Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
HÍRLAP, 1993. június 9., szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. ° E _c CM CT) O N if) SÍ 1^* MíKofaTvi képújság E hónap elején kísérleti jelleggel megkezdte adásait a mikófal- vi „képújság”. Nézői tájékozódhatnak arról, mi minden történik településükön, a programban ugyanakkor hirdetések is olvashatók. Folyik a helybéli falutévé műsorának kialakítása is, amely a képújsággal együtt rövidesen eljut a mikófalvi otthonok jelentős részébe. Üj iskolaigazgató Verpeléten A verpeléti önkormányzat nemrégiben pályázatot hirdetett a helyi általános iskola igazgatói munkakörének betöltésére. A beérkezett négy pályamunkát a mült hét pénteki ülésén bírálta el a képviselő-testület, s bár az oktatási intézmény tantestülete, illetve a szülői munkaközösség más pályázókat támogatott, végül Zay Ferencnek szavaztak a községatyák bizalmat. A döntés a pályázók meghallgatása után tartott rövid zárt ülést követően, nyílt, név szerinti voksolás során született meg. Cigányfolklór Az egri Megyei Művelődési Központos Recskpolgármesteri hivatala június 19-én cigányfolk- lór-találkozót rendez a településen. A délelőtt 10 órakor kezdődő eseménynek a községi sportpálya ad otthont. Elmaradt a jegyzóTdub Az elmúlt héten pénteken Verpeléten tartotta volna soros ülését a Pétervására és környéke jegyzőklub, ám a program elmaradt, mivel a Belügyminisztériumból meghívott előadónak más elfoglaltsága akadt. Amint azt Zrónik István verpeléti jegyzőtől megtudtuk, lehetőség szerint minél hamarabb megrendezik majd az összejövetelt. A profi... ,.és az amatőr Ilyenkor, az idegenforgalmi idényben különösen sok turista keresi A * • a \ * a * * Szilvásváradot, s alig akad köztük olyan, aki — ha már a község- /% lTIPHPC 1T11T1Í iQtVQilVnCCQO n jár — ne csodálná meg a híres lipicai ménest. J. A. llIVIlVkJ* JLJ.jm.Ml- McMMT itll T "kJtJÍLil (Fotó: Perl Márton) ' +J '—J fel ben jár — ne csodálná meg a híres lipicai ménest. (Fotó: Perl Márton) Tarnaleleszi földper A termelőszövetkezet álláspontja Nemrégiben jelent meg lapunkban egy cikk „Per a földről” címmel, amely a tarnalelesz.iszö- vetkezet s a kárpótlásra jogosultak érdekegyeztető bizottsága közötti vitáról szólt. Ezzel kapcsolatosan egy újabb írásban közöltük már az érdekegyeztető bizottság véleményét, ezúttal pedig a leleszi Ó-Bükk Holding Szövetkezet álláspontjának adunk helyet. Amint azt Kovács Gyula elnök-igazgató hozzánk eljuttatott levelében tudatja, a szövetkezet nem tartja helytállónak az érdekegyeztető bizottság azon véleményét, mely szerint a korábban szántóként művelt jelentős területek — a művelés alól kivonva — használhatatlan parlaggá váltak. A szövetkezet mindazokat a területeket rendszeresen művelésben tartotta, amelyeken a változó körülmények mellett úgy-ahogy gazdaságos növénytermesztést lehetett folytatni. A földtulajdonosok érdekét sértő művelésiág- változtatásra a szövetkezet működési ideje alatt nem került sor. A levél szerint teljes egészében valótlan az érdekegyeztető bizottság elnökének az az állítása, hogy március 5-én teljes körű megegyezés jött volna létre a területkijelölés tekintetében. Az ekkor készült jegyzőkönyvet ugyanis — mivel az a szövetkezet számára elfogadhatatlan kérelmeket tartalmazott — a szövetkezet képviselője nem írta alá. Ezt tényként állapította meg az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal ide vonatkozó határozata is, tehát megegyezés nem jött létre. Nem fedi a valóságot a bizottság véleményének azon része sem, miszerint az említett országos hivatal megállapította volna a földterületek cseréjének tényét. Ezzel kapcsolatosan tudniillik a másodfokú határozat nem tartalmaz semmiféle megállapodást. Ami pedig a másodfokú közigazgatási határozatnak a szövetkezet eljárásával kapcsolatos álláspontját illeti, az a szövetkezet véleménye szerint téves jogszabály-értelmezésen alapszik. Ezért voltak kénytelenek a földkijelölést első fokon jóváhagyó kárrendezési hivatali határozat bírósági megerősítése végett keresetet benyújtani, nem utolsósorban a földtulajdonnal rendelkező, mintegy 250 szövetkezeti tag jogos érdekeinek megvédése céljából — zárul a levél. Muzsikáló fiatalok Öt községi általános iskola — az egerszaloki, a parádi, a recski, a siraki és a verpeléti — lelkes énekpedagógusai „Májusi muzsika5’ címmel nemrég zenei bemutató hangversenyt szerveztek iskolai énekkarok és zenét tanuló fiatalok számára. ParádonvcM. az első ilyen találkozó, ahol száz- nyolcvan gyerek tartott színvonalas előadást, amit közös énekléssel zártak. Drabucz Kálmán siroki pedagógus megerősítette: hagyományt kívánnak teremteni, s ezentúl minden év májusában „vetésforgóban”, más-más helyszínen rendezik meg a programot. Gázkonvektor vásár! FEG MINTATEREM Eger, Bethlen Gábor u. 22. Tel.: (36)310-104 Nyitva: h-p. 8-17, szó. 8-13 óráig. GF-25 parapett gázkonvektor 16 200 Ft GF-25 kéményes gázkonvektor 14 500 Ft GF-30 parapett gázkonvektor 19 300 Ft GF-30 kéményes gázkonvektor 17 300 Ft GF-35 parapett gázkonvektor 17 200 Ft GF-35 kéményes gázkonvektor 15 300 Ft GF-40 parapett gázkonvektor 22 400 Ft GF-40 kéményes gázkonvektor 20 400 Ft F-8/50 parapett gázkonvektor 19 900 Ft F-8/50 kéményes gázkonvektor 17 900 Ft F-25 falifűtő 7 000 Ft Az árak a 25% áfa-t tartalmazzák! Viszonteladóknak további kedvezmények! Porzó földek, kiégett legelők A meteorológusok és a mezőgazdák pontosan számon tartják, hogy az idei már a hetedik aszályos év. A sok-sok le nem hullott csapadék igencsak hiányzik a földekről és a földekből. Az országos aszály nem kíméli a pétervásárai körzetben működő szövetkezeteket sem, mint alábbi kis körképünkből is kitűnik. Az egerszaloki téesz földjeire tóan az állatállomány ellátásápéldául májusban — amikor minden cseppje aranyat érne a közmondás szerint — mindössze 7 milliméter eső hullott. így a gabonaféléknél legalább ötvenszázalékos terméskiesésre számítanak, és a várható árbevétel a költségeknek csak a töredékét fogja elérni. Egyébként évi hatszáz milliméter csapadéknak kellene esnie évente, de tavaly is csak kétszázhetvenet kaptak a földek. Nem csoda, hogy szó szerint porzik a talaj, és a szárazságot viszonylag jól tűrő szőlőben is jelentős károk keletkeztek. Nem jobb a helyzet a mátrade- recskeiszövetkezetben sem, ahol a nyilvántartás szerint ebben az évben mindössze 58 milliméter csapadék volt a szükséges háromszáz helyett. És ebben benne van az a tizenkét milliméter is, ami a múlt pénteki viharból jutott a földekre. A tavaszi árpa már kiszáradt a rendkívüli aszályban, a búza is csak rövid kalászokat eresztett. A termés hektáronként várhatóan csak húsz-huszonkét mázsa körül alakul, ami a fele a normálisnak, így itt is veszteséggel számolnak. Ugyancsak baj van a szálastakarmányokkal is, hiszen többfelé már kiégtek a legelők, és várhahoz szükséges mennyiségnek csak a felét tudják betakarítani. A silókukoricának is mindössze a fele kelt ki eddig, és ha ez is kevesebb lesz végül a vártnál, alighanem csökkenteni kell majd az állatállományt. A pétervásárai „Gárdonyiban” egyenesen tragikusnak nevezték a helyzetet, hiszen számításaik szerint mintegy tízmillió forintot veszítettek eddig az idei aszály miatt. Nincs széna, a lucerna fele annyi termést adott, akárcsak várhatóan a kalászosok, a kukorica is hiányosan kelt. Mindez igen érzékenyen érinti a szövetkezetét, hiszen évente két és fél millió litert adnak az itt gondozott szarvasmarhák, és ha nem lesz elég takarmány, az állatok egy részét le kell vágni. Panaszoljak azt is, hogy késnek az ilyenkor szükséges központi intézkedések, szavakkal pedig nem lehet egy ilyen problémát megoldani. Mi fogyasztók pedig valószínűleg télen fogunk majd panaszkodni igazán, mert mint minden mást, az aszály „árát” is velünk fizettetik meg a magasabb élelmiszerárakban. És mi fizetni fogunk, mert hiába van aszály — enniazértmuszáj... (koncz) Fáy-nap Párádon A napokban rendezték & parádi általános iskolában a Fáy- napot. Az iskola névadójára, Fáy András költőre emlékeztek hagyományosan ezzel a rendezvénynyel a diákok, akik az idei alkalmat arra is felhasználták, hogy felmérjék, hol tartanak a palóc napokra való felkészülésben. Július első hétvégéjén ugyanis Párádra várják mindenfelől a „jó palócokat”, akik felelevenítik majd a néphagyományokat. A parádi iskolások alaposan kiveszik majd a részüket a programból. Szerepelnek többek között menet- es székestánccal, népi játékokkal, körtánccal, karikazóval. A Fáy-nap délelőttjén is ezeket mutatták be a diákok, többnyire már népviseletben, délután pedig nagyszabású akadályversenyen vehettek részt. Aki vállalkozott a nagy kalandra, mind szellemét, mind ügyességét próbára tehette, hiszen volt ott palóctotó, mesemondás, népdaléneklés, rajzolás és festés, sőt pi- linckézés, kapózás és patkózás is. Aki ez utóbbiakra kíváncsi, az menjen majd el a palóc napokra, és ott mindent megtud, sót megismerkedhet további népi játékokkal is, melyeket ugyancsak a fáy sok mutatnak majd be. A nephagyományok bemutatása után vrsszatértek a községi iskolába is a modem idők: diszkózhattak kedvükre a nebulók, egészen este nyolcig. Kelemen József nem szélsőséges, és szimpatizál Csurkával A kizárás nem megoldás Az elmúlt hét belpolitikai szenzációja volt a hír, nfiszerint a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója kedden éjszaka kizárta tagjai közül Csurka Istvánt, Király B. Izabellát, Balás Istvánt, Zacsek Gyulát, illetve Elek Istvánt és Debreczeni Józsefet. Őket — a kizártakat — akkor csupán egyetlen képviselő követte önként: Kelemen József, aki megyénk 2. számú egyéni választókerületéből, a pétervásárai körzetből került az Országgyűlésbe. Az emlékezetes eset óta sikerült találkoznunk a honatyával, s lehetőség nyílott arra, hogy távozásának indokairól érdeklődjünk. — Bár már kérdezték, mit ígért nekem Csurka, ha kilépek, mégis azt kell mondanom: a kizárások csupán az utolsó cseppet jelentették a pohárban, hiszen régóta nőtt bennem az elégedetlenség — tudtuk meg a képviselőtől. — Sokszor nem értettem egyet a döntésekkel, szerintem például a kárpótlás, a mezőgazdaság ügyében is rossz határozatok születtek a Parlamentben. Arról van szó, hogy nem a párt, az MDF programját valósítja meg a kormány, hanem az történik, amit a kormány, pontosabban Antall József akar. Az szintén tűrhetetlen, hogy a kormány ahelyett, hogy a fontosabb ügyekben előzetesen tájékoztatná a képviselőcsoportot, mindig kész helyzet elé állítja azt. Ahogy az ukrán alapszerződés esetében is, amelyre én nemmel szavaztam. A voksolás után léptem be a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportba, ennek szervezője, Horváth Lajos levélben kereste meg azokat a képviselőket, akik a szerződés ellen foglaltak állást. — Akkor is elhagyta volna a frakciót, ha nem történnek a kizárások? — Nem mentem volna, annak ellenére, hogy — mint említettem — gyűlt bennem a méreg. Viszont közöltem az ominózus ülés előtt: ha Csurkát, Zacsekot kizárják, követem őket. A kizárás nem megoldás. Miért kell elküldeni azt, akinek ellenvéleménye van? Egyébként is, ha már kizárásra kerül sor, akkor azt a pártban kell kezdeni, nem pedig a frakcióban. — Ön hogyan szavazott kedd éjszaka? — Mindenkinek a kizárása ellen. — Hol ül ezentúl? A függetlenek között? — Úgy tűnik, egyelőre igen. Nem tagadom azonban, hogy szimpatizálok Csurka Istvánnál, bár nem vagyok „Magyar Út Körnek” a tagja, s nem vagyok szélsőséges, nacionalista, antiszemita sem. — Azt jelenti ez, hogy ameny- nyiben Csurka új frakciót alapít, ön ahhoz csatlakozik? — Igen. A kizárást követően beszéltünk már egy új képviselő- csoport alakításáról, de akkor még az volt a vélemény, hogy ne legyen külön csoport, nem akarjuk a kormány működését veszélyeztetni. Mindamellett én úgy gondolom, egy esetleges kormányváltozással nem kerülne válságba az ország, hiszen a válság senkinek, az ellenzéknek sem érdeke. — A pártból kilépett? — Jelenleg a Magyar Demokrata Fórum tagja vagyok. Ha később ki is zárnak — (az MDF országos választmánya a hét végén úgy döntött, Csurkáék ügye az etikai és fegyelmi bizottság elé kerül, Kelemen József nevét azonban nem említették — a szerző megj.) —, azon még nem gondolkodtam, hogy másik pártba belépek-e... — Választópolgáraitól érkezett-e már valamiféle reakció a történtekre? — Még nem volt visszajelzés, de tervezek egy körutat: felkeresek minden települést, beszélek a kialakult helyzetről, s természetesen döntésem okairól is. Rénes Marcell Újra a bükkszéki strandról A bérleti díjból támogatást törlesztenek Körülbelül két héttel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy egy vállalkozó bérli a híres, sok turista által kedvelt bükkszéki strandot. Cikkünkkel kapcsolatosan egy levél érkezett szerkesztőségünkbe a községi polgármesteri hivatalból, Huszár 1st ván polgármestertől, aki kéri némely megjelent pénzügyi adat pontosítását. Kérésének készségesen eleget teszünk, annyit megjegyezve csupán, hogy amit írtunk, azt a vállalkozó, kovács Béla elmondása alapján vetettük papírra. Ő egyébként nyilván a polgármesteri levélben írott bükkszéki székhelyű Bedex Kft. vezetője — ennek a kft.-nek a nevét nem, csak Kovács Béláét említettük a május 25-én közölt cikkben. Szóval, a bükkszéki Salvus Strandfürdő bérleti jogát az idei évre a Bedex Kft. nyerte el, áfával együtt összesen másfél millió forintért. A fürdő tavaly önkormányzati intézményként üzemelt, s az 1992. évi pénzmaradványösszege 801 ezer forint, ami a cikkben írottakkal ellentétben nem „körülbelül hatszázezer”, és nem is nyereség, hiszen erről intézmény esetében nem beszélhetünk, így a „ pénzmaradvány” a helyes kifejezés. Az önkormányzata bérleti díjból törleszti az évi 750 ezres nagyságrendű — az új medence építésére igénybe vett — idegen- forgalmi alapjuttatást. Ezenkívül sajnos nem jut pénz a legsürgősebb állóeszköz-pótlási, felújítási munkákra sem, pedig az a bérbeadó, vagyis az ónkormányzat kötelessége lenne — írja végül Huszár István.