Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-17-18 / 165. szám

HÍRLAP, 1993. július 17-18., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Izraeli konyha Saláták Vegyes saláta I Hozzávalók: 25 dkg zöldpap­rika, 25 dkg paradicsom, 25 dkg yüborka, 25 dkg hagyma, 4 evő­kanál olívaolaj, 8 evőkanál bore­cet, 8 evőkanál narancsdzsúsz, ...fsipet porcukor, törött bors és só ■(ízlés szerint). A zöldségeket megmossuk. A paprikát kicsumázzuk, és vé­kony csíkokra vágjuk. A paradi­csomot vékony gerezdekre me­gteljük. Az uborkát csak meg­mossuk, de nem hámozzuk meg, és ugyancsak csíkokra aprítjuk. A megtisztított hagymát felkoc- : jtázzuk. Az összes zöldséget egy- reöntjük, és jól megsózzuk (de Sem besózzuk!). Lefedjük, és a hűtőszekrényben legalább egy órán keresztül hagyjuk állni. Közben elkészítjük a saláta le­vét: az ecetet, a narancsdzsúszt és az olívaolajat összeöntjük, megborsozzuk, és csipet porcu­korral ízesítjük. Az öntetet rálo­csoljuk a salátára, és jól összefor­gatva még egy órán keresztül ér­leljük. Tálalás előtt még egyszer elkeverjük. Szezámos paradicsomsaláta Hozzávalók: 80 dkg kemény paradicsom, 10 dkg juhtúró, 4 dl kefir, 5 dkg szezámmag, 1 citrom leve, 3 evőkanál olaj (lehetőleg salátaolaj), 1 fej vöröshagyma, só, törött bors (ízlés szerint). A szezámmagot teflonserpe­nyőbe szóljuk, és állandó keve­rés közben világosra pirítjuk. A kefirbe belekeverjük a juhtúrót, a pirított szezámmagot, a citrom kipréselt levét, az olajat, és meg­sózzuk, megborsozzuk. Jégbe hűtjük. A paradicsomot meg­mossuk, és egyforma kis kockák­ra aprítjuk, majd salátástálba öntjük. A megtisztított vörös­hagymát egészen finomra vág­juk, kissé megsózzuk, ezután rá­szórjuk a paradicsomra. A szezá­mos mártással nyakon öntjük, jól átforgatjuk, de ügyeljünk arra, hogy kíméletesen keverjük, kü­lönben a paradicsom összetörik. Jól lefedve, hűtőszekrényben ér­leljük egy-két órán keresztül. (Jó, ha Lucullus paradicsomból készül a saláta, az nem törik ösz- sze olyan könnyen.) Salátamártások Padlizsános mix Hozzávalók: 1 hosszúkás, karcsú padlizsán, 2 db közepes nagyságú ecetes uborka, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 db tojás, 5 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, másfél dl majonéz, 1 mok­káskanál törött fekete bors, só (ízlés szerint). A megtisztított vöröshagymát apróra vágjuk, és a felforrósított olajon üvegesre fonnyasztjuk. Hagyjuk kihűlni. A megmosott padlizsánt az előmelegített forró sütőbe tesszük, és puhára sütjük, majd meghámozzuk, és hagyjuk kihűlni. Az ecetes uborkát felda­raboljuk. A tojásokat keményre főzzük,-és még melegen meghá­mozva, kisebb darabokra vág­juk. Turmixgép poharába öntjük a majonézt, a fonnyasztott vö­röshagymát, a darabokra vágott padlizsánt és az összes többi anyagot. Addig keverjük, amíg az egész egynemű, pépes masz- szává nem alakul. Jól zárható edénybe tesszük, és a hűtőszek­rényben alaposan lehűtjük. Pirí­tott kenyérszeletkékre is kenhe­tő, de nyers salátaféléket, zöldsé­geket is mártogathatunk bele. Humusz (csicseriborsó-püré) Hozzávalók: másfél csésze csicseriborsó, fél csésze szezám­mag, fél csésze víz, fél teáskanál római kömény (vagy konyhakö­mény), fél teáskanál só, 1 gerezd fokhagyma, fél citrom leve. A dí­szítéshez: olaj, fenyőmag, petre­zselyemzöld, paprikapor. A csicseriborsót bő vízben egészen puhára főzzük, majd le­szűrjük, és hagyjuk kissé kihűlni. Ezután turmixgép poharába töltjük. Hozzáöntjük a vizet, a citromlevet, majd megsózzuk, és az egészet addig keverjük, amíg sűrű pép nem lesz belőle. Üveg­tálra halmozzuk kúp alakban, az olajjal leöntjük, és vágott petre­zselyemmel, pirospaprikával meghintjük. Fenyőmaggal meg­szórjuk, de ez el is hagyható. A humuszt Fogyasztják nyers zöld­ségfélével, vagy kenyérre kenve. Paprikamártás Hozzávalók: 50 dkg húsos, pi­ros színű paprika, 4 db közepes nagyságú puha paradicsom, 1 te­áskanál csípős cseresznyepapri- ka-krém, 5 evőkanál olívaolaj, kevés ecet vagy citromlé, só (íz­lés szerint). Vizet forralunk. Egyenként beletesszük a paradicsomokat, hogy a héját könnyen lehúzhas­suk. Azonnal kikapjuk a forró vízből, majd meghámozzuk, és darabokra vágva turmixgép po­harába tesszük. Hozzárakjuk a megmosott, kicsumázott zöld­paprikát, amit ugyancsak felsze­letelünk, de nem kell kierezni. Hozzáöntjük az olajat, az ecetet, a sót, a paprikakrémet. Egy deci vízzel addig turmixoljuk, amíg az egészből sűrű, sima massza nem lesz. Jól zárható edényben, a hű­tőszekrényben sokáig tárolható. Igen sokrétűen lehet fogyaszta­ni: önálló salátamártásként, pél­dául kitűnő a falafelgombóchoz, esetleg sült zöldségeket lehet be­lemártogatni, sőt még kemény- tojás-kockákkal is tálalható. Utazások Cherbourgból Különös mű a fiatal francia író, Alexis Salatko regénye, a Bili és Béla. Két, látszólag egymástól távol álló nagy művész, az ameri­kai író, William Faulkner és a magyar zeneköltő, Bartó Béla életútjának néhány fontos állo­mását írja meg, külön-külön, de mégis egymással sajátos párhu­zamba állítva, lélektani megkö­zelítéssel. A két különálló, de mégis ösz- szefüggő kisregényben nincs semmi olyanról szó, ami közös lenne a két művészben, s a pár­huzam az író szerint is csupán költői. A szerző mégis talál azo­nos elemeket a regényben a még ifjú amerikai és a fáradt, emigrá­cióba kényszerülő magyar zene­művész sorsában. — Az ötletet tulajdonképpen az adta meg számomra, hogy Cherbourgban élek. Innen indult haza európai tartózkodása után, 1922-ben az általam nagyon sze­retett William Faulkner, akkor még fiatalemberként, s itt szállt hajóra csaknem két évtizeddel később Bartók Béla, hogy el­hagyja hazáját, Európát, ahon­nan az embertelen eszmék elől kellett menekülnie — mondotta Salatko. — Újságíróként jelen voltam akkor, amikor Bartók hamvai, útban a New York állambeli Femcliff temetőjéből Magyaror­szágra, Cherbourgban kerültek a kontinens földjére. Szeretem és tisztelem Bartókot, szeretem ze­néjét és tisztelem nagyszerű em­beri tartását, hűségét eszméihez. Családomban a zene szeretete öröklött, ukrán nagyapám zon­goraművészként került Francia- országba, s bár magam nem va­gyok aktív muzsikus, a zenehall­gatás része életemnek. Ezek az élmények, emlékek vezettek hozzá. Megpróbáltam beleélni magam ennek a nagyszerű em­bernek a leikébe, megküzdeni életének válságaival. Az volt a célom, hogy róla és Faulknerról írva azoknak az embereknek éle­tét idézzem, akik nagy művészek voltak, akik a gondolat, az embe­riség szabadságát tekintették eszményüknek, akik a legjobbat képviselték Európában és Ame­rikában. — A könyv megírásához fel­használtam több életrajzot, tanul­mányt, amelyek Bartókról megje­lentek, s néhány zenei archívum is segítséget nyújtott életének köze­lebbi megismeréséhez. Több könyvet olvastam el Magyaror­szágról is, ahol még nem jartam. Külön öröm, hogy a regény meg­jelenése egybeesett azzal az ese­ménnyel, amely a Bartók iránt elevenen élő franciaországi tiszte­letet mutatja, a Párizsban lezajlott hangversenysorozattal, őszintén örülnék, ha a könyv eljutna a ma­gyar olvasókhoz, s megtudnám, miként vélekednek ők egy francia szerző ilyen írásáról — hangoztat­ta Alexis Salatko. Fegyverkeznek az amerikai nők Jacquiyn Hamilton 1980 óta lőteret tart fenn San Franciscó­ban, ahol a polgárok megtanul­hatják, hogyan kell bánni a fegy­verrel. Eleinte csak férfiak jártak lövészetre, újabban azonban gyökeres változás állt be: 600 ember közül, akik részt vettek a kiképzésben, a legutóbbi két és fél évben 530 volt a nő. Hasonló irányzat tapasztalható az Egyesült Államok minden vidé­kén. Ezt alátámasztja az Országos Lőfegyver Szövetség, a fegyverke­reskedők és -tulajdonosok legna­gyobb szervezete is. Jelentése sze­rint 70 millió amerikainak van kézi lőfegyvere, s ebből 17 millióan tar­toznak a gyengébb nemhez. Csu­pán 1983 és 1986 között hatmillió­val emelkedett a lőfegyvert vásáro­ló nők száma, s a ’90-es évek elején a növekedés még gyorsabb lett. Ez a jelenség — úja a DPA né­met hírügynökség tudósítója — csak részben magyarázható az emancipációs mozgalommal. A fő ok a növekedő bűnözés, a fél­elem szexuális támadásoktól és a rendőrségbe vetett bizalom hiá­nya. A San Franciscó-i faji össze­csapások óta sokan állítják, hogy az egyenruhások cserbenhagy­ták okét, s tulajdonukat saját fegyverükkel kellett megvédeni­ük. Sok nő azt is hangoztatja, hogy nem hajlandó csupán a fér­fiak nyújtotta védelemre építeni. Norma Austin, aki lövészetet tanul, elmondta, hogy egy idő óta ismeretlen férfi követi, es trá­gár telefonhívásokat kap. A rendőrség kijelentette, hogy nem tehet semmit. A barátom — me­sélte — hozzám akart költözni, hogy megvédjen. Én azonban el­határoztam, hogy magam védem meg magam. Ha az ismeretlen telefonáló behatolna a szobám­ba, lelőném. A fegyvergyárosok és a -ke­reskedők hamar felismerték, hogy mennyire kedvező üzleti le­hetőséget kínál számukra a nők megjelenése területükön. Kü­lönlegesen könnyű pisztolyokat, nőkre szabott pisztolytáskákat tartó öveket kínálnak. S kapha­tók olyan vállpárnák is, amelyek megvédenék apuska elsütésekor jelentkező ütéstől. Mind több olyan • folyóirat jelenik meg, amely kifejezetten a felfegyver­kező nőknek szól. A szabad fegyvervásárlás el­lenfelei persze nem örülnek, mert ez idáig a nők támogatták őket leginkább, s ez most meg­változott. Lottótalány: melyiket a 90 közül? Fortuna kedvenc számai: 3, 13, 29, 75, 86 A nagy kérdés: hová is tegyük az X-eket? Milliók környékezik hétről hétre Fortuna iste­nasszonyt, hogy elnyeljék kegyeit — de a múlt év lottókrónikájának tanúsága szerint a „fenséges asz- szony” fölöttébb válogatós volt. A telitalálat örö­mét az 1992-ben kitöltött mintegy 400 millió (!) szelvény közül mindössze 10 szelvény beküldőinek adta meg. Legnagyobb kegyben az a szerencsés já­tékos részesült, aki a 14. játékhéten ezt az öt számot húzta át: 11,47,56,64,73. Az ezzel elért telitalálat jutalma— mindeddig toronymagasan a legnagyobb nyeremény — több mint 130 millió forint volt. Az 1992-es év második legértékesebbh ötöse már „csak” 67 milliót, a harmadik pedig 53 milliót ért. A legbalszerencsésebb szerencsefi címet aligha­nem az a két játékos érdemelte ki, aki az előző szu­pernyereség után nem egészen két hónap múlva a 19, 21, 37, 42, 71-es számsorral ért el telitalálatot, de szelvényük „mindössze” 3 millió 620 forintot fi­zetett. A lottótörténészek persze, pontosan számon tartják azt is, hogy a szelvények 90 száma közül me­lyiket hányszor húzták ki. Nos, a mintegy kétezer eddig lezajlott sorsolás adatainak összegzéséből az derül ki, hogy Fortuna kedvenc számai a követke­zők: 3, 75, 86, 13, 29. Igaz, mint mondják, a szerencse vak, s nem sokat törődik a matematikával, a valószínűségszámítás­sal, mégsem érdektelen, hogy eddig milyen szá­mokkal bánt Fortuna a legmostohábban. Nos, a „balszerencsés számok” közé tartozik a 39-es és a 63-as. De e nem éppen dicsőséges csoportba tartozik a 2-es, a 88-as, az 5-ös, a 30-as és a 40-es. Aki tehát úgy gondolja, hogy egyszer minden rossz szériának vége szakad, s most már az eddig elhanyagolt szá­mokra fog mosolyogni a szerencse, az a fentebb em­lített számokat bátran megjátszhatja. Persze, túlzott reményeket az így kitöltött szelvényekhez sem ér­demes fűzni, mert — mint utaltunk rá — Fortuna szeszélyes, a szerencse pedig vak... Virág helyett könyv Virág helyett küldjünk köny­vet — ez a jelszava egy nemrégi­ben alakult londoni vállalatnak, az Interbooknak. A vállalat aján­dékszolgálatot létesített, amely úgy nMködik, mint a virágot ház­hoz szállító Fleurop. Elegendő egy telefonhívás, és az Interbook a megrendelt köny­vet ízlésesen becsomagolva, jó­kívánságokkal ellátva a meg­adott címre küldi. Ha a megren­delő kívánja, az üdvözletét a könyvbe nyomtatják. — A könyv — mondta a DPA hírügynökség tudósítójának Jeremy Green, a vállalat tulajdonosa — nem her­vad el, s nem is fogyasztják el, mint az élelmiszert vagy az italt. Aki habozik, vajon klasszikus művet, romantikus szerelmi re­gényt, krimit, vagy esetleg vala­mi egész különlegeset, például a mélytengeri búvárkodásról szóló kötetet küldjön-e, azt tanáccsal látják el. Green ügyfelei elsősor­ban az elfoglalt emberek, és azok közül az anyák közül kerülnek ki, akik túlságosan kényelmesek, hogy utánajáljának az ajándék­vásárlásnak. Nyolcezer kötet kö­zött lehet válogatni, s így min­denki megtalálhatja az ízlésének megfelelő könyvet. Az ajándékszolgálat legkere­settebb könyvei közé tartozik Schwarzkopfnak, az Öböl-hábo­rú győztes amerikai hadvezéré­nek biográfiája és a Luciano Pa­varotti operaénekesről szóló mű. Madonnának a Szex című írását egy hét alatt szétkapkodták, és a világ minden tája felé elküldték. Az Interbook adatai szerint a britek 55 százaléka legalább egy könyvet elolvas havonta. Ezzel Európában második helyen áll­nak a németek mögött, akinek 67 százaléka minden hónapban egy vagy több könyvet is „elfo­gyaszt”. Ha a „nyomtatott üdvözlet” megrendelői az európai konti­nensen is nagy számban jelent­keznek, az Interbook Németor­szágban is fiókvállalatot létesít — jelentette ki Jeremy Green. AZ ESZTERHÁZY KAROLY^ TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA EGER főigazgatója pályázatot hirdet a 4. SZ. GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁBA német-bármely szakos — egyetemi végzettséggel, francia-bármely szakos — egyetemi végzettséggel, magyar-történelem szakos — egyetemi végzettséggel és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, angol-bármely szakos tanári állásokra. A pályázatokat a főiskola Személyügyi Hivatalához kell benyújtani (Eger, Eszterházy tér 1.). Pályázati határidő: a megjelenéstől számított két héten belül. / AZ ESZTERHÁZY KÁROLY \ TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA EGER főigazgatója pályázatot hirdet a 2. SZ. GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUMÁBA 1 fő' ének-zene egyetemi végzettséggel 1 fő' német-bármely szakos lehetőleg egyetemi végzettséggel 1 fő' matematika­számítástechnika egyetemi végzettséggel tanári állásokra. A pályázatokat a főiskola Személyügyi Hivatalához kell benyújtani (Eger, Eszterházy téri.)

Next

/
Thumbnails
Contents