Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-24-25 / 171. szám
„MEGSZABADULTUNK ETTŐL A TEHERTŐL...” — BESZÉLGETÉS FARKAS GABRIELLÁVAL, AZ MDF ALELNÖKÉVEL (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. JÚLIUS 24-25., SZOMBAT-VASÁRNAP Bírósági eljárási illetékek MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 171. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Megjelent az illetékről szóló módosított törvény a Magyar Közlöny 99. számában. A törvény augusztus 20-án lép hatályba. Büntetőügyben, a magánvá- das eljárásban a feljelentés illetéke 2000, a fellebbezésé 3000, a perújítási kérelemé és a felülvizsgálati indítványé pedig 4000 forint. A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke 1000 forint. Polgári peres és nem peres eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés értéke. Egyéb esetekben a jogszabály külön határozza meg. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke a peres eljárásban az illetékalap 6 százaléka, de legalább 2000, legfeljebb 750.000 forint. A felszámolási eljárás illetéke 20.000, a csődeljárásé 15.000 forint. Tartalmazza a jogszabály a jogorvoslatok és a cégbírósági eljárások illetékeit is. (MTI) A KDNP választási reményei A KDNP reméli, hogy az 1994-es választáson meg tudja szerezni a szavazatok mintegy 18-22 százalékát. Ezt a várakozást — Rubovszky György főtitkár szerint — indokolttá teszik az időközi és önkormányzati választásokon elért eredményeik, s taglétszámuk rohamos, paratlan — az 1990-es 2500-rol közel 25.000-re történő — emelkedése. A KDNP 1990-ben öt megyében nem tudott jelöltet állítani, 1994-ben viszont a párt mind a 176 választókörzetben indulni kíván. Sikeres kezdet, megállapodás híján Sikeres kezdetnek minősítette az agrár-érdekegyeztetési tárgyalás csütörtöki fordulóját Zsoltár András, a MOSZ titkára. Ám ellentmondott annak az állításnak, hogy bármilyen konkrét megállapodás is született volna azokon, szakértői tárgyalásokon. Szerinte a két oldal szakértői csupán a véleményüket fejtették ki és egyeztették, hiszen megállapodásra nem is volt felhatalmazásuk. Vámmentes szállítás a volt NDK területére Németország kérelmére az EK tanácsa rendeletileg lehetővé tette, hogy a kelet-európai országokból az egykori NDK területére továbbra is vámmentesen lehessen azon agrártermékeket beszállítani, amelyek szerepeltek az 1990. évi magyar-NDK árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben. Az ez év január 1-jétől érvényes rendelet alapján hazánkból faiskolai termékek, dísznövények, vetőmagvak, növényi szaporítóanyagok, tartós sütőipari termékek, pezsgő, valamint bor szállítható vámmentesen. Láncfűrésszel vágta el a férje nyakát Eljárás indult B. Ferencné 45 éves szolnoki lakos ellen, mert megromlott családi viszonyuk miatt, közös lakásukban egy elektromos láncfűrésszel elvágta férje, az 51 éves B. Ferenc nyakát. Hangsúlyváltás a Matávnál Az év végén lezárul a Magyar Távközlési Rt. 1991-ben meghirdetett hároméves fejlesztési programja. Ez a hálózati infrastruktúra megteremtését tűzte ki céljául, s ez idáig a terveket alapvetően sikerült is teljesíteni. A jövő évtől kezdődően új szakasz kezdődik a Matáv életében, ugyanis a mennyiségi fejlesztés kerül előtérbe. Ennek lényege, hogy 1996-97-re megteremtse a kereslet-kínálat egyensúlyát. A prognózisok ma 2,2-2,9 millió fővonallal számolnak. Gyors áradás a Tiszán A Felső-Tisza vízgyűjtőjén Kárpátalján az utóbbi két napban 50-90 milliméter csapadék hullott, így gyors áradás indult el a folyón, pénteken 150 centiméterrel emelkedett a vízszint. A vízügyi igazgatóság előrejelzése szerint a várható vízszintemelke- dések az árvízvédelmi készültség szintjét nem érik el. Figyelmeztetik viszont a vízitúrázókat a megnövekedett vízsebesség veszélyére, ugyanis a XXVI. nemzetközi Tisza-túra 320 résztvevője az ukrán területen lévő Bustya- házától szombaton ér Tiszabecs- re, ahonnan hatszázan folytatják a túrát Tokajig. Módosítják a megállapodást Hevesen? Az egyház lemondott a kért iskoláról Lapunkban többször beszámoltunk a hevesi V. számú általános iskola ügyéről. Nevezetesen arról, hogy egy önkormányzati határozat értelmében ezt az oktatási intézményt adták volna át az egyháznak, hogy ott katolikus iskola létesüljön. Egy éven át napirenden volt az átállás, míg végül — május végén — egy levél érkezett Seregély István egri érsektől, amelyben azt írta: egyelőre nem tartanak igényt az V-ösre, mert nem látják biztosítottnak a feltételeket. Igaz, eközben már megtörténtek a beiratkozások abban a tudatban, hnov nt* c7<>nt<>mhpr«nl pgyházi oktatás folyik majd. tak az érintett felek. A legutóbbi találkozón részt vett az egri érsek is, továbbá dr. Czakó Gábor, aki annak az önkormányzati ad hoc bizottságnak az elnöke is, amely az átadás kérdéseinek tisztázására hivatott. Mint az előzényekkel kapcsolatban elmondta: az ön- kormányzat úgy gondolta, hogy az egyház igényeit most elégíti ki. Amikor ugyanis egy templom építésére alkalmas telket kértek egy lakótelepen, vállalták, hogy ezt biztosítják, továbbá az egyház az ingatlanért — cserébe — ingatlant kért. Végül is a július 30-i képviselő-testületi ülésen — amikor Kovács József helyi plébános bejelentette, hogy működő iskolát szeretnének megkapni — a képviselő-testület az V-ös számú általános iskola mellett döntött. A megállapodást megkötötték úgy, hogy az említett oktatási intézményt július 1-jével adják át az egyháznak. Most viszont arról van szó — mondta —, hogy ez a megállapodás az egyház részéről immár nem tekinthető érvényesnek. Az érsek úr a katolikus iskola feltételeként említette azt a követelményt, hogy a szülők kéijék az intézmény beindítását. A városban egyébként — egy felmérés szerint — négyszáz szülő jelezte, hogy kívánatosnak tartaná az egyházi iskola beindítását. Azonban ezeket az aláírásokat nem az adott iskolában gyűjtötték. Az ad hoc bizottság elnöke emlékeztetett arra a szabályra, miszerint az illető egyháznak az előző év március 31-ig kell jeleznie, hogy át tudja-e venni a feladatot. (Folytatás a 3. oldalon) Macskáját védte Megölte az élettársát Ismét tragédiát okozott a kerítésbe vezetett áram: fialni készülő macskáját akarta megvédeni a kóbor kutyáktól egy debreceni fiatalember, ám gondatlansága csütörtökön hajnalban emberi életet oltott ki. Debrecen egyik külvárosi családi házának udvarán, a fészerajtó elé szerdán este több sorban villanyvezetéket feszített ki G. Sándor, és a 220 voltot bevezette a huzalokba, majd élettársával együtt — aki tudott a különös „akcióról” — nyugovóra tért. Hajnalban azonban élettársa, a 23 éves D. Krisztina kiment az udvarra, belebotlott a vezetékbe, és az áramütés következtében a helyszínen meghalt. G. Sándor ellen gondatlanságból elkövetett emberölés alapos gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség. (MTI) Szökött rabok, fegyverrel A rendőrség nagy erőkkel keresi azt a három rabot — Juhász Gézát, Breitenbach Zoltánt és Molnár Lászlót —, akik július 22-én szöktek meg a budapesti Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetből. A rendőrség feltételezése szerint a három férfinál fegyver van, ezért felkéri a lakosságot, hogy ne próbáljon szembeszállni a szökevényekkel. Kétszáz éves a templom Felsotárkányi jubileum Az ünnepélyes búcsúi szentmisét dr. Seregély István egri érsek mondta (Fotó: Gál Gábor) Zsúfolásig megtelt csütörtökön este 6 órakor a felsotárkányi templom, amely az idén 200 éves. Védőszentjének, Szent Mária Magdolnának ünnepén rendezték meg a búcsúi szentmisét, amelyet dr. Seregély István egri érsek mondott. Ünnepélyes bevonulása után az egyházközség legkisebbjei nevében Erdélyi Zsuzsanna köszöntötte, majd az idősek szószólója, Bóta Károly következett, aki a múlt és a jövő összekapcsolására hívta fel a figyelmet. Válaszában az egri ersek gratulált ahhoz, hogy egy hétköznap estén ennyien összegyűltek erre a hálaadásra. Ezt nem az egyházmegyei hatóság kezdeményezte, hanem maguk a hívek tartották fontosnak. Ezt a keresztény emberek életrevalósága újabb jeleként értékelte, s hangsúlyozta, hogy annyi év után népünknek és hazánknak boldogabb jövőjét ígérik ezek az ünnepek. Szentbeszédében arról szólt, hogy sok-sok templomot fölszentelt már azóta, amióta őt Szent Péter utódja az egri egyházmegye élére állította. Ezenkívül egymás után hívják meg az egyházközségek, hogy megünnepeljék jubileumaikat. Ez arra készteti, hogy eltűnődjön: sok a kétszáz éves templom. Mintegy évszázadnyi időnek kellett eltelnie a török kiűzése után, hogy szükségesnek lássák a hívek uj szentélyek építését, a régiek felújítását. (Folytatás a 3. oldalon) X Vásároljon a DEPÓ ÁRUHÁZBAN! Színes televíziók, hűtőgépek, MOUNTAIN BIKE kerékpárok, kávéfőzők, mikrosütők, gyümölcscentrifugák, csillárok, csillárventilátorok és még sok egyéb műszaki cikk, valamint háztartási és műanyagáruk DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 lii^XárpMlásiJe^rtJs^elfogadunk^^íJ' Kedvezményes kamatozású hitellel Csődrendezés A csőd- és felszámolási eljárásokhoz kapcsolódó új pénzügyi konstrukció bevezetése a negyedik negyedévre várható. Ennek segítségével a csődbe került vállalatok likviditási gondjait kedvezményes kamatozású hitellel rendezik, és javítják a felszámolásra kerülő vagyon értékesítési feltételeit — hangzott el pénteken, a csütörtöki kormányülésről tartott szóvivői tájékoztatón. A kormány a csődtörvény közvetlen gazdasági hatásairól tájékoztatót hallgatott meg, és úgy rendelkezett, hogy félévente jelentést kell készíteni a folyamatokról. Határoztak a miniszterek arról is, hogy az eljáró bíróságok munkafeltételeinek javításával gyorsítani kell a közzétételi eljárást, mert ez ma indokolatlanul hosszú időt, mintegy hat hónapot vesz igénybe, ami komoly gazdasági károkat okoz. Kárpótlás a politikai jogfosztottaknak Az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáróhzó- ló törvény alapján folyósított életjáradék összegét a kormány — az 1992-ben érvényes 7000 forint után — 1993-ra 11.000forintban határozta meg. Ebből számítják ki az elszenvedett sérelem arányában szorzószámok segítségével a ténylegesen kifizetenedő összeget. Csaknem 200 ezer érintettnek, akiknek a kérelmét nem dolgozták fel, visszamenőleg, 1992-reis kifizetik a megállapított összeget. Az igénybejelentők 34 százaléka — 112 ezer személy — kért életjáradékot, a többiek kárpótlási jegyet igényeltek. Az életjáradék 1992-es költsége 2 milliárd 765 millió forint, 1993- ra a megemelt alapösszeget figyelembe véve 4 milliárd 342 millió forint. Az élet elvesztéséért kifizetendő összeg 323 millió forint, a rövidebb időtartamú szabadságkorlátozás miatt egy összegben kifizetendő kárpótlás 627 millió forint, a nemzeti gondozási díjra fordítható összeg 200 millió forint. Zöld Alternatíva Elhatárolódás a szélsőjobbtól A Zöld Alternatíva teljes mértékben elhatárolódik a szélsőségesen jobboldali Magyarországi Zöld Párttól. A június elején alakult választási párt célja, hogy 1994-ben önálló képviselőket juttasson az Országgyűlésbe, mivel nézetük szerint a mai politikai erőkprog- ramjában nem szerepel kellő súlysai a környezetvedelem ügye. Ezért a választások után a környezetvédő mozgalmak „meghosszabbított kezeként” zöld- kontrolit szeretnének megvalósítani a Parlamentben. Tardos—Nagy megbeszélés Konzultáció a tb-ról Az SZDSZ sajtóirodájának tájékoztatása szerint Tardos Márton, az SZDSZ ügyvivője pénteken megbeszélést folytatott Nagy Sándorral, az MSZOSZ elnökével, aki részletesen beszámolt a társadalom- biztosítás helyzetéről, a közeljövő feladatairól, javaslataikról. A konzultáció középpontjában a vagyonátadás, a hiány kezelése és a kintlévőségek behajthatósága szerepelt. A megoldás módjait áttekintve, lényegi nézetkülönbség nem volt a két fél között. Fontosnak ítélték: a nyugdíjemelésekkel kapcsolatban a törvény által is megkövetelt rendszer világosabbá váljék, egyértelmű mutatókhoz igazodjék, s a nyugdíjemelés első lépcsője mielőbb megtörténjen. A leendő „gazda” az Agroker eladásáról: A dolgozókat bevonom a tulajdonosi körbe’ 99 k 99 Lapunkban a hét elején A Víj- vizsgálat az Egri Agrokernél címmel jelent meg munkatársunk írása a társaság jelenlegi helyzetéről, privatizációjának körülményeiről. Olvasóink megtudhatták, hogy az Agroker Kft. vezetése — az érdekképviselettel egyetértésben — törvényességi vizsgálatot kért az Állami Vagyonügynökség Igazgatóságától az eddigi folyamatok tisztázására. Ezt július 13-án el is kezdték, és még tart. Cikkünk nyomán szerkesztőségünket felkereste Benyó Sándor, a Debrecenben bejegyzett Benagosa Műszaki és Gazdasági Tanácsadó Részvénytársaság vezetője — az Egri Agroker Kft. leendő tulajdonosa —, aki a következő észrevételeket tette: — Részvénytársaságunk korrekt, tisztességes pályázattal, 190 millió 285 ezer forintos ajánlattal megnyerte az Egri Agroker Kft. 170 millió forintos állami üzletrészére kiírt pályázatot. Ennek leadása előtt a Kerszi Rt. — mint a szakértő cég — munkatársaival nem volt módom találkozni. Ezért a felhívásban szereplő másik személytől, az Agroker ügyvezetőjétől kaptam tájékoztatást. A hírekkel ellentétben a fizetési feltételeket is teljesítettem, 91 millió 285 ezer forintot letétbe helyeztem, a vételár többi részére pedig hitelígérvényt nyújtottam be. Az A VÜ-vizsgálat - a cikkben említett okokból — elindult, és feltehetően megállapítja majd mindazokat a hibákat, amelyeket a szakértő cég elkövetett a pályázat kiírását megelőzően, az ügyvezető megbízásából végzett átalakítás, valamint az ÁVÜ megbízásából történt meghirdetés során. Tudomásom szerint ezek: a cégbejegyzés elmaradása, az önkormányzatot, valamint a munkavállalókat megillető üzletrészek kiadásának tisztázatlansága. (Folytatás a 3. oldalon)
