Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-14 / 162. szám
HÍRLAP, 1993. július 14., szerda EGER ÉS KÖRZETE Nyitás a Vitkovics-házban A Vitkovics-ház szabadtéri színpadán ezen a nyáron már két sikeres rendezvénnyel bizonyítottak. Legközelebb július 23-án egy ausztriai rézfúvós együttes lép fel Eger egyik legfrissebben „felavatott” pódiumán. A bécsi muzsikusok a PENT-A-TON névre hallgatnak, s ennek megfelelően öten vannak. Az előadás este hatkor kezdődik, s jegyeket a helyszínen is lehet venni. Épül a kollégium Eger város önkormányzata mintegy negyvenmillió forint fel- használásával felújíttatja a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállóját. Az épület a tervek szerint korszerű kollégiummá alakul, s már a tanév kezdetén birtokba vehetik a közép- iskolások. Mint köztudott, a város több középiskolai kollégiumát jogosan visszakérte az egyház, így mindenképpen meg kellett oldani a diákok elhelyezését. A diákotthon átadásának tervezett időpontja augusztus 15-e. Napközis táborok A nyári szünetben nagy gondot jelent a szülőknek a kisdiákok elhelyezése. Egyre több intézmény szervez táborokat a városban és a városon kívül is. Az elmúlt héten fej eződött be az egri IH-ban az a népművészeti tábor, melynek keretében egy esztendő jeles napjait „élték át”, játszották el a gyerekek Somfai Tibornéve- zetésével. A kézművesség, kismesterségek fortélyait is megtanulták a napközisek. A Kepes- hagyatékról A Magyar Fotóművészek Szövetsége gondozza Kepes György hagyatékát. Csáji Attila képzőművész a szövetség megbízásából tavaly a fővárosban szervezett ankétot. A tervek szerint októberben az egri Kepes-köz- pontba, a Vitkovics-házba várják azokat a művészeket, szakembereket a világ minden tájáról, akik Kepes György szellemi örökségét kívánják folytatni. A Fény és Szín elnevezésű konferencia szervezése már elkezdődött. A kiskereskedők kötelessége Július 1-jétől ismét életbe lépett az úgynevezett jövedéki törvény. Mint ismeretes, jövedéki terméknek minősül egyebek mellett a dohány, a szeszes ital, a kávé, s a kőolajipari származékok. A kiskereskedőknek ezért nem árt tudni, hogy újólag kérelmezniük kell ezeknek a termékeknek a forgalmazását a polgármesteri hivatal idegenforgalmi és kereskedelmi irodájától. Színfalakon innen és túl Fiatal egri és fővárosi színművészek mutatkoznak be a Dobos Kávéház pódiumán július 20-án, kedden este 8 órakor önálló műsorukkal. Az összeállítás kulisz- szatitkokat is ígér, mert a címe: Színfalakon innen és túl. Az ön- kormányzat kulturális bizottsága által támogatott műsort a tervek szerint a Fagylaltkertben és a Korona Hotelben is bemutatják. (Fotó: Gál Gábor) Volt egyszer egy tüntetés... Sokáig emlékezetes marad Egerben az a vasárnap délután, amikor cigány- szervezetek kezdeményezésére tüntettek a gyűlölet ellen. Szinte megbénult az egész város, de végül békésén zajlott le a demonstráció. Remélhetően nem kerül sor hasonló turistariogató eseményekre, de ahhoz az is szükséges, hogy a településre ne essen a rasszizmus árnyéka. Olyan figyelmeztetés volt ez a megmozdulás, amelyről mindenkinek el kell gondolkodni. Nem volt fordulópont Eger életében, de kézlegyintéssel sem mehetünk el mellette. Felvételeink a vasárnap hangulatát idézik fel. Az ifjúság nevelője maradt Szép emlékű találkozás Géza atyával Újsághír: Szacsvay Imre-díjjal tüntették ki