Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-13 / 161. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1993. július 13., kedd Látószög Határértékek Diplomáciai életünk határozottan megélénkült az utóbbi esztendőkben. Rövid idő alatt is évtizedek mulasztásait sike­rült pótolni. Nemzetünk jeles képviselői egy sor olyan helyre eljutottak, ahová eddig véletlenül sem merészkedhettek lé­nyegesen szűkösebb lehetőségeik, érdeklődő, barátkozó ked­vük máshová kötött szálai, igencsak behatárolt munkakap­csolataik miatt. Kíváncsiságuknak, lobogó, csapongó fantázi­ájuknak szerencséjükre ma már semmi, senki sem állít korlá­tot. Úgyszólván oda, s annyiszor utazhatnak, ahová és ahány­szor Csak akarnak. Be is járták így már a világot, hírünket vitték mind a négy égtáj irányába. Igyekezetünk révén tudnak rólunk sokfelé, s bizonyosan szeretnek is bennünket egy sereg helyen. Külön­ben aligha kerekedhetne fel a magyar turista, hogy vízum nél­kül már Földünk egészen távoli országába is betehesse a lábát. Szóval, tagadhatatlanul vannak eredményei is az említett hivatalos látogatásoknak, sőt a magánutazások sem éppen eredménytelenek. Legalábbis erre utalnak a beszámolók, közlemények, amelyekkel a nemzetnek újra meg újra mintegy nyugtátadnak a kiadásokról. Hiszen rend a lelke mindennek. Eszébe ne jusson az állampolgárnak, hogy fölöslegesen paza­rolják a pénzét. Más dolog, hogy ezek a nyugták sem mindig nyugtatják meg a gyanakvó adófizetőt. Bármint is magyarázzák neki va­lamely amerikai vízumkényszer feloldását vagy más földrész egynémely népe vezetőinek kedvezőbb megítélését a magya­rokról, aligha derül mindjárt virágos jókedvre. Még az sem vi­gasztalja különösebben, ha magáról az államfőről hallja, hogy röpke két hét alatt mintegy 250 tárgyalást folytatott jóval kö­zelebbi útjain. Nem kételkedne, a legkevésbé sem garasoskodna azonban, ha világosabban látná diplomáciánk hasznát. Vállalná, de mennyire vállalná a vízumkényszert is, amely nehezítené mondjuk tulajdon dél-amerikai vagy afrikai, ausztráliai ki­rándulását, ha például nem kellene hosszú-hosszú órákat, olykor napokat ácsingóznia a számára lényegesen közelebbi román határon az átjutás előtt. Netán a zempléni Pácin pol­gármestere s a szomszédos csehszlovákiiai településen élő kollégája sztrájk nélkül is elérhetné, hogy megnyissák megint a régebben használt átkelőhelyet, ne kelljen annyit fölöslege­sen kerülniük a két ország között közlekedőknek. Vagyis igazából annak örülhetnénk Magyarországon, ha diplomatáink elsősorban közelebbi, mindennaposabb gond­jaink eloszlatásán próbálnának fáradozni. Akkor kívánkoz­nának messzebbre is, ha körülöttünk már minden rendben van, vagy majdnem tökéletes. Mindjárt könnyebb lenne így nekik akár a világ legtávolabbi pontjának nekivágni, még a legjelentéktelenebb megállapodásokat is lelkiismeretfurdalás nélkül aláírni. S a választópolgár, az adófizető, az átlagember lehet, hogy így az útijelentést sem várná már különösebben tőlük. Gyóni Gyula Privatizáció és foglalkoztatás A privatizáció önmagában nem okoz munkanélküliséget — mondták egybehangzóan az elő­adók az Állami Vagyonügynök­ség által rendezett Privatizáció és foglalkoztatás című konferenci­án. A foglalkoztatási gondok legfőbb előidézője a piacok szű­külése, a GDP csökkenése és a nagy állami vállalatok korábban mesterségesen felduzzasztott munkaerő struktúrájának leépí­tése. Kovács Géza, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtit­kára előadásában kifejtette: hosz- szabb távon a privatizációnak foglalkoztatásnövelő, munka­helyteremtő hatása is lehet. Egyelőre azonban még kevés is­merettel rendelkeznek arról, hogy erre vonatkozóan pontos következtetéseket lehessen le­vonni. A becslések szerint a je­lenlegi 13 százalékos munkanél­küliségi rátából mindössze 2-3 százalék tulajdonítható a privati­zációnak. Az elérendő cél az len­ne, hogy a munkahelyek megőr­zése egyenrangú szempontként szerepeljen a privatizációs pályá­zatok elbírálásakor. A racionálisan gazdálkodó vállalatok élnek a létszámleépí­tés eszközével — mondta Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutatóinté­zet igazgatója. A 300 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél készített felmérésből kiderül: a legnagyobb problémát a piac­vesztés és a tőkehiány okozza. A gondok kezelésére 78 százalé­kuk hajtott végre létszámcsök­kentést. Ezt a lépést mindössze 60 százalékuk egyeztette a szak- szervezetekkel. Áz intézkedése­ket a szakszervezetek többsége kifejezetten támogatta. Ha a gazdasági fejlődés meg­indul, nem biztos, hogy a mun­kanélküliség csökkenni fog — mondta Hermann Sándor, az ÁVÜ főtanácsosa. A Vagyon­ügynökség a privatizációs pályá­zatok elbírálásakor figyelembe veszi a várható elbocsátások mértékét és előnyben részesíti azokat a pályázókat, akik a dol­gozók megtartása mellett dönte­nek. Egy népszerű óvoda Gyöngyösön Székeket vettek, hogy elf éljenek Huszonöttel több gyerek jár a gyöngyösi 14-es számú óvodába, mint amennyit ideális esetben az intézmény elbírna. Az érdeklő­dés iránta már részben bizonyít­ja, hogy egy jól működő létesít­ményről van szó, de hogy ponto­san milyenről— erről beszélget­tünk Cseh Józsefnével, az óvoda vezetőjével. — Más körzetekből is jelent­keznek szülők, hogy ide szeret­nék hozni a gyereküket — mond­ja a csinos, harmonikus külsejű főnökasszony —, de sajnos, mos­tanában már vissza kell őket uta­sítanunk. így is magas létszám­mal dolgozunk: kénytelenek voltunk nemrégiben venni né­hány széket, hogy elférjünk. — Mit nyújt az óvoda, amiért ilyen közkedvelt? — Működik például egy rend­szeres logopédiai foglalkoztató, és a dislexyásokat is igyekszünk kiszűrni, az olvasás és írászavar megelőzésére nagy gondot fordí­tunk. Német és angol nyelvtaní­tás is folyik nálunk, a TIT-tel kö­zösen szervezzük a tanfolyamo­kat. A zeneóvodai programunk ugyan eredetileg nagycsoporto­soknak indult, de a szülők kéré­sére az utóbbi időben már kö- zépsősöket is bevontunk. — A legtöbb csoportszobában láttam bábparavánt... — Úgy éreztük, hogy a bábo­zás eléggé elhanyagolt területe volt az óvodapedagógiának, ezért életre hívtunk egy „báb­munkaközösséget” az óvónők közül. Az első évben a bábozás, bábkészítés elméletét dolgoztuk fel, s a második évben került sor a gyakorlati ismeretekre. A gyerek­napon az óvónők saját bábelőadás­sal köszöntötték a gyerekeket. Sok játékra az idén nem futotta... — Bizonyára ez az intézmény sem bővelkedik any ági források­ban... — Komoly összegeket emészt fel az épületünk felújítása, ami immár harmadik éve tart . Az ön- kormányzat ezt támogatja. Vi­szont arra, hogy nagyobb tétel­ben például játékokat vegyünk, már nem futja. Mérlegelni kell, mint egy jó háziasszonynak* hogy mikor mi az előbbrevaló. Most például inkább szakköny­veket vettünk, s a munkatársak továbbképzését segítettük. p (doros) Tegnap kezdődtek a tárgyalások Az üzemi, közalkalmazotti tanácsválasztások Az üzemi, közalkalmazotti ta­nácsválasztások szakmánkénti részeredményei még nem ismer­tek. Az országos választási bi­zottság elmúlt heti ülését követő­en elmondták, hogy a szakmai, ágazati szinten létrehozott 22 vá­lasztási bizottság közül még csak 14 juttatta el a testülethez az ösz- szesítéseket. Ezeket az országos bizottság még nem értékelte, így a szakmai szintű eredményekről a bizottság tagjai részleteiben nem nyilatkoztak. Szalui Jenő, a LIGA képvise­lője — aki az országos testület el­nöki tisztét is ellátja — annyit el­mondott, hogy az értékeléssel még késlekedő nyolc szakterület közül négy költségvetési. Ezek az egészségügy, a közalkalma­zottak, a művészek és a pedagó­gusok külön szabályozás alap­ján, minisztériumonként is érté­kelést készítenek. Ez még nem fejeződött be. További négy hi­ányzó összesítés a vegyészek, a vasutasok, a postások és a könyvszakma értékelése. Ezek közül a vegyiparnál és a vasútnál már jórészt feldolgozták az ered­ményeket, hamarosan sor kerül­het a zárásra. A postások és a könyszakma nem jelentkezett az országos választási bizottságnál, így e szakterületeket az országos testület keresi majd fel. Szalai Jenő a LIGÁ-ról szólva elmondta: a legjobb eredményt a már csaknem teljesen összesített vasúti szakmánál érték el, körül­belül 22 százalékot. Az MSZOSZ itt 63 százalékot, az autonómok 11 százalékot mond­hatnak magukénak. A LIGA legrosszabb eredménye — alig egy százalék — a bőrszakmánál érte el. A választási eredményeket or­szágosan július végére összesítik, akkor egy újabb ülésen értékelik az üzemi, közalkalmazotti ta­nácsválasztás tapasztalatait. Az összesítést elküldik a Szakszer­vezeti Vagyont Ideiglenesen Ke­zelő Szervezetnek (VIKSZ) is. Mint ismeretes, az ágazati szakszervezeti vagyont ágaza­tonként osztják el az üzemi, köz­alkalmazotti tanácsválasztás alapján. Az idei választás szerint csak a vagyonhasználati jogról döntenek, a végleges elosztást a két év múlva esedékes választás eredménye határozza meg. Az ágazati összesítések hitelességét az országos bizottság nem vizs­gálja, azokat elfogadja. A hite­lességet az biztosítja, hogy az ágazati jegyzőkönyvek jóváha­gyásában az adott szakterületen működő valamennyi szakszerve­zet képviselője részt vesz. Az ágazati szintű vagyonmegosztási tárgyalások megkezdésének határideje teg­napjárt le, s amennyiben 60 na­pon belül nincs megegyezés va­lamelyik szakmánál a vagyone- losztásról, az ügyet a VIKSZ hatáskörébe utalják. A VIKSZ feladata, hogy ezt követő 30 napon belül döntsön e vagyonelosztásról. Beregszász küldöttei Új kiállítások a Hatvani Galériában „A beregszászi küldöttség, s városunk magyar lakossága ne­vében szeretettel ajánljuk kedves hatvani barátaink figyelmébe két neves képzőművészzünk kiállí­tását, méltányolva ugyanakkor a galéria vendégszeretetét. Továb­bá Ortutay Zsuzsa szobrásznak és Veres Péter festőnek hálásan köszönjük, hogy híven reprezen­tálják a térben távoli, de lélekben testvérváros közönsége előtt mély gyökerű kultúránkat... ” íme: Dalmay Árpád, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének járási elnöke Pa- taky István polgármesterrel együtt fogalmazott bejegyzése a Hatvani Galéria vendégkönyvé­ben, mely az intézmény pénzte- ken nyílt új kiállításairól tudósít­ja az olvasót. Dalmay Árpádék e megnyi­latkozását joggal igazolhatják mindazok, akik a nyitóünnepsé­gen, vagy azóta ellátogattak a ga­lériába. Sajátos, egyéni hangüté- sű a festményanyag, tanúsítva mind a szakmai felkészültséget, mind azt a mély érzelemvilágot, ami választott témáihoz köti a két művészt. Ortutay Zsuzsa ke­rámiái egyébként leginkább a népéletből mentenek. Különö­sen vonzó Köpülő leánya, vagy korong fölé hajló fazekas mesterembere. Meleg sugárzá­suk szinte az alkotás áramkörébe vonja a tárlatlátogatót. Ugyanígy érdemes elidőzznünk a művész­nő bronz plasztikái, érmei előtt, amelyek valóságos nemzeti pan­teonként vonultatják fel Mikes Kelemen, Petőfi, Kazinczy, Ady Endre, Móricz Zsigmond külde- téses, jellemtiszta arculatát, s to­vábbítják a kárpátaljai magyar kisebbségnek mindazt a belső emóciót, ami Ortutay Zsuzsa munkásságának sajátja, belső valósága. Veres Péter ugyanekkor azon festők családjához tartozik, akik szeretik a természetet, a táj szín- gazdagságát, de tartózkodnak a harsány kifejezéstől. „Ősz a Vér- ke-parton” című művén a suho­gó, hajló falombok árnyéka óv meg az olcsó szemkápráztatás- tól, de vonatkozik ez a kontraszt hatásokkal elénk tárt „Fekete li- get”-re éppúgy, mint augusztus végi csendéletére, netán őszi csokrára. Veres táblakép tripti- honja Rege a csodaszarvasról — további vonással gazdagítja a művész témavilágát. S arról is meggyőz, hogy tökéletes ura ecsetjének. Mert bár a téma ka­landozásra csábít, Veres Péter nem él a lehetőséggel szertele­nül, így festményegyüttese visz- szafogottsága által válik igazán hitelessé. Új szín a galéria életében a két beregszászi művészhez társult Rácz Zoltán munkásságának egy szelete, amely a kertek, terek gazdagítását szolgáló értékes térplasztikai művek sorát vonul­tatja fel. Közülük néhányat ko­rábban már meg is építettek a vá­ros különböző közterületein, ám létük gyarló emberi ösztönök ál­dozatává vált. így ez a kis össze­foglaló tárlat rekviem is az el­pusztultakért... (moldvay) BM-sajtótájékoztató a lakástörvényről December 31-ig: helyi rendeletek Az Országgyűlés július 2-án fogadta el „a lakások és helyisé­gek bérletére, valamint az elide­genítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló törvényt. A törvénynek a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályai döntően a vállalkozói szférát érintik, ezért Józsa Fábi­án, a Belügyminisztérium állam­titkára konzultációt tartott az érintett vállalkozói érdekképvi­seleteknek és kamaráknak, a megbeszélés után pedig sajtótá­jékoztatót tartott. Elhangzott: a törvény legfon­tosabb része a vételi jogra vonat­kozik. Ez az új jogszabály lehető­séget ad a helyiségek bérlőinek, hogy kedvező feltételek mellett megvásárolhassák az adott in­gatlant. Más vállalkozónak eze­ket a helyiségeket csak akkor le­het eladni, ha a jelenlegi bérlő nem tart rá igényt. A bevételek­kel az önkormányzatok nem ren­delkezhetnek szabadon: a priva­tizációból befolyt összeget csak lakásfenntartási célokra hasz­nálhatják fel. Kivételt képez az az eset, ha a bérlő kárpótlási jegy­gyei fizet. Ezt ugyanis az önkor­mányzat vállalkozásba fektethe­ti. A bérelt helyiségek eladásánál egyébként a kárpótlási jegyeket névértéken számítják be. Á tör­vényhozók ezzel azt is elő kíván­ják mozdítani, hpgy a jegyek ár­folyama emelkedjen. A vállalko­zóknak lehetőségük van arra is, hogy a bérleményt három év alatt vásárolják meg. Az önkor­mányzatoknak december 31-ig a törvény alapján, a helyi viszo­nyok figyelembevételével meg kell alkotniuk saját rendeleteiket. Orvos-természetgyógyász szövetség a láthatáron Kevesebb gyomorrák, több tüdődaganat Sokszorosan bebizonyoso­dott, hogy korunk rettegett be­tegsége, a rák gyógyítható, ha megjelenését idejekorán felis­merik. Ezt azonban sajnos a ha­zai statisztikák egyelőre nem iga­zolják vissza: evente mintegy 30.000-en halnak meg dagana­tos betegségekben. — A rák milyen formái terjed­nek, melyeknél tapasztalható csökkenés? — kérdeztük dr. Kás- ler Miklóst, az Országos Onko­lógiai Intézet főigazgatóját. — Az utóbbi évek halálozási statisztikáit a légcsőhurut és a tü­dőrák vezeti. Biztonsággal állít­ható, hogy ennek elsősorban a dohányzás és a portól, kipufogó gázaktól szennyezett levegő az oka. Tapasztalataink szerint ugyanakkor bizonyos mértékig visszavonulóban van a gyomor­rák: másfél évtized alatt mintegy negyedével csökkent az e beteg­ségben szenvedők aránya. Nagy valószínűséggel azért, mert — teágazó, nehezen tetten érhető okai vannak, megkockáztatom, hogy közrejátszik benne a meg­élhetésért folyó hajsza, a munka- nélküliségtől való félelem és a szinte állandósuló stressz. — A rák elleni tudományos küzdelem részeseinek természe­tesen regisztrálniuk kell, hogy bi­zonyos esetekben teljesen re­ménytelennek hitt betegeknél eredményesnek bizonyultak ter­mészetgyógyászati módszerek, pl. a lékúra vagy a hústalan táp­lálkozás. Figyelnünk kell mind­erre már csak azért is, mert az or­vostudomány még mindig keve­set tud a rákról. A hagyományos orvosi terápiák — az operáló, a sugár-, illetve gyógyszere; ;,eze- ' ehá • jo irányba változtak az étkezé­si szokások, s például tetemesen csökkent a nehezen emészthető füstölt húsok fogyasztása. — Emelkedik viszont az em­lőrákosok száma és 15 év alatt csaknem háromszorosra nőtt az ajkakon, illetve a szájüregben je­lentkező rosszindulatú dagana­tos betegségek aránya. Szinte ijesztően felszökött a 35-40 év közötti rákos férfiak halandósá­ga. S noha ennek nyilván szer­lés — mellett (tehát nem helyett!) jómagam egyáltalán nem vagyok a természetes gyógymódok el­len. Végreis a természetgyógyá­szat azokra az ismeretekre tá­maszkodik, amelyeket az embe­riség több évezredes története során megtapasztalt. Elmondha­tom: egyre több orvoskolléga is­meri fel, hogy például a különfé­le teakúrák, diéták valóban lefé­kezhetik, visszaszoríthatják a rá­kos folyamatokat. — A daganatos betegségek el­len össze kell tehát fognunk. Erre int a rák áldozatainak nagy száma, ezt parancsolja a józan ész. Nem egymás ellen kell harcolnia az or­vosnak és a természetgyógyász­nak, hanem az egészség első számú közellensége ellen — mondta befe­jezésül dr. Kásler Miklós.

Next

/
Thumbnails
Contents