Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-16 / 164. szám

HÍRLAP, 1993. július 16., péntek PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Orvosról, iskoláról Egy verpeléti képviselő levele Elmaradt az ülés Pétervásárán Határozatképtelenség miatt elmaradt Pétervásárán a szerdá­ra összehívott közös képviselő- testületi ülés. A képviselők tá­volmaradása egyrészt a nyári szabadságolásokkal, másrészt egyéb elfoglaltságokkal indokol­ható. Elsősorban az erdőkövesdi és váraszói képviselők hiányoz­tak nagyobb létszámban az ön- kormányzati ülésről. Az elma­radt ülést — melyen elsősorban a tavalyi év gazdálkodását elemez­ték volna a képviselők — megfe­lelő egyeztetés után egy későbbi időpontban tartják meg. Két ütem kész Egerszalókon Ma adják át Egerszalókon a megvalósítás alatt álló gázprog­ram második ütemét. Ez azt je­lenti, hogy újabb utcákban fek­tették le a községben a gerincve­zetéket, amelyre rácsatlakozni azonban majd csak később lehet, miután a gáztársulat megkapja a használatbavételi engedélyt. A szalóki gáztársulat szervezése egyébként igen sikeresnek mondható, hiszen belépett a háztulajdonosok nyolcvannégy százaléka. A családoknak har­minckilencezer forint hozzájáru­lást kellett fizetniük, kiegészíten­dő a polgármesteri hivatal által felvett húszmillió forintos köl­csönt. Csőcsere a siroki főutcán A 24-es számú főútvonalon autózók tapasztalhatják, hogy nagy munka folyik Sírokban. A vízvezeték-hálózat rekonstruk­ciója és fejlesztése keretében a napokban cserélik ki a főutca alatt húzódó, elöregedett gerinc­vezetéket. A tervek szerint nyár végére elkészülnek a munkaia­tokkal, és így várhatóan keve­sebb üzemzavar mellett jobb mi­nőségű ivóvizet szolgáltat majd a vezetékhálózat. Ki vigye el a hulladékot? Továbbra is ez a kérdés Bükk­széken, ahol, mint ismeretes, a környezetre rendkívül veszélyes akkumulátor-alkatrészeket fe­deztek fel a közelmúltban. Ezek elszállítására az önkormányzatot kötelezte a környezetvédelmi felügyelőség. A polgármesteri hivatalnak azonban nincs pénze a több százezer forintot kóstáló műveletre, ezért a döntést meg­fellebbezte. Annál is inkább, mert a rendőrség közben felderí­tette a bűncselekmény gyanúsí­tottját, és így álláspontjuk szerint neki kellene finanszíroznia a meglehetősen borsos árú fuvart. A fellebbezésre még nem érke­zett válasz, és így az akkumulá­tor-hulladék egyelőre marad a helyi szeméttelepen, ahol igye­keznek egybegyűjteni. Két ügy is hullámokat vetett a közelmúltban Verpeléten: az egyik az állásából felfüggesztett körzeti orvos esete, a másik az is­kolaigazgató-választás, melyet ugyancsak viták kísértek. E két eseményről fejtette ki vélemé­nyét lapunknak írt levelében az önkormányzati testület egyik képviselője, Gáspár József. Az igazgatóválasztásról írván kijelenti: a június 28-i pályázati kiírás már a harmadik volt a sor­ban, mert az előzőkre jelentkező pályázókat a tantestület nem tá­mogatta. Az előző sikertelen pá­lyázat után a képviselő-testület a tanárok tudomására hozta, hogy Tarnaszentmáriai átadás Üi orvosi rendelő A tarnaszentmáriaiak régi óhaja teljesül, amikor nemsoká­ra birtokba vehetik az új orvosi rendelőt. Mint a kisközség pol­gármestere, Hídvégi Pál el­mondta, mintegy 4,5 millió fo­rintba került az építkezés. A léte­sítményben lesz orvosi és nővér­szoba, váróhelyiség, s külön mosdó a személyzetnek, illetve a betegeknek. Mint megtudtuk, hetente egyszer tartanak itt ren­delést, amikor Verpelétről jár át az orvos. Ezentúl megfelelő kö­rülmények között láthatja el az arra rászorulókat. Az új épületben gyógyszer- szobát is terveztek, szerették vol­na, hogyha heti rendszerességgel gyógyszerész is ellátogat a falu­ba. Egy kompolti szakemberrel tárgyaltak, aki annak idején vál­lalta is volna a feladatot, de azóta — sok elfoglaltságára hivatkozva — visszakozott, így tehát máshol kell körülnézni. Az új orvosi rendelő műszaki átadására július 21-én kerül sor. Testvértelepülési segítség Német ajándék Szilvásváradnak Szilvásvárad németországi testvértelepülésén, a Nyugat- Berlin egyik kerületének számító Zehlendorfban járt a közelmúlt­ban a bükki községben működő öregek napközi otthonának ve­zetője. Egy tanácskozáson vett részt, melyen az idősek ellátásá­nak módjairól, problémáiról cse­réltek eszmét a résztvevő szak­emberek. A tanulmányútnak nemcsak eszmei, de anyagi hasz­na is lett: a testvértelepülésen — megismervén a szilvásváradi gondokat — felajánlották, hogy finanszírozzák egy csukott fur­gon beszerzését, mellyel higiéni­kusan lehet kiszállítani az ebédet azoknak az öregeknek és bete­geknek, akik rászorulnak erre a szociális szolgáltatásra. A polgármesteri hivatal már meg is vásárolta a kisáruszállítót, egy Moszkvics furgont, amely műszaki vizsgáztatása után áll majd munkába Szilvásváradon. Az irgalmasnővéreké a recski kastély Rendeződni látszik végre a hosszú idő óta üresen álló recski Barkóczy-kastély sorsa. Az er­dős telken álló barátságos családi fészket a Barkóczyak építették 1905-ben, majd 1942-ben elad­ták az irgalmasnővérek rendjé­nek. Ők tíz évig gazdálkodtak a birtokon, utána azonban államo­sították a kastélyt, melyben óvo­da és napközi otthon működött. Két évvel ezelőtt a recski ön- kormányzat az épület eladása mellett döntött, több mint tizen­ötmillió forintban állapítva meg az ingatlan forgalmi értékét. Jöt­tek is a vétel iránt érdeklődők, ám az apácák is bejelentették igényü­ket egykori ingatlanukra, mely így a törvények értelmében tíz évre elidegenítési tilalom alá került. Az irgalmasnővérekkel foly­tatott tárgyalásokon az önkor­mányzat nem zárkózott el a bir­tokba adástól, ám cserébe annak a hatmilliós hitelnek a kifizetését kérte, mellyel az oktatás infra­struktúráját fejlesztették a kö­zségben, és melynek fedezetéül a kastély szolgált. Miután az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezé­sére alakult egyeztető bizottság nyolcmillió forint kártérítést ítélt meg a községnek, elhárult az akadály, és a régi tulajdonosoké lett a kastély, akik központi pénzalapból hatmillió forintot kaptak a felújítására. Az irgalmasnővérek a tervek szerint a renoválást követően speciális iskolát rendeznek majd be az épületben: általános isko­lás korú gyermekek nevelésével és oktatásával kívánnak foglal­kozni. a következő pályázaton — ha ar­ra legalább ketten jelentkeznek — igazgatót választ. A tantestü­let mindezek ellenére sem támo­gatott a négy jelentkező közül senkit. Mivel a verpeléti iskolá­nak igazgatóra van szüksége, a képviselő-testület a pályázatok, illetve a személyes benyomások alapján legmegfelelőbbnek tűnő jelöltet nevezte ki a tisztségre. Ha a kinevezést egy sikertelen pá­lyázó minősíti, mint az a „Köszö­nöm, hogy nem választottak meg” című cikkben történt, ak­kor azt kell mondanom a pályá­zóra: „Köszönöm, hogy nem vá­lasztottuk meg” — írja Gáspár József. Ami a másik ügyet illeti: a munkáltatói utasítás átvételének megtagadása (a másik körzeti orvos helyettesítésére), a mun­kaköri kötelesség (fertőző máj- gyulladás elleni védőoltás) el­mulasztása, az alkoholos álla­r otban történő munkavégzés ülön-külön sem bocsánatos bűn, hát még együttesen! A kép­viselő-testület által létrehozott fegyelmi bizottság vizsgálatának eredményeként a munkáltató a törvényben előírtak szerint járt el, sőt még a munkaviszony kö­zös megegyezéssel történő meg­szüntetésit is felajánlotta, amit az orvos visszautasított — áll Gáspár úr levelében. *** Az orvosügyhöz még egy in­formáció: a doktor űr érdeké­ben indított aláírásgyűjtést a köztársasági megbízotti hivatal nem minősítette népi kezdemé­nyezésnek. így aztán a vita az eddigi úton bonyolódik tovább: munkaügyi bíróság dönt majd a verpeléti fegyelmi bizottság ha­tározatának jogszerűségéről. Idegenforgalmi kis körkép Hová tűnt a sok vendég? ben is. Itt az időjárást okolják: igen szeszélyes nyarunk van, in­kább hideg, mint meleg, ami a strandolásnak nem nagyon ked­vez... Bár Szilvásváradon nincs hő­forrás, és így elvileg a hideg nem rettenti el a turistákat, mégis visz- szaesett a vendégjárás. A május még jó erős hónap volt ebből a szempontból, hiszen az iskolá­sok hagyományosan ebben a hó­napban indulnak országjáró osz­tálykirándulásokra, és bőven jut belőlük a Szalaj ka-völgybe is. A június azonban már a vártnál csöndesebb volt, és ami nagyobb baj, ez a csöndesség jellemzi a jú­liusi napokat is. A magyar ven­dég már hosszabb ideje megszo­kottan kevés, de most elmaradt a külföldiek egy része is. Ponto­sabban: átmenő forgalom még csak van, de kevesen szállnak meg több napra a községben, ahol a kemping mellett számos magánháznál kínálnak kiadó szobákat. Ez pedig jó néhány család bevételeit érzékenyen érinti, és az elmaradt idegenfor­galmi adó révén szegényebb le­het a község költségvetése is a tervezettnél. Hozzá kell még ten­ni, hogy a privatizáció miatt sem a Lipicai Fogadó, sem a Hotel West nem nyitott ki eddig, kü­lönben a fizetővendég-szobákat még kevesebben vennék igény­be. Kis körképünkből is leszűr­hető, hogy valóban visszaesett az idegenforgalom térségünk­ben (is). Ennek pontos mértéke még nem ismert, és valószínű, hogy a maga valóságában nem fog tükröződni az országos sta­tisztikákban sem, hiszen Buda­pest továbbra is igen népszerű, és ez a tény sokat javíthat majd a számadatokon. A visszaesés ténye azonban kétségtelen, és ennek okai nemcsak az időjá­rásban keresendők. Valószí­nűbb, hogy az árak és a szolgál­tatások között olyan szakadék keletkezett, ami meggondolásra késztet sok nyaralni induló kül­földit, a magyarokat pedig a vi­szonylag olcsó tengerpartok felé tereli. Ehhez jöhet még az is, hogy ha Németországból néz valaki a térképre, nincs tűi mesz- sze Belgrád Budapesttől, és az ember nyugodtan szereti eltöl­teni a szabadságát. így aztán most a külföldi vendégek he­lyett a magyar szállásadók és vendéglősök idegeskedhet­nek... Koncz János Ha padlón van az ipar és a me­zőgazdaság, általában az idegen- forgalomtól várjuk, hogy lendít­sen annyit a helyzeten, hogy még elviselhető szinten maradjon a gazdasági helyzet. De nemcsak a nagy, állami pénztárca töltögeté- sénél fontos a „turistaipar” sze­repe, hanem sok, egyébként ne­héz helyzetben lévő családot is az tart a felszínen, hogy ki tudja ad­ni szobáit, lakását a vendégek­nek, vagy hogy idényjellegű ide­genforgalmi szolgáltatásokkal egészíti ki keresetét. Nem mindegy tehát csöppet sem, milyen a szezon. Márpedig állítólag az idén gyengébb a várt­nál. Hogy így van-e? Ezt tuda­koltuk mi is a körzethez tartozó, idegenforgalmi szempontból frekventáltabb településeken. Egerszalók polgármesteri hi­vatalában megerősítették gya­núnkat: valóban kevesebben fo­rognak a községben az idén, mint a korábbi nyarakon. Tavaly na­gyobb volt a forgalom a messze földön híres, bár még mindig ki­építetlen hőforrás körül, még tu­ristabuszokkal is érkeztek meg­csodálni az ásványi lerakódástól vakítóan fehérlő domboldala­kat. Nos, a buszok teljesen elma­radtak, és a jegyárusok arról szá­molnak be, hogy kevesebben váltanak belépőjegyet egyéb­ként is. Pedig a körülmények év­ről évre jobbak: az idén öt vállal­kozó is megtelepült a hévíz mel­lett, hogy étellel-itallal lássa el a vendégeket, sőt még talpmasz- százst is lehet kérni. A visszaesés egyelőre nem ag­gasztja túlzottan a község vezeté­sét, hiszen nagy reményeket fűz­nek a gyógyító tulajdonságú hő­forráshoz. Végre elhárultak ugyanis az akadályok a beruhá­zások megkezdése elől, miután sikerült tisztázni a tulajdonjogot, és az Állami Vagyonkezelő Rt. is visszavonta a megállapodást kö­vető vétóját. A megegyezés ér­telmében a hőforrás és környéke negyvenhárom-negyvenhárom százalékban az egri, illetve az egerszalóki önkormányzat, 14 százalékban pedig a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdona. Rövidesen össze is ül­nek az érintettek, hogy a haszno­sításról tárgyaljanak. Számos külföldi beruházó érdeklődik a hőforrás iránt, de a konkrét tár­gyalások még csak ezután követ­keznek. Az biztos, hogy ha egy színvonalas gyógy- és üdülőköz­pont épül a csodavízre alapozva, az nagyot lendít a községen. Kevés a vendég — ezt hallot­tuk Párádon is, amely pedig hosz- szú ideje népszerű idegenforgal­mi célpont. Úgy látszik, a híres csevice-víz, a Cifraistálló és a gyönyörű erdők ellenére itt is csökkent az érdeklődés. A kem­pingben feleannyian vannak, mint tavaly ilyenkor, és a külföl­diek száma is igencsak megcsap­pant. Magyarországra már nem nagyon éri meg eljönni, mondta egy svájci család, mert az árak el­képesztően magasak: elérik, sőt olykor meg is haladják a nyugati szintet, miközben a szolgáltatá­sok színvonaláról ugyanez nem egészen mondható el. A magya­rok meg pláne leszoktak már a magyarországi nyaralásról, ha­sonló okok miatt. Igaz, hogy az erdőket kisebb terhelés éri így, ami természetvédelmi szem­pontból előnyös, a szállásadók, a vendéglősök viszont, akiknek üres marad a zsebe, nem lesznek ettől az érvtől sokkal boldogab­bak. Ugyancsak messze földön hí­res a bükkszéki Salvus-víz is. Hollandok, németek, osztrákok járnak ide sok éve, hogy bajaikra enyhülést, fáradtságukra pihe­nést nyeljenek a kénes vízben. A strandon most sem nagyon pa­naszkodnak a forgalomra, bár beszámolójukból érezhető, hogy volt már, és lehetne még jobb is. Hétvégeken kétezer-ötszázán, háromezren keresik fel a szépen kiépített és parkosított strandot, hét közben viszont‘gyengébb a látogatottság, és Bükkszékről is eltűntek a külföldiek. Most is vannak ugyan a kempingben olaszok, szlovákok, németek, de mi tagadás, elférnének jóval töb­Bükkszéken nem panaszkodnak, bár volt már jobb szezon Táncoltatják a menyasszonyt (Fotó: Koncz János) Mulat a lagziban öreg, fiatal A turisták is ropják Járják még a lakodalmast Mikófalván Kár lenne tagadni, hogy Mi- kófalvát a lakodalmas tette híres­sé. Az a lakodalmas, amit előbb a maguk kedvére, majd pedig a tu­risták szórakoztatására is jártak a községben alakult néptánccso­port tagjai. De vajon járják-e még? Erre voltunk kíváncsiak, amikor ka­meránkkal felkerestük a közsé­get. Nem is kellett sokat keres­gélnünk, mert a főutca egyik pa­rasztportája előtt tarkabarka tu­ristabusz állott, bentről pedig ének és zene hallatszott ki az út­S hogy mit láttunk bent? Negyven izraeli turistát, amint a zöld gyepen álldogáva, a fekete nadrágos legények és a forgástól kipirult lányok táncát figyelte. Nem csodálkozhattak azonban sokat a magasba lebbenő szok­nyákon s a keményen koppanó csizmákon, mert a vőfély min­denkit az asztal mellé ültetett, hogy igaz magyar lakodalmas vacsorával ünnepeljék a (játék­ból) frissen összeadott fiatal pár frigyét. A féldeci után hozták a forró húslevest, és jött szaporán a többi fogás is, melyekből most csak a fenséges töltött káposztát említenénk meg. A nehéz étele­ket tánccal dolgozták le a mula­tós kedvű izraeliek, akik igen ügyesen forgatták a menyasz- szonyt. Öreg este volt már, amikor a vendégek buszra szálltak, és át­öltöztek a tánccsoport tagjai, akik maguk is nekividámodtak a mulatság alatt. Mint búcsú­záskor megtudtuk, nehezebb műfajjal is próbálkoznak majd a jövőben: a világkiállításra be­tanulják a Mikófalvi Passiót, amely emlékezetes színfolt le­het az expóhoz kapcsolódó kulturális rendezvények palet­táján.

Next

/
Thumbnails
Contents