Zachár Géza esperes-plébánost, az ifjúság erkölcsi nevelésében végzett 40 éves munkájáért. A díszoklevelet a Parlamentben vette át. Rendhagyó találkozója volt papnak és egykori tanítványainak Egerben, a Nagyboldogasz- szony-templomban július első vasárnapján, a fél 12 órai szentmisén. Zachár Géza jelenleg miskolci plébános, 1953-tól hét éven át működött az egri ferenc- rendi barátok templomában, mint káplán. Előbb a Makiári úti iskolában tanította Isten nevében a hóstya gyermekeit, majd az akkori világhoz alkalmazkodva visszahúzódott a templomba, és maga mellé toborozta a város más részeiben lakó iskoláskorú fiatalságot is. Szoros kapcsolatba került a családokkal, ahol emlékezetes eseményeken mint fotós is közreműködött. Hitórán kívül énekelni, mesejátékot játszani tanította „gyermekeit,” és vitte őket kirándulni. Az egykori emlékek felidézésére jött létre 33 év múltán a találkozó, amely a szentmise után mintegy 50 résztvevővel a plébánián folytatódott többórás beszélgetéssel, mértéktartó vidámsággal. Kíváncsi voltam első tanítványaimra — mondta Géza atya, majd így folytatta, miközben elindította a társalgást: — Kíváncsi voltam, mire jutottatok, hogyan maradtatok meg Isten tanításának szellemében, mint első hittanosaim. Feladatunk, hogy fogjuk meg egymás kezét, és haladjunk tovább a krisztusi úton. Isten iskolájába nem elegendő csupán elsőáldozó lenni, majd megbérmálkozni, oda halálunkig kell járni. Zachár Géza esperes-plébános Egerből Hevesre került, majd további helységekben történő szolgálat után jutott Miskolcra, ahol a Szent Anna-templom papja. Elsődleges hivatása mellett a Kolping Családvédő Társaság lelki igazgatója, a városi ön- kormányzat oktatási bizottságának tagja. Három énekkart működtet, munkálkodik a cserkész- szövetség, valamint a Máltai Szeretetszolgálat keretében. Segítőivel közösségi házat építenek a borsodi megyeszékhelyen. Nevét megtalálhatjuk az ötödik évfolyamában megjelenő, az egyházmegyében jól ismert Új Misszió katolikus folyóiratban, mint felelős kiadó. A fiatalok nagy barátja papi hivatásában tudott úgy korszerűsödni, hogy eredeti szellemiségében maradt meg Isten szolgájának. A szép emlékű találkozás végén meghívta egri ismerőseit, látogassák meg őt mostani székhelyén. (F.B.) az otthontalanok száma? Emelkedik (Folytatás az 1. oldalról) — A megyeszékhely más területén lakbérhátralékost alig- alig találni, talán egyet-egyet a belvárosban, a Szvorényi, a Máás király és a Hadnagy úton. z érintetteket otthonukban kerestük meg, így a közvetlen kapcsolatfelvétel megkönnyítette munkánkat. — A válaszadók szociális és társadalmi helyzetét milyennek ítélték meg? — Több mint felének 8 általános, vagy ennél kevesebb az iskolai végzettsége, csak egyötödük szerzett szakmunkás-bizonyítványt, további 16 százaléknak van érettségije. Összesen egyharmaduk folytat kereső tevékenységet, nagy részük gyesen, gyeden tartózkodik, nyugdíjas, leszázalékolt és segélyezett munkanélküli. A válaszadók havijövedelmének átlaga 8231, házastársaiké pedig 4807 forint. Ezenkívül átlagosan 2631 forint családi pótlékban, 153 Ft gyerektartásban, 92 Ft rendszeres szociális segélyben, 775 forint rendszeres nevelési juttatásban, 58 Ft fűtés- és 19 forint lakbértámogatásban részesülnek. Átlagos havi kiadásuk bemondásuk alapján: 4187 forint lakbér, 995 forint fűtés, 282 Ft gázdíj, 663 Ft villany. További rendszeres kiadásaik egy hónapban: 2400 forint kölcsöntörlesztés valamelyik pénzintézetnél, 460 forint tévé-előfizetés, buszbérlet. — Milyen összefüggésekre következtethetünk a felsorolt adatokból? — Természetesen az előbb vázolt statisztikai számok további differenciálásra és kiegészítésre szorulnak, de lényegében a következő összefüggésekre hívják fel a figyelmet. Ä lakbérhátralékosok nagy része alacsony iskolai végzettsége miatt kiszolgáltatott helyzetben van. A munka- nélküliség őket érintette legkorábban, elhelyezkedési és átképzési lehetőségük minimális. A korábbi munkájukért kapott alacsony fizetés arányában gyedük, öregségi és rokkantnyugdíjuk, munkanélküli-segélyük igen csekély. A korábbinál alacsonyabb jövedelemből szinte lehetetlen lépést tartaniuk a folyamatosan emelkedő lakásrezsivel és a létfenntartási kiadásokkal. Többük helyzetét tovább rontja az a tény, hogy rossz egészségi állapotuk miatt további költségek terhelik bevételeiket. A megkérdezettek egyharmada betegsége miatt gyakran jár orvoshoz, naponta szed gyógyszert, és nemegyszer kórházi ápolásra is szorulnak. — Milyen lakáskörülmények között élnek a felkeresettek? — A lakbérhátralékosok több mint 70 százaléka összkomfortos, 20 százalékuk komfortos, a többi komfort nélküli és szükséglakásban él. Ezek átlagosan kétszobásak, 50-55 négyzetméteresek. Az egyik legdrágább lakhatási forma az összkomfortos, hiszen bérleti dija ötven százalékkal magasabb, mint a komfortosé. A központi fűtés miatt még spórolni sem lehet a meleggel. Az 1960-70-es években elindult központi, bérlakáshoz juttatási program az alacsony jövedelműeket mára nehéz helyzetbe sodorta, hiszen az adatokból is kitűnik, hogy a lakbérhátralékosok túlnyomó többsége nem tud lépést tartani a növekvő lakásrezsivel. így fennáll annak a veszélye, hogy miután kiszorulnak a munkaerő- és fogyasztói piacról, otthontalanná is válhatnak. Ez pedig nem lenne szerencsés, hiszen a lakás az alapvető emberi szükségletek egyike, melynek minősege meghatározza a bent élő egészségi állapotát, munkavégző képességét, s feltétele az életmódbeli változásoknak. — Miként lehetne a problémákat orvosolni? — Talán azon kellene gondolkodni, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos, miképpen befolyásolhatná a lakhatási feltételek megőrzését, a lakásokat támogató egységes lakbérrendszer helyett hogyan lehetne egy differenciáltabb, a rászorulókat segítő lakbérrendszert bevezetni. A lakókat terhelő belső felújítási és karbantartási munkákat milyen mértékben és esetekben vállalhatná át a tulajdonos a bérlőtől, a központi fűtés olcsóbbá és egyéni módon szabályozhatóvá tétele érdekében milyen intézkedések és pénzügyi források szükségeltetnek. A város vezetőinek es a lakóknak közös érdeke a lakhatási feltételek jelenlegi szintjének megőrzése, hiszen a lakbér, az OTP, a közüzemi díjhátralékosok száma a jövőben még inkább növekedni fog. Szüle Rita Egy csillagász ismeretterjesztő emlékezete... Tekintete az égboltot kémlelte Az egriek tudomása nélkül a város ismert és szeretett polgára távozott az élők sorából. Dr. Zé- tényi Endre tudós csillagászt, lelkes ismeretterjesztőt, pedagógust és szakírót július 6-an kísérték utolsó útjára Budapesten, a Farkasréti temetőben. Jövőre, ha megéri kilencvenedik születésnapját — mint ahogy az egri ismeretterjesztők tervezték —, méltó ünneplésben lehetett volna része. Ahová tekintetét annyiszor emelte, szólították őt a csillagok. Tartalmas emberi és tudóshoz méltó életet élt. Évek óta a fővárosban lakott már, gyermekeivel, de a fiatalabbak közül is sokan őrzik még őt emlékezetükben itt, Egerben. Nyolcvanesztendős korában is fáradhatatlanul dolgozott. Kisiskolásoknak, nagydiákoknak és felnőtteknek egyaránt fáradhatatlan lelkesedéssel magyarázta az égitestek fellelhető és megfigyelhető titkait. Tiszalúcon született, Miskolcon járt polgáriba, Sárospatakon tanítóképzőbe. Szegeden egyetemre. Az elemi iskolai tanítóságtól a tanítóképző intézeti tanári pályáig, majd az egri főiskola főigazgató-helyettesi székéig vitte. Csaknem kétszáz publikáció, könyvrészlet őrzi munkásságának nyomait. Kutatásainak tárgyi emlékei ott vannak az egri csillagdában. Az egri csillagvizsgáló és csillagászati múzeum megteremtése az ő érdeme volt. Napórát építtetett a gyerekek okulására az egykori úttörőházban, s számos verseny, előadás-sorozat szervezője volt. A tudományos ismeretterjesztés kitüntetettje volt. Sok évtizedes ismeretgyarapító munkásságát leginkább az egriek emlékezete őrzi. Az egri spekula (torony) csillagászai közül — az ő közbenjárásával — választottak névadót néhány utcának. így őrizte meg az utókor Tittel Pál, Hell Miksa, Albert Ferenc emlékét. Dr. Zétényi Endre nevének is közöttük a helye... (j. i.) Egri táncdalfesztivál a szabadban Ezúttal nem a Gárdonyi Géza Színházban, hanem a Líceum udvarán tartják majd az egri táncdalfesztivál elődöntőit — tudtuk meg Tóth Miklóstól, a rendezvény zenei igazgatójától, aki néhány kulisszatitokba is beavatta lapunkat. A méltó helyszín megteremtése nem kis gondot okozott, de úgy néz ki, most már minden „sínen van”. A berendezést a nyíregyházi sport- csarnoktól bérelték, a székek pedig egyenesen Görögországból érkeztek. (így volt a leggazdaságosabb!) A szervezők remélik, az idén legalább olyan vonzó lesz az egri fesztivál, mint tavaly volt, és sokkal többen nézhetik, ugyanis igyekezték megfizethetővé tenni a jegyeket. A Magyar Televízió mindhárom elődöntőt — augusztus 7-én, 14-én és 21-én — élő, egyenes adásban közvetíti. A döntőt augusztus 28-án, ünnepélyes külsőségek között rendezik meg. A Magyar Rádió a Petőfin sugározza a versenyt a rendezvények napján az éjszakai órákban, s a Komjáthy György által szerkesztett könnyűzenei adásokban összefoglalót is adnak. Újdonság, hogy a gálát szeptember 5-én Budapesten, a Kongresszusi Központban tartják majd. A rangos zenei eseményről pedig az előzetes megállapodások szerint a norvég televízió is ad összefoglalót: — A véletlennek is köszönhetően, tavasszal összetalálkoztam Hamza Nándorral, a norvég televízió szórakoztató zenei főosztályának vezetőjével — meséli Tóth Miklós. — Kiderült, hogy nemcsak magyar származású, de ráadásul egri is. Természetesen meghívtuk a zsűribe. A fesztivál előkészületeiről még annyit, hogy a neves hazai sztárok mellett itt lesz például az a Varannai István, aki egykor a Gondolsz-e majd rám? című örökzöldet énekelte. Fellép Korda Beáta, Harangozó Teri, Poór Péter, számos együttes, köztük a Bergendy szalonzenekar, és az ifjabb Fenyő nevéhez fűződő Park. Ezúttal is bemutatnak néhány ígéretes tehetséget... Csongrádi Kata háziasszonyként, Marcellina pedig műsorvezetőként lép a pódiumra. (jámbor)
