében vessen be „minden rendelkezésre álló jogszerű esz­közt.” Eltekintve attól, hogy egy felelős kormánytisztviselőt kell- -e nyílt levélben emlékeztetni alapvető kötelességére, felvető­dik a kérdés: vannak-e Gallov úrnak ilyen eszközei? Gyanítha­tóan nincsenek. Az OTSH két esetben avatkozhat be az önálló MLSZ ügyeibe: ha a szövetség tevékenysége törvénysértő, vagy ha úgy véli, hogy rosszul gazdal­kodnak az állami támogatással. Vajon a belügyminiszter sze­rint valamelyik eset indokolja az állami beavatkozást? Ha igen, nem lett volna akkor szerencsé­sebb pontosan megjelölni a su­galmazott szigorúságot kiváltó okokat ?Vajon ismeri-e a minisz­ter úr — leveléből idézve — „mindazon jelenségeket, ame­lyek a jogszabályba ütköznek, il­letve a felemelkedést célzó sportpolitikai törekvéseket aka­dályozzák?” Ha igen, tudassa a labdarúgást szerető közönség­gel, mert ezen ismeretek nélkül aligha számíthat a szurkolótábor támogatására. S van-e pénz a rendcsinálás­hoz? A költségvetés nagyon szűkmarkú a focihoz. Igaz, az idei ígéret gazdagabb: 130 millió forint, de a pénz még nem érke­zett meg. S ha megjön, akkor is kétséges, mennyi fordítható be­lőle a magyar labdarúgás élvona­lának menedzselésére, ahogy a miniszteri levél szorgalmazza. Szóval a levél minden szava a kérdések özönét veti fel. De ezek között is a leginkább talányos: miért írta Boross Péter ezt a leve­let? Hogy felrázza — a szavai sze­rinti — tétlen szemlélőket. Ezt értjük, csak azt nem: kikről van szó, mivel akarja felrázni őket a BM, és miért így? Szekeres Tamás Ferenczy-Europress Ismét bronzérmesek a gyöngyösi sakkozók Jelentős sikerrel zárták az 1992-93-as bajnoki évet a gyön­gyösi sakkozók. Hosszú,ido után ismét sikerült az OB II. Északke­leti Maróczy Géza-csoportjában a harmadik helyen végezniük. A Gyöngyösi Energia .S'Csakkozói a kilenc forduló közül egészen a hetedikig versenyben voltak a második helyért a sárospataki­akkal, sőt akkor sikerült is riváli­sukat 7:5 arányban legyőzni. Mégis a Sárospatak játszmaará­nya — kedvezőbben alakult, így a párviadal a kitűnő újonccsapat javára dőlt el. Az Energia SC teljesítménye, az elért harmadik helyezés azon­ban így is elismerésre méltó. A gyöngyösiek az elmúlt bajnoki idényben tizennégy játékost sze­repeltettek. Az egyéni teljesítmé­nyek közül kiemelkedik az első táblán játszó Jurij Dovzsik nem­zetközi nagymester szereplése, aki 6,5 pontot szerzett. Hasonló­an jól szerepelt a tizennégy éves if­júsági versenyző, Köves Mihály, szintén 6,5 pontot gyűjtve. A má­sodik és harmadik táblán ifj. Szál­lási és Demeter FIDE-mesterek bizonyították játékerejüket, és a serdülőkorú Kosa Balázs is kitű­nően helytállt. A szakosztályve­zetés a következő bajnoki évben még magasabbra tör, az 1-2. hely valamelyikének megszerzését tűzte ki célul. — Reális ez az elképzelés? Megvannak a lehetőségeik a to­vábbi fejlődéshez? — kérdeztük Csizmadia Lajos szakosztályve­zetőt. — Bízunk benne, hogy igen. A sakkszakosztály ugyan — a Mátraaljai Szénbányák és a Mát­rai Erőmű Rt. integrációját kö­vetően — a jövőben a Matra SE színeiben versenyez, de a célki­tűzésünk változatlan. Az ered­ményes szereplésre véleményem szerint minden esélyünk megvan. — Mennyire népszerű ez a sport az utánpótlást jelentőfiata­lok körében ? — A szakosztályunknak har­minc igazolt versenyzője van, közülük tízen serdülő és ifjúsági játékosok. Az utánpótlásgárda nevelését Oleg Boricsev FlDE- mesteredző irányítja már három éve. A tervszerű munka eredmé­nye napjainkban kezd beérni, ezt igazolják az ifjúsági korú ver­senyzők eredményei. Az orszá­gos kis csapatbajnokságon, a pa- rádsasvári Kristály-kupán pél­dául ezüstérmet szereztek (Kö­ves, Kosa, Zsan összeállításban), de az 1993. évi ifjúsági egyéni bajnokság döntőjén Füzes­abonyban is kiemelkedő sikerrel szerepeltek. Itt az első hat hely közül ötöt gyöngyösi versenyzők szereztek meg. A fiatalok további fejlődését segíti elő az is, hogy az 1993-94. évi csapatbajnoksagban az ifik és a serdülők az egyesület második csapatának színeiben szállnak versenybe — többnyire felnőtt­korú ellenfelekkel. (mgk) A hétvége a száguldásé Felvételünk a tegnapi gépátvételen készült. Klink János tűzpiros Ford Escort Cosworth-ja méltán pá­lyázhat a legszebb autó címre. Figyelem, csak azoknak a pro­fi autóversenyzőknek, akik in­dulnak ma és holnap az Agria Volán-kupa gyorsasági hegyi­versenyen a Mátrában. Minden bizonnyal érdemes ellátogatni Parádsasvárra a hét végén az au­tósport szerelmeseinek, hiszen a megrendezésre kerülő országos bajnokság egyike a térség leg­kedveltebb technikai erőpróbá­jának. Hogy a pilóták és a nézők örömét az időjárás elrontja-e, nos ezzel kapcsolatban hagyat­kozzunk inkább az időjárás-je­lentésre... A verseny gyakorlatilag már tegnap elkezdődött, bár gyorsan leszögezzük, még senki sem ma­radt le semmiről. Hiszen pénte­ken csupán a gépátvételt ejtették meg a rendezők. Szombaton és vasárnap is ha­sonlóképpen alakul az országos bajnokság két futama. Reggel nyolc órától ízlelgetik a galyate- tői elágazóig tartó, öt és fél kilo­méter hosszú aszfaltcsíkot a ver­(Fotó: Szántó György) senyzők, azaz a kötelező edzésen vesznek részt. A verseny délelőtt tizenegykor kezdődik, s egy futa­mon belül kétszer kaptatnak fel „élesben” az autók a mátrai szer­pentinen. Fontos tudnivaló, hogy mind­két nap reggel hét órától lezárják a 24-es út Parádsasvár és galya- tetői elágazó közötti szakaszát, így az autósok a verseny végezté­ig — várhatóan késő délutánig — csak kerülőúton közlekedhet­nek. Kezdésnek ennyi... Eger SE — Kispest-Honvéd 1-4 (0-3) Előkészületi labdarúgó-mér­kőzés, Eger, 600 néző. V.: Bar- tos. ESE: Jovicza — Éles, Csen­des, Bocsi, Csató, — Búd (Mi- kó), Vojtekovszki, Lehnert (Horváth K.), — Fehér (Béres), Berecz, Nagy G. Edző: Kiss Tibor. Kispest-H.: Brockhauser (Rótt) — Bánfi, (Arky),Csábi Csehi (Forrai) — Halmai, Illés, Pisont(Fara) Duró, lói. Az egriek első előkészületi mérkőzésükön a második játék­részben mutattak többet. Az idei bajnok akarata érvényesült mindvégig, de a góllövést nem nagyon erőltették a kispestiek. A hazaiak gólját Vojtekovszki sze­rezte szabadrúgásból, a vendé­gek részéről Halmai, Sallói, Ste- canov, Illés talált a kapuba. Ma tíz órakor a GYSE öregfi- úk-csapata mérkőzik a kispesti­ekkel, majd utána — egy hét alatt másodízben — az NB III-as gár­da lép pályára a magyar futball klubszintu reprezentánsa ellen. A Forma-1-ről három héten át Mi kéne, Alboreto? Ha összeállítanák a mai For­ma-1 pilóták névsorát, az első lenne Alboreto. Ha pedig azt a listát készítenék el, amelyik a be nem vált nagy ígéretekről szólna, ott is az élen lenne a derék olasz. Legutóbb, a Kanada Nagydí­jon, ő volt az egyetlen, aki nem szerezte meg magának az indulás jogát. Huszonhatodik lett az edzéseken, és csak a lelátóról szemlélhette társai száguldását a montreali Notre Dame-szigeten. Pedig nem volt ez így mindig! A harminchat éves autóver­senyző Milánóban született, és ma részben ott, részben Monte- Carlóban él. Nős. Felesége, Na­dia két leánygyermekkel ajándé­kozta meg. Alice és Naomi nem lehet mostanában nagyon büsz­ke a papára. A 173 centi magas, 72 kilós családfő 175 Forma-1 versenyen indult, két pole positi- ont-t és öt győzelmet mondhat magáénak, és 185,5 vb-pontot autózott össze. Pályájának csúcspontja az 1985-ös szezon volt, amikor második lett a világ- bajnokságon. Tizenkét éve, 1981-ben mu­tatkozott be az autósport legfelső osztályában, a Tyrell-Ford csa­patban. Egy évre rá Las Vegas­ban megszerezte első győzelmét, s akkor úgy tűnt, még sokszor rá­mosolyog a szerencse. Nos, nem így történt. Pedig átigazolta a Ferrari-csapat, ami akkor még a legjobbak közé tartozott. Ám ő csak hárommal gyarapította a le­gendás itáliai gárda győzelmei­nek számát. Lehet azon vitatkozni, vajon ő volt-e rossz, vagy az autója. A lé­nyeg, hogy együtt sikertelenek voltak. A szakítás nem volt fáj­dalmas, és Alboreto visszatért a Tyrellhez. Majd az Arrows-Ford következett és a Footwork, majd az idei csapat, a BMS Scuderia Italia, Ferrari-motorral. És egy­re gyengécskébb eredmények­kel. Alboreto, aki még első tyrelles korszakában a turbófeltöltős éra utolsó atmoszférikus-motoros győzelmét aratta 1983-ban a detroiti világbajnoki futamon, a Magyar Nagydijak 1986 óta tar­tó sorozatában egyetlen vb-pon- tocskát sem tudott szerezni. S mai formáját látva, az lenne a meglepő, ha az augusztus 15-i futamon ez megváltozna. Talán ki kellene szállnia a ver­senyautóból, és Alice meg Nao­mi nevelésével foglalkoznia? (FEB) Alboreto, még ferraris korában, a Hungaroringen Hogy megérje a hentesnek is Ha nincs pénz, sport sincs Unalomig ismételt tény: a helyzet egyre katasztrofálisabbá válik a magyar sportban. Egye­lőre nem az eredmények és a te­hetségek hiányoznak, hanem a forintok, amelyekből a becslések szerint mintegy hétmilliárdra lenne szükség. Ismert dolog, hogy ugyanakkor a sportegyesü­letek tartozása eléri a kétmilliár­dot. (A cikk megírása óta már némileg javult a helyzet, hiszen az APEH-tartozásokat elenged­ték, vagyis már „csak” egymilli- árd körüli mínusz terheli az egye­sületeket — a szerk.) Az a veszély fenyeget, hogy ha nem találunk megoldást a pénzszűke enyhíté­sére, akkor előbb-utóbb sport­életünk komoly értékei mennek majd veszendőbe. Nemrégiben magyar képvise­lők egy küldöttsége járt Német­országban, az ottani belügymi­nisztérium meghívására. Kint­tartózkodásuk célja az volt, hogy • megismerkedjenek a német sportfinanszírozás rendszerével, azzal, hogy mit csinálnak más­képp, esetleg jobban. Velük tar­tott megyénk fideszes ország- gyűlési képviselője, Horváth László is, akit kint szerzett ta­pasztalatairól kérdeztünk. — A nagy ország mely részein ismerkedtek a német sporttámo­gatás sajátosságaival? — A fővárosban, Bonnban kezdtük látogatásunkat, ahol a pénzek központi elosztásáról tá­jékozódtunk. Itt tudtuk meg, hogy csak a futball, a tenisz és a golf nem részesül a központi költségvetésből, mert ezek a sportágak maguk is képesek elő­teremteni a szükséges összeget. A többi sportágnál is csupán a válogatottak, a nemzeti csapatok utánpótlása és a visszavonuló vá­logatott sportolók kapnak jutta­tást. — Miből sportolnak azok, akik nem jutnak el a legjobbak szintjére, vagy csak kedvtelésből, de mégis versenyszerűen kíván­nak mozogni? — Tartományi és önkormány­zati szinten fedezik a sportélettel együtt járó költségeket. Amitől mi szinte csodát várunk, vagyis a sporttörvény náluk nem létezik, a tartományok dolgozzák ki az egymás közötti együttműködés elveit. Bonnból Bajorországba vettük az irányt, s Münchenben az olimpiai falu hasznosítását fi­gyelhettük meg, és meglátogat­tuk a Bayern München labdarú­gócsapatának edzését is. Az olimpiai uszodában működik egy sportközpont, ahol bárkinek ingyen felmérik az erőnlétét, és úszkálhatnak ott az infarktuson átesett emberek, akiknek gyó­gyulásában fontos szerepet játsz­hat az óvatos mozgás. — Hogy tetszett a Bayern fog­lalkozása? — Nem is edzésre, inkább egy show-műsorra hasonlított. Már a tréning előtt vagy ezer szurkoló várta a kedvencek megérkezését, akik remek autóikkal gördültek a klubépület elé. Ahogy kiszálltak, máris riporterek vették körül őket, egyszóval jókora volt a fel­hajtás. Á városban mindenütt je­len volt az együttes, az újságos­standokon különféle kiadvá­nyok, zászlók, emblémák, matri­cák kínálták magukat. Mi is érez­hettük, hogy egy ilyen klub nem­csak egyszerűen sportegyesület, hanem összekovácsoló erő is. — A jóval fejlettebb gazdasá­gon túl mi a titka annak, hogy a németeknek — több más mellett — a sportra is van pénzük? — Először is tökéletesen tisz­tában vannak vele, hogy ez egy olyan befektetés, ami busásan megtérül, hiszen jóval kevesebb a beteg ember, mint nálunk. Ezen nincs is mit csodálkozni, mert a német lakosság több mint 30 százaléka sportegyesületi tag. A gyerekek sportolására a klu­boknál a városi önkormányzatok adják a pénzt, lehetővé téve, hogy minél több sportággal meg­ismerkedjenek, és a nekik legin­kább szimpatikusát válasszák. Ebből persze még nem lenne pénz, de az már döntő momen­tum, hogy a szerencsejátékokból származó bevételek túlnyomó részét visszaforgatják a sport­életbe. Nem csupán a sporthoz valamilyen formában kötődő já­tékokról van itt szó, hanem pél­dául a kaszinók bevételeiről is. A másik perdöntő tényező az, hogy az adókedvezmények köre jóval szélesebb, mint nálunk, vagyis a vállalkozóknak érdemes „be­szállni” a sportba. — Gondolom, üdvözítő lehet­ne a magyar sport szempontjá­ból, ha a pénzügyi irányításunk is hasonló lépésekre szánná el ma­gát. — Feltétlenül. Azt is kivite­lezhetőnek tartanám, hogy az ál­lampolgárok a személyi jövede­lemadójuk 2-3 százalékával sza­badon rendelkezzenek, az ennek megfelelő összeget akár egy sportklubhoz is átirányíthassák. — Mennyire optimista, ha a magyar sport jövőjéről kérdezik ? — Nagyon remélem, hogy az új kormány és az új képviselők értékrendjében az első helyek egyikét foglalja majd el a sport, és a kluboknál igazi egyesületi élet bontakozhat ki. Akkor tör­ténhet elmozdulás... Buttinger László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents