Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-02 / 152. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. július 2., péntek Az 1867-es kiegyezést követően megindult gazdasági fejlődés a természettudományos kutatá­sokban is kedvező lehetőséget teremtett a hazai föld vizsgálóinak. Az akkori bécsi Birodalmi Földtani Intézet viszont továbbra is folytatni kívánta a geológiai kutatásokat Magyaroroszág te­rületén. Az osztrák elgondolásban rejlő problémákat felismerve, a már akkor nemzetközi hírne­vet szervezett Szabó József professzor, valamint Zsigmondy Vilmos bányamérnök a Bécstől független, önálló földtani intézet létesítésére terjesztett javaslatot a kormányzat elé. A tervüket elfogadták, amely azt irányozta elő, hogy hazánk területét az itthon tevékenykedő geológusok kutassák és térképezzék — így 1869. június 18-án létre is hozták a hazai Földtani Intézetet, amelynek első igazgatójává a száz esztendeje elhúnyt Hantken Miksa bányamérnököt, az ős­lénytan hazai megalapítóját nevezték ki. Lépésről lépésre haladt tudománya mezsgyéjén Felderítette a megkövült lényeket... Prudniki Hantken Miksa — régi nemesi család sarjaként — 1821. szeptember 26-án látta meg a napvilágot az osztrák-szi­léziai Jablunkán. Apja bányai­gazgató volt, így könnyen érthe­tő, hogy a fiatalember is bányá­szati pályához vonzódott. Mi­után a gimnáziumot Teschneben, filozófiai tanulmányait pedig Bécsben végezte, 1842-ben be­iratkozott a selmeci bányászati akadémiára, ahol 1846-ban dip­lomát szerzett. Azt követően több mint egy évtizeden át különféle bányásza­ti vállalatoknál tevékenykedett, miközben 1849-ben és 1850-ben Bécsben elemző vegyészetiéi is foglalkozott. Igazából 1852-től kezdte meg tudományos tevé­kenységét, amikor a dorogi szén­bányához került, és annak föld­tani viszonyait tanulmányozta. A tapasztalatait írásban foglalta össze. Később Szerbiában volt, ahol — az ottani kormány megbí­zásából — bányászati feladato­kat látott el, és közben tanulmá­nyozta az ország növény-, föld- és légkörtani viszonyait. 1858-ban megnősült, és Bu­dapesten telepedett le. Ezt köve­tően teljesen magyarrá vált be­szédében, írásában és érzelmei­ben is. 1861-től a pesti Kereske­delmi Akadémiánál helyezke­dett el, ahol hat esztendőn ke­resztül — többek között — föld­tant, természetrajzot tanított hallgatóinak. Szabad idejében legtöbbet a budai hegyekben fordult meg, ahol geológiai és ős­lénytani vizsgálatokat folytatott, amelyeket a Magyar Tudomá­nyos Akadémia is támogatott. Ezek eredményeit — 1859-től 1865-ig — több értékezésben foglalta össze, amelyeket a bécsi földtani intézet, valamint a Ma­gyar Tudományos Akadémia adott ki. Ennek köszönhető, hogy az Akadémia 1864-ben le­velező tagjává választotta. Két év múltán a Magyar Nem­zeti Múzeum ásvány-földtani osztályának őrévé nevezték ki, ahol három esztendőt töltött. Akkor választották a Magyar Földtani Társulat első titkárává, amelyet négy évig látott el. El­foglaltsága ellenére sem mon­dott le a budai hegység földtani és őslénytani viszonyainak kuta­tásáról. Különösen az agyag- és márgarétegekben eltemetett ap­ró, gyökérlábú állatmaradvá­nyok mikroszkópos vizsgálatá­val szerzett elismerést és tekin­télyt. Erre vonatkozóan tizenkét értekezése született, amelyek a Magyar Földtani Társulat Mun­kálatai — általa szerkesztett — köteteiben jelentek meg. A kiegyezés évében — 1867- ben — a hazai Földtani Társulat megbízásából hozzálátott az itt­honi barnakőszéntelepek rend­szeres tanulmányozásához, ame­lyet egy évtizeden keresztül szí­vós munkával az egész ország te­rületén folytatott. Fáradhatatlan tevékenységgel és szakértelem­mel állította össze azt az össze­foglaló művét, amely A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata címet kapta. 1878-ban a Földművelés-, Ipar­és Kereskedelmi Minisztérium adta ki Budapesten. Ez alapvető monográfia volt, amely hosszú időre meghatározott irányt muta­tott az említett tudományágban és a gyakorlatban dolgozóknak. Egy évvel később a szaktárcá­nál — amely a monográfiáját ki­adta — az ideiglenes földtani osz­tály vezetésével Hantként bízták meg. 1870-ben pedig az akkor létesített Földtani Intézet első igazgatója lett. Új, fontos beosz­tásában megszervezte az intézet berendezését, és — a lehetősé­gekhez mérten — fejlesztette is azt. Tudományos munkásságát az igazgatósága alatt megjelent hat évkönyvben tette maradan­dóvá, miközben a fiatal intézet­nek határainkon tűi is jó hírnevet szerzett. Ebben olyan segítői voltak, mint Böckh János, Hof­mann Károly, Koch Antal és Pá­vai-Vájná ferenc. Életének ab­ban az időszakában írta és tette közzé legnagyobb és legértéke­sebb munkáit, így — a már emlí­tett bányászati mongoráfia mel­lett — a Clavuniai Szabói-réte- gek faunájáról szóló tanulmá­nyát, majd az 1880-as zágrábi földrengésre vonatkozó terjedel­mes munkáját. Mindezeket mérlegelve, a Magyar Tudományos Akadémia 1874-ben rendes tagjai sorába vette fel Hantken Miksát. Az év­ről évre fejlődő Földtani Intézet igazgatásának növekvő gondjai azonban erőteljesen kifárasztot­ták az amúgyis ideges természetű tudóst. így érthető, hogy öreg napjaira adminisztrációtól men- tesebbb, szabadabb és nyugal­masabb állásra vágyott, amely­ben kizárólag kedvelt szaktudo­mányának, az őslénytannak él­hetett. 1882-ben történt, hogy — a szakmában kifejtettt tudomá­nyos működését elismerve — Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatási miniszter javaslatára Hantként a pesti egyetemen ak­kor felállított palenontológiai tanszék első tanárának nevezték ki. Ezzel elérte vágyát, és tudo­mánya művelésével foglalkozha­tott. Sokat kirándult, és anyagot gyűjtött. Elérte, hogy fiatalok az ő szellemében műveljék és fejles­szék tovább az őslénytant. Noha a legtevékenyebb férfikoron már túl volt, de gazdag tapasztalatait, szakmai ismereteinek kincsestá­rát értékesítette az egyetemi ok­tatásban. Hantken rengeteg anyagot hordott össsze az intéze­tében, sokkal többet, mint amennyit öreg napjaiban fel tu­dott dolgozni. Ezt kellően elren­dezni és tanulságosan kiállítani már nem volt elég ereje és ideje. 1893 tavaszán Zágráb kör­nyékén tett kirándulást, miköz­ben erősen meghűlt. Húsvét másnapján pedig agyvérzés érte. Június 26-án — 72 éves korában — hányt el Budapesten. Egyike volt kora leghíresebbb hazai tu­dósainak, aki a szénbányászati kutatások területén európai hír­nevet szerzett. Itthon főleg az úgynevezett geológiai harmad­kori képződmények tanulmá­nyozásában ért el sikereket. Munkáiban több új állatfajt ve­zetett be az irodalomba. Különös előszeretettel foglalkozott az ál­lati véglényekkel, ráirányítva a figyelmet azok rétegtani jelentő­ségére. Ebben korának első spe­cialistája volt, aki világhírre tett szert azzal, hogy megírta erre vo­natkozóan a múlt század egyik legjelentősebb tanulmánysoro­zatát. Kortársával, Szabó Józseffel részt vett az 1878-es párizsi, az 1881-es bolognai, valamint az 1885-ös berlini nemzetközi földtani kongresszuson, ahol ak­tív tagja volt azok vezető testüle­téinek. Hantken Miksa szakmai tevékenysége kivételes összefo­nódása volt a tudományos és a gyakorlati munkának, amely két fő területre terjedt ki: a kőszén te­lepüléstanára, valamint az úgy­nevezett likacsosházú egysejtű állatok rétegtani szerepének vizs­gálatára. Mindkettőben mara­dandót alkotott. Emlékét őrzi a Hantkenia és a Hantkenina ál­latnév is. Tiszteletére a Magyar­honi Földtani Társulat 1963-ban — a három évenként kiosztásra kerülő — Hantken Miksa-emlé- kérmet alapított az ősélet- és a rétegtani szakirodalomban ki­magasló eredményt elért tudó­sok elismerésére. Munkáiból ma is merítenek az utódok. (mentusz) Emlékezés a tudós elődre A Miléneum évében az Aka­démiai Értesítő— az 1896. július 15-i számban — tette közzé Koch Antal akadémikus emlékbeszé­dét Hantken Miksáról, neves elődjéről. Ebben egyebek mel­lett a következő gondolatok ol­vashatók: „Már harmadik éve, hogy Hantken Miksa, az Akadémia volt rendes tagja és egyetemün­kön a paleontológia első képvise­lője, két hónapig tartó súlyos be­tegség után, amelynek csíráját a tett mezejéről, Zágráb vidékére tett kirándulásáról hozta magá­val, csendesen elhúnyt. ...Az em­lékbeszéd tartásának eddigi ha­logatásához hozzájárult az a vá­gyam is, hogy — mint a bodogult Hant ken Miksa utóda — az egye­temi tanszéken behatóbban sze­rettem volna megismerkedni al­kotásaival és gyűjteményeivel, hogy azután közvetlenebbül megítélhessem és méltányolhas­sam érdemeit... Ezt meg is tet­tem...” Saját felfogását bizonygatta. Koch Antal Hant­ken Miksáról való — már érintett — visz- szaemlékezésében a tudós vitázó szel­leméről is említést tett: „Hantken.... szak­ma- és hivatásbeli társaival szemben is szíves és barátságos volt, ha azok tudo­mányos kérdésekben az övével ellenkező álláspontot nem fog­laltak el. De ha ilyen eset következettbe, akkor meglehetős rideg és éleshangú replikák­ban, vagy a vitás kér­désre vonatkozó érte­kezésekben szigorú­an bírálgatva az el­lenfél érveit, új meg­figyelési adatokkal igyekezett saját felfo­gásának helyes voltát bizonygatni. Ha ez nem is sikerült neki minden tekintetben, tagadhatatlan, hogy ez a szigorú kritikai működése hazánk idősebb harmadkori rétegeire vonatkozó ismereteinket rendkí­vül növelte, s azok­nak a külföldi, ha­sonló korú képződ­ményekkel való egy­bevetését nagyon elő­segítette... Noha nem volt ha­zánk szülötte, de ná­lunk, a selmeczi bá­nyász akadémián ta­nult. Ott kapta tehát az első impulzust Földünk őseinek ku­tatásához. Csakhogy az, amit az 1840-es években Selmeczen a paleon­tológiából láthatott és tanulhatott, vajmi kevés lehetett még a legszerényebb alap­nak is. Annál kevésbé, mert ennek kellő szé­lességet és mélységet a biológiai tudomá­nyok nem adhattak, mivel ott nem volt al­kalma ezeket hallgat­ni és gyakorolni. Hantken mégis kivá­lóhelyet vívott ki ma­gának a köviilt véglé­nyek tanulmányozá­sa által a paleontoló­gusok sorában. Nemes ambíció, kitartó buzgalom és éles megfigyelőtehet­ség — mind a kiváló tulajdonai voltak. Ezekkel megáldva, folyton tanult, és az őslények megis­merésében lépésről lépésre haladt elő­7Az ostorosi ^ „Egyetértés” Szövetkezet értesíti T. Vásárlóit, hogy az étkezési őszibarack árusítását a Kőporostetőn 1993. július 5-én megkezdi „Szedd és Vidd” akció keretében, kg-ként 45 Ft-os áron. Árusítás hétköznap 7-16 óráig, szombaton 7-12 óráig. / . ----------X Él ete nagy lehetőségét ne szalassza el! — kötetlen munkaidőt — magas fizetést — ruhapénzt kínálunk és egyéb juttatást Mindezt jó munkahelyi légkörben. Német biztosító társaság felvesz üzletkötőket, gyakorlat nem szükséges, de jó ha van. BT-k jelentkezését is várjuk, akik biztosítással foglalkoznak, vagy foglalkoznának. Érdeklődni telefonon: 57/311-569 8-17 óra között 37/312-349 8-10 óra között V ... / kiváló hűtőhöz válasszon ajándékot az egri Centrum Áruházban. ZAM SSI LEHEL hűtőgép vásárlásakor 2000 I t ért, ZANUSSI LEHEL kombinált hűtő vagy fagyasztó vásárlásakor 3000 Et-ért ajándékba bármit választhat a műszaki osztályon, amíg a készlet tart. TV CSERE AKCIÓ az Audioton 51 cm-es színes TV' vásárlásakor 1 db bármely típusű üzemképtelen televíziójáí átvesszük 5000 Ft-ért. így a készülék ára: 31.900 helyett 20.900 Et. fA PACIFIC ENTERPRISES KFT. megkezdte a spanyol hidegensajtolt, kiváló minőségű OLIVA olaj forgalmazását Magyarországon! Kereskedők jelentkezését várjuk. Előrendelés esetén 20 Ft/liter engedmény! Tájékoztatás és rendelésfelvétel: Egerben a Rákóczi út 48/a. alatt. \Jel/fax.: 36/320-116 ________________ J N EM FELEDTE, Al UGYE TUDJA HOLNAP LESZ A MÁGNES szombat ELEKTROMOS HÁZTARTÁSI GÉPEK TELJES VÁLASZTÉKÁT 10 % engedménnyel kínálja Kedves Vásáróinak az egri MÁGNES ÁRUHÁZ (Dr. Sándor I. u. 8.) ^ - ---^ r Poroszló Község Polgármesteri Hivatala ^ pályázatot hirdet ÉPÍTÉSÜGYI FŐELŐADÓI állás betöltésére. Követelmény: — felsőfokú szakirányú végzettség, — 3 év szakmai gyakorlat, — erkölcsi bizonyítvány. Pályázatról érdeklődni lehet: Poroszló, Fő út 6. Telefon: 36/353-043. Szolgálati lakás megoldható. Pályázatok benyújtásának határideje: 1993. július 12. K---------------------------------------------------------------------------------J fi SZŐNYEG ÁRUHÁZLÁNC Sulák szőnyeg már két helyen Egerben! Július 5-én 9 órakor nyílik a volt Kölcsönző bolt helyén Lakberendezési Áruházunk. Nyitás hetén minden termék 10 %-kal olcsóbb. 20 + 5 % kedvezmény a padlószönyegekre. Egyes termékek féláron. Az első húsz vásárló ajándékcsomagot kap. Eger, Pacsirta u. 2. Tel: 36/311-699 Sulák szőnyeg mellé Suiák bútort válasszon! Z : N Pályázat A Tiszaörsi Általános Művelődési és Szabadidős Központ Igazgatója pályázatot hirdet az ÁMSZK Általános Iskolájába és Speciális Szakiskolájába egy fő matematika- fizika szakos főiskolai végzettségű tanári álláshelyre. A pályázat elbírálásánál előnyben részesítjük azt a pályázót, aki középfokú angol nyelvvizsgával is rendelkezik. A pályázatot elnyert kollégánk részére 3 szobás komfortos, kertes lakást biztosítunk. A pályázathoz mellékeljék: diploma másolat, erkölcsi bizonyítvány, részletes önéletrajz. Bérezés: megállapodás szerint. Pályázatokat Hajnal Imre ÁMSZK igazgató Tiszaörs, Rákóczi út 7-9. 5362 címre várjuk 1993. július 25-ig. Tel.: 06-59-354-363. Személyes találkozás szükséges, melyet a későbbiekben levél, vagy telefon útján egyeztetünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents