Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-24-25 / 171. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. július 24—25., szombat—vasárnap Kertész leszek Évelők Évelő növényeknek azokat a durva szárú szabadföldi növényeket nevezzük, amelyek töve, föld alatti része évről évre szabadon áttelel, föld feletti része (hajtása) évente tavasszal újra kifejlődik, virágot, esetleg magot hoz, és azután elpusztul. ^Például pünkösdi rózsa, szarkalab). Ebbe a csoportba sorolunk néhány olyan növényt is, amelynek föld feletti része, lombja enyhe teleken, illetve kedvező déli fekvésben megmarad (pl. bőrlevél). Ide tartoznak azok is, amelyek tavasztól őszig szabadban tenyésznek, de a hidegre, fagyra érzékenyek, ezért tövüket ősszel fel kell szedni, majd fagymentes helyen tárolni. Az évelő dísznövények áttelelő, föld alatti része lehet hagyma, gumó, gyökértörzs, gyökérzet. Föld feletti részük és felhasználási területük is nagy változatosságot mutat. Előnyük, hogy egyszer kell elültetni, utána évről évre szaporodik, terebélyesedik, nem kell új növény beszerzéséről gondoskodni. Hátránya, hogy magára hagyva könnyen kifut a kezünkből, nehéz gondozni. Legtöbbjüket magról is lehet szaporítani, és ezt, amint a természet cselekszi, rögtön érés után kell megtenni. Az évelők megérése többnyire nyár derekára esik, és az ilyenkor elvetett, magjukból kikelt palánták a tél beálltáig már annyira megerősödnek, hogy pusztulásuktól már nem kell tartani. Különösen fontos, hogy a magját érés után vessük azoknál a növényeknél, amelyek magja hamar elveszti csíraképességét. Ezek, ha nem ezt tesszük, egyáltalán nem, vagy csak kis százalékban csíráznak. Ilyenek a hagymás, hagymagumós, rizómás évelők jó része, és a boglárkafélék. Néhány példa: ilyen a szellőrózsa, harangláb, virágkáka, krókusz, ciklámen, hunyor, íriszek, tőzikék, pünkösdi rózsa, zsidócseresznye, primula. Az évelő növények másik csoportjánál a magvetés ideje ősszel van, november-decemberben. Ilyenkor vetjük az alisszumot (szirti tényé), az arabiszt (fehér ikravirág), néhány aster-faj magját. Ezek mag alakban telelnek át, majd az idő melegedésével tavasszal biztosan kelnek ki. Őszszel vethetjük a szürkületi növények nagy részét is. A palántaágyakat, magvetéseket védjük a hidegtől, a már ismert módon: lombbal, fenyőággal fedve. Havas teleken a hóréteg vastagságát is növelhetjük. Ha közvetlenül érés után nem tudjuk elvetni a magvakat, akkor a vetésig réte- geznünk kell. A rétegezést nedves homokban, hűvös, szellős helyen kell elvégezni. Néhány nehezen és sokára csírázó évelő magját, mint például néhány pünkösdi rózsa fejét is, a gyorsabb csírázás érdekében megreszeljük vagy forrázzuk. Ez azért szükséges, hogy a kemény, vastag héj vízelzáró hatását megszüntessük, és a mag táplálószövete nedvességhez jusson. Az ilyen módon kezelt magot azonnal vetni kell, mert egyébként elpusztul. Egyes növényeknek, amelyeknek hosszú karógyökerük van, a magját jobb cserépbe, tejfölöspohárba vetni, mert egyébként kiszedéskor a gyökér megsérül, a növények nagy százalékban elpusztulnak. (Például sóvirág.) V. Pénzes Judit A beszédes csend...!? Nősül az agglegény Amerika leggazdagabb agglegénye, a 37 éves William H. Gates, a Microsoft alapítója és elnöke, megnősül. Feleségül veszi a cég menedzserét, a 28 éves Melinda Frenchet. A Forbes magazin Gates vagyonát 6 billió dollárra becsüli. (FEB-fotó) Korán gyászolt a divatvilág Marad a miniszoknya és a mininadrág Akinek halálhírét költik, sokáig él — így a régi mondás, amely úgy tűnik, a módi világában is beigazolódik. Az idei, kora tavaszi nemzetközi divatprognózisok egybehangzóan jelezték, hogy immár végleg leáldozik az alig-szoknya és az alig-nadrág divatja, s átadja helyét a midinek. De ahogy már az előző években is történt: a mini fütyül a jóslatokra, és — marad. A gyártó cégek és a szalonok szemrehányásaira a divatjósok azzal magyarázzák melléfogásukat, hogy úgy látszik, a hölgyek elsősorban szexisek és nőiesek akarnak lenni, s csak másodsorban divatosak... Él és virul tehát a miniszoknya és az apró nadrá- gocska, amely pedig tavaly már-már bermuda-, illetve halásznadrág-hosszúságúra szelídült, de most újra megrövidült. Ám némi változást ígér a következő hónapok divatja. A szűk miniszoknyát például alul befűzött zsinór fogja össze, de terjed ennek izgalmasabb, oldalt slicceit változata, és divat az elkerekített hasíték is. Újszerűvé tehetjük a régi minit, ha a hozzá viselt felsőrész a most nagyon népszerű keresztbecsíkos trikó, testhez simuló változatban, elég szűk ujjal, és ívelt V-alakú, mély dekoltázzsal. (1. sz. rajz.) Igazi „divatbomba” a másik új miniformáció: az elegáns, szinte a'40-es évek szolid női kiskabátvise- letét idéző felsőrész, minisorttal. (2. sz. rajz) A hangsúly a karcsúságon van — ezt erősíti a karcsúsító szabásvonal, a derékban vágott, szűk felsőrész, a csípőt szélesítő harangsziluett, amely akkor szép, ha ferde szálirányban szabják. Az ujjak szűkek, a karöltő viszonylag magas, a nyakkor zárt, a nyakpánt keskeny, a gombolás sűrű. Ez alól kandikál ki — szinte „ellenpontozásként” — a combra simuló, fölhajtással vagy anélkül készült alig-nadrágocska. Persze, bármily vonzó is az új divattalálmány, amely egyébként Párizsból indult hódító útjára — viselése jó szívvel csak manöken alakú hölgyeknek ajánlható. (FEB) Az asszony válasza Nem véletlenül két írásjellel is felhívtuk olvasóink figyelmét a címbeli beszédes csend nyelvi formára, s benne a jelző és a jelzett szó jelentése és használati értéke között érzékelhető stilisztikai és retorikai jelenségre. Mai szóbeli megnyilatkozásaink gyakorlatában gyakran tapasztalhatjuk, hogy nem kap szerepet a csend, az elhallgatás, a szünet. Rádiós és televíziós riportok hangzásának gyakori jellemzője a ritmustalanság, a felgyorsított tempó, a cél nélküli hangsúlyok alkalmazása, a tagolatlanság, vagy éppen fordítva: a felesleges okoskodás szülte, kelleténél sűrűbb tagolás, s a velejáró kiemelő hangsúlyok alkalmazása. A hallgatóságot csapdába ejtjük, mert ha mindent kiemelt hangsúllyal közvetítünk, akkor valójában semmit sem emelünk ki. A beszéd értelmi, érzelmi és felhívó jellegű akarati tényezőit tekintetbe véve meg kell tanulnunk a beszédes csendnek a mondanivalót erősítő, értelmi és érzelmi kiemelést elősegítő módjainak felhasználásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is. Mivel az írásjelek nemcsak az olvasók szemét irányító jelzések, hanem a megfelelő szövegek hangzásbeli jellegzetességeire is felhívják a figyelmet, költőink gyakran emlegetik a beszédes írásjelek nyelvi formáit, utalva arra is, mit minősítenek sajátos stilisztikai szerepvállalásukkal. Erről e versrészlet is bizonykodik: „Ne szólj!/ A csend mondja el, ha valamit akarsz!” (Farkas Árpád: Zsilip) Ajánljuk ezt a költői intelmet-azoknak, akiket rossz hallgatni nyögéseik, nyöge- teik miatt. A beszédes csend gyakoribb beiktatásával elviselhetőbbé válnak élőszóbeli megnyilatkozásaink szövegformálásának nemkívánatos jelenségei, köztük elsősorban a feleslegesen gyors beszédtempó, amit nehezen követ a beszélőtárs. A közben jelentkező beszélő csendek megfékezhetik a beszédgyorsaságot, s ezzel lehetőséget adnak a beszélőtársaknak arra, hogy ne essenek ki partneri szerepükből. A napjainkban megszaporodott rádiós, televíziós riportok készítői, riporterei — tisztelet a kivételnek — mintha megfeledkeznének arról, hogy a beszélő csend nemcsak hangzásában, hanem jelentésében is árnyalhatja, módosíthatja a mondanivalót. Egyéni és közéleti eseményeinknek, történéseinknek nemkívánatos mértékű felgyorsulása is tükröződik beszédünk hangzásában, ritmustalanságában. S ehhez hozzájárul az is, hogy a türelmetlenség vesz rajtunk erőt, s az ezzel járó megemelt hangerő uralkodik el beszédünk hangzástényezőiben. Országos méretűnek tetszik a kiabáló hangoskodás egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban egyaránt. Kevesebbet foglalkozunk nyelvművelő feladatvállalásainkban is azzal, hogy megismertessük a beszédes csend típusait. A csend, a szünet felhasználásában tudnunk kell, miért és milyen szünettípusok kapnak legy- gyakrabban kulcsszerepet élőszóbeli megnyilatkozásainkban. A figyelmet felkeltő, a lényeges mondanivalóra utaló előszünet megelőzi a kiemelt szövegrészletet. Az utószünet szerepe: előbb hangzik el a fontos mondanivaló, s utána jelentkezik a csend, a szünet, hogy pontosan érzékelhesse és értelmezhesse a beszélőtárs, mi a fontos, mi a lényeges a mondanivalóban. Napjaink riportjaiban egyre ritkul ez a szünet. Sokan elbizonytalanodnak a mondatkapcsoló kötőszók, az és, a hogy, az aki, stb. hangosításában. Az élőszóban, a beszédben a kötőszók után jelentkezik a szünet: elmondta azt is, hogy el kell mennie. Az érthető és az értelmes beszéd hangzástényezői között a beszédes csendnek abban is nagy szerepe van, hogy a hangzó beszédet megóvja a hadarástól, a motyorékolástól, s a fület sértő egyhangú ritmustalanságtól. Azt se tartjuk véletlennek, hogy sokan hangoztatják ezt a szólamszerűen megfogalmazott állítást: Beszélni nehéz! Nehéz elsősorban azért, mert nemcsak arra kell ügyelnünk, mit kell elmondanunk, hanem arra is, hogy mit kell elhallgatnunk, s mit kell rábíznunk a beszédes csendre. A beszéd sajátosan közösségi, társi élőszóbeli megnyilatkozás. Nemkívánatos jelenség és gyakorlat, ha valaki magának és magában beszél megállás nélkül, a beszédes csend mellőzésével. A természetes, az érthető és értelmes emberi beszéd egyenrangú alkotóeleme a hangzás és a csend. Sajnos, napjainkban mindkét elem a sérülés állapotába került. A hangzást a zaj váltja fel, a beszédes csend pedig egyre ritkább jelenség mai nyelvhasználatunkban. Dr. Bakos József — Drágám — fogadja férjét Kovácsné az ajtóban —, teljesült a vágyunk, ezután drága lakásban lakhatunk...! — Csak nem nyertünk a lottón? — kérdi a férj. Az asszony válaszát lásd a rejtvényábra vízsz. 1., valamint függ. 9. és 24. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. A feleség válaszának első része (zárt betűk: S, Z, M) 14. Magasabb beosztású vezető 15. Spárgával a tetejéhez erősíti 16. Olajbogyó 17. Gyorsan, hangtalanul közlekedő 19. Vanádium és urán 20. Mitikus történet 22. Zöldesbarna — fonetikusan 23. A légnyomás egyik egysége 24. A személye előtti helyre 25. Est betűi keverve 27. Anglia gk-jele 28. Nem az ő tulajdona 29. Női név 32. December 24-én ünnepelt névnap 33. Erbium 35. Egy hónapra járó fizetség 37. Lábrész 38. Ritka női név 40. Fokozatosan szilvaszínűvé válik 42. Visszaejt! 43. Bírósági ügyek fontos szereplője 45. Bemázolják 47. A fordítottjával: női név 48. A szénszálas izzólámpa feltalálója 49. Földfém-jelző 51. Tengeri emlősállat 52. Házőrző 54. Tíz — angolul 55. Szintén, is — angolul 57. Női név 58. Mező- gazdasági eszközök 60. Naprendszerünk bolygója 61. A mélybe 62. Jóga egynemű hangzói 63.... de Janeiro (Brazília fővárosa) 65. Tompítja az értelmet 66. Rendkívül gonosz 69. Havon sikló. FÜGGŐLEGES: 1. Ásványolaj-forgalmi Vállalat, röv. 2. A jószág déli pihenőt tart 3. Tárgyat más részére kilátásba helyez 4. A nap melege 5. Inota része! 6. Locomotiv .. 7. Igen — angolul 8. Ajtót zár 9. Az asszonyka szavainak harmadik, befejező része (zárt betű: T) 10. Mázolja 11. Régi űrmérték 12. Részben köhög! 13. A ruhát újra simítja 18. Sebhely 21. Labdát magasan a túloldalra juttatnak 23. Szomorúság 24. A feleség szavainak második része (zárt betűk: M, T, A) 25. Anyagot ollóval vág 26. Becézett női név 28. Materialista, röv. 30. Oxigén és hidrogén 31. Névelős kétéltű 34. Készenléti állapotot biztosító konkrét elképzelés 36. Eszközzel szétfeszített 39. Anna egyik becézése 41. Trópusi kúszónövény 44. Nagyhatalom 46. Szikla része! 50. Vályúk 53. Fizetség 56. Gyermektápszer 58. Ham and... (sonka tojással) 59. Ifjúsági tömegszervezet volt 60. A kis ... története (Hauff meséje) 62. Közeledik 64. Voznyeszenszkij műve 65. Részben dobnék! 67. Ellentétes kötőszó 68. Aroma 70. Talmi, hamis 71. Sertéslak. Báthory Attila
