Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-17-18 / 165. szám

HÍRLAP, 1993. július 17—18., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. Külföldi egyetemisták Kompolton A Közép-európai Egyetem hetven hallgatója ma Heves me­gyébe látogat, kompolton a Fle- íschmann Rudolf Mezőgazdasá­gi Kutatóintézet munkájával is­merkednek. A fiatalokat dr. Krisztián József tudományos fő­munkatárs tájékoztatja a kutatók munkájáról, a növénytermelési kutatások eredményeiről. A vendégeknek bemutatja tájegy­ségünk sokoldalú mezőgazdasá­gi Kultúráját. A főleg Kelet-Eu- rópából és a fejlődő országokból érkező hallgatók minden bizony­nyal hasznos ismereteket kapnak az agrárkutatók helyzetéről, il­letve régiónk mezőgazdaságáról. Keresztrejtvényünk nyertesei A július 10-én közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „A ha­zugság megöli a szerelmet, de csak az őszinteség öli meg iga­zán.” A helyes választ beküldők közül a következők nyertek ajándékkönyvet: Bernáth Sán­dor Eger, Pintér Gábomé Párád, Zöld Zoltán Gyöngyöshalász. Gratulálunk! A mai 12. oldalon található feladványunk megfej­tését július 22-ig küldhetik el cí­münkre: Eger, Barkóczy u. 7. Cserkész-emléktábor Harminc esztendővel ezelőtt Magyarországon rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját Gödöllőn. E jeles esemény em­lékére ebben az évben július 31. és augusztus 9. között ismét nemzetközi cserkész-emléktá- bort szerveznek. Gödöllőn a Ja- kabi-tó környékén tartandó ju­bileumi Jamboree célja a cser­késztestvériség elmélyítése, to­vábbfejlesztése. Az emlékkiállí­tással, konferenciákkal egybe­kötött rendezvénysorozatot — melyre mintegy 1300 öreg cser­készt várnak — a tervek szerint Antall József miniszterelnök nyitja majd meg. Utcai vigasságok Az egri barokk fesztivál szer­vezői a mai napra is tartogatnak meglepetést a városlakóknak. Szombaton délelőtt tíz órától a Dobó téren aj>yermekeknek ut­caszínházi előadás lesz, s felvo­nulnak a zászlóforgatók este 18- tól, ugyanott a Gyöngyösi Játék­szín szereplői utcai vigasságok­kal szórakoztatják a nagyérde­műt. Vasárnap a Dobó téren dél­előtt tíztől babelőadás lesz, fel­lépnek az olasz zászlóforgatók, ÍLili és Lala bohócok. A vasárnap délutáni program 18 órától utca­színház a Hobo Sapiens amatőr ■társulat szereplésével, s bemu­tatkoznak az MMK modem- és jazztánc-tanfolyamának tagjai. Mindkét napon régi mesterségek művelői mutatják be és kínálják portékájukat a szabadban. Tisza-tavi vízikarnevál A szomszédos megyék össze­fogásával július 23-24-25-én lát­ványos vízikamevált tartanak Abadszalókon, továbbá az Abádszalók és Kisköre közötti öbölben. A gazdag programso­rozatban egyebek mellett lesz íjászverseny, lovasbemutató, lé­giparádé és más érdekességek. Babits és Illyés emlékére Országos versmondóversenyt hirdetett Szekszárd város önkor­mányzata és művelődési háza, továbbá az Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola. A jelentkezőknek hat lírai vagy prózai művet kell választaniuk, hármat Babits Mi­hály, hármat pedig Illyés Gyula életművéből. Külön kategóriá­ban versenyeznek a diákok és felnőttek. A nevezéseket szep­tember 30-ig kell beküldeni a te­rületileg illetékes megyei műve­lődési központokba (MMK Eger, Knézich Károly u. 8.), vagy közvetlenül a meghirdetőnek: Babits Mihály Művelődési Ház Szekszárd, Mártírok tere 10. Az országos elődöntő és döntő no­vemberben lesz. Alapítvány a díszkivilágításért Az Epri Városszépítő Egyesü­let alapítványt hozott létre a me- gyeszekhely díszkivilágításáért. Mint köztudott, augusztus 20-ra a tervek szerint elkészítenék a Minorita-templom és a Dobó­szobor méltó megvilágítását. Várják az adományokat e célra. Az alapítvány számlaszáma: Bu­dapest Bank Eger, 351-11706 Új kezdeményezés Hevesen Indul a menedzserképzés Az Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara és Heves Vá­ros Polgármesteri Hivatala új­szerű menedzserképző tanfolya­mot indít vállalatok, illetve vál­lalkozók számára. A kurzus célja az, hogy elősegítse olyan mene­dzserek és üzletemberek képzé­sét, akik a piacgazdaság viszo­nyai között eredményesen tény­kedhetnek. Erre már csak azért is nagy szükség van, mert tudva­levő, hogy Hevesen és környé­kén — a hátrányos gazdasági helyzet és a munkanélküliség kö­vetkeztében — igencsak elkelné­nek a prosperáló, sikeres vállalko­zások. A jelentkezők a vezetői munka, az üzleti élet, valamint a korszerű menedzsment és marke­ting elveit és módszereit tanulmá­nyozzák. A tegnapi tájékoztatón több környékbeli vállalkozó is megjelent, akik a tanácskozást követően látogatást tettek a Berva Rt. hevesi telephelyén, ahol a cég hasznosításával kapcsolatos ötle­tek is szóba kerültek. Megnyílt a műemlékvédelmi nyári egyetem A világörökségről „Eger hivatalosan nem a világörökség része, de számon tartják a világon, s mi érezzük ennek a felelősségét” — mondta egyebek mellett dr. Ringelhann György, Eger polgármestere teg­nap délután az Ifjúsági Házban a XXIII. műemlékvédelmi nyári egyetem megnyitóján. Közel fél­száz külföldi résztvevő érkezett a rangos eseményre, többek kö­zött Kanadából, Németország­ból, Olaszországból, Izraelből és Görögországból. Az UNESCO 1972-ben fo­gadta el a világ kulturális és ter­mészeti örökségéről szóló kon­venciót. Ezzel kifejezésre juttat­ta: a világ legfontosabb műemlé­kei, természeti kincsei és nemzeti parkjai nemcsak az emberiség tulajdonát képezik, hanem vala­mennyien felelősséggel is tarto­zunk megóvásukért. Az elmúlt két évtized alatt háromszáznál több kulturális és természeti ér­téket vettek fel a világörökség listájára. Az egri tanfolyamon szakemberek és laikusok, mű­emlék- és természetvédők kere­sik a megoldást, hogyan lehet méltóképpen megőrizni akár a párizsi Szajna-partot, a Galapa- gos-szigetek madárvilágát, vagy Hollókő semmihez sem hasonlít­ható hangulatát. A július 16-tól 23-ig tartó kur­zus elnöke Herb Stovel, a nem­zetközi műemlékvédő szervezet, az ICOMOS főtitkára. A meg­nyitót követően a világörökség céljáról tartott előadást. A teg­napi nap ismerkedéssel zárult. Ma a tanfolyam résztvevői egy tanulmányi kiránduláson Holló­kővel ismerkednek, vasárnap Ipolytarnócra látogatnak. A hét­fői program szerint a világörök­ség kanadai, cseh- és görögor­szági helyzetéről hallgatnak elő­adást. Ezen a napon fogadják a találkozó résztvevőit az egri vá­rosházán. Kedden, július 20-án azokról a magyarországi műem­lékekről lesz szó, melyeket a jö­vőben javasolnak a világörökség részeseivé. Szerdán Szlovákiába tesznek kirándulást a hallgatók, csütörtökön pedig Dubrovnik sorsáról lesz szó. (jámbor) Gyöngyösi válasz „Nem kívánok polemizálni...” Amint ismeretes, tegnapi szá­munkban jelent meg Morvái Fe­renc vállalkozónak az a nyílt le­vele, amelyet a gyöngyösi önkor­mányzathoz intézett. Minderre Keresztes György, a mátrai város polgármestere az alábbi véle­ményt juttatta el szerkesztősé­günkbe. „Ezúton közlöm, hogy Mor­vái Ferenc úrral — nyílt levele kapcsán — nem kívánok a sajtó­nyilvánosság előtt polemizálni. A polgármestert és a köztisztvi­selőket hivatali esküjük kötelezi a törvények és az önkormányzati rendeletek betartására, továbbá arra, hogy mindezeknek érvényt is szerezzenek. Ebbe a körbe tar­tozik az a hatályos rendezési terv, amely alapján nem adható építé­si engedély Morvái úrnak. Morvái úr többszörösen tör­vényt sértett, s ha ezekért felelős­ségre vonható, úgy az megtörté­nik majd. Az eljárási szabályok — amelyeket Morvái úr a saját felelősségére semmibe vesz, il­letve amelyekből csak a számára kedvező, időhúzást jelentő fel­lebbezéseket használja — kötik a hivatalt. Meggyőződésem azon­ban, hogy végül a törvény erő­sebbnek bizonyul majd Morvái úr pénzénél, a gyöngyösi polgá­rok pedig okosabbak annál, sem hogy foglalkozzanak Morvái úr zagyvaságaival, és elhiggyék, hogy ingatlanspekulációja a vá­ros érdekeit szolgálja.” Ki nyer ma? Közvetítés a Kopcsik cukrászdából A nyertes és az ünnepi torta Dr. Agyagási Dezsőnét illette a csokitorta, me­lyet a népszerű zenei vetélkedő nyertesének sütött saját kezűleg Kopcsik Lajos. Tegnap délben a Ma­gyar Rádió Egerből, a Kopcsik cukrászdából köz­(Fotó: Szántó György) vetítette a Ki nyer ma? műsorát. A nyertesről sike­rült megtudnunk, hogy a komolyzene elkötelezett híve és ismerője, hiszen sokadszorra fejtette meg a fogas kérdéseket, s reméljük, nem is utoljára. Rendkívüli közgyűlés Egerben (Folytatás az 1. oldalról) A második sürgősségi indít­vány a vagyon feletti rendelkezé­si jog gyakorlásáról, annak ki­egészítéseiről szólt. A témához elsőnek Láng András tanácsnok szólt hozzá: a városnak 300 mil­lió forint értékű a nem lakás cél­ját szolgáló helyiségek vagyona. Valódi értéké ennek ötszörösét is kiteszi. A hozadéka évente 100 millió, ha ezt elvesztenék, a város nehéz helyzetbe kerülne. Az SZDSZ-frakció nevében Weil Zoltán kiemelte: az egyetlen megoldás a gyors privatizáció, amely a város közgyűlése által meghatározott feltételek között, nyilvánosság mellett folyik. Ál­láspontjuk szerint a kormány rö­vid távú előnyökért feláldozza az önkormányzati szuverenitást. Ez azt eredményezhetné, hogy az egri boltokban ténylegesen dol­gozó üzlettulajdonosok — akik albérlői egy nagyobb társaság­nak — most ismét kirekednének a kedvezményezettek köréből. A kereszténydemokraták nevé­ben felszólaló dr. Bárdos Rezső elmondta: megszavazzák ugyan a rendeletet, de átmeneti megol­dásnak tekintik csak. Az MDF- es Mondák Attila pártja nevében kijelentette: senki sincs a privati­záció ellen, de azt a város és a többség érdekében kell végre­hajtani. A Lokálpatrióta frakció szószólója e témában Várkonyi György volt. Valamennyien tár mogatják a privatizációt, és a ta­gok azzal is egyetértenek, hogy a működtetés legyen az önkor­mányzat feladata, a vállalkozás pedig a vállalkozóké. Bízva a jogállamiság garanciájában Ma­gyarországon, az MSZP-s Kal­már Péter is az előterjesztés mel­lett voksolt. Horváth Gyűjti azoknak az iparosoknak a nevei­ben emelt szót, akiknek a házát, benne üzlethelyiséggel, egykor elvették, és akik ez utóbbit —j# rendeletek értelmében — nem vásárolhatják vissza. Erre vála­szában Láng András elmondta, hogy a privatizáció során ezzel a kérdéssel külön is foglalkoznak majd. A képviselő-testület döntése értelmében a korlátozottan for­galomképes vagyonhoz tartoz­nak a közellátás, valamint az ön- kormányzat tulajdonát képező, nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek. Az egri önkormányzat legkö­zelebb augusztus 10-én ül össze. (szüle) A miniszter előadása Egerszalokon Tízéves az ifjúsági lelkigyakorlat Tizedik alkalommal rendezik meg az ifjúsági lelkigyakorlatot Egerszalokon. Tavaly már mint­egy kétezren érkeztek az ország különböző pontjairól, de még a határon túlról is. Az idén, július 21-én, szerdán kezdődik a prog­ram, amelynek során a résztve­vők elmélkednek, imádkoznak, közösséget építenek, s ahogy a meghívó írja: „tanulgatunk szár­nyalni, bekapcsolódni Jézus fel­tartóztathatatlan egységesítő szívdobbanásaiba”. A vasárnap délig tartó rendezvények során azzal vetnek számot, hogy a vilá­got nem értelmezni kell, hanem megváltoztatni — Jézus Krisztus által. A lelkigyakorlatokat Keré- nyi Lajos vezeti, ezenkívül más egyházi személyek is tartanak előadást. Izgalmasnak ígérkezik a vasárnap délelőtti találkozás Surján László népjóléti minisz­terrel, a KDNP elnökével, aki nem először látogat Egerszalók- ra. Recski bányazárás előtt? Pénzhiány miatt életveszélyessé nyilvánítva Rehabilitálják a Tisza-hidat (Folytatás az 1. oldalról) Vállalkozhatna még a kiter­melésre olyan szakcég, amely szakmai meggyőződése alapján (hogy tudniillik a recski rézzel jó üzletet lehet csinálni) saját tőké­jét kockáztatja. Az ilyen vevő azonban csak olcsó áron vásárol, a magas kockázatra hivatkozva, még akkor is, ha az „áru” értéke nyilvánvaló. Hasonló taktikával vásárolna a harmadik szóba jö­hető üzletfélfajta, egy olyan be­fektető vállalkozás, mely szintén saját tőkéjét teszi kockára a recs­ki rézzel. így aztán, bár vannak érdeklő­dők, sőt szerződések is köttettek, áll a bánya ügye. 1991 végén az Állami Vagyonügynökség szer­ződést kötött egy amerikai cég­gel arról, hogy ötven-ötven szá­zalékban részvénytársaságot ala­pítanak, és a külföldi partner vál­lalta az összes költségét. Ebből máig annyi valósult meg, hogy körülbelül nyolcvanmillió forin­tot küldött a bánya fenntartásá­ra, holott az havi tízmillióba ke­rül. Ezenkívül úgy másfél millió dollárért elkészíttette külföldi szakértő cégekkel a bányanyitási terveket. Ezekből a szakvélemé­nyekből is az derül ki, hogy a recski bánya nem rossz üzlet: 3-5 év alatt visszajönne a befektetett pénz, és tizenöt százalékos a bel­ső megtérülés dollárban számol­va. Igaz, hogy százötvenmillió dollárt kellene befektetni, vi­szont ez az első hallásra hajme­resztő összeg pontosan egyévi export értéke, biztos piaccal. Már van ugyanis szerződés nyolcszázmillió dolláros ércszál­lításra epy nyugati vevővel, aki kétmillió dollár értékben akkre­ditívet is nyitott. Ám erre a szer­ződésre sem adnak hitelt a bá­nyának, így a megnyitásra várni kell. Pedig ez a vállalkozás két­ezer embert látna el hosszabb időre munkával— hangsúlyozza a vezérigazgató úr. Egyelőre az rt.-t alapító kül­földi cégnek sem sikerült meg­szerveznie a további finanszíro­zást. Létezik ugyan egy szerző­dés eg y ugyancsak külföldi be­fektető céggel, mely vállalta a pénzügyi hattér megteremtését, de különböző problémákra hi­vatkozva mindig haladékot kért. A legutóbbi információ szerint az ÁV Rt. elnökének jelezték, hogy legkésőbb augusztus első heteben az első tizenötmillió dollárt átutalják, s azután jön a többi is, ami a kutatáshoz kell. S hogy ez a tizenötmillió mire elég? Nos, a Mátrabánya Rt. a vázolt helyzetből következően filléres gondokkal küzd, miköz­ben milliós adósságot cipel a há­tán. Egészen pontosan 150 millió forintosat, amely a kifizetetlen közüzemi számlákból, a bankhi­telekből, valamint a befizetetlen adókból és egyéb járulékokból adódik össze. Emiatt ma már bármelyik hitelező felszámolást kezdeményezhetne, de úgy tű­nik, hogy megvárják a bűvös au­gusztus eleji határidőt. A bánya vezetése abban bízik, hogy kap még kis türelmi időt az ÉMÁSZ- tól is. Ha ugyanis az áramszolgál­tató kikapcsolná az áramot, öt- milliárd forint úszna el szó sze­rint egy nap alatt, hiszen ha nem szivattyúznak folyamatosan, a víz elárasztja a vágatokat. Any- nyira nincs már pénz, hogy még az elbocsátott munkások végki­elégítését, felmondási pénzét sem tudják kifizetni, de még az egész­ségkárosultakat megillető ösz- szegre sem futja az üres kasszá­ból. Recsken már a legrosszabbra is gondoltak ebben a helyzetben: elkészült a bánya bezárásának terve (amit egy kormányhatáro­zat is előírt), es az ÁV Rt. igazga­tótanácsának döntésétől niggő- en néhány napon belül be lehet úgy zárni a bányát, hogy újra megnyitható legyen. Igaz, ennek az újranyitásnak a költsége a megkerülhetetlen kutatási költ­ségekkel együtt már egymilliárd forint, ami háromszor több a je­lenlegi helyzetben szükséges há­romszázötvenmilliónál, és így még inkább csökkennek a bá­nyanyitás esélyei. Vagy még­sem? Állítólag a vízzel elárasz­tott, használaton kívüli bányákat tényleg bagóért meg lehet sze­rezni. A réz ott lenn legfeljebb vár egy kicsit... Koncz János Akik manapság Tiszafüred felé autóznak, már tapasztalhat­ják: a poroszlói Tisza-hídon való átkelés kissé lelassult. Munkagé­pek és gyakran pirosat jelző lám­pák lassítják a forgalmat. — A 33-as főút egészen a Ti- sza-híd végéig az Egri Közúti Igazgatóság kezeléséhez tartozik — tájékoztat Bundies Zoltán fő­mérnök, aki több munkatársával rajzok és számítások fölé hajlik a hídfőnél. — Szeretnénk elindíta­ni a 33-as főút és a Tisza-híd re­habilitációját, amit a leggyen­gébb pontnál kezdtünk, a folyó fölötti átkelőnél. (Mint megtudtuk, már nem­csak az „átkos rendszerben” el­nyomott embereket rehabilitál­nak mostanság, hanem a korábbi évtizedekben elhanyagolt uta­kat, hidakat, átkelőket, parkoló­kat is. E műszó jelen esetben út­szélesítést, burkolatcserét je­lent.) — A hídon hosszú évek óta semmilyen beavatkozás nem tör­tént — folytatja a történetet Bűn- dics úr —, feltehetően a pénzhi­ány miatt. Vasszerkezete annyira elrozsdásodott, hogy életveszé­lyessé vált az „építmény”. A Közlekedési Minisztériumban ezért úgy döntöttek: 67 millió forintot fordíthatunk a megerősí­tésre. Ebből 47 milliót az idén, a további összeget jövőre utalják át. A közúti igazgatóság ver­senytárgyalást írt ki, amelyet az Egri Útépítő Rt. nyert meg, mert a cég vállalta, hogy a kapott ösz- szegből elvégzi a munkát még ebben az évben, annak ellenére, hogy a pénz egy részéhez csak a következő esztendőben juthat hozzá. Az EGÜT Rt. további al­vállalkozókkal dolgozik, a híd vasszerkezetét például a GANZ- MÁVAG készíti. Szerződés sze­rint a munkát október utolsó napján kellene átadni, de a csú­szás már most látszik. Elképzel­hető, hogy még novemberben is folynak munkálatok a hídon — jósolja a megrendelő vállalat fő­mérnöke. —Jövőre folytatni sze­retnénk a főút rehabilitációját a külterületekkel, azaz a települé­sek közötti részekkel, s az azt kö­vető esztendőben pedig az ön- kormányzatokkal összefogva, a belterületekkel. A Közlekedési Minisztérium tervei szerint a kö­vetkező néhány évben egészen Debrecenig rehabilitálnák ezt a főutat. Új)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents