Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05-06 / 129. szám

HÍRLAP, 1993. június 5—6., szombat—vasárnap ____________________ _______________________________9. A z; „Ismeretlen” Modigliani Szenzáció a művészettörté­Égi titkok Az „űrvilág-elmélet” halála Az „űrvilág’' ábrázolása (léptékre való tekintet nélkül) netben: a századelő nagy festője, Modigliani 441, eddig ismeretlen rajza került elő a festő barátja, Paul Alexandre doktor hagyaté­kából. Ha a rajzok valódinak bi­zonyulnak, s ezt most szakértők tucatja kívánja megvizsgálni, ak­kor a gyűjtemény több száz mil­lió frankot érhet. A gyűjtemény anyagát Alexandre fianak a dok­tor visszaemlékezéseit is tartal­mazó könyvével együtt előrelát­hatólag szeptemberben teszik közzé. Ezzel egyidejűleg ván­dorkiállítást indítanak útnak — elsőnek Velencében — az előke­rült rajzokból, feltehetően két­százat mutatnak majd be közü­lük a közönségnek. Az orvos gyűjteménye, már csak a rajzok, vázlatok számát tekintve is, na­gyobb, mint amennyi jelenleg is­meretes: a művészettörténészek Modiglianinak mintegy 300 raj­zát tartják jelenleg számon. A 73 esztendővel ezelőtt el­hunyt festő 1906-ban költözött a árizsi Montmartre negyedbe, a igalle környékére. Itt volt ren­delője egy fiatal orvosnak, Paul Alexandre-nak is. Az akkor 25 éves Alexandre az ifjú festők nagy barátja volt, s a közelben, a Delta utcában kibérelt egy le­bontásra ítélt kis házat barátai­nak, akik örömmel fogadták a segítséget. Közöttük volt az ak­kor még csak húszas éveiben járó ifjú olasz művész, Amadeo Mo­digliani is — ők ketten hamaro­san közeli barátok lettek, s a doktor anyagilag is támogatta a festőt, megvette rajzait. Állítólag ötszáz rajz és vázlat jutott így a birtokába — ezek közül 441 ke­rült most elő az eddig ismeretlen hagyatékban. Az első világháború kitörése­kor a fiatal orvost behívták a francia hadseregbe, s csupán a háború befejeztével szerelhetett le. Barátjának azonban ekkor már csak hónapjai voltak hátra: Milliárdos értékek hevernek eladatlanul és eladhatatlanul Ausztria használtautó-kereske­dőinél. A kereskedők árenged­ményekkel sem igen tudnak sza­badulni a kocsiktól, ráadásul az új autók értékesítésének kedvé­ért kénytelenek a cserére beadott régieket értéken felüli áron visz- szavenni, leszámítani az új árá­ból, sokszor az eladás reménye nélkül. Tetézi gondjaikat, hogy egyre többen választják az elő­nyös lízingelést, ami a kereske­dőnek nem is jelent azonnali pénzbevételt, hiszen ilyenkor előlegként fogadja el a — nála vásárolt — korábbi járművet, a többi pénz pedig meglehetősen elaprózva, részletekben folyik be. Két évvel ezelőtt nem volt en­nél jobb üzlet — panaszolják a kereskedők. Időközben azonban lefutott a keleti országok érdek­lődése, és a német kollégák sem kopogtatnak már Ausztriában egy kis segítségért, az új tartomá­nyok lakosainak igényei is meg­szűntek. Valójában nem biztos, hogy a keleti kereslet csappant meg: gyakori látvány az Ausztri­án áthaladó autószállító konvoj. Megéri a keletieknek, hogy kicsit messzebbre menjenek, Belgium­ba, Svájcba: ott olcsóbban kap­ják meg ugyanazt. Mindennek következtében az osztrákok is igyekeznek lefelé menni az árral. Minimum öt, ma­ximum 12 százalékkal kínálják most olcsóbban a portékát. A különbség típusonként jelentke­zik: a legnagyobb az engedmény a legértékesebb kocsiknál. Hasz­nált (1989-es) Audit ma 10, gyerekkorában szerzett tüdőbaja — amelyet súlyosbított a párizsi nyomorgás és az alkohol — 1920-ban végzett vele. Alexand­re doktor hűséges maradt festő barátja emlékéhez, egész életé­ben készült arra, hogy megírja barátságuk és barátja történetet. Igen sok dokumentumot szerzett be, a hagyatékból a rajzokon és számos egyéb iraton kívül még egy olyan levél is előkerült, ame­lyet felkérésére a festő édesanyja tíz gépelt oldalon írt számára 1924-ben, fia életének korai éve­iről. Az orvos mégsem fogott hoz­zá a nagy munkához, ezt most fia — aki maga is már nyugdíjas egyetemi tanár, történész — vé­gezte el. A munka rendkívüli je­lentőségű: az előkerült rajzokkal együtt Modigliani életének, munkásságának éppen azt a — 1906-1914 közötti — szakaszát tálja fel, amelyet eddig a művé­szettörténészek kevésbé ismer­tek. Azok, akik már látták Noel Alexandre munkáját, reveláció- nak tartják azt — a kiadó szep­temberre nem is egy, hanem hat kiadást készít elő, különböző nyelveken. Ahhoz, hogy a rajzok, vázla­tok hitelessége bizonyított le­gyen, át kell esniök a szakértői vizsgálatokon. A legjobb szakér­tők elemzik majd a műveket, fi­gyelmük a papírtól kezdve kiter­jed majd a felhasznált festékek, ceruzák elemzésére, a szignált rajzoknál az aláírás hitelességé­re, és még sok olyan tényezőre, amelyek megmutathatják, való­ban a nagy festő keze nyomát őr- zik-e a most előkerült művek. Alexandre doktorról Modigli­ani baráti portrét festett — ez ma a roueni múzeumban látható, gyermekei adományaként. Noel Alexandre, az orvos fia most az ő szándékát teljesíti a könyv meg­írásával, az eddig ismeretlen al­kotások publikálásával. BMW-t 8 százalékkal olcsóbban kapni, mint tavaly szeptember­ben. Akik mostanában járják a használtautó-piacot, és egy-két trükköt kitanulnak, jól járnak. Érdemes például megjegyezni, hogy a márkakereskedő mindig drágábban adja saját autóját, mint a másét. Egy Volkswagen Golf például olcsóbb a Mazda- kereskedőnél, mint a VW-lera- katon. Ugyanakkor előfordul­hat, hogy az előnyös vételt kere­ső ugyanarra a kocsira bukkan egy másik kereskedőnél. Ez utóbbiak arra jöttek rá, hogy a vevők figyelik a piacot, és ha egy kocsi túl régen áll egy helyen, azt rossz jelnek tartják. Ha viszont ők egymás között csereberélnek, ugyanaz a kocsi egy másik pia­con akár azonnal is elkelhet. Általában véve a mostani használt kocsik az új ár alig 65- 70 százalékáért kelnek el, szem­ben az egy évvel ezelőtti 70-80 százalékkal. Kétségtelen azon­ban, hogy van olyan kategória, amely most is jól megy: a kisebb, négy évnél nem idősebb, 50-80 ezer schilling közötti árú autók még ma is kapósak. A belföldi fogyasztó — és azért a piac még­iscsak rájuk épül — ugyanis fia­tal, nincs sok pénze, és pont az ilyen autókat keresi. Akinek pénze van, az viszont inkább újat vesz: tavaly Ausztriában rekord­mennyiség kelt el: 320 ezer 94. A használtautó-kereskedők egye­lőre nem túl boldogok attól a ténytől, hogy ezek, amint a vevő beleül, használttá válnak, s előbb-utóbb náluk kötnek ki. A második világháborút Né­metország és szövetségesei elve­szítették. Ez mindenki által is­mert tény. A vereség okait a tör­ténelemtudósok, a kutatók mun­káikban rendszerezve leírták. A Német Birodalom vezéréről, Adolf Hitlerről is nagyon sok adat áll rendelkezésre. Többek között egy megállapítás szerint nem is ember, hanem „elmebéli állapot”. Hogy van valóságalap­ja ennek a megállapításnak, azt az alábbiak is igazolhatják. 1942 áprilisában a német csa­patok a Szovjetunió területén harcoltak. Április ötödikén Hit­ler kiadja 41. számú utasítását a nyári hadműveletekre vonatko­zóan. A siker érdekében jelentős szárazföldi és repülőerőket cso­portosított át a keleti frontra. Az Angliáért folyó harc befejező­dött. A második front még nem létezett. Létezett viszont a radar (radio detection and ranging = rádiós kutatás és mérés), amely mikrohullámú elektromágneses sugárzás kibocsátásával és a visz- szavert jelek vételével képes a céltárgy jelenlétét, helyét, sebes­ségét meghatározni. Ezt az eszközt először az an­golok használták — igen ered­ményesen — a német repülőgé­pek felderítésére. Természetesen a németek is rendelkeztek radar­ral, de az angolokhoz képest lé­péshátrányban voltak e téren. Legjobb szakemberük, dr. Heinz Fischer vezetésével egy kutatócsoportot hoztak létre, amelyet a háború kellős közepén Rügen szigetére szállítottak a legjobb és legkorszerűbb radar­készülékekkel együtt. (Rügen a Balti-tenger egy kis szigete, a Po- morzei-öböl nyugati részén fek­szik, Angliától 800 kilométerre). Természeteseen nem azzal a cél­lal, hogy az angol vagy a szövet­séges repülőgépeket felderítse, mert a távolság az eszköz harcá­szattechnikai adataihoz túl nagy lett volna. Az angol légitámadások fel­derítésére egy, a szigetországhoz jóval közelebbi települési helyet választottak volna. De akkor mi motiválta a Rügen szigeti felada­tot? Ez a háború után előkerült iratokból kiderült... A szigorúan titkos akció célja a globális, bolygóközi méretű ál­talános német offenzíva előké­szítése volt. Azt kellett bebizo­nyítania, hogy a világ nem olyan, mint amilyennek a tudósok leír­ták. Egy óriási ellentmondás jelle­mezte a XX. század Németor­szágát, amely fejlett tudomány­nyal, iparral, a kor színvonalán álló, sőt sok területen azt felül­múló műszaki bázissal rendelke­zett, ugyanakkor egy ember, a „Vezér” fantasztikus lázálma a sötét középkort idézte. A radarokat azért állították fel, hogy igazolják Hitler meg­győződését, miszerint Földünk nem gömb alakú, mint ahogy ed­dig hittük, hanem egy hatalmas tojás, amelynek belső falán élünk. És mivel ez így van, ezért az ég felé irányított radarok által ki­bocsátott hullámoknak törvény­szerűen vissza kell verődniük a „tojás” szemben lévő faláról, il­letve az ott lévő ellenséges erők­ről. Konkrétan azt is meg kellett a kutatócsoportnak állapítania, hogy hogyan helyezkedik el az angol hadiflotta a Scapa Flow- öbölben (Orkney-szigetek). Ennek az elméletnek a neve „űrvilág”. Eszerint világunk egy hatalmas tojás belsejében van. (1. sz. kép) Á tojás belsejét kékes színű gáz tölti ki. Ez az égbolt, amelyen sok fényes pont látható. Ezekről hisszük mi, hogy csilla­gok. A csillagok — az elmélet szerint — azonban nem léteznek. Ami tényleg létezik, az a Nap és Hold, de azok is sokkal kiseb­bek, mint amilyennek a csillagá­szok ezt állítják. Az űrvilágon belül a fokozatosan ritkuló leve­gőréteg hatvan kilométer magas. Az űrvilág közepe egy légüres tér, amelynek középpontjában lebeg a Nap és a Hold, valamint egy fénylő pontokkal teli gáz­gömb. Ámikor a Nap a gázgömb mögé ér, beáll az éjszaka, és a há­rom test meghatározott helyze­tében a hold- és a napfogyatko­zás. Érdekes módon a Naprend­szer többi bolygójával nem sokat foglalkozott. A Föld domború voltának és a világűr végtelensé­gének illúzióját a fénysugarak el­hajlásával és az űrvilágon belüli állandó keringésével magyarázta az elmélet. (2. sz. kép) Ehhez az „űrvilág-elmélethez” csatlako­zott egy másik blőd kitaláció, a „világjég-elmélet”. Eszerint a Holdat jég borítja. Amit Tejútnak neveznek, az csak egy jégdarabokból álló gyűrű. (3. sz. kép) A jégdarabok a Nap su­garait tükrözik vissza. Ezek a csillagok. A napfolttevékenység oka, hogy a Jupiterről óriási jég­darabok válnak le és zuhannak a Napba, heves robbanás kíséreté­ben. (Ennek igazolására egy gya- Igsrlati példát is felhoztak, neve­zetesen azt, amikor az olvadt vas — havas földsávon átfolyva — a vizet (havat) sistergés, robbanás kíséretében elpárologtatja. A napfolttevékenység 11 éves cik­lusa — ami tény — így magyaráz­ható, ugyanis a Jupiter Nap kö­rüli keringési ciklusa 11 év és 315 nap. Ez a két tudományos tény ilyen formában párosítva szol­gálta ezt az áltudományos elmé­letet. Ez a misztikus zagyvaság alátámasztotta a nemes északi fajról alkotott elképzeléseket, amelyek szerint az északi faj a tü­zet hordozók faja,* amely jégből született, és arra hivatott, hogy harcoljon minden más, alacso­nyabb rendű faj ellen, és ural­kodjon felettük. Az elmélet szerint a Hold, amely már a negyedik a Föld tör­ténetében, rá fog zuhanni a Föld­re. Ezt megelőzően óriási jég­tömbök bombázzák majd boly­gónkat, s ezt a katasztrófát csak a jégből származó germán faj éli túl. A jég és a tűz harca cikliku­san ismétlődik, és minden hatez­redik évben eléri a jégözön, amely vízözönhöz és további ka­tasztrófákhoz vezet. De a katasztrófák után bekö­vetkezik a tűz fellobbanása, és a túlélő, árja faj felemelkedése. Ezt a fantazmagóriát Hans Hör­biger német mérnök alkotta meg, aki prófétának vallotta ma­gát, és külsőségekben is igyeke­zett annak tűnni. Hörbiger szerint Hitler megje­lenése is egy ilyen tűzfellobba- nás, amely elindított egy folya­matot, amelyben kirajzolódnak egy új emberiség körvonalai. A régi, természetes emberfaj ki­pusztul, a teremtőerő az új em­berfaj kialakítására összponto­sul. Hogy ez az elmélet és ennek térnyerése milyen következmé­nyekkel járt, azt tudjuk, de hogy honnan indult, azt bizonyára so­kan csak véletlenül találnák ki. Az „űrvilág-elmélet” atyja Cle­ves Symnes amerikai gyalogos kapitány volt, aki egy levelet írt, amelyet több ezer államférfinak, tudósnak elküldött. A levél az alábbi szöveget tartalmazta: „Az egész világnak! Ezennel kijelentem, hogy a Föld homorú, s üreges belseje lakható. Nagyobb számú, köz­pontosán elrendezett szilárd gömböt tartalmaz, ezek egymás­ba vannak helyezve, és sarkaikon 12-16 ívfok átmérőjű nyílással rendelkeznek. Kész vagyok állí­tásomat bebizonyítani, és átku­tatni a Föld belsejét, ha a világ úgy határoz, hogy támogatja vál­lalkozásomat.” Symnesnek Amerikában is akadtak követői. Például Cyrus Read Teed, akitől a német Ben­der átvette — utóbb továbbfej­lesztette, majd kisajátította — az egész agyszüleményt. Bender „tanait” — Hörbiger eszmei ter­mékeivel keverve — magáévá tette a hitleri Németország veze­tése, Hitlerrel az élen. Egy ilyen elmélet elismerése is — nemhogy alkalmazása — mi­nősít egy embert. Ha ez az ember történetesen Németország első embere, akkor már nem csodál­kozhatunk azon, amit ilyen ideo­lógia birtokában ez a vezető megcselekedett. Mellesleg a rügeni radarkísér­letek eredménytelenül végződ­tek, és nem igazolták az „űrvilág- elméletet”. De mindez nem aka­dályozta meg a még hátralévő borzalmak bekövetkezését... V. Tana Judit Használtautó-bőség Ausztriában

Next

/
Thumbnails
Contents