Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

EGER ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1993. június $., kedd 5. T ársastánc-hétv égé Az elmúlt hétvégén a Megyei Művelődési Központban egy­mást érték a táncos rendezvé­nyek. Pénteken tartották a „kis Dobósok” (azaz a kis gimnazis­ták) vizsgabálját, szombaton délután az A, B és C osztályok­ban tartottak táncversenyt stan­dard és latin-amerikai kategóri­ákban. Vasárnap pedig a haladó tánciskolások vizsgabálján gyö­nyörködhettek a szülők és a jó barátok. Nyári Tárlat A város szeretne csatlakozni azokhoz a kezdeményezések­hez, amelyeknek Miskolcon és Salgótarjánban már nagy hagyo­mányai vannak a képzőművészet népszerűsítésében. Míg Miskol­con a rendszeresen megtartott „Téli Tárlatokon” ott vannak a nógrádi és a Heves megyei művé­szek munkái is, addig ez Egerben nem volt szokás. Salgótarjánban a „Tavaszi Tárlaton” ugyancsak az észak-magyarországi alkotók szerepelnek. A jövőben Egerben tartják a Nyári Tárlatot, melyet alkalommal július 3-tól augusz­tus 15-ig rendeznek meg az Ifjú­sági Házban. A döntés nemrégi­ben született, ezért most csak a Heves megyeiek pályázhatnak, a borsodi és nógrádi művészeknek pedig személyre szóló felkérést küldenek. A leadás határideje: június 18. A közoktatásról a Fészekben A Fidesz oktatáspolitikai ka­binetje június 4-én Budapesten, a Fészek Klubban ankétot szer­vezett a megyei pedagógiai inté­zetek igazgatóinak részvételével. Az esemény számunkra azért ér­dekes, mert ezt megelőzően, ta­vasszal Egerben tartottak közok­tatási fórumot a megyei pedagó­giai napokon, s ennek sikerén felbuzdulva hívta meg májusban az egriek parlamenti frakciója az MPI-igazgatókat. Rajzok a Kaiserban Nem először vállalkozik az eg­ri „Kaiser Söröző” művészek menedzselésére. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola végzős hallgatóinak kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők e napokban — még június 14-ig. „Ablakunk” — finn szemszögből Sokan emlékezhetnek még ar­ra a kiállításra, amelyet tavaly rendeztek az IH-ban, finn kép­zőművészeti középiskolás diá­kok munkáiból. Az „Erdő'21” tárlat mindenképpen állásfogla­lást jelentett környezetünk vé­delmében. Hasonló témájú anyagot hoznak a Lánsi-Pori gimnáziumból. Június 23-án délután 3 órakor nyűik a tárlat, amelynek ezúttal „Ablakunk” a címe. A kiállítást a diákok két ta­nára, Arja Kujansuu és Leena Hedlund ajánlja majd az érdek­lődők figyelmébe. r \ FILMAKCIÓ SZENZÁCIÓS AJÁNLAT! 12 kockás színes (japán) Intercolor film 299 Ft-os áron, ingyen előhívással és képkészítéssel. Siessen, amíg a készlet tart! Eger, Mátyás király u. 76. Tel: 324-622/35 mell. JJ A közgyűlés napirendjén A városfejlesztésről és az intézményvezetői megbízásról Ma délelőtt 11 órakor — a nyári szünetet megelőzően utol­jára — tanácskozik Eger város önkormányzata. A napirenden számos téma és több, a lakosokat közvetlenül is érintő előterjesz­tés szerepel. Az önkormányzat elsőként tárgyal az intézményvezetők ha­tározott időre szóló vezetői meg­bízásáról és felmentéséről. Töb­bek között a Deák Ferenc úti óvoda, a Szilágyi Erzsébet Gim­názium igazgatóinak a megbízá­sáról döntenek, s a közeljövőben induló felnémeti általános iskola vezetői megbízását is most hatá­rozzák el. Szó lesz az Ifjúsági Ház igazgatói posztjának betöl­téséről, a keleti elterelő út tanul­mánytervéről, s részletesen tár­gyalják a város rövid- és középtá­vú fejlesztési programját. Beszá­molót hallgatnak meg a képvise­lők az egészségügyi alapellátást és bölcsődéket irányító intéz­mény átvilágításának tapasztala­tairól, a GAMESZ jogutódja, a Városi Ellátó &o/ga/aí munkájá­ról, s várhatóan döntenek a meg­változott munkaképességűeket foglalkoztató gazdasági szervezet létrehozásáról is. Megvitatják Mondák Attilának, a szociális bi­zottság vezetőjének javaslatát a helyi lakásépítési és vásárlási tá­mogatások odaítéléséről, s szó lesz a polgármester és az alpol­gármesterek díjazásáról is. Egri szobrász alkotása Jozef Pilsudski portája A közelmúltban — május 26- án — ünnepélyes külsőségek kö­zött avatták fel a fővárosban Jo­zef Pilsudski (1867-1935) mar­sall emléktábláját. A XII. kerület Apor tér 2. alatt, a volt Lékai, még korábban Pilsudski téren helyezték el az emlékművet, me­lyet Pusztai Ágoston egri szob­rászművész készített bronzból. A neves államférfi, a független lengyel állam egyik megalapítója tiszteletére, dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter mondott em­lékbeszédet. Városkép, szemétdombos zsibpiaccal különíthető, s hozzávetőlegesen négyszáz személy számára alkal­mas éjszakai pihenőhelyet is sze­retnénk ott kialakítani. — Igaz, hogy a környezet kor­szerűbb lesz, de ez, mint hallani, jócskán megemeli majd a hely­pénzt, az árakat... — Őrizzük majd a piac terüle­tét, s minden árusnak a kapunál előre meg kell fizetnie a hely­pénzt: lesz asztali és sátras érté­kesítés. Aki egy évre előre befi­zeti a dijat, nem kapja drágábban a helyet a mostaninál. Remélem, hogy sikerül kulturált viszonyo­kat teremteni a közkedvelt piac­nak. Azzal mindenki egyetért, hogy a jelenlegi, áldatlan állapo­tok nem tarthatóak tovább. — A „sötét foltok” után essék szó a városszépítő tervekről. Az önök egyesülete legutóbb két he­te tanácskozott... — Elkészült a Dobó tér és a Minorita templom díszkivilágí­tásának a terve. Az önkormány­zat urbanisztikai és idegenfor­galmi bizottsága egyaránt támo­gatja ennek a megvalósítását, így reméljük: augusztus 20-án már valamennyien gyönyörködhe­tünk benne. Távolabbi tervünk a bazilika tornyának és kupolájá­Országcímer a népművészetben Három vármegye összefogott egy közös kiállításra: az „Or­szágcímer a népművészetben” című tárlat ritka néprajzi kincse­ket mutat be az érdeklődőknek. A Dobó István Vármúzeumban két hete — a múzeumi világna­pon — nyitották meg az érdekes vándortarlatot, amely Miskolc­ról érkezett ide, s útját augusz­tusban Balassagyarmaton foly­tatja. Fügedi Márta kiállításren- dező-néprajzos gondolataiból idézünk: „A reformkorban nemcsak a magyar népnyelv emelkedett nemzetivé, hanem a népi kultúra is sok tekintetben a nemzeti kul­túra szerepét vette át. A kivirág­zó népművészet páratlanul gaz­dag formakincse és színvilága annak a népi öntudatnak a kife­jeződése, ami a nemzeti függet­lenséget a saját ügyének érezte. A sokféle virágornamens mellett a díszes, szép tárgyakon megje­lent néhány olyan motívum is, amely a parasztság önbecsülését, hazanságát tükrözte. így vált közkedvelt motívummá az or­szágcímer az új stílusú, népi­nemzeti öntudattal áthatott dí­szítőművészetben. A térhódítás­ban fontos szerepük volt a XIX. század második felében e^yre je­lentősebbé váló külföldi es hazai háziipari kiállításoknak. A nem­zeti öntudat erősödésében ki­Gyufatartó, 1893 nak hasonlóan szép díszkivilágí­tása. Egy városban, mely a turiz­musra alapoz, ez megéri az áldo­zatot. Egy esztendeje, hogy fel- újítattuk a Farkasvölgy utcai „haranglábat”. Tőle nem messze állt egy kis Mária-szobor, ezt a napokban lebontattuk, s újjáva­rázsolva szeretnénk a harangláb mellé helyeztetni. A terv szerint a hatvani búcsú idejére — au­gusztus 15-re, vagy halottak napjára — állítanánk fel. Három éve tart a Batthyány-pavilon re­konstrukciója az angolkisasszo­nyok intézetének udvarán, s már csak a lépcső van hátra... De több újabb városszépítő tervünk is van még. A Dobó gimnázium oldalfalának díszkivilágítása, s a tűzoltómúzeum létesítése példá­ul. Elkezdtük a városi temetőik felmérését. A Rozália-temető fölötti úgnevezett Szent József- lakot és kápolnát is sikerült vé­detté nyilvánítani. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos — egy ózdi magánvállalkozó — nem bont­hatja le a továbbiakban. Ez a szép klasszicista-neoklasszicista épület akár közcélokat is szolgál­hatna: el tudnék képzelni ott egy szociális otthont... Jámbor Ildikó Lőportartó szaru (Heves megye) emelkedő volt a milleneumi elő­készületek majd az ünnepségek lelkes hangulata. Az épületek homlokzatán és a tárgyakon megjelenő országcímer mintegy a nemzeti kultúra védjegyévé vált. A koronás címer ábrázolása a múlt századi népélet szinte min­den területének tárgyi emlékein megjelenik. A hétköznapok tár­gyam, a munka és a mesterség becsületét kifejező szerszámo­kon éppúgy, mint az ünnepek díszes tárgyi kellékein, a kizáró­lag díszként szolgáló alkotáso­kon. Alkalmazták díszítőmotí­vumként termékeiken a falusi és városi kézműves mesterek, de az ezermester parasztember is ma­ga készítette tárgyain, sőt a sze­relmi ajándékozásra és emlékbe készített tárgyakon is gyakori a címer a virágok között. Legvál­tozatosabb formában azonban a hazafias öntudattól sugárzó, pá­ratlan kézügyességű pásztorfara­gók remekein jelenik meg az or­szágcímer...” Hangyairtókat keresett az ügyfél... „Diszpécser” voltam a Sárgatelefonnál (Folytatás az 1. oldalról) — Lakókörzetenként változó a szemét mennyisége és összeté­tele, a fővárosi Földmérő és Ta­lajvizsgáló Intézetet bíztuk meg a felméréssel. A szakemberek bi­zonyos időszakonként mintát vesznek, s azt elemzik. A sze­méttárolás sürgető gond, tűzol­tómunkát igényel, nem odázhat­juk el kétezerig. Az önkormány­zat jövő év elejére ígért pénzt er­re... — A „lengyelpiac” áthelyezé­se ugyancsak az önök nyakába szakadt... — A városi kertészet telephe­lyére helyezzük át ezt a piacot. Ezt a helyet javasoltuk az önkor­mányzatnak két feltétellel: az egyik, hogy a jelenlegi használt- cikk-piacot zárják be, illetve an­nak az áthelyezését mi végezhes­sük el. A képviselők elfogadták az előterjesztésünket, már csak azért is, mert az infrastruktúra — a víz-, a szennyvízhálózat, az öl­tözőrész — megvan, a természeti környezet is kellemes, megfele­lő. Nemcsak a használtcikk-piac, hanem az időnkénti állatvásárok is idekerülnének. Mára az előké­Tájkép — szemetelés után szüléteknél tartunk: zárt piacot (Fotó: Gál Gábor) terveztünk, ahol a parkoló jól el­Szemben velem Eger térképe, körben pedig a falakra, a lambé­riákra tűzött újságkivágások, névjegyek, címek: egy-egy szak­ember tevékenységi körének „is­mertetőjegyei”. Az egyik sarok­ban a számítógép képernyője vibrál. Az éppen ügyeletes disz­pécser kezeügyében pedig négy telefon, hol az egyik szólal meg, hol a másik kezd hosszas ciripe­lésbe. Színre egyik sem sárga... — Mitől sárga a „Sárgatele­fon”? — tenném fel bizonyára a kérdést a 410-410-en, ha éppen nem ülnék az apró helyiségben a két „igazi” diszpécser társaságá­ban. így viszont tárcsázás nélkül kapom a választ: — A sárga a segélyszolgálat, a segítségnyújtás nemzetközi szí­ne... — mondja Galyó Béla, az egri ’’Kapcsolat” Marketing és Információs Ügynökség vezető­je és társa, Seres Tibor. Ezt a rövidke mondatot is te­lefoncsörgés szakítja meg. — Sárgatelefon, jó napot kí­vánok, parancsoljon... — jelent­kezik be a diszpécser, aztán tü­relmesen hallgat, majd így foly­tatja: „...igen, tudok segíteni, már mondom is az önnek szük­séges szakember telefonszámát. Ha nem találná meg, kérem, hív­jon vissza, keresünk egy mási­kat...” Türelmetlenül csilingelnek a készülékek. A május 1-jei „nyi­tás”, azaz a „hibaelhárítási gyorsszolgálat” megalakulása és működésének kezdete óta csak­nem százötven hívás érkezett már főként a nappali órákban, de volt, amikor éjszaka is. — Egyszer — idézik az esetet —, azzal hívott fel bennünket egy kétségbeesett hölgy, hogy küld­jünk azonnal a lakására egy ro­varirtó szakembert, mert oda- vissza járkálnak a szobában a hangyák... Sajnos, akkor nem tudtunk segíteni, de eljön az idő, amikor az ilyesfajta hívásokra sem kell nemet mondanunk. Je­„Sárgatelefon...” — jelentkezik be az ügyfélnek Seres Tibor diszpé­cser lenleg még csak harminc külön­böző — főként háztartási felsze­relések, és gáz-, víz-, elektromos hálózati hibák javításával, szere­lésével foglalkozó — szakember­rel állunk kapcsolatban, de ter­veink szerint a számuk nemsoká­ra eléri majd a százat is. Az már nem ügy, informál­nak, ha ki kell nyitni egy elrom­lott zárat, mint, amikor egy hölgy kizárta magát a saját lakásából, és ijedten mondta a telefonba, hogy odaég a bableves... Vagy, ha vihar után a meghibásodott tv-készülékekhez hívnak ben­nünket, netán a betört ablak új- raüvegezéséhez, vagy egy-egy le­robbant autó helyszíni javításá­hoz, szakműhelybejuttatásához. Ezeknél sokkal komplikáltabb esetekben is tudtak már segíteni. — Szokták mondani, ha egy üzlet beindul... De honnan az öt­let, hogy ilyen szolgálatot hozza­nak létre? — Tapasztalataim vannak a szervezésben, az ilyen jellegű vállalkozásban érzem jól magam — válaszolja Galyó Béla. — Amikor az ötlet kipattant, az öreg amerikai üzletember mon­dása járt a fejemben. Ford úr ugyanis azt mondta, hogy ha új­ból élőiről kellene kezdenie, hát „...leülnék, és gondolkodnék egy újabb emberi szükségleten.” Nos, rájöttem, ez a gyorsszolgá­lat nincs megoldva ebben a vá­rosban, kerestem hát egy köny- nyen megjegyezhető telefonszá­mot, ráköltöttem egy csomó pénzt a berendezésekre meg a reklámra, és vártuk az első hí­vást... — Ami...? — ...Ami hamarosan be is fu­tott: az egyik helyen nem lobbant be a gázkészülék lángja. És így tovább... — Fejezzük akkor be ezzel a témával: hogyan tovább? — Hasonló hozzáállással, de úgy, hogy közben várjuk az újabb és újabb szakemberek és keres­kedelmi cégek, boltok csatlako­zását a szolgálatunkhoz. Az a ta­pasztalatunk ugyanis, hogy az aranykezű mesterekre és a pon­tos üzleti információkra — pél­dául, hogy mit hol lehet vásárol­ni, megrendelni — egyre na­gyobb szükség van. Mindezt bizonyítandó, me­gint csak csörög a telefon... (szilvás)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents