Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. június 11., péntek Egyformán vallotta magát lengyelnek és porosznak. A kettő nem volt ellentétben egymással Mikolaj Kopernikusz életében. A négyszázötven esztendeje elhunyt csillagász forradalmasí­totta tudományát. Merőben új elképzelésekkel lépett a világ elé a f romborki kanonok. Az égi kö­rök forgásáról címmel — halála évében, 1473-ban — megjelent fő művét joggal tekintik az új csillagászat, a modern természettudomány születésének. Megnyitotta a világ megismerésének kapuját A Földet „besorozta” a Nap körül keringd bolygók közé Különös emberként szemé­lyesítették meg életrajzírói Mi­kolaj Kopernikuszt. 1473. február 19-én — 520 éve — született a lengyelországi Torunban, a Kirá­lyi Poroszföld egykori nagy múl­tú, de a Német Lovagrenddel folytatott pusztító csatározások miatt hanyatlásnak indult keres­kedővárosban. Sziléziai szárma­zású apja Krakkóból költözött oda, és feleségül vette az ugyan­csak sziléziai eredetű Lukasz Watzenrode warmiai püspök hú­gát. Ez a házasságkötés döntő volt az ifjú Kopernikusz életében és életének alakulásában. A szü­lei korán meghaltak, így a neve­lése a művelt, jómódú nagybá­csira — a már említett püspökre — maradt, aki tehetségét felis­merve, nagyvonalúan gondos­kodott róla. Bár lett volna közelebb is egyetem, mégis az ország akkori fővárosának, Krakkónak jó hírű intézetébe íratta be unokaöccsét a „szabad művészetek” fakultá­sára, amely az általános művelt­ség legszélesebb alapjait rakta le az irodalomtól a természettudo­mányokig. A csillagászat oktatá­sa különösen magas szín vonalon állt, miután abban az időben két asztrológiai katedrája is volt a krakkói egyetemnek. így valószí­nű, hogy Kopernikusz csillagá­szati érdeklődése ott bontako­zott ki. Négyéves tanulmánysorozat után diplomát szerzett, képzését viszont nem tartotta befejezett­nek. Kopernikusz ezért vissza­tért szülőföldjére, és püspök nagybátyja közbenjárására a warmiai káptalan kanonoka lett — életfogytiglan kij áró jómóddal —, és nyomban engedélyt ka­pott, hogy tanulmányait Itália egyetemein folytathassa. A ka- nonoksághoz nem kellett pappá szenteltetnie magát, de egyházjo­got tanult Bolognában. Szórvá­nyos adatokból tudjuk, hogy a csillagászati vizsgálatokkal nem hagyott fel. Többek között a Hold mozgásával, valamint az állócsillagokkal foglalkozott. 1500-ban rövid időt töltött Rómában, majd újabb tanulmá­nyi szabadságot kért a káptalan­tól, és beiratkozott a padovai or­vosi egyetemre. Valószínűleg ott diplomát szerzett, mert hazaté­rése után Warmia püspökének orvosaként szerepelt. Egyházjogi oklevelet is kapott 1503-ban a ferrarai egyetemen. Nyolc évig tanult Itáliában, s azt követően visszatért nagybátyjához, aki mellett elsősorban politikai tevé­kenységet folytatott. Bizonyos, hogy életének abban az idősza­kában többet foglalkozott mező- gazdasággal és politikai kérdé­sekkel, mint a csillagokkal. Sőt akkoriban térképet készített Po­roszországról, valamint könyvet írt a pénzügyi reformokról. Mint a warmiai káptalan jó­szágigazgatója — nagybátyjának halála után —, 1512-ben From- borkban telepedett le, és csak át­menetileg akkor hagyta el a vá­rost, amikor azt a lovagrend megszállta. Olsztyn lett akkor a kanonok székhelye, ott gondos­kodott a vár bástyáinak megerő­sítéséről, a káptalan kincstárá­nak mentéséről, a város védői­nek felfegyverzéséről, miközben diplomáciai tárgyalásokat foly­tatott a lovagrenddel. Az elhúzó­dó zavargások csak 1525-ben ül­tek el. Kopernikusz életének hátra­levő közel két évtizedét nyugal­masan töltötte. Mindezt az is alá­támasztotta, hogy a fromborki várfal egyik tornya — amelyet három csillagászati műszerrel obszervatóriumnak rendezett be — egyben otthonának is szolgált. Napjai olykor bosszúságot is hoztak, miután a káptalan ügyei, a lakatlanná vált földek betelepí­tése, a lakosság ügyes-bajos dol­gai állandó tettrekészségre ser­kentették. Azért mégis arra töre­kedett, hogy élete alkonyán egy­re több időt fordítson titkos szen­vedélyének, a csillagászatnak. Ezért megírta fő művét, a De re- volutionibus orbium coelestium- ot, azaz Az égi körök forgásáról című munkáját. Mindez élete végé^;'1543-ban jelent meg, amelynek első példá­nyát — a hagyomány szerint — éppen a halálos ágyán vehette kezébe. Abban az évben május 24-én hunyt el Fromborkban, hetvenéves korában. így nem ér­hette meg a Nap-középpontú — úgynevezett heliocentrikus — vi­lágkép győzelmét, amely azóta természettudományos világké­pünk egyik alappillére lett. Hogy a Nap-középpontúság mikor fo­galmazódott meg benne, talán soha nem tudjuk meg. Feltehető­leg Itáliában, Bolognában vagy Padovában a diákokkal és a ta­nárokkal folytatott eszmecser során. Annyi bizonyos, hogy ha­zatérte után papírra vetette gon­dolatait, amelyekből eredeti pél­dány egyetlenegy sem maradt fenn. A másolatok Commentari- olus — jegyzetecskék — címen ismertek, és feltehetőleg 1502 és 1514 között születtek. Ezek há­rom részből állnak, amelyekben röviden és nagyon világosan — de matematikai-csillagászati bi­zonyítás nélkül — tartalmazzák mindazokat az ismereteket, amelyeket későbbi —- már emlí­tett fő művében — részletesen tárgyal. Kopernikusz új világképe — amely megdöntötte azt a látsza­tot, hogy a Föld a világegyetem mozdulatlan központja — a Föl­det „besorozta” A Nap körül ke­ringő bolygók közé. Ezzel a tu­domány előtt megnyitotta a a va­lóságos világ megismerésének kapuját. Tanításával alaptalanná Az emberi kultúra történeté­ben a világ középpontjának át­helyezését a Földről a Napra ko­pernikuszi fordulatként emlege­tik. Egy-egy nagy gondolat jel­lemzésére ennél hízelgőbb jelzőt aligha találhatunk. így például a klasszikus német filozófia ki­emelkedő képviselője, Emanuel Kant például az ész szerepének vizsgálatánál a természet megis­merésében az általa végrehajtott kopernikuszi fordulatról beszél. Kopernikusz a múltba néző forradalmár volt, aki Az égi ko­váit a földi és az égi világ megkü­lönböztetése, egymással való szembeállítása. A kopernikuszi tanok alapjukban rendítették meg az egész középkori eszmevi­lágot. Arra ösztönözték nem­csak a csillagászokat, hanem a többi tudóst is, hogy ne a régi ko­rok hagyományain alapuló egy­házi tanítást fogadják el, hanem a természetet tanulmányozzák. Kopernikusz világképe elindí­totta a modern természettudo­mány fejlődését. A rendszer terjesztésének rök forgásáról című művében többek között a következőkre utalt: „...Az Univerzum gömb ala­kú. Elsősorban azért, mert ez az alak teljes egész lévén nem igé­nyel összekapcsolásokat, és így a legtökéletesebb mindenek kö­zött. Másrészt, minthogy ez a leg­tágasabb és így a legalkalmasabb arra, hogy minden dolog tartója legyen. Es végül, minthogy a vi­lág minden különálló része, a Nap, a Hold és a bolygók szintén gömb alakúak...” még évszázadok múlva is renge­teg akadállyal kellett megküzde­nie. Mindez azonban nem állít­hatta meg a tudomány fejlődé­sét. Kopernikusz megtette, amit tehetett: a Földet kimozdította szilárd helyéből, bolygóvá tette azt, és a Nap körülforgatta. Gior­dano Bruno, Galilei, Kepler be­lőle táplálkozott, sőt még New­ton munkássága sem volt elkép­zelhető haladó tanainak felhasz­nálása nélkül. (mentusz) Nem tartották kihívásnak... Ma sem zárult le igazából a vi­ta arról, hogy Kopernikusz emlí­tett kulcsfontosságú műve elé az elöljáró beszédet ki írta. A kuta­tások kimutatták, hogy nem a szerző, hanem a német filozófus, teológus és amatőr természettu­dós, Andreas Osiander tollából származott. Feltehetően azért, hogy a könyvet az egyházi ható­ságok üldöztetésétől megment­se. Az elöljáró beszéd ugyanis a könyvben lefektetett gondolato­kat csak mint matematikai hipo­téziseket tüntette fel, amelyek al­kalmasak arra, hogy a csillagá­szati számításokat megkönnyít­sék, és nem kell úgy felfogni azo­kat, mint fizikai valóságot. Ha a könyv teljes egészét néz­zük, akkor ezt a megjegyzést nem kibúvónak kell tekinte­nünk: a kopernikuszi rendszer teljes részletességgel kidolgozva csak matematikai elképzelésként jöhet számításba, és semmiféle fizikai értelmezést nem tesz lehet­ségessé. Nyilvánvalóan így tekin­tették ezt Kopernikusz kortársai és az utána következő csillagász­nemzedékek. Ezzel magyaráz­ható talán az is, hogy a koperni­kuszi rendszer előzetes bejelen­tését nagy érdeklődéssel és vára­kozással fogadták, de a teljes mű megjelenése után viszont két em­beröltőn keresztül néhány csilla­gászt leszámítva — a tudományos világ, de még inkább a filozófu­sok — nem törődtek vele, nem tartották kihívásnak. Inkább a ptolemaioszi rendszer egy kissé módosított változatának tartot­ták. A Nap, mint gyönyörű „templom” Hogyan lehetséges, hogy a nyár és a tél nem egyforma hosszúak, hogy a napéjegyenlőségek nem félévenként követik egymást, s hogy miért nem a napfordulók közti félidőben vannak? A magyarázat az volt, hogy a Föfd (ahogyan ma mondanánk), vagy a Nap (ahogy ak­kor mondták) lassabban mozgott az év egyik felében, mint a másik­ban. Rengeteget kellett „manipulálniuk,1’y hogy ezt a kérdést tisztáz­hassák. A munkát Kep/er végezte el, de a magyarázatot Kopernikusz adta meg, aki a következőképpen írja le a bolygópályákat: „A mindenség közepén ül trónján a Nap. Ebben a gyönyörű temp­lomban el tudnánk-e helyezni ezt a világítótestet bármi jobb helyen, ahonnan az egészet egyszerre bevilágítsa ? Joggal hívják Lámpásnak, Elmének, a Mindenség Kormányzójának. Tehát a Nap ül királyi tró­nusán és uralkodik gyermekei, a bolygók fölött, akik körben keringe­nek körülötte. A Fold szolgálója a Hold, amint Arisztotelész mondja: a Hold van a legszorosabb kapcsolatban a Földdel. A Nap megtermé­kenyíti a Földet, és az magában hordja az évenkénti újjászületés ter­hét." Az első hazai követője volt... Az életrajzírók ságtól való függését, re többször is hivat- szerint 1600-ban Ezt a megfigyelését kozott csillagászati született Koperni- csak jóval később, műveiben. Az 1640- kusz első magyaror- 1639-ben dolgozta ben megjelent Ka- szági követője, a vilá- fel. lendáriumában hatá­gi tudós Frőlich Dá- Az egyébként rozottan Koperni- vid, aki a francia Pás- hegymászó es híres kusz mellett foglalt calt, illetve annak só- kalendáriumszer- állást, így bátran ne- gorát, Perier-t meg- kesztő Frőlich jól is- vezték a hírneves len- előzve észlelte a lég- merte Kopernikusz gyei tudós első hazai nyomásnak a magas- gondolatait, és ezek- követőjének. A múltba néző forradalmár Csak a leghűségesebbeknek! ° Július hónapban is 200.000.- Ft értékű tárgynyereményt sorsolunk ki a leghűségesebb olvasóink, a RÉGI és ÚJ ELŐFIZETŐINK között. FŐDÍJAK: 1 db Sony márkájú színes tv 7 db digitális, programozható mikrohullámú sütő valamint gyümölcscentrifuga, asztali kulcoricapattogtató-gép, vasalók, asztali és zsebrádiók, hajszárítók, video- és magnókazetták, masszírozógép és sok egyéb háztartási felszerelés! MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlapot ...........................................példányban. A példányonkénti lapvásárltíshoz képest havonta 10 %, éves előfizetésnél 20% a kedvezmény! Előfizetési díj: 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név: ........................................................Cég neve: Cím: ........................................................Címe: Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési dijat a.............................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás __*___________ A rint ttrzml minfaől t fafatpirtmr+itl, ill 7993. jÍMÍit 25-i* t Ufapftilimtilik tu «Jfffzűttl fault /(«ne /„T993.Xt«7-M Ufaifal i Kfifajttipttfuléi, imtJpiStt limp úti Urmadilcm l'tormfjil - Ifyiffiétlftt - i enrtmtie tftrUttlU. Személyiségünk névjegye Ha aláírunk valamit, az min­dig kockázattal jár. S most tes­sék, itt egy újabb „kockázati té­nyező”. Megjelent egy könyv: „Az aláírás grafológiája” cím­mel. Ha valaki a Lang-Lüke szerzőpáros kötetét elolvassa, bi­zonyosan kedvet kap arra, hogy minél több aláírást begyújtson környezetéből, majd tanulmá­nyozásuk után levonja az elem­zett kézjegyek tulajdonosaira vonatkozó következtetéseit. A grafológia a kézíráselemzés tudománya. Azon a felismeré­sen alapszik, hogy a kézírás, ez a tanult tevékenység a felnőttévá- lás idejére automatikussá válik, s azok a sajátosságok, melyeket eközben felvesz, bizonyos sze­mélyiségjegyekre, hajlamokra, képességekre utalnak. A kézírás és az egyén jellemző tulajdonsá­gai közötti összefüggés lehetősé­gét már a XVII. század elején fel­vetette Camillo Baldo bolognai professzor. Az 1920-as évekre komoly iskolája alakult ki ha­zánkban, 1930-ban jegyezték be az írástanulmányi Társaságot, s nem sokkal ezután az Iráskutató Intézetet. A grafológia nálunk most re­neszánszát éli, s nemcsak a női magazinokban. Erre érzett rá a budapesti Animus Kiadó. Az új kötet szerzői áttekintik azokat az írásjegyeket, amelyek alapján a grafológus levonja következteté­seit. Történelmi személyiségek, színészek, írók, festők, politiku­sok és „hétköznapi emberek” aláírásán mutatják be, mire utal­hat a kezdőbetűk nagysága, az írás dőlésiránya, nyomása, ol­vashatósága, árkádos, girlandos vagy szöges volta. A magyarországi kiadó fel­kérte az egyik hazai grafológus­képző iskola vezetőjét, írjon egy fejezetet a német szerzők mun­kájához. W. Barna Erika „válasz­tottjai” közül érdemes megemlí­teni Petőfi Sándort, Karinthy Fri­gyest, Márai Sándort, Rákosi Mátyást, Esterházy Péter, Hau- mann Pétert. Az elemzés megle­petéseket is tartogat. Z. L. íi f*. . . jfr. 4 1• W ■* •u A zseniális fizikus, Albert Einstein írása és aláírása. A grafológu­sok megfigyelték, hogy a tudósok között gyakori az apróbetűs írás Hauniann Péter, mint számos nagy művészegyéniség, olykor kétel­kedik önmagában Greta Garbót szerény embernek ismerték, erről vall aláírása is

Next

/
Thumbnails
Contents