Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-19 / 166. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. július 19., hétfő Kiss Gyula verskötetéről Bot nélkül, védtelenül Nyaralni indulunk a kutyával Négylábú barátunk kedveli az utazást Kiss Gyula költő, író, a mező­kövesdi Matyóföld című perio­dika szerkesztője karcsú, szép verskötetet jelentetett meg Cseh Károly szerkesztésében, Pető Já­nos műveket értelmezni segítő rajzaival, az egri Grafotip gon­dozásában. A költő sok szállal kötődik Egerhez. Itt volt joghall­gató, barátság köti Apor Ele­mérhez. A kötet elé előszót író Pap Já­nos a matyó rózsához hasonlítja Kiss Gyula írói munkásságát. Verseit egy emberöltő termésé­nek tekinti, amely csűrbegyűjtő szándékkal „a botladozó, védte­len, a kiszolgáltatott, a szépre, igazra vágyakozó, a nagy él­ményt örökké szomjazó, kör­nyezetét bölcsen szemlélő esen­dő ember felmutatásával” ör­vendezteti meg az olvasót. Hazajáró lélek. NekiBécs, Pá­rizs, Velence, Róma, Ulm kirán­dulás térben, időben és a művé­szet birodalmában. A Louvre- ban megcsodált „Mona Lisa örök mosolyáról” is az jut eszébe — mégpedig teljesen jogosan —, hogy „nem hódítóbb, mint egy szép matyó lányé.” (Bizonyíté­kok erre még a kövesdi Takács István festményei az egri székes- egyházban éppúgy, mint Mező­kövesden és szerte az ország­ban.) Párizs az ő számára Ady emlé­két jelenti, de őt a Gare de 1’ Est­en egy halom szemét fogadja a „fény városa” helyett. Az Eiffel- torony mellett mért vörösbornál pedig jobb az otthoni fehér is. Nem csoda, ha Vaduz, Velence után sietve szökött „nem is Pest­re,/ Nyílegyenesen Kövesdre.” Idehaza pedig az Ars poeticá­ban példázatként konstatálja: „Róma legértékesebb csarnoka is rom ma már, / Horatius boros- kancsója meg / — verseiben — épen maradt”. Ady az ő legfőbb irányszabója, kézvezetője pedig mindmáig Illyés Gyula, akihez barátság fűzte, aki azzal is meg­tisztelte, hogy 1947-ben máso­dik verskötetéhez előszót írt. A létrend hármas oszlopa, az igaz, a jó és a szép eszménye élte­ti, telíti ezt a költői világot. A ma­gyarság karakteres színezetét je­lentő matyóság megszólaltatója Kiss Gyula a költészetben. Szép­ségvágyban rokon Kis Jankó Bo­rival. Nehéz, küzdelmes múltat élt a Matyóföld, de éltette népét a nagy önfegyelmet követelő elv: „Hadd korogjon, csak ragyog­jon!” Mi köt a múltunkhoz? — kér­dezi, és versek füzérével válaszol a kérdésre: a „jelennél tán több jogán a múltnak” jegyében. Az ő tudatában Sárospatakon „Ön­magáért, a világért,/ a művelt Európáért/küzdött itt a szellemi vég/drága Bodrog-parti At­hén”, ahol kulcsaival nyitja élés­tárát Lórántffy Zsuzsanna, a sze­gény-diák patróna... Alkalmi verseket is találunk a kötetben. Ezekben sem a nosz­talgia, hanem az emlékkiállítás vágya, az ünnepi, az esemény megörökítése a fontos. Illyés Gyulát 50. születésnapján vers­sel köszöntötte, verssel adózott Mátyás király előtt mezőkövesdi szobrának felavatásakor, a kö­vesdi Alma Mater fennállásának 50. jubileumán... A kövesdi gim­náziumban tanulta meg, hogyan kell a „nagy Időkből... a Tudás és Szépség kincseit kiszűrni.” „Sok okos szó, küzdő kedv: tanár, ta­nítvány műhelye volt a kövesdi Schola, ezért „örök, mint az idő végtelenje.” Kiss Gyula költői kvalitását mutatja a hangulatos Mikulás­kor és a Szomolyai télutói nap lí­rai remeklése, valamint a kötetet záró — az Idegen tollak ciklusba foglalt — versfordítások közül legszebb teljesítménye: Paul EÍuard Mindent elmondanicímű költeményének igényes magyar tolmácsolása. Éluard előtt, akit „vendégül látott a matyó metro­polis” is, külön versben is tiszte­leg. Két megye gazdájaként című négysorosa helyzetmegjelölés, létállapot-rögzítés: „A szigetet ölelő árok / az Ostoros-patak medre / Borsodban állok s ha akarom / egy lépés átvisz Heves­be. „Hiába fosztotta meg a „hi­vatal” az ostorosi írói búvóhely­től, maradandó műhelyt épített verseiből a horatiusi „aurea me- docritas” jegyében — a „non om- nis moriar” reményével. Cs. Varga István A nyári szabadság idején fel­vetődik a kérdés, vigyük-e a nagy utazásra kutyánkat is magunk­kal? A legszívesebben természe­tesen minden kutyatulajdonos harsány igennel felelne, hiszen egyrészt az eb akkor a legboldo­gabb, ha gazdáival együtt lehet, másrészt mi sem mondunk le szí­vesen kedvencünk társaságáról még rövid időre sem. A másik ok pedig az, hogy mi­ért éppen az év legszebb heteitől; a nyaralástól kellene négylábú barátunkat megfosztani? Helyes tervezéssel, gondos előkészüle­tekkel az utazás, a közös nyaralás semmilyen nehézséget nem okoz, ellenben gazdit és kutyáját felejthetetlen élményekhez jut­tathatja. A legtöbb kutya szeret autóban utazni Négylábú barátunkkal legegy­szerűbb az utazás, ha saját autó­val rendelkezünk. A macskákkal ellentétben, amelyek szíveseb­ben maradnak megszokott kör­nyezetükben, a kutya kifejezet­ten szeret utazni, és élvezi az au­tózást. Amennyiben állatunk azon kevesek közé tartozna, amelyek érzékenyek az autós utazásra, az állatorvosnál felírat­hatunk gyógyszert a hányinger vagy egyéb kellemetlenség ellen. Minden esetben, ha kutyával indulunk útnak, kivált, ha hosz- szabb távot kell megtennünk, az eb helye feltétlenül a hátsó ülé­sen legyen, és legjobb, ha szájko­sarat is adunk rá. Ezzel elejét ve­hetjük olyan balesetnek, amikor a vezetőnek hirtelen fékeznie kell, vagy más, váratlan esemény megijeszti a kutyát, nehogy az autót vezető nyakába ugorjon és akaratlanul is megsebezze. Utazás közben semmi esetre sem engedjük, hogy a kutya ki­dugja fejét a nyitott ablakon, mi­vel az állandó ellenszél kellemet­len kötőhártya- vagy középfül- gyulladást okozhat. De mind-' ezek mellett az a veszély is fenye­get, amit már az előbbiekben is említettük, hogy az állat meg­ijedhet valamitől, és kiveti magát az ablakon. Autóban gyakran utazó ku­tyának meg kell tanulnia a be- és kiszállást. Azon az ajtón át en­gedjük közlekedni, amelyik a járda felől van. Beszálláskor a kutya legyen az első, utána kö­vetkezzenek a csomagok és a család többi tagja. Kiszálláskor mindez fordítva történjen: első­nek az emberek és csomagok, legutoljára a kutya hagyja el a kocsit. Ha utazás közben kell szüksé­gét végeznie az állatnak, lehető­leg olyan helyen álljunk meg, ahol nyugodt körülmények kö­zött intézheti el a dolgát, és erre az időre is tartsuk őt pórázon. Az úti elemózsia Közvetlenül útnak indulás előtt az esetleges rosszullét meg­előzése érdekében leghelyesebb, ha a kutyának már nem adunk enni. Úti elemózsiaként vigyünk magunkkal gyári kutyatápot, ez könnyen kezelhető, és nem rom­lik meg. A konzerv készételnek vagy szárazeledelnek ott vesszük igazán nagy hasznát, ahol nem egyszerű friss húsféleséghez jutni az állat számára. Nem árt tud­nunk, hogy ha mindezeket elmu­lasztottuk, és kénytelenek va­gyunk helyben beszerezhető élelmet adni az ebnek, legkeve­sebb egy hét, amíg az állat átszo­kik a számára szokatlan táplá­lékra, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Különösen külföldi nyaralás alkalmával a legcélszerűbb a ku- tyus megszokott ételeit magunk­kal vinni, így a sok új és szokatlan benyomás mellett legalább ezzel nem kell kedvencünknek meg­birkóznia. Végezetül az egyik talán leg­fontosabb: a legrövidebb útra is vigyünk magunkkal elegendő friss vizet is. Védőoltások Fontos még említeni, hogy külföldi utazás előtt az állatot be kell oltatnia megfelelő védőoltá­sokkal. Ezekről tiszti-állatorvosi igazolást kell kérni az indulás előtti három napon belül. Ez iga­zolja azt is, hogy az állat egészsé­ges. Szerencsére kevés azon or­szágok száma, ahol beutazás előtt előírják az állatok számára kötelező karantént, amely lehe­tetlenné tenné, hogy kedvencün­ket is magunkkal vigyük egy vi­dám nyaralásra. Kutyás utazás­kor ezért Anglia és a skandináv országok a több hónapi karantén miatt számításba sem jöhetnek. Célszerű éppen ezért a célország konzulátusán vagy az állatorvos­nál érdeklődni az érvényben lévő rendeletek iránt. Még egy tudnivaló: a legtöbb szabály előírja, hogy a veszettség elleni védőoltás nem lehet 30 napnál korábbi, hiszen minimum ennyi idő kell a védettség kiala­kulásához. Ne hagyatkozzunk az előző évek tapasztalataira vagy szabályaira, hiszen ezeket gyak­ran változtatják, előfordulhat, hogy ami egy évvel korábban volt érvényben, ebben az évben már nem az. Gondos előkészülettel, terve­zéssel elkerülhetjük az olyan szo­morú esetet, hogy a kutyát kény­telenek legyünk a határtól visz- szaszállítani. Ez azon túl, hogy akár az állatkínzás fogalmát is ki­menti, hiszen az eb gazdáihoz hasonlóan izgatottan készül a nagy eseményre, még büntetőjo­gi következményekkel is járhat. Jó hír a nyugdíjasoknak Szeptemberig megérkezik a kompenzáció Pillanatfelvételek 1. Elegünk volt már a borúlátó, sőt az emberiség közelebbi-távo­labbi pusztulását előrevetítő „szenzációs” bejelentésekből. A világvégéről szóló jövendölések az utóbbi száz-kétszáz év alatt — érthetően — sokat vesztettek hi­telességükből, hiszen a végnek holtbiztosán beharangozott évek, hónapok, napok fölött las­san elrepült az idő, s mindannyi­unk érthető megkönnyebbülésé­re maradt a jó öreg (vagy talán még fiatal?) Földünk, s ez a Föld — a többi égitestekhez hasonló­an — századmásodpercnyi pon­tossággal rója a maga csodálato­san meghatározott útját, pályá­ját. Egy újabb, tudományosnak mondott megközelítéssel esetleg 150-200 év múlva kerülhetne sor végzetessé válható találkozóra egy másik, egyelőre messze- messze kóborgó égitesttel. De az ütközés tényleges bekövetkezé­sére — szerencsére — csak egy a tízezerhez mérhető esélyt vetíte­nek elénk a kutatások. A pusztulás képét szinte rend­szeres időközökben beharango­zó jóslások közepette szinte szí- vet-lelket üdítő egy közelmúlt­ban szárnyra röppentett hír. E szerint egy angliai legelőn vala­milyen ismeretlen tárgy olyan je­leket hagyott hátra, amelyekből számítógépes módszerekkel megfejtve azt olvasták ki, hogy hat év múlva, 1999-ben olyan vi­lágűrbeli lényekkel találkozunk majd, akik megtanítják orvosa­inkat a tökéletes gyógyításra. így azután nem lesz többet tartós be­tegség, s egy-egy élet talán 150 évig is eltarthat. Annyi világvége-hír után vég­re valami szívderítő. Érdemes él­ni, kivárni még azt a néhány évet, emberek! Hátha... 2. Mit meg nem adnának sokan azért, hogy könnyen, szenvedés, koplalás nélkül megszabadulja­nak fölösleges kilóiktól. Olva­som az egyik, hitelt érdemlő heti­lapban, hogy lényegében mi sem könnyebb: egyszerűen be kell szerezni egyikét kiló fokhagy­mát, s minden étkezés előtt, után vagy közben el kell fogyasztani két-három cikket. A szerző meg is magyarázza a hatásmechaniz­must, amelynek az a lényege, hogy a fokhagyma megakadá­lyozza a zsírmolekulák felépülé­sét, sőt talán bontja is azokat, s közben nyugodtan folytathatjuk eddigi életmódunkat: ehetünk, ihatunk stb. Nagyszerű! — mondom ma­gamban, és elhatározom, hogy be is iktatom étrendembe a fok­hagymás zsíros kenyeret, a füs­tölt szalonnát, meg a hasonló „ínyencségeket”. Örömöm azonban a lap másik oldalán kár­tyavárként omlik össze: itt ugyanis arra figyelmeztet egy mindentudó, hogy ne siessünk a súlyfölösleg csökkentésével, mert az erősebb súlycsökkenés infarktusveszélyt rejt magában. Most már mit is tegyek? Mert a csekély, néhány száz forintos befektetést igénylő, az újságrek­lámok által oly meggyőzően népszerűsített módszerektől is elment a kedvem, amióta látom, hogy nőismerősöm már harma­dik hónapja viseli a csodát ígérő rézfülbevalót, s a csodaszer egyetlen látható eredménye az, hogy közben további két-három kilót szedett fel magára. 3. Óvodáskorú kisunokám ked­velt játéka a saját tengelye körül forgatható földgömb. Szinte na­ponta a kezébe veszi, forgatja, igazítja, olykor csakhogynem már beszélget is vele. Értelme mind jobban kiterjed a földgömb színeire, az ábrázolási módokra. — Itt miért kék, ott miért zöld és sárga meg barna? — érdeklő­dik reménytelenül, s látom a te­kintetén, hogy komoly meg elhi­hető válaszokat vár. Magyarázok, ahogy tudok a szinte „feneketlenül” mély óceá­nokról, a zöldben úszó mérhetet­len síkságokról, a hőségtől csak­hogynem izzó sárgás homoksiva­tagokról, a felhők fölött elvesz- tődő hatalmas hegyvonulatok­ról, a kéken kanyargó folyókról, az országhatárokról, a kis pont­tal vagy köröcskével jelzett váro­sokról, a földgömb más jellegze­tességeiről. Látom, hogy szinte tátott száj­jal, tágra meresztett szemmel hallgatja, amit meseszerűen mondok, s amikor végre elhall­gatok, s megpergetem a föld­gömböt, őszinte gyermeki kíván­csisággal kérdi: — Es mondd, nagytata, az emberek miért nem látszanak a földgömbön? — Mert kicsik, parányiak! — válaszolom, de ő kihúzza magát, és tele önérzettel tromfol: — Már hogy lennének kicsik! Hát nézd, én mekkora vagyok! — s közben lábujjra áll, s úgy ru­gaszkodik felfelé, mert ugyebár az ember — már ő, a kisunoka is tudja — valóban nagy, csak az a fránya földgömb sikeredett igen kicsinyre! Okos György Az Országos Nyugdíjbiztosítá­si Főigazgatóságon csak a kor­mány végrehajtási utasítására vár­nak, hogy az Országgyűlés hatá­rozatának megfelelően máris megkezdhessék az áfa-kulcsok emelése miatt járó kompenzáció számfejtését és folyósítását. Mint ismeretes, az általános forgalmi adó növekedése miatt a legszeré­nyebb jövedelműek egyszeri jöve­delemkiegészítést kapnak. Dr. Kiss Gyula, a Parlament szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának el­nöke szerint az áfa-kulcsok mó­dosítása 2-2,5 százalékkal növeli az inflációt. Az árdrágulás nem mindenkit érint egyformán, ezért az összességében 6,5 milli­árdos ellentételezés szétosztása­kor a 15 ezer forintos bruttó bér­nél kevesebbet keresőkre, a kis­nyugdíjasokra, a többgyermekes csaladokra és a munkanélküliek­re gondoltak. A jövedelmek szerinti juttatás esetében 10 ezer, illetve 15 ezer forint a határ. Minden munka- vállaló és nyugdíjas (ide értve minden nyugdíjszerű ellátásban részesülőt, pl. özvegyi nyugdí­Hatvan testvérvárosi kapcso­latai mind nagyobb hullámokat vetnek, mind szélesebb körben termik meg gyümölcsüket. En­nek bizonysága, hogy a napok­ban adtunk csak hírt a kárpátal­jai Beregszász népes küldöttsé­gének vendégeskedéséről, a két település önkormányzati vezető­inek tanácskozásairól, két bereg­szászi művész — Ortutay Zsuzsa szobrász, Veres Péter festő — tár­latainak megnyitásáról a Hatva­ni Galériában, s íme új esemény­ről tudósíthatunk. A Zagyva­parti városba váiják a finnorszá­jast, járadékost), akinek havi brutto jövedelme 10 ezer forint alatt van, egyszeri 1500 forintos támogatást kap. A15 ezer forint­nál kevesebb bruttó bérrel ren­delkezők esetében ez az összeg 1000 forint, és ugyanennyi pénz­hez jutnak a 11.300 forintnál ki­sebb nyugdíjjal rendelkezők is. Azért eppen itt húzzák meg a ha­tárt, mert a 15.000 forintos brut­tó bér mintegy 11.300 forintos nettó jövedelemnek — ebben az esetben nyugdíjnak — felel meg. Az intézkedés a nyugdíjasok több mint felét érinti, nekik ösz- szesen mintegy 2,9 milliárd fo­rint támogatást folyósítanak. A munkanélküliek 1500, a két­gyermekesek 1800, míg a há­rom- vagy ennél több gyerekesek 4000 forintot kapnak. Fontos tudnivaló, hogy a bár­milyen jogcímen kapott egyszeri támogatás adó- és tb-jarulék- mentes; nem kell beszámítani a személyi jövedelemadó-alapba, és társadalombiztosítási járulék sem terheli. Nyugdíjasok esetében további szempont, hogy a kompenzáció­ra való jogosultságnál az augusz­gi Kokkola női énekkarát, amely több rangos nemzetközi szemlén szerepelt már, és most — remél­jük nem utoljára — Hatvanba ké­szül, hogy a belvárosi katolikus templomban adja elő koncertjét. A rendezőség, a helyi szervezők július 21-re, szerdára ütemezték be a finn kórus hangversenyét, amely este 7 órakor kezdődik a katolikus templomban, ahol már sok hasonló élményben volt ré­sze a helyi műpártoló közönség­nek. De visszatérve még a beve­zetésként említett kettős tárlatra, nem kis meglepetéssel és öröm­tus havi járandóságot veszik ala­f iul, a szeptemberi nyugdijeme- és tehát senkit nem zár ki a mos­tani térítésből, függetlenül attól, hogy esetleg valaki csak szep­temberben kapja meg a pénzt. Jó tudni, hogy a szeptemberben esedékes 4 százalékos nyugdíj- emeléskor és a jövő évi emeles alapját képező idei nyugdíjátlag (az egész évben kapott nyugdíj összege osztva 12-vel) kiszámí­tásakor sem veszik figyelembe az 1000, illetve 1500 forintos egy­szeri kompenzációt, mivel azt az állami költségvetésből utalják az Országos Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóságnak. Az egyszeri támogatás össze­gét előreláthatólag legkésőbb szeptember közepéig kapják kéznez a nyugdíjasok. A Nyug­díjfolyósító Igazgatóság a tervek szerint külön utalványon postáz­za a kompenzációt. Azok az ellá­tottak, akiknek közvetlenül a tb folyósítja a családi pótlékot, és jogosultak a kompenzációra, szintén a nyugdíjfolyósítótól kapják meg a nekik járó pénzt. Szabó Margit mel adunk hírt arról, hogy a két kárpátaljai művész alkotásai iránt megjött a helyi és városkör­nyéki műbarátok vásárlókedve. Tanúsítja ezt, hogy Veres Péter kiállított festményei, varázslatos tájképei közül már csak három­nak nincs gazdája, s igen sokan visznek majd haza otthonukba a kiállítás szeptemberi zárása után Ortutay Zsuzsa színpompás ke­rámiáiból, bronzplakettjeiből. Addig viszont bontatlanul a teljes kiállítási anyag váija a mű­vészi szép iránt érdeklődő kö­zönséget. Dalosok Kokkolából Nagy vásárlókedv a Hatvani Galériában

Next

/
Thumbnails
Contents