Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

HÍRLAP, 1993. június 1., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Telekeladások Szihalmon Újabb telkeket alakítottak ki eladásra Szihalmon. Az önkor­mányzat 19 ilyen birtokot kínál értékesítésre a helyi takarékszö­vetkezeten keresztül. Az is újság, hogy az önkormányzat 300 ezer forintot szavazott meg a községi sportkör támogatására. Véradás Ostoroson Minden csepp vérre szüksége van a kórházaknak a műtétek­hez, sajnos azonban egyre keve­sebb jut manapság a műtőkbe. Június 5-én reggel 8-tól délelőtt 11 óráig azok az ostomsiak ad­hatnak vért, akik segíteni akar­nak embertársaikon. Aldebrői Krónika Ünnepi köntösben jelent meß az elmúlt hét végén az „ Aldebrői Krónika” májusi száma. Ezt az újságot a helyi önkormányzat a község fennállásának 250. év­fordulója alkalmából adta ki. Az írások zöme is ezzel foglalkozik. Köszönti a helybelieket dr. Ja­kab István, a megyei közgyűlés elnöke és az aldebrői hivatal is. Tájékoztatót tartalmaz a kiad­vány az ünnepi eseményekről, valamint közlik azt a tudósítást, amelyet az „Eger” című lap 50 éve adott közre a község fennál­lásának 200. évfordulóján ren­dezett eseményekről. Licitálás Mezőtárkánnyban Ma és holnap újabb licitálásra kerül sor 9 órai kezdettel Mező- tárkányban. Az első napon a té- esz kezelésében lévő 600 hektár­ra, másnap pedig az állami gaz­daság 200 hektárnyi részére al­kudozhatnak a leendő gazdák. Gázvezetés Felsőtárkányban is Az ünnepek előtt megkez­dődtek a gázbevezetés munkála­tai Felsőtárkányban is. A köz­ségben 14,5 kilométeren 53 millió forint értékben fektették le a vezetékeket. A szerződés ér­telmében több szakaszban törté­nik majd a veezeték átadása. Az első ilyen szakaszátadást június 4-re tervezik. A Tisza-tóról Két nyelven és színes nyomás­ban jelent meg az a kiadvány, amelyet a Tisza-tó és környéke nyári rendezvényeinek propagá­lására szántak. Megyénket Sa­rud, Kisköre, Poroszló és Heves képviseli az ízléses tájékoztató­ban. , Központ-bővítés Füzesabonyban A jelenlegi konténer mellé bő­vítésként egy ezer állomáskapa­citású konténer telefonközpon­tot telepít ebben az évben — egy hasonló, hatvani beszerelése után — a MATÁ V RT. Miskolci Igazgatósága Füzesabonyban. Borverseny A hét végén tovább folytatód­nak azoka programok Aldebrőn, amelyet a település 250. évfor­dulója tiszteletére terveztek. Szombaton a „Debrői bor nap­ián” ^gépkiállítás és -bemutató kezdődik 9 órakor, majd 10 órá­tól borverseny lesz Tófalu, Fel- debrő, Verpeíét és Aldebrő kis­termelőinek részvételével. Este 5 órakor a népházban előadást hallgathatnak meg a magyar me­zőgazdaság jövőjéről az érdeklő­dök. A különböző sportrendez­vényeket is 9 órától bonyolítják e. Vasárnap egész napos juniáli- ion szórakozhatnak a község lá­tói a Sport úti parkban. Művészeti bemutatók Június 4-én délután fél 2-kor a füzesabonyi művelődési köz­iont ad otthont annak a művészi bemutatónak, amelyet a város ávodásai, kis- és nagy iskolásai, zenei iskolásai adnak. A rendez­vényt dr. Pásztor József polgár- uester nyitja meg, s egyben kö­szönetét mondanak a város pe­dagógusainak is az éves munká- ukért. a valóság Kápolnán Éber figyelemmel A terv és Mindig van valami, ami nyomja egy polgármester, egy önkormányzat vállát. Nem kivé­tel ez alól Lendvai Mátyás, Ká­polna polgármestere sem. Lát­szik ez az arcán, ha nem is mond­ja ki egyenesen ennek az okát. Később azért lehet sejteni, hogy mi a „hézag” mostanában a köz­ségben, hiszen néhány hete tar­tottak falugyűlést, ahol a helyi önkormányzat adott tájékozta­tót az elmúlt év munkájáról és az idei tervekről, elképzelésekről. A mérleg egyértelműen pozitív, csupán azért kaptak dorgálást néhány lakostól, mert szerintük lassan halad a gázprogram meg­valósítása a településen. Látszat­ra igazuk is volt, mert a szomszéd községekben — Tófalun és Al- debrőn — már előbbre tartanak a munkálatokkal, s az éber szemű kápolnaiak ezt érzékelni tudják. — Nagyon sokat kellett és kell ebben az ügyben „talpalni” — adja a magyarázatot a község el­ső embere. — Tavaly kezdtük a szervezést, az idén az összeg ösz- szegyűjtését a takarékszövetke­zetben. Ebben az évben viszont a terveknek megfelelően bent lesz a gáz a faluban. A csővezeték megépítéséhez Kál és Kompolt önkormányzatának ötmillió fo­rint hozzájárulást utaltunk át. Örömmel újságolhatom el, hogy a falugyűlés óta megérkezett a Tigáz jóváhagyó nyilatkozata a tervvel kapcsolatosan. Most fo­lyik a bányafelügyelőségnél az engedélyeztetés. Ennek megér­kezése után elkezdődhetnek a földmunkák Kápolna területén. A munkások két hónap alatt vé­geznek majd vele... A lakosság megnyugtatására mondja ezt el a polgármester, bi­zonyságul ahhoz, amit fel tud mutatni: „Emberek, ez volt a terv tavaly, és ezt valósítottuk meg.” Az önkormányzat 43 mil­lió forintból gazdálkodott. A pénz a központi költségvetési normatívából, saját bevételből, helyi adóból és a korábbi év pénzmaradványaiból állt össze. A gázkiadások mellett, ahogy tervezték, finanszírozták az in­tézmények működését. A kö­zség közigazgatási területén 1,3 millió forintból teljes egészében kiépítették a vízhálózatot, az or­vosi rendelő műszerezettségére egymilliót fordítottak, és belefo­gott az önkormányzat egy 13,9 millió forintba kerülő új orvosi rendelő, anya- és gyermekvédel­mi intézmény, új orvosi szolgálati lakás építésebe a Kossuth utcá­ban. Már félig elkészült, s az év vé­géig átadják rendeltetésének. Összességében talán kisebb, de jelentőségében fontos beruházá­sok voltak az óvoda, az iskola vi­lágításának a korszerűsítése, a festés, a radiátorcsere, a cross­bar-telefonfülke felállítása, a te­mető rendezése, az egyház támo- atása, a piacrendezés, fedett uszmegálló létesítése, a forgal­mi rend kialakítása, az iskolásko­rúak és az idősek ajándékozásai, stb. — Ezt ígértük tavaly, és meg is valósítottuk. Ebben az esztendő­ben kevesebb összegből, azaz 38 millió forintból gazdálkodha­tunk. A csökkenés oka a szemé­lyi jövedelemadó 30 százalékra mérséklése, a kommunális adó eltörlése a beruházások miatt, és a pénzmaradványok jelentős csökkenése következtében. Cé­lunk a megkezdett beruházások befejezése és az intézmények működtetése. Az esetlegesen fennmaradó összegből felújítá­sokat végzünk az iskolában, a művelődési házban. Szeretnénk a földutakat szilárd burkolattal ellátni, az emlékparkot kialakí­tani, a szociális törvényből ránk háruló feladatokat végrehajtani. Ez az előrejelzések szerint 80-90 falusit érint, a község munkaké­pes lakosságának 10 százalékát. Jó volna a település általános rendezési tervét is elkészíteni, a házhelyi ingatlanokat kialakíta­ni. Némi szünet és gondolkodás után teszi még az előbbiekhez: — Önkormányzatunk részére kedvezőtlenül alakult a földala­pok kijelölése. Most bizonyos okok miatt a telkek kialakítására megfelelő területeket az illetéke­sek többszöri kérésre sem vonták ki a kárpótlási földalapból. Mi­vel a volt állami tulajdonú földek nyilvántartása rendezetlen volt, ezért a község építési telkek ki­alakítására alkalmas területek nélkül maradt. S mivel a körzet­ben gazdálkodó tsz hibájából ha­tósági földalap-kijelölés történt, ezért az árverések végéig lehető­ség sincs ilyen földek kijelölésé­re. Önkormányzatunk a reményt nem adta fel, bízik az illetékesek együttműködő segítségében. Még megtudhatjuk, hogy az idén eddig konkrétan 16 ezer fo­rintért elvégezték az emlékpark­ban a hársfák tavaszi gallyazását, a sebek szakszerű gyógyítását. Megtörtént a kultúrház részleges felújítása. Tudják és érzik, hogy nehéz évnek néznek elébe, de is­merve a kápolnaiak szorgalmát, bíznak a feladatok sikeres meg­oldásában is. Fazekas István Részközgyűlések a Rima mentén Ma még talpon vagyunk, de holnap...? (Tudósítónktól): A címben megfogalmazott kérdés szelleme hatotta át a Ri­mamente Termelőszövetkezet részközgyűléseit, melyeket Egerfarmoson, Mezőszemerén és Szihalmon rendeztek meg. Tari József, a szövetekezet el­nök-igazgatója megállapította, hogy a tanácskozás a megjelen­tek számát tekintve határozat- képtelen, így a törvényben előírt időt kivárva kezdődhet meg a részközgyűlés, melyre az elké­szült beszámoló tartalmát az alapszabályban rögzítettek hatá­rozták meg. Talán soha nem volt ennyire indokolt jelentést adni a közgyű­lés számára a vagyoni helyzet alakulásáról, hiszen félreérthe­tetlenülmegkérdezik: van-e még vagyon? A beszámoló első része erről adott részletes tájékoztatót a megjelenteknek. A szövetkezet vagyona a nevesített üzletrész­ből, a részjegy-állományból és az eredménytartalékból tevődik ösz- sze, s ez így csaknem 245 millió forint. A beszámoló második ré­sze az 1992-es gazdálkodást ele­mezte. Az eredmények számba­vétele, s a következtetések levo­nása után Tari József úgy érté­kelte az elmúlt évet, hogy az nagy csalódást okozott, bár bizakod­tak, hiszen a tagtársak ugyan­olyan szorgalommal, lelkesedve dolgoztak, mint más időkben, de rajtuk kívülálló okok miatt nem tudták elérni a célkitűzéseiket. Az 1992-es évet 423 ezer forint veszteséggel zárták. Nehézzé vál­tak a gazdálkodás feltételei, ala­csonyak az árak, nagyon kitágult az agrárolló, melyet szinte már nem is lehet meghátorozott kere­tek közzé szorítani. Nem lehet követni a gazdálkodással kap­csolatos eseményeket, s arra fel kell készülni, hogy ez a jövőben még fokozódni fog. Nagy eredménynek tartják, hogy ilyen körülmények között nem gyorsult fel a vagyon felélé­se. Szintén eredmény, hogy ősz­szel minden területet felszántot­tak, de már nem tudtak műtrá­gyát felhasználni, valamint az ál­lattenyésztésben beruházást, fel­újítást végezni. A nehéz körül­mények a gazdasági gondok mellett folyamatosan végzik a soronkövetkező munkákat, el­készítették az 1993-as termelési és pénzügyi tervet, s így jó ütem­ben folyt a tavaszi munka végzé­se. A beszámoló harmadik részé­ben Tari József az igazgatóság munkájáról tett jelentést. Az igazgatóság részéről 74, a köz­gyűlés részéről 42 határozat meghozatalára került sor. A problémák sorából kiemelést ér­demel, hogy a privatizáció után megnövekedett a közös vagyon elleni eltulajdonítások (lopások) száma. Az életszínvonal romlá­sával van összefüggésben, hogy jelentősen növekedett a mezei lopás, télen fát, nyáron takar­mányt, kukoricát, napraforgót lopnak. Megoldás a vagyonvé­delemre az lehetne, ha a tagság jobban vigyázna a maga vagyo­nára, hiszen ez már nevesített va­gyon. Józsáné Debreceni Edit Negyedszázada énekelnek _• ■ Ü nnepi délután Ostoroson Falunapot tartanak június 5-én Ostoroson abból az alka­lomból, hogy 25 éve alakult meg a helyi népdalkórus, s azóta is megszakítás nélkül énekelnek az ostorosi asszonyok. Számos he­lyen előadták már azóta a falu­ban hajdanán énekelt nótákat, sőt még rádiófelvétel is megörö­kítette a hangjukat. Az ünneplést a kicsik kezdik: az általános iskolások torna- és ügyességi bemutatóját nézhetik meg az érdeklődők, s utána lép­nek színpadra a folklórcsopor­tok. Mert nem csupán az ünne­peltek adnak e napon műsort, vendégeket is hívtak szép szám­mal. Bemutatkoznak a novaji, a mezőszemerei, a gyöngyössoly- mosi népdalkórusok, a váraszói citerazenekar, a Lajta néptánce­gyüttes, a Gajdos népzenei együttes, gyermektánccsoportok és a Napraforgó színjátszócso- port tagjai, valamint a mesemon­dók. A helyi kórus vezetője, Bimbó Zoltán azt szeretné, ha az ostoro­si asszonyok fellépése egyben megfelelne az országos minősí­tés kritériumának, ezért erre hi­vatott szakembereket is hívnak és várnak a rendezvényre. A dél­után 3 órakor kezdődő zenés ün­neplésre minden helybélit és környékbelit szívesen látnak a rendezők és az ünneplő kórus tagjai.-sj­A 70. házassági évforduló Egerfarmoson 70. házas­sági évfordulóját ünnepelte Dudás Dezső és felesége, Tóth Mária. A ritka családi ünnep alkalmából hét gyer­mekük, 13 unokájuk és 10 dédunokájuk köszöntötte őket. Üdülőfalu készül Poroszlón A gépek már elindultak, hogy kialakítsák a telkeket Buldózerek és különböző ne­hézgépek lepték el Poroszlón a Cserő-patak és a gát közötti fü vés pusztaságot. A felfordulás oka a terület közművesítése és rende­zése. Ezt a részt osztották fel há­rom szektorra, azokat pedig par­cellákra szabdalták, hogy üdülő­telkeket alakítsanak ki rajta. Az első két szektoron szinte „pilla­natok alatt” túladtak, itt több mint 60 telek helyezkedik el. Az önkormányzat vállalta, hogy kiépíti az utat, a víz- és szennyvízvezetéket, valamint az elektromos hálózatot. Hogy a to­vábbi vitákat elkerüljék, csak ez­után kezdhetik meg a tulajdono­sok az építkezést a gyönyörű fek­vésű telkeken. Az önkormányzat azt ígéri, hogy június 10. körül befejezik a munkálatokat, s jö­hetnek az építkezők. Két na­gyobb telket is hagytak a leendő üdülőfaluba, az egyiket egy né­met vállalkozó vásárolta meg, s tervei szerint egy 45 helyes szál­lodát épít erre a helyre étterem­mel, sportpályával együtt. A má­sikra egy kempinget terveznek, de erre eddig még nem jelentke­zett vállalkozó. A terület rende­zése és kiépítése több mint 21 millió forintba került. — Nem is az az összeg nagy, ami a telkek árából befolyt, s a munkák után megmarad az ön- kormányzat pénztárában — mondja Halász Károly polgár- mester. — Abból lehet majd ké­sőbb profitálni, hogy remélhető­leg sok nyaralót és turistát vonz a községbe, s a tulajdonosok vál­lalkozásba is kezdenek Porosz­lón. — Vannak-e megkötések, amelyeket be kell tartaniuk majd az építkezőknek? — Egységes arculatot szeret­nénk kialakítani az üdülőfalu­nak. Nem arra gondoltunk, hogy teljesen egyforma házak készül­jenek, de előírtuk, milyen na­gyok, magasak lehetnek az üdü­lők, terveket is ajánlottunk, ame­lyek főként a ház külső megjele­nésére „tesznek javaslatot”, s be­lül mindenki úgy alakíthatja ki, ahogyan neki tetszik. Még egy megkötés vonatkozik mindenki­re: 1996-ra felkeli építeni a háza­kat. -sj­Felsotarkanyi tanácskozás Megalakulás előtt a Bükki Települések Szövetsége Az ünnepek előtt értekezletre jöttek össze Felsőtárkárvyban a Bükki Nemzeti Park körzetében lévő települések polgármesterei, illetve az önkormányzatok kép­viselői. Heves megyéből nyolc — így Éger-Felnémet, Eger-Szar- vaskő, Felsőtárkány, Nősz vaj, Mónosbél, Bélapátfalva, Szil­vásvárad és Nagyvisnyó—, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyéből pedig 20 település — Miskolc, Hámor, Lillafüred, Ómassa, Bükkszentlászló, Répáshuta, Bükkszentkereszt, Varbó, Paras- nya, Tardona, Mályinka, Dédes- tapolcsány, Kisgyőr, Sály, Kács, Tibolddaróc, Tárd, Cserépváral­ja, Cserépfalu és Bükkzsérc — volt hivatalos. A megjelenteket Bakondi Simon, a helybeliek polgármestere köszöntötte, akit az értekezlet után az esemény lé­nyegéről kérdeztünk. — Létre kívánjuk hozni a Bükki Települések Szövetségét. A kezdeményezésnek hosszú so­ra van. Az egykori Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal 1976- ban hozott döntésével létesítette a Bükki Nemzeti Parkot. Már az első években látni lehetett, hogy a nemzeti park természet-, táj- és környezetvédelmi értékei, to­vábbá a mátra-bükki idegenfor­galmi fejlesztésre hozott kor­mányhatározat érdekei össze­hangolt tervezést kívánnak meg. Az is nyilvánvaló volt, hogy a nemzeti parkokra vonatkozó alapelvek nem mindenben telje­sülnek, amiért 1991-ben az ille­tékes nemzetközi szervezet mi­nősítése a parkot” el is marasz­talta. Az is ide tartozik, hogy a ’80-as évek első felében megkez­dődött a térség regionális tájren­dezési tervének készítése. Elké­szült 1985-re a terv koncepciója, amelyet a két megye tanácsi vég­rehajtó bizottsága hosszú egyez­tetés után el is fogadott. A terve­zés azonban csak később folyta­tódott. A többéves kihagyás után és az alapvető változások miatt szükségessé vált az ismételt vizsgálat, amelynek szűk körű egyeztetése jelenleg is folyik. — Ez így egy maratoni ügynek tűnik... — Az is. Ráadásul nyilvánva­lóvá vált, hogy a regionális táj- rendezési tervet a településekkel is egyeztetni kell. Nem tisztázott még az sem, hogy a tervet az Or­szággyűlés vagy az érintett kép­viselő-testületek külön-külön hagyják-e jóvá. Ettől függetle­nül, de a terv érdekében is szük­séges, hogy a táj- és természetvé­delem, a környezetvédelem, a kultúrtörténeti értékek védelme, az üdülés és az idegenforgalom, a termelés, a közlekedés, a felszíni és alatti vizek védelme, a vízellá­tás, csatornázás, az energiaellá­tás és a hírközlés kérdéseiben a szakágazati és települési érdekek összehangolása megfelelő le­gyen, s a fejlesztések is összehan­goltan történjenek. — Ezért került sor tehát erre a tanácskozásra? — Valóban, mert úgy véljük: az érdekek összehangolása meg­felelő szakmai alátámasztással, a települések önkormányzatainak együttműködése útján valósítha­tó meg. Igaz, ez már felvetődött, de konkrét lépések azóta nem történtek: most léptünk egyet előre. Döntés született, hogy mindenki az önkormányzata elé viszi az alapszabályzat terveze­tét, majd annak módosításával, s elfogadása után megküldi a há­romtagú bizottságnak. Ennek tagjai: Egri Zoltán (Szilvásvá­rad), Mihály József (Mályinka) és jómagam Felsőtárkányból. Amikor mindezeken túl leszünk, újra összejövünk, és hivatalosan is bejelentjük a Bükki Települé­sek Szövetsége megalakulását, amelybe a későbbiek folyamán lehetőség nyílhat a szövetség ál­tal nem érintett települések belé­pésére is. (fazekas)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